Petőfi Népe, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-07 / 263. szám
t. oldal 1965. november 7. vasárnap Savul a szovjet-francia viszony Amerikai sajtóhadjárat de Gaulle ellen Wilson mégsem nyert időt AZ ELMÚLT héten a nemzetközi közvélemény íigyélme a korábbinál erősebben fordult Európa. pontosabban Franciaország felé. Két esemény adott erre okot: a francia külügyminiszter moszkvai látogatása és de Gaulle bejelentése, hogy jelölteti magát a decemberi elnökválasztáson. A két tényből ugyanis az következik, hogy a jelenlegi francia külpolitika a jövőben sem változik, sőt esetleg még erőteljesebb méreteket öltenek Párizs törekvései, amelyek az USA európai befolyásának csökkentésére irányulnak. Ezek pedig már eddig is gondot okoztak 'Washingtonnak, de még inkább Bonnak, ahol a francia lépések egyre nagyobb nyugtalanságot váltottak ki. E körökben fokozott idegességet keltett a moszkvai tárgyalásokról kiadott szovjet—francia közös közlemény, amelyből kitűnik, hogy a két ország igen sok nemzetközi kérdésben azonos nézetet vall. így például abban, hogy ,„a vietnami események veszélyeztetik a békét”, és hogy „milyen veszélyt jelent a nukleáris fegyverek elterjedése”. A hírmagyarázók arra a következtetésre jutnak, hogy az elkövetkező időszakban még jobban, gyorsabban javulnak majd a szovjet—francia kapcsolatok és rendszeressé válik a két ország vezetőinek találkozása. De Gaulle-nak az a bejelentése, pedig, hogy indul az elnökválasztáson, megerősíti azoknak a véleményét, akik szerint a francia álláspont nem változik meg egyhamar. NEM CSODA, hogy az elmúlt napok eseményei nagy felzúdulást váltottak ki Washingtonban. Olyannyira, hogy az eddigi francia—amerikai „hallgatólagos tűzszünetet” igen éles és eléggé szokatlan támadás váltotta fel: Rusk külügyminiszter összehívta az élvonalbeli amerikai újságírókat és felszólította őket, indítsanak sajtóhadjáratot de Gaulle ellen! Ez nem más, mint nyílt beavatkozási kísérlet a francia belügyekbe, és akció az elnökválasztás befolyásolására. Ha lehet, még ennél is nagyobb lárma kerekedett Bonnban. A nyugatnémet vezetők a francia— szovjet viszony javulásában és de Gaulle külpolitikájában olyan mumust látnák, amely leghőbb óhajuk válóra váltását fenyegeti. Mármint EGY HÉT A KÜLPOLITIKÁBAN azt, hogy hozzájuthatnak az atomfegyverhez. A jelenlegi elképzelések sze- rint — melyeket az USA, sőt bizonyos fokig Anglia is támogat — a NATO úgynevezett sokoldalú atomhadereje lenne az a kiskapu, amelyen át Bonn bejuthat az atomarzenálba. Ezt viszont Franciaország és a Szovjetunió egyaránt ellenzi. Erhardék ezért most sürgős akciókba kezdenek: Schröder külügyminisztert Párizsba vagy Londonba küldik, maga Erhard pedig Washingtonba utazik. Londont persze, így vagy úgy, de aligha kerülik el, mert ha az angol—nyugatnémet viszony most nem is mondható a legrosszabbnak, Bonn fontosnak tartja, hogy legalább Anglia - támogassa a NATO-n belüli törekvéseit. Stewart angol külügyminiszter rövidesen Moszkvába utazik és Bonn — amelyet már annyi kellemetlenség ért — szeretné legalább ezt az utazást kicsit „előkészíteni”. .. IGAZ, Londonban most éppen elég gond van. A rhodesiai helyzet korántsem úgy alakult, hogy Wilson szerette volna. Pedig az utóbbi napokban már nagyon szerény tervei voltak mindössze egy kis időt akart nyerni. A hét elején már-már úgy látszott, hogy ezt sikerült elérnie azokon a tárgyalásokon, amelyet Rhodesia fővárosában folytatott. Nem kímélte magát: 120 politikussal beszélt, naponta 17 óránál többet dolgozott. Wilson és Smith álláspontja között azonban csak az a különbség, hogy Smith a rhodesiai fehér kisebbségnek, maroknyi földesúmak és tőkésnek akar függetlenséget, Wilson pedig szeretné, ha Rhodesia megmaradna angol koronagyarmatnak. A HÉT TÖBBI eseménye közül erőteljes hangot kapott az USA-ban kibontakozó békemozgalom, amely a vietnami agresszió beszüntetését követeli. A gyarapodó tüntetések, felvonulások mellett most egy drámai esemény is felrázta a közvéleményt: Norman Morrison háromgyermekes családapa a washingtoni hadügyminisztérium épülete előtt felgyújtotta önmagát, hogy önkéntes tűzhalálával tiltakozzon a vietnami háború ellen. Morrison tragédiája és a növekvő tiltakozás ellenére Washington nem tágít kegyetlen vietnami politikájától, s hírek szerint fokozni kívánja a csapatszállításokat. Összehívták az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkotmány 12. paragrafus 2. bekezdése alapján az országgyűlést 1965. november 11. napján — csütörtökön -r délelőtt 11 órára összehívtaMikojan nyújtotta át a kitüntetéseket a magyar veteránoknak MOSZKVA. (MTI) Szombaton délben Anasztasz Mikojan, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke a moszkvai Kreml Kata- lin-termében ünnepélyes keretek között kitüntetéseket nyújtott át a nemzetközi munkásmozgalom 17 veteránjának. A kitüntetettek annak a küldöttségnek tagjai, amely hétfőn érkezett Moszkvába az SZKP Központi Bizottságának meghívására. Magyar államférfiak távirata szovjet államférfiakhoz Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Dobi István, a Magyar Népköztársaság ülnöki Tanácsa elnöke, Kállai Gyula, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 48. évfordulójának ünnepén a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa, a magyar forradalmi munkásparaszt kormány, az egész magyar nép szívből jövő köszöntését és legjobb kívánságait küldte táviratban L. I. Brezsnyev elvtársnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkárának, A. 1. Mikojan elvtársnak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének. A. N. Koszigin elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének, és a testvéri szovjet népnek. Péter ■ János külügyminister, az évforduló alkalmából A. A, Gromiko szovjet külügyminiszternek küldött üdvözlő táviratot. A SZOT Elnöksége a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsa Elnökségéhez, a KISZ Központi Bizottsága a Komszo- mól Központi Bizottságához küldött üdvözlő táviratot. , Ünnepségek a fővárosban A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 48. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi BizottsáIndonézia a baloldalhoz tartozik — mondotta Sukarno Minisztertanács Bogorban Vérengzés Salában Az indonéz hadsereg egyik alakulata tüntető asszonyokat gyilkolt meg. A fegyveres erők sajtóosztályának szombaton kiadott közleménye szerint Solo közép-jávai városban a Gervanti haladó nőszervezet tagjai Stüntettek. Katonák a felvonuló nőkre lőttek és kilenc asszonyt megöltek. A Pravda djakartai tudósítója helyzetjelentésében egyebek között rámutat: Indonéziában arra összpontosul a figyelem, hogy miként rendezzék a szeptember 30-a mozgalom problémáit. A kommunista párt sorsát is ehhez -a kérdéshez fűzik. Jelentős ez a kérdés annál is inkább, mert meg sem várva Sukarno elnök döntését, kommunistaellenes elemek széles körű akciót kezdeményeztek a nemzeti erők egyike ellen. Indonéziában országszerte gyakorlatilag betiltották a kom- muhista párt és több más baloldali szervezet tevékenységét. Az AP-hírügynökség szerint az Indonéz Népi Tanácskozó Gyűlés (MPRS) — Indonézia legmagasabb szintű törvényhozó testületé — gyakorlatilag minden kommunistát kizárt tagjai sorából, Chaerul Saleh miniszterelnök-helyettes nyilatkozatában elmondotta, hogy az MPRS megakadályozza minden, a kommunista pártot képviselő tagját tevékenységének ellátásában. Az indonéz népi tanácskozó testület alelnöke, Aidit, az IKP elnöke volt. A djakartai külügyminisztérium a diplomáciai képviseletekhez intézett körlevelében megtiltotta a köveiségi beosztottaknak és családtagjainak Djakarta, illetve Djakarta környékének elhagyását. A száz főnyi indonéz kormány 85 miniszterének részvételével Sukarno szombaton Bogorban, a nyári elnöki rezidencián minisztertanácsot tartott. A kormány megtárgyalta a szeptember 30-i eseményekkel összefüggő belpolitikai fejleményeket. Sukamo elnök Is felszólalt. A fontos az — hangoztatta az elnök —. hogy továbbra is fenn kell tartani a Nasakom elvét a nacionalista, vallási és kommunista politikai irányzatok összefogását, meg kell akadályozni a bosszúállást. Bizonyos csoportok — jegyezte meg Sukamo — ki akarják élezni a közhangulatot egy adott politikai párt ellen, ami feltétlenül káros. Indonézia — mondotta — „továbbra is a baloldalhoz tartozik”, senki sem taszíthatja sem a szélsőbal, sem a szélsőjobb felé. Az Unitá szombati száma közűi az Olasz KP vezetőségének közleményét, amely ezeket mondja: Ami ma Indonéziában történik, az nem csupán az indonéz népre és hősi kommunista pártjára tartozik, hanem mindazokra, akik harcolnak az imperializmus ellen, a békéért és a szocializmusért, a kommunistaüldözés meg fog tömi az IKP szervezett erején és bölcsességén. Az IKP oldalán állanak Indonézia összes egészséges erői, a béke hívei és a kommunisták az egész világon. Megsemmisítettek 5 elit zászlóaljat, 3 századot és 700 amerikai katonát októberben a partizánok A Quan Giai Phong, a délvietnami szabadságharcosok lapja, összefoglaló jelentést ismertet a partizánok októberi harci sikereiről. A jelentés szerint a szabadságharcosok október folyamán a saigoni bábkormány hadseregének öt elitzászlóalját, az amerikaiak három századát és 700 más amerikai katonát semmisítettek meg. A saigoni kormánycsapatok két másik zászlóalja és két amerikai század súlyos veszteségeket szenvedett. A londoni Daily Worker közlése szerint a Békét Vietnamnak mozgalom kérdőíveket juttatott el valamennyi skóciai bányába, hogy megtudja a dolgozók véleményét a vietnami kérdésről. Az Osservatore Romano, a Vatikán lapja, pénteki számában a nemzetközi Caritas felhívását közli a vietnami háború áldozatainak megsegítésére. A lap szerint VI. Pál pápa 50 ezer dollárt adományozott a célra. Ankara súlyosbít A BT önmérsékletre hívta fel a ciprusi görögöket és törököket A Biztonsági Tanács péntek esti ülésén felszólította a Cipruson szemben álló feleket, hogy tanúsítsák a lehető legnagyobb önmérsékletet -a helyzet rosz- szabbodásának megakadályozása érdekében. A felhívás nem hivatalos határozat eredménye, hanem általános egyetértés alapján született. Az ülés megtartását Eralp török ENSZ-nagykövet levélben kérte a Biztonsági Tanács e havi elnökétől. A levél szerint „rendkívül súlyos helyzet alakult ki a szigetországban annak következtében, hogy a ciprusi görögök támadást intéztek a fa- magustai törökök ellen”. U Thant, az ENSZ főtitkára, Eralp felszólalásának elhangzása után felolvasta ciprusi személyes megbízottjának táviratát, amely hangoztatja, hogy a jelen pillanatban mindkét fél tiszteletben tartja a tűzszüneti megállapodásokat. NICOSIA Egy athéni keltezésű AFP-hír szerint a görög kormány nem osztozik abban az aggodalomban, amelyet Ankara a ciprusi helyzettel kapcsolatban kifejezett. Athénben kijelentik, hogy a famagustai incidensek nem olyan súlyosak, amilyeneknek a török kormány akarja feltüntetni azokat. Athéni kormánykörök szerint Ankara a helyzet ilyen beállításával azt akarja bebizonyítani, hogy a két ciprusi közösség együttélése lehetetlen. ga, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa szombaton este díszünnepséget rendezett a Magyar Állami Operaház Erkel Színházában. Ma, délelőtt 10 órakor kerül sor a Szabadság téri szovjet hősi emlékmű megkoszorúzására. Felszólítás Angliához Az ESSZ közgyűlésének határozata NEW YORK (MTI) Az ENSZ-közgyűlés pénteken elsöprő többséggel elfogadta azt a határozati javaslatot, amely felszólítja Angliát, szükség esetén fegyverrel is akadályozza meg, hogy Rhodesia fe- héf< telepes kormánya egyoldalúan kimondja a függetlenséget. Ezúttal a határozatra még többen szavaztak, mint néhány nappal ezelőtt a gyámsági bizottságban: 82 tagállam támogatta, 9 ellenezte és 18 küldöttség tartózkodott. A határozat mellett szavaztak az afroázsiaí és a szocialista országok, ellene szavazott viszont többek között az Egyesült Államok, Portugália, Belgium, Kanada, Ausztrália. A szavazásban Anglia nem vett részt. A határozat elítéli a faji megkülönböztetés Rhodesiában alkalmazott politikáját, s az emberiség elleni bűnnek nyilvánítja azt. A közgyűlés ugyanakkor követeli Angliától a rendkívüli állapot haladéktalan felfüggesztését Adenben, a szabadságjogokat korlátozó törvények hatályon kívül helyezését, a megtorló intézkedések és a katonai büntetőexpedíciók leállítását, a i politikai foglyok szabadon bocsátását, sürgeti továbbá azoknak a személyeknek a hazaengedését, akiket politikai tevékenységük miatt száműztek. A határozat szerkesztői elítélik Angliát, amiért a teljes függetlenség megadása helyett 1968-ban a nép támogatását nem élvező bábkormányt akar hatalomra segíteni.
