Petőfi Népe, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-28 / 281. szám

Aranydiplomás orvost köszöntöttek Szabadszálláson Meghitt, bensőséges ünnepség színhelye volt pénteken este a szabadszállási szülőotthon, ahol orvosi működésének 50. évfor­dulója alkalmából dr. Lippay Artúr sebészfőorvost, egyetemi magántanárt köszöntötték. Az Egészségügyi Szakszervezet he­lyi szervezete és a szakmaközi bizottság által rendezett ünnep­ségen részt vett dr. Kántor László, a megyei tanács vb egészségügyi osztályának veze­tője. Dr. Lippay Artúr sebészfőor­vos meleg hangú köszöntése kapcsán dr. Kántor László nyúj­totta át a 74 esztendős ünne- peltnek az aranydiplomát. A ma is fáradhatatlanul tevékenyke­dő, gyógyító főorvos megható- dottan mondott köszönetét a megbecsülést tükröző, figyelmes megemlékezésért és hangsúlyoz­ta: amíg csak erejéből futja, életét, munkásságát az emberek gyógyításának szenteli. Yasúli igazolványok érvényessége A MÁV Vezérigazgatóság fel­hívja a dolgozók figyelmét, hogy a heti- és havijegy váltására, illetőleg a dolgozók menettérti jegyének váltására jogosító, 1066. évre érvényes igazolvá­nyok nyilvántartásba-vételét a vasútállomások december 1-én kezdik meg. A nyilvántartásba- vétel december 31-ig tart. A dol­gozók birtokában levő 1065. év­re szóló igazolványok 1966. ja­nuár 5-én 24 óráig érvényesek, 1966. január 6-án 0 órától mind a rendszeres munkába járásra, mind a hazautazásra szolgáló menetjegyek már csak 1966. év­re nyilvántartásba vett igazol­vánnyal együtt érvényesek uta­zásra, még akkor is, ha ezek érvényessége január 5-én túl terjed. Intézkedések a lucerna­és a vöröshcre-vetőmagellátás javítására Most kell rendelni A lucerna-, illetve vöröshere- vetőmagellátás javítása, vala­mint a nagyobb arányú aranka­fertőzés meggátlása érdekében a Földművelésügyi Miniszté­rium intézkedett az említett rendkívül fontos vetőmagvak minél nagyobb arányú tisztítá­sáról. A legutóbbi rendelkezés kimondja: a termelőszövetkeze­tek mindenütt teljesítsék a ter­melési szerződésben vállalt kö­telezettségeiket, s a szerződésre termesztett lucerna-, illetve vö- röshere-vetőmagot adják át az Országos Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat alközpontjainak. A szövetkezetek tulajdonát ké­pező lucerna-, illetve vöröshere- vetőmagot az Országos Vető­magtermeltető és Ellátó Válla­lat alközpontjaiban szakszerűen megtisztítják. Ugyanakkor az Országos Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat a termelőszövet­kezetek részére a szerződésben megállapított 20 százalékos visszaigénylési lehetőségen túl hozzájárul a tavaszi telepítés­hez szükséges lucerna-, illetve vöröshere-vetőmag biztosítá­sához: az illető üzem által át­adott nyers magkészletből nyer­hető tisztított áru mennyiségi­leg — m -'felelő tisztítás után — fémzái ..t magot ad ki. 1966 tavaszán az egyes megyék csak az Országos Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalatnak átadott mennyiség arányában kaphat­nak lucerna- és vöröshere- vetőmagot. A burgonyavetőgumó-felújí- tásban részesülő mezőgazdasági üzemek, amennyiben megren­delésüket idejében leadták az Országos Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat alközpontjainak, a kért vetőburgonyát ősszel, illetve tavasszal megkapják. A felújításban nem részesülő ter­melőszövetkezeteknek viszont maguknak kell gondoskodniok — tartalékolás, illetve saját be­szerzés útján — burgonya-vetö- gumó-szükségletükről. A Kecskeméti Nagy Sötétség Hiába, csak a baj­ban mutatkozik meg igazán egy város tár­sadalmának életreva­lósága. Magamban kí­váncsi voltam, vajon miként viselkedne Kecskemét népe;, ha mondjuk olyan ter­mészeti csapás érné egyszer, mint a múlt­kor a New York-ia- kat? Mi lenne, ha egyszer nálunk is ki­aludnának a villa­nyok? A nagy próbatétel pénteken este követ­kezett el. Nem vagyok detektív, így az órát nem tudom pontosan. Azidőtt történt, ami" kor minden rendes dolgozó el szokott alu- kálni a televízió mel­lett. Meg akkor, ami­dőn az utolsó szalámi­szeletbe szúrtam a vellámat a Kisberet- vásban. Beütött a sötétség. No, mondtam magam­nak, neked mi most az első gondolatod? De semmi okos dolog sem jutott eszembe. Mások is hasonló gerincességgel fogad­ták a Nagy Kecske­méti Sötétséget. Min­denki fegyelmezetten izgult, vajon a pin­cérnek sikerül-e egy szál gyufával meg" gyújtani a gyertyát, örömteli hangos só­hajok jelezték a si­kert. Aztán meg an­nak drukkoltunk, va­jon hogyan viselkedik a meleg kályha tete­jére ragasztott fagy- gyúszál? Köszönöm jól. Nyugodtan lehe­tett a kályha mellett fizetni, legfeljebb a borravalóban téved­tek a vendégek: fo­rint helyett ötvenfil- lérest adták. Mert ugye, a gyertyavilág azért csak kisszerű dolgokra ösztönzi az embert. Aztán hogyan állta meg helyét az utcák népe? Semmi zűr nem volt. Legfeljebb az, hogy az autók futká- roztak virgoncabban, mint egyébkor. S eb" ben az volt a pozitív, hogy míg szembesza­ladtak a Rákóczi vagy Budai úton, addig a járdán is meg kellett állni, annyira vakítot­tak reflektoraik. Direkt megfigyeltem, szorultak-e be nálunk tömegek a liftaknák­ba, mint ott Ameriká­ban? Sehol nem volt zrí. Nézzük a föld­alattit! — vettem az irányt az aluljáró felé. Abszolút senki nem rekedt benne. Igaz, arrafelé sötét sem volt. Loholtam is mindjárt vissza a bel­városba. A bankok! — nyilallott belém. Va­jon azokat nem kézd- ték-e ki a gengszte­rek ezalatt? Kár volt a fáradságért. Senki az égvilágon nem vitt el belőlük semmit. (Szombat reggel a ta" karítónő húsz fillér többletet talált pél­dául az OTP-lépcső- házban.) Ne mondja senki, hogy nálunk nincs becsület. Jártam a Pálma presszó felé. Olyan békés egymás mellett ülésben terültek el a párok a gyertyafé­nyes asztalkák mel­lett, hogy az csak csuda! Egyetlen kecskeméti polgár szenvedett egy kis gikszert a Nagy Sötétség alatt. A Szé­chenyi körúton talál­koztam vele. Egyik kapu előtt imbolygott, bóklászott, kapará­szott valamit a kilincs táján. Legalább hu­szonegy maiig ános volt körülötte a lég­kör, így nem lepőd­tem meg, mikor rám köszönt. — Kézi... kezicsók... kólóm. Se... seg... ít~ sen... rajtam ara... nyoskám... Magyarok vagyunk vagy mi, nemdebár! — csapott át folyékony szónok­latba. — Nem megy ez a bittang kulcs a lyukjába, nem, az is­ten verje meg... Kezdtem elbódulni a bor-, sör-, pálinka­szagtól, gyorsan akar­tam szabadulni. Né­zem, hol kotorász. — Jóember, maga a postaszekrény nyílá­sába dugdossa a kul­csot, így persze, hogy hiába forgatja! — ok­tattam. Mire megvilágoso­dott képpel bámult rám. — Akkor viszont nem itten lakok, ara­nyoskám — bökdóste a brusztomat. — Mert a mika... a ml kapun­kon nincs postaláda. •• Nincs ám, szakikám... Csókollak. Tóth István II sportmozgalom fejlődését szolgálja az új