Petőfi Népe, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-28 / 281. szám
kisérletezömuX Mzben a fákkBlaláSrÓI A rádió, a televízió és az újságok beszámoltak a nemrég lezajlott Onkológus Kongresz- szusról, amelyet a nagyközönség is érdeklődéssel figyelt, mert a rákveszély csökkenését várja ezektől az összejövetelektől. A csoda a „levegőben lóg“ 'í Sokan úgy is képzelik, hogy egyszer valaki fölfedezi a rák ellenszerét, s megoldja az ezzel kapcsolatos problémákat. Egyesek szerint ez a csoda a „levegőben lóg”, a valóságban, az alaposabb ismeretek birtokában viszont ezt nem állíthatjuk. Ma már világszerte milliár- dokat fordítanak a rákkutatásra és se szeri, se száma azoknak a törekvéseknek, amelyekkel a rák keletkezésének, gyógyításának lényegét igyekeznek megközelíteni. Az utóbbi húsz évben történt is jelentős előrehaladás. Az egyik ezek közül a rákszűrő vizsgálatok ki- terjesztése, az, hogy hazánkban az onkológiai gondozás keretében ma már legtávolabbi településeken is időben felderíthetjük a rákos megbetegedéseket. Az idei kongresszuson a megelőzés problémaköre mellett a kezelés lehetőségei és módszerei is nagy érdeklődés közepette kerültek megvitatásra. A rosszindulatú daganatos megbetegedések befolyásolására világviszonylatban egyre több gyógyszer kerül forgalomba. Ezek is elsősorban a rosszindulatú vérképzőszervi folyamatok megszüntetésére. Ám a daganatok jellege többféle, s minden esetben a gyógyszerek sem segítenek. Biztos gyógyszer hiányában pedig egyelőre a radikálisabb megoldások a megnyugtatóbbak. A kezelésnek és gyógyításnak azonban ez is csak egy szakaszát képezi, mert ha a daganatot sikerült is eltávolítani, nem bizonyos, hogy az nem jelentkezik Jön a narancsízű sárgarépa Sok évszázados hagyomány szerint az öregek azzal szokták biztatni sárgarépaevészetre a gyerekeket: aki sok sárgarépát eszik, úgy tud fütyülni, mint a sárgarigó. A szófogadó lurkók — ha nem is pár perc alatt, de néhány évtized múltán — valóban jó füttyös legényekké válnak, akiknek szájából még öregkorukra sem fogyott ki a .„síp". Győzték kedvvel is, meg foggal is. A „titokra” csak a modern világ derített fényt az utóbbi évtizedekben: a kutatók megálla- i pították, hogy a sárgarépában az addig ismert táplálóanyagon kívül különösen a fiatal szervezetnek I rendkívül fontos A-provitamin és C- j vitamin található. A sárgarépa ka- rotinja segíti a fogíny hámszövetének fejlődését, a fogíny, illetve a fogak jó vérellátását. Segíti megalapozni és — a nyers sárgarépa gyakori rágcsálása révén — meg- | őrizni is — az egészséges foga- . eatot. A sárgarépa további hasznosítására most igen érdekes kezdeményezés született Budapesten egy éielmiszervegyész találmányaként. ] Szárított sárgarépaszeleteket, illetve kockákat cukorsziTuppal, és narancsolajjal kezelik, a sárgarépa I természetesen vitaminsorát kiegészítik, s már kész is a csemegeújdonság. öt-tízdekás adagokban került a zsűri elé nemrégiben, majd a külföldi kereskedelmi delegációk asztalára is. A narancsízű sargarépa-csemege kitűnőre vizsgázott. De készítettek már belőle tortát, puncsot, töltött csokoládé- szeleteket is. A siker tartósnak Ígérkezik. Nemcsak a hazai cukrászati ipar figyelt fel rá, hanem a hazánkban járt külföld szakemberek is rendeltek belőle nagyobb mennyiséget. ismételten a szervezet más helyén. Ezért van nagy jelentőségük a sugárkezelésnek és a gyógyszereknek. Ez utóbbiak ebben az esetben a szervezet erősítését szolgálják, vagy a daganatképp ődést akadályozzák. Lényeges jellemző, de még nem az ok... A kísérletek, amelyek a rák lényegének feltárására irányulnak, méltán tartanak számot általános érdeklődésre. Ezért néhány szót talán erről is érdemes ejteni. Szinte közismert tény, hogy a rosszir dulatú daganatok gyorsan nőnek, a szövethatárokat nem méltányolják, s áttételt is képeznek. Ezek az áttételek új abb daganatgócok, amelyek J lasonló jellegűek, mint a korábban képződött daganatok. A rosszindulatú daganatoknak oz lényeges jellemzője. Létrejöttüknek okát azonban nem ú merjük, s ez nehezíti a megelőzést és gyógyítást. A rosszindulatú daganatoknak is több fajtája ismeretes, s az is nagyon valószínű, hogy a különböző rákfajták különböző hatást k alapján alakulnak ki. Igei sok rákkeltő hatású anyagot »ikerült már találni. Ezek ismerete azért előnyös, mert az állatokon kipróbálva, hatást k szinte lépésről- lépésre követhető. A rákosodá- si folyamat egyes mozzanatainak ismertében a kísérleti állatokon gyógyszeres beavatkozásokat kísérelnek meg. A gyógyszerek hatására észlelt változások adatai képezik a megfelelő therápia kidolgozásának fontos alapját. Mire adnak választ az állatkísérletek ? Az állatkísérletek során természetesen nemcsak a rákkeltő anyagok hatását tanulmányozzák, hahem a daganatszövetek viselkedését is. A daganatszövetet —, amely a daganatsejtek tömeges mennyiségét jelenti —, pontosan meghatározott módszer szerint beoltják a kísérleti állatokba. A fecskendővel, tűvel az állatba juttatott daganatsejttömeg először vagy megtapad, vagy nem. Ha megtapad, növekedni kezd. A növekvő rosszindulatú daganat felemészti a kísérleti állat erőit, s elpusztítja azt. A különféle hatások vizsgálatának speciális szabályai vannak. A kísérletben általában két, tízes létszámú állatcsoport vesz részt, az egyik csoport mindig kontrollként szolgál. A daganatsejtek beoltása után az egyik csoport kezelésben részesül, a másik nem. Therápiás hatásról akkor beszélhetünk, ha jellemző különbség van a két csoport között, a kezelésben részesültek előnyére. A különbség a következő tényezőkből adódhat, s mérhető le: az állatok élettartama, a daganatszövet megtapadása, növekedése, az állatok, a daganatok súlya. Ezekből az adatokból például az is kiszámítható, hogy egy nap alatt mekkorát fejlődik a daganat. A vizsgálandó, rákkeltő, vagy gátló anyagot az állat szervezetében injekcióval, táplálékkal, helyi kezelés formájában, bedörzsölés, kenőcs, galvánáram stb. segítségével juttatjuk be. Lehetséges, hogy az anyag gátolja, vagy sietteti a daganatszövet megtapadását és növekedését. Rövidítheti, vagy meghosszabbíthatja az állatok életét, okozhat melléktüneteket, amelyek mérgezőek is lehetnek. Természetesen a kísérletek során mérünk sugárhatásokat is, s gyűjthetünk azok optimális dózisaira vonatkozó adatokat. Ezek a vizsgálódások egyes therápiás hatásra reményt nyújtó anyag elbírálására vonatkoznak, de számos vizsgálat történik annak megállapítására is, hogy a szervezet védekező ereje és erőnléte hogyan befolyásolható a daganatos betegség során. Vizsgálható a daganatos folyamat kapcsán kialakult szervezeti-szervi történések problémája, amely elsősorban finomabb mikroszkópos szövettani tanulmány tárgyát képezik. S az emberi test szövetnedveiben lejátszódó minőségi, mennyiségi változások biokémiai vizsgálata is nagyon fontos területét képezi a rákkutatásnak. E sokoldalú kísérletek, vizsgálatok mind azt bizonyítják, | hogy a szakemberek nem a vé- j letlenül megszülető csodára várnak, hanem nagyon is aprólékos munkával küzdenek meg minden, a gyógyításban | elérhető részeredményért. Dr. Hon ti Géza ‘ Szülök között — nevelésről „C GIZIK" A GYEREK... — MEGTUDTAM, hogy Pista titokban cigarettázik — panaszkodott az egyik aipa a szülői értekezleten. — Nem ő az egyetlen — szólt közbe egy másik szülő —, aki ilyen korban megpróbálja a cigarettát! Mi az oka annak, hogy a serdülők, „a kis kam,aszok” titokban cigarettáznak? Talán a nikotint tartalmazó dohányfüstöt Igényli a szervezete, mint ahogyan a fejlődő gyermek csontrendszere a cukrot? Mindannyian tudjuk, nem erről van szó. Egyetlen gyermek sem hivatkozott még ilyesmire. Legfeljebb — ha felelősségre vonjuk, annyit mond: — Csak! — s makacs hallgatásba burkolódzik. Gondolatban pedig a legtöbb megbotránkozik a felnőttek „értetlenségén”, s gyakran egy életre megsértődik, hogy őt nem vesszük emberszámba» Miért? Mert a felnőtté válás a legtermészetesebb kamaszigény. Ehhez még adjuk hozzá: a kamasz a lelke legmélyén tiszteli, utánzó-vágyakozó szeretettel nézi a felnőtteket. Azt a felnőttet, aki már a maga gazdája, akinek többet szabad, mint neki, akit nem „nevelnek állandóan”, mint őt. S akinek, — nem utolsósorban —, pénze van és cigarettázhat! Igyekszik saját munkájában úgy helytállni, mint a felnőttek. A tanulást komolyan veszi. S akkor miért nem osztozhat az „élet örömeiben” úgy, ahogyan a felnőttek? HA CSUPÁN azt mondjuk: „Ne dohányozz, mert az árt”, — ezzel még nagyon keveset tettünk! Árt? Leküzdötte az első hányingert, úgy érzi, legyőzte az első ártalmat. Hogy milyen „távlati ártalmakkal’ jár a dohányzás? Erről kellene hosszabban beszélni a gyereknek. Fények a lakásban Este, amikor sötétség ereszkedik az utcákra, sárga fények gyúlnak az ablakok mögött. Vonzó, hívogató fények ezek. Az utcán sétáló szinte kedvet érez kopogtatni. benyitni oda. ahonnan kiszűrődnek. Aztán beéri azzal, hogy kíváncsian beles egy-egy ablakon. Vajon mit lehet felmérni egyetlen rövid pillantással? Sokat. Többek között azt is, hogy igen elterjedtek még a rosszul szerkesztett, sokkarú, cikornyás csillárok, olyan burákkal, amelyek felfelé szórják a fényt. És a díszes csillár alatt rosszkedvűen üldögél, a gyenge megvilágításban hunyorog a család. S máris leszűrhetjük a következő tapasztalatot: a fény vagy hangulatszabályozó. Csillár helyett inkább a mostanában igen gyorsan tért hódító modem formájú lámpaernyők közül válasszunk, lehet gömbölyű. mint a Nap, vagy hosszúkás — szabályozható zsinórral, t ilynek segítségével a lámpát különböző magasságokra lehet állítani, felhúzni, vagy leengedni. Téves elképzelés, hogy a csillár csak a szoba közepén kaphat helyet. Az előbb javasolt lámpát oda helyezhetjük, ahol a legtöbbet tartózkodunk. A szoba legfőbb fényforrása ne a mennyezetre, hanem a család legállandóbb otthoni tevékenységére irányuljon. Ilyen esetben az égön soha ne spóroljunk, többet ártunk vele a szemünknek, mint amennyit használunk a pénztárcánknak. Lehetőleg ne szereltessük át az otthoni lámpákat neoncsövekre sem. A hideg, kemény fény fárasztja a szemet és az idegeket, és az egész környezetet ridegebbre hangolja. A lakás hangulatának legfőbb szabályozói a hangulatlámpák. Segítségükkel úgy lehet szabályozni és adagolni a fényeket, ahogy kedvünk, otthoni elfoglaltságunk megkívánja. A központi helyről érkező fény megmerevíti, a lakás különböző pontjain elhelyezett lámpák szűrt sugara külön-külön is életre kelti a bútorokat és tárgyakat. Hová tegyünk hangulatlámpát? Mivel a fekhelyek mellé áltálában falra szerelhető lámpát vásárolunk, a hangulat- lámpa a beszélgető, olvasó sarokba kerüljön. Szavak helyett a továbbiakban néhány képpel segítünk a választásban. V. Zs. Modem bútorhoz illő, vaslábakon álló, téglaalakú lámpa. Kissé bizarr megoldás, de a jókora világító gömb nagyon kellemes fényhatásokat kölcsönöz a lakásnak. A dohányzás ártalmairól, általános következményeiről számos film, s egyéb szemléltető eszköz áll már rendelkezésünkre. Ha a szülő észreveszi, hogy gyermeke osztályában, vagy baráti körében terjed a „cigi- i zés”, keresse fel a pedagógust. A szülők segítségével, a Vöröskereszt bevonásával, egész- ' ségügyi előadót, esetleg az is- | kolaorvost felkérve tűzzék na- | pirendre a dohányzás témáját. Semmiképpen se verjük ezért a gyereket, mert így a dohányzók táborát növelhet- j jük. A példamutatás a legszebb erény, a legnagyobb ne- J velőeszköz. Feledhetetlen a 1 gyermek számára, ha a meg- I győző szó mellett olyan példái lát, hogy a környezetünkből a legszimpatikusabb felnőtt hősi küzdelmek árán leszokott a dohányzásról. KÉTSÉG TELENÜL ez a leghatásosabb. K. Gy. A szép nép- és iparművé gyertyatartók után, a hangulatkeltés mai, legdivatosabb eszközének érdekes lámpatestet is készítettek.
