Petőfi Népe, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-13 / 268. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! i MtSUr m jw__ m A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG IAPJ& XX. EVF. Mh. SZ. Ara 60 fillér 1965. NOV. 13, SZOMBAT Vita az oktatási feladatai törvény végrehajtásáról Folytatja munkáját az országgyűlés Az országgyűlés pénteken folytatta a vitát az oktatási reformtörvény végrehajtásának tapasztalatairól és a további feladatokról szóló beszámoló fölött. Az ülésen részt vett Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkára, a kormány tagjai. Az ülést Pólyák János, az országgyűlés aJelnöke nyitotta meg. A vitában elsőnek Cse- terki Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára szólalt fel. Cseterki Lajos bevezetőben hangsúlyozta, hogy az oktatási törvény végrehajtása során az elmúlt négy évben sokoldalú és nagyon fontos tapasztalatokat szereztünk. Vannak oktatási fonnák, melyek javításra, vagy továbbfejlesztésre szorulnak. Ilyen módosításra szorul az egyetemi felvétel előtti gyakorlati munka, vagy a gimnáziumi 5 plusz 1-es rendszerben a szakmai előképzés. Az ifjúság munkára nevelése helyes elv — mindenki örömmel üdvözölte. De ez a helyes elv a minisztérium értelmezésében leszűkült, és a gyakorlati végrehajtás a Művelődésügyi Minisztérium kézéből kicsúszott A termelő, az alkotó munka megismerése, és az abban való részvétel nagy hatást gyakorol az ifjúság szemléletére. Ezért általános iskoláink, gimnáziumaink feladata, hogy olyan technikai ismereteket adjanak, olyan készségeket fejlesszenek ki és olyan gyakorlati oktatást biztosítsanak, amelyre mindenkinek szüksége lesz. az élet bármely területén dolgozzon is. A munka és a tanulás egységét mi úgy értelmezzük, hogy az iskola az életre neveljen. A korszerű technikai és szakmai ismeretek elsajátítása mellett derék, becsületes állampolgárokká szeretnénk nevelni gyermekeinket. Azt akarjuk, hogy közösségi érzésű emberekké váljanak, akik szeretik népüket, szeretik az embereket, bátrak és munkaszeretőek. Cseterki Lajos beszédében foglalkozott a toveábbtanulás lehetőségével és annak értelmezésével. A felnövekvő nemzedék nagy százalékának továbbtanulása azt bizonyítja, ma már nem arról van szó, hogy tanuljanak-e gyermekeink az általános iskola után, vagy sem, hanem arról, hogy mit, s hogyan tanuljanak. Ezért fokozott kötelességünk, hogy a továbbtanulás, a pálya- választás kérdéseit alaposan megvizsgáljuk. E vizsgálódás kiindulópontja csak az lehet, hogy hazánkban milyen társadalmi, gazdasági, kulturális feladatokat kell vég- rehajtaniok a felnövekvő nemzedékeknek. Hogyan oldhatjuk meg, hogy a továbbtanulásban a társadalom és az egyén érdeke minél jobb összhangban legyen? Fejlődésünk már ma megköveteli, de holnapunk szét kell feszítse, és szét fogja feszíteni a csak iskolai keretekben való gondolkodást. Olyan gyakorlatot kell kialakítununk, amely a tényleges tudás alapján mindenkinek lehetővé teszi, hogy bármely iskolán felvételre jelentkezhessen, a megfelelő tudás bizonyítása esetén felvehessék, illetve képesítést kaphasson, függetlenül attól: tudását hol és hogyan szerezte, szervezett oktatásban-e vagy iskolán kívül. Ezt meg kell oldanunk — ezt az elvet gyakorlattá kell tennünk. Az oktatási reform- törvény feladatunkká is tesz: ezt azzal a céllal, hogy minden iskolatípusból biztosítanunk kell az utat az egyetemekhez és főiskolákhoz. A múltban, amikor egy sor hivatal betöltését középiskolai végzettséghez kötötték, az érettségi társadalmi rangot jelentett, az úgynevezett „úri középosztály” presztízse érdekeit védte meg az érettségi bizonyítvánnyal. Az érettségi ma már a befejezettségnek csak illúzióját keltheti, hiszen csak közbülső állomás az egyetemi tanulás, illetve a munkába állás között. Az érettségi bizonyítvány tulajdonosa, ha nem kerül felsőoktatási intézménybe, ahhoz hogy munkába állhasson, valamilyen szakmát kell tanuljon. Az érettségi bizonyítvány ma társadalmi rangot nem jelent, teljesen egyenértékű azzal, hogy „középiskolai végzettség”. Az a tény, hogy ez a külön vizsga a fiatalok különleges és fölösleges megterhelését jelenti, az érettségi eltörlésének kezdeményezésére ösztönöz bennünket. Természetesen nem volna helyes elhamarkodottan intézkedni. Ezért javasoljuk a Művelődésügyi Minisztériumnak: a pedagógusok, a tudományos dolgozók, a szülök meghallgatása és véleménye után döntse el: fenntartsuk-e az érettségit, vagy nem? Cseterki Lajos a továbbiakban szólt az egyetemi felvételi rendszerről, a hazafias nevelésről, a világnézeti oktatásról. Hangsúlyozta, hogy az iskola kötelessége, hogy az ifjúság számára bemutassa és közelhozza elődeink életét, népünk fejlődését, alkotásait és vívmányait, mindazt, ami múltunkat összeköti a társadalmi haladásért, a népek testvéri együttműködéséért folytatott harcunkkal. Az ülésteremben: Kádár János és Cseterki Lajos. (MTI-foto =» Vigovszkj Ferenc felvétele.) Krími pártküldöttség a megyében Tegnap, a délelőtti órákban öttagú krími pártküldöttség érkezett Kecskemétre Iván Kond- ratyevics Lutak. az SZKP Központi Bizottsága, valamint a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa tagjának, a Krími Területi Pártbizottság első titkárának vezetésével. A küldöttség tagjai: Leonyid Feodorovics Sajturo, a Krími Területi Tanács V. B. mezőgazdasági elnökhelyettese, Pjotr Szemjonovics Pereverzev, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának tagja, a „Rosszija” kolhoz elnöke. Mihail Afanaszje- vics Lozovoj, a Szimferopoli Városi Tanács V. B. elnöke és Vlagyimir Andrejevics Kirjusin, a Krími Területi Pártbizottság mezőgazdasági osztályvezető helyettese. A vendégeket a megyei párt- bizottságon Erdősi József, dr. Glied Károly. Borsodi György, a megyei pártbizottság titkárai. dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb elnöke. Erdélyi Ignác, a Kecskeméti Városi Pártbizott- ] ság első titkára és Reile Géza, a Kecskeméti Városi Tanács V. B. elnöke fogadta. A kölcsönös ismerkedés és üdvözlés után Erdősi József elvtárs adott tájékoztatót a megye mezőgazda- sági és ipari helyzetéről, az utóbbi öt évben végbement fejlődésről. Vendégeink az érdeklődéssel és nagy figyelemmel hallgatott tájékoztató után számos kérdést tettek fel, főleg a szőlő-, gyümölcs- és zöldség- termesztéssel kapcsolatban. A küldöttség a délutáni órákban a megyei vezetők társaságában Katonatelepen, a Szőlészeti Kutató Intézetben tett látogatásit. Ma, a kora délelőtti órákban Kecskemét város vezetőivel találkoznak, majd részt vesznek a Kecskeméti Városi Pártbizottság és városi tanács délelőtt tíz órakor kezdődő ünnepi ülésén. A november 18-ig hazánkban tartózkodó krími delegáció a következő napokban a megye több nagyüzemi gazdaságába látogat el. Képünkön: Baráti ismerkedés. Krími vendégeink a megyei pártbizottságon. Elmondotta, hogy bár évről | szerű, szabad légkört alakiévre javul az iskolai oktatás ! tottunk ki hazánkban, tudományos világnézeti nevelő Ezt akartuk! Ebben a légkörben hatása és tudjuk, hogy a most az ifjúság is szenvedélyesen vi- folyo reformmunka eredmenye átkozik, társadalmi, ideológiai valójában csak néhány ev múlva fog teljés egészében kibontakozni, a tapasztalatok alapján nem lehetünk teljesen elégedettek, az iskolák és főleg a felsőoktatási intézetek nevelő munkájával. Nem ritka, hogy a felsőfokú tanintézményekben az eszmei, politikai nevelőmunkát a marxizmus—leninizmus tanszékekre, a párt-, az ifjúsági szervezetek feladatára szűkítik le. Ez azonban nemcsak a marxizmus—leninizmus tanszékek, nemcsak a társadalmi szervezetek feladata, ezt csak az egész oktatás, az egész pedagógiai folyamat, egész intézmény élete együtt biztosíthatja. A marxizmus—leninizmus oktatása nem fejlődhet szaktárgy- gyá, mért akkor kialakulna az a helyzet, hogy a hallgatók egy héten például két órában tanulnak világnézetet. Az egyes szaktárgyak oktatását át kell hassa a tudományos világnézet, és ezt az oldhatja meg legjobban, aki a területén, amelyen tanít, elsőrendű szakember. Olyan feladatok ezek, amelyeket a pedagógiai tudomány helyett senki sem végezhet el — hangsúlyozta a szónok. Abban a forradalmi átalakulásban, amely hazánkban végbement és végbemegy, népünk életének új vonásai születtek, 'íj erkölcse, új fegyelme, új felelősségérzete, új nemzeti öntudata alakult ki. Ezeket mint új nemzeti értékeinket kell kezelnünk, ápolnunk és fejlesztenünk. Ez iskoláink kötelessége is. Pártunk jelenlegi politikájának eredményeként nagryes erkölcsi kérdésekről bátran elmondja gondolatait. Azonban, mert nem ismeri kielégítően, nem látja eléggé az adott történelmi helyzet összefüggéseit, fejlődésünk bonyolultságát, — gyakran helytelenül az egyes eseteket általánosítja, nemegyszer felnagyítja. Ilyen körülmények között növekszik iskoláink, különösen felsőoktatási intézményeink nevelőmunkájával kapcsolatos követelmény. Cseterki Lajos nagy tapssal fogadott beszéde után Varga Pálné, Hajdú-Bihar megyei képviselő emelkedett szólásra. Majd Berta Mihály Pest megyei, Bal- mágyi Istvánná, Csongrád megyei képviselő szólt hozzá. Ezután az elnöklő Pólyák János szünetet rendelt el. A szünet után Molnár György, Andrási Béla, Szolnok megyei Háklár Mária Fejér megyei, Kaszás Imre Tolna megyei, Varga Gábomé Borsod megyei képviselő szólaltak fel. Az elnök ezután ebédszünetet rendelt el. Ebédszünet után Pióker Ignác budapesti képviselő nyitotta meg a felszólalók sorát. Ezután Lo- sonczi Pál földművelésügyi miniszter emelkedett szólásra. Felszólalásában a szaktudásnak a mezőgazdasági termelés fejlesztésében betöltött fontos szerepével és a mezőgazdasági szakképzés helyzetével, feladataival foglalkozott. Nagy Károlyné Vas megyei, Schuhmann Zoltán Nógrád megyei képviselők szólaltak fel, majd az elnök szünetet rendelt el. Szünet után Vass Istvánná elnökletével folytatódott a tanácskozás. (Folytatás a 3. oldalon.)