minősítési és igazolási szabályzat A sportmozgalomban utóbbi években beállt szervezeti változások és az ezt követő ug­rásszerű fejlődés szükségessé tette, hogy felülvizsgálják a sportminősitések — korábban jól bevált, de ma már sok szem­pontból elavult — rendszerét. A sportmin ősi test rendszer, me­lyet még 1951-ben vezettek be, nagymértékben hozzájárult a magyar testnevelési és sportmoz­galom fejlődéséhez. Mivel fel­ölelte a hazánkban művelt vala­mennyi sportágat, alapvető és fontos eszköze volt a sportszak­mai munkának. A sportminősí­tési rendszer követelményei nagymértékben ösztönözték a sportolókat tudásuk növelésére és ezen felül értékelhetővé tet­ték a szakosztályokban és sport- egyesületekben folyó munkát. A korábbi tapasztalatok és a sportmozgalom általános fej­lődése azt bizonyítja, hogy a sportminősítési rendszer a szo­cialista testnevelési és sport- mozgalom fontos eszköze. A már említett fejlődés következ­tében azonban a régi sportmi­nősítési rendszer elvesztette je­lentőségét és ösztönző hatását, mert az egyes sportágakban megállapított szintek és köve­telmények nem tartottak lépést a fejlődéssel. Elmaradtak nem­csak a nemzetközi, de a hazai színvonaltól is. Az úi sportminősítési szabály­zatnak serkentőleg kell hatnia a mozgalom általános fejlődé­sére és összhangban kell lennie a fejlesztés meghatározó egyéb olyan alapdokumentumokkal, mint az MTS Országos Taná­csának 1964. évi május 22-i ha­tározata a további tömegesítés­ről. az MTST elnökségének 1963. évi határozatára az után­pótlás-nevelés rendszeréről, va­lamint a 3 éves versenynaptár kidolgozott irányelveivel. A Magyar Testnevelési és Sportszövetség módszertani osz­tálya a fenti alapelvek figye­lembevételével most egy új javaslatot dolgozott ki a spor­tolók minősítési szabályzatának elveire és az igazolás rendsze­rére. A tervezetet már szerte az országban tanulmányozzák, s rövidesen széles körben vitatják meg annak minden egyes pont­ját. Az Új javaslat sok érde­kes és hasznos változást tartal­maz. A sportágak követelmé­nyeit az alábbi osztályok sze­rint határozza meg: Magyar Népköztársaság Ki­váló Sportolója, Magyar Nép- köztársaság Érdemes Sportolója. I. osztályú. II., III. és IV. osz­tályú sportoló, valamint ifjúsági arany, ezüst és bronz jelvényes sportoló. A mérhető sportágakban — mint az atlétika. íjászat, gyors­korcsolya. kerékpár, súlyemelés, sportlövészet, teke és az úszás — szinteket dolgoznak ki és a teljesítést többszöri versenyzés­hez kötik. A nem mérhető sport­ágakban — az asztalitenisz, bir­kózás. cselgáncs, evezés, kajak- kenu. motorcsónak, motorkerék­pár, műugrás, ökölvívás, öttusa, sakk, sí, tenisz, természetjárás, torna, vitorlázás és vívás — a versenyeken elért helyezések alapján pontozásos rendszerű kö­vetelményeket határoznak meg. Végül a csapatjátékokban — labdarúgás, kézilabda, kosárlab­da. jégkorong, gyeplabda, röp­labda, és vízilabda — a játéko­sokat a csapatok bajnoki osztá­lyának megfelelően veszik nyil­vántartásba. A korcsoportok eddig sportáganként változóak voltak. Most egységes korcsoport rend­szert vezetnek be. A versenyző 13 éves koráig úttörő. 14—15 éves korában serdülő. 16—17—18 éves korában ifjúsági. 19—20— 21 éves korában junior és 22 éves kortól a felnőtt korcsoport­hoz tartozik. A sportágakban megállapított követelmények alapján a versenyzők bármely osztályban szerezhