Petőfi Népe, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-13 / 268. szám

1965. november 13, szombat

1. «Utal

Folytatja munkáját az országgyűlés

Mánaics Mihály felszólalása

(Folytatás <tz 1. oldalról.)

Mán dics Mihály, Bács-Kiskun megye országgyűlési képviselője bevezetőben ismertette a megye közoktatásának fejlődését. Elmondta, hogy a második ötéves terv első négy esztendejében •

116,5 millió forintot költöttünk kulturális beruházásokra,

s ezenkívül községfejlesztési alapból és más erőforrásokból 90 általános iskolai tantermet építettünk.

A körzeti iskolák létrehozásával kiterjesztettük a szakrendszerű oktatást, amelyben az idén már az általános iskolák felső tagozatos tanulóinak több mint 80 százaléka részesül, de több mint 7000 felsőtagozatos diák még osztatlan vagy csak részben osztott iskolába jár.

A probléma megoldása főként azokban a járásokban, községekben nehéz, ahol a lakosság többsége külterületen él.

Ezeken a vidékeken csupán nagyobb számú általános iskolai diákotthon létrehozásával biztosítható, hogy a falvak központjától távol, a tanyavilágban élő gyermekeknek is hasonló lehetőségük legyen a korszerű ismeretek elsajátítására, az alapos tanulásra, mint a. városokban, szerencsésebb körülmények között élő társaiknak.

Mándics Mihály a továbbiakban a mezőgazdasági szakmunkásképzés néhány problémájával foglalkozott.

Bács-Kiskun megye mező- gazdasági üzemeinek 1970-ig kereken 11 000 új szakmunkásra lenne szükségük.

A jelenlegi tanulólétszám azonban a három évfolyam még az ezret sem éri el. Ilyen ütemben

időszerű kérdéseiről

Beszélgetés Gerőes Istvánnal*

a megyei tanács vb kereskedelmi osztálya vezetőjével

viszont a szükségletet távolról sem lehet kielégíteni.

A fejlesztési tervek megvalósításához — mondotta a képviselő — több feltételt kellene biztosítani. A legfontosabb, hogy mindenki, aki bármely szakmában megszerezte a szakmunkás- képesítést, az annak megfelelő munkakörbe kerüljön, maguknak a termelő üzemeknek is jobban kell igényelniük, és főként jobban megbecsülniük a szakmunkásokat.

Mándics Mihály befejezésül indítványozta, hogy a Művelődésügyi Minisztérium főhatósága alatt működő, úgynevezett továbbképző iskolák egy részét alakítsák át a mezőgazdasági szakmunkásképzés előkészítő iskolájává.

Képviselőnk felszólalása után Molnár József Heves megyei és Orosz Józsefnó Fejér megyei, dr. Révay Zoltán Győr-Sopron megyei. Varga Károly Somogy megyei, dr. Petn Gábor Csong- rád megyei képviselők szólaltak fel. — Ezután Vass Istvánné az ülést bezárta. Az országgyűlés szombaton délelőtt 10 órai kezdettel folytatja munkáját.

Fogyasztási cikkeink beszerzése. s általában a vásárlásaink révén nap. mint nap kapcsolatban állunk a kereskedelemmel, közvetlen tapasztalataink vannak ezzel kapcsolatban. S ha olykor akad is apróbb bosszúságunk ilyen vagy olyan, éppen keresett árucikk hiánya miatt, általában elégedettek vagyunk. Öe hogyan ítéli meg ezt az illetékes? Ezekről beszélgettünk a megyei tanács vb kereskedelmi osztályának vezetőjével, Gerőes István elvtárssal.

I

Mi jellemzi ma a kereskedelmi munkát, az áruforgalmat, s általában a fogyasztók ellátását?

— Ha kevesebbet hallunk és olvasunk az áruforgalomról, az azt jelenti, hogy — az apróbb, egyelőre el nem kerülhető hibák ellenére — alapvetően kielégítő az ellátás. Ez jellemzi a mai helyzetet. Mégis hasznos áttekinteni e területet. Hiszen az áruforgalomban jól tükröződnek azoknak a társadalmi és gazdasági változásoknak a kihatásai, amelyek hazánkban, és megyénkben is időről időre bekövetkeznek.

Megyénk egész kereskedelme az idén 1200 millió forint értékűvel, közel 44 százalékkal több árut ad el a megye lakosságának, mint 1960-ban. Jelentős dolog, hogy éppen a legfejlettebb igényeket kielégítő vegyesipar- cikk-árufőcsoport forgalma fejlődött a leggyorsabban, mintegy 60 százalékkal. Ez az áru- főcsoport a bútorokat, lakberendezési tárgyakat, a híradásA vetéstől a szedésig - mindent géppel

irtást alkalmaztunk. Kézi kapára tehát nem volt szükség. Most pedig, mint látja a terület nagyobb részén a szedést is géppel oldjuk meg.

Nem messze a kombájntól Bogdán József termelőszövetkezeti traktoros vezetésével egy másik gép dolgozik.

— Ez egy kísérlet — magyarázza az üzemgazdász. — Szovjet szalmabálázó gépet állítottunk be a kukoricaszár összegyűjtésére.

Érdeklődöm a traktorostól: — Mekkora területről tudja naponta bálázni a szárat,

— Harminc hold körül van a napi teljesítményem. — válaszolja.

A lemorzsolt kukoricát a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat szárítja. Eddig már több ezer mázsát szállítottak be az átvevőtelepre, a felsőszent- iváni Üj Élet Termelőszövetkezet gazdái.

K. S.

Munkában az adapteres kombájn.

nye? — kérdezem Besüty István gépcsoportvezetől.

— Napi tíz hold — válaszolja majd hozzáteszi: — Két ilyen gépünk van.

Gyors számítás. Egy-egy gép negyven ember munkáját végzi el naponta. Szép teljesítmény, de szükség is van a gépi segítségre, mert kevés a munkaerő.

— A 690 hold kukoricavetésünket nagyrészt géppel takarítjuk be — tájékoztat Kovács Antal fiatal üzemgazdász, aki a termelőszövetkezet ösztöndíjasaként a nyáron végzett Zsám- békon. — A vetés nagyobb részét is géppel végeztük. Háromszázhatvan holdon sortrágyázógéppel juttattuk földbe a magot. Egy TV—D—6-os vetőgépet és egy háromsoros, a csávo- lyi Egyesülés Termelőűzőve41'"

ÄUtyai Z-ultan adagolja a, báliénak a k^w&agaáfat,

technikai cikkeket, például televíziót, a háztartási kisgépeket, járműveket, ajándékozási és kultúrei kkeket stb. foglalja magában,

I — Milyennek értékeli az élelmiszerellátást, vannak-e e téren említésre mélté gondjaink?

— Sokkal többet közel másfélszer annyit vásárol a lakosság az idén az élelmiszerboltokból ® 37 ezekkel rokon jellegű vendéglátó üzletekből, mint öt évvel ezelőtt Élelmiszerellátásunk egészében egyenletes, nyugodt. A fogyasztói igények jó kielégítését évek óta nem zavarta meg jelentősebben semmilyen körülmény. Amikor gyenge volt a sajat gabonatermesünk, kormányunk import útján gondoskodott a kifogástalan kenyér- és lisztellátásról. Vagy most, ami- kor rizsünk volt kevés, szintén küllőidről hozatott kiegészítést hogy még a disznóölési szezon idejen se jöjjünk zavarba.

. Hasonló a gondoskodási szándék a hús és húskészítmények, valamint a tejtermékek forgalomba hozatalával. Mostanában jobb valamivel a helyzet, mint az ev elején, a járványos állatbetegségek idején reméltük. Még- ífm ígérhetünk e cikkekből kifogástalan ellátást. Sok egyéb mellett egyik oka ennek, hogy eppen a megjavult foglalkoztatottság következtében egyre nagyobb a közétkeztetést igénybe vevők tömege, akiknek jó ellátásáról szintén gondoskodni kell. Az ellátás azonban tovább javítható és javítandó.

A kereskedelem — az adott

idt«zak jeíieg^1 és lehetőségeitől függően — még sikeresebben foglalkozhat például vá- gottbarom.fi és hal értékesítésével. Hasznos lehet, ha a tsz-ek £ a P?3« élőbaromfifelhozatalt. különösen váró- samkban A földművesszövetkezetek eddig is sokat segítettek a varosok és nagyobb községek í*u *e, , fsában azzal, hogy saját hizlalasu sertéseket vágtak Ke resni kell a módját e tevékeny! séguk bővítésének. A nagyobb konyháknál szintén van lehetőség a moslékkal való hiz- lalasra, melynek révén a legcélszerűbben hasznosítani lehet a konyhai hulladékot.

r-ruSSi zöldség- és gyümölcsfélékből az átlagosnál gyengébb volt az idei termés. A minőség sem teljesen kifogástalan Ez erezhető a piacokon: több cikkből csökkent a felhozatal s egyes aruknál áremelkedések is tapasztalhatók. E nehézségek el- len^rr#IrSzövetkezeti szerveink és a MIK eredményes intézkedéseket tesz azért, hogy az új termesig jól legyen ellátva a megye lakossága. A téli ellátás ió megalapozásáért a közületek és

wga a .•^1í,ossái? “ sokat segíthet az állóképes áruk idejekoi^oiá^r5 megvósáriá8ávaiI IS“* -z helyi megfontolások ■ alapján befolyásolni?

^^?Lgandolom’ hogy «?y olyan megyeben. mint a mienk, ahol meg mindig jelentős a saját ter- i telesből származó hányad az j összes fogyasztáson belül, s ahol a vásárolt áruk számottevő része nem ® boltokban, hanem aszer- | vezetlen piacon kerül forgalomba, haszosabb, ha az élelmiszerkereskedelem és a közétkezte- tes ellátási kérdéseinél időzünk ■‘.sorban. A mi szabadpiacunk

s altalaban a helyi ellátási M- egészitésünk nem lehet teljesen i szervezetlen. Azt kell. és lehet ‘ & böfoiyáőolíná, tem

eddig is sokat tettek már e befolyásoló szerep hatékony érvényesítésére.

Célszerű, ha a városok és nagyobb községek tanácsainak végrehajtó bizottságai mostanában is beszélgetnek az ellátásért közvetlenül vagy közvetve felelős szervek vezetőivel és dolgozóival, s eldöntik: kinek mit kell tennie a lakosság ellátásának javítására. Ennek keretében egyrészt az idei télre vonatkozó feladatokban kell megállapodni. másrészt abban, hogy a mezőgazdaság, a felvásárlás* az ipar, a kereskedelem mit tegyen a helyi ellátás hosszabb távú céljainak megvalósításáért. Nem csupán mennyiségi, hanem minőségi kérdésekről van itt szó. Jogos megjegyzések hangzanak el például arról, hogy a kenyér nem mindenütt és nem mindig egyforma minőségű. A péksütemény választéka sem egyforma stb. Van tehát tennivaló.

I Technikai és személyi feltételek?

— Eddig csak az áruellátást érintettük. Ez érthető, hiszen a döntő az, hogy mit, mikor és mennyit kínál a kereskedelem a fogyasztóknak. Nem közömbös azonban az sem, hogy hol és milyen körülmények között szolgálják ki a vásárlókat. A korszerű kereskedelemnek tehát a meghatározó áruellátási tényezőn túl technikai és személyi oldalai is vannak. .,j*

Ez utóbbiakkal kapejftatos tennivalók szintén sokrétűek, összegezve megállapítható, hogy a városokban is. de különösein a nagy községekben igen sokat fejlődött a kereskedelmi hálózat Számos bolt létesült a perem- területeken. Elsősorban városainkban és kis községeinkben azonban még vannak fehér foltok.

Kereskedelmünk eredményesen és egyre kevesebb hibával dolgozik, amiért elismerés illeti mind az üzlethálózat dolgozóit, mind a vállalatok, földművesszövetkezetek vezetőit. Bizonyos, hogy a kereskedelem megerősödött szakembergárdája a hamarosan megkezdődő harmadik ötéves terv időszakában eredményesebben dolgozik majd. — mondotta végezetül Gerőes István elvtárs.

P. I.

Indul az első lőtt-vad szállítmány

Még a kezdeténél tart a vadászati idény, de a MAVAD kecskeméti kirendeltsége máris háromezer nyulat, kétezer fácánt, több őzet, dán bikát és vaddisznót vett át a vadásztársaságoktól. Nemrégiben kerítették puskavégre a szezon eddigi legnagyobb zsákmányát, egy 180 kilogrammos vadkant, a császártöltési vadászok.

A mélyhűtött, lőtt vadak nagy- részét exportálják, az első szállítmány ezekben a napokban indul Nyugat-Németországba. A kirendeltség dolgozói elmondták, hogy évről évre csökken a lőtt - vadfelvásárlás aránya, a Vadászok fő fegyvere ugyanis ma már nem a puska, hanem a háló. Élve fogják el az apróvadak nagy részét, mert így lényegesen magasabb árat fizetnek az áruért a külföldi cé\

zef által konstruált gépet használtunk erre a célra.

A tavasszal holdanként egy mázsa pétisót is kapott az egész terület. Vegyszeres gyomISézsük, amint az adapteres kombájn vágja a szárat, nyeli a csöveket, majd le is morzsolja a kukoricát.

— Mennyi a napi teljesítenéA lakosság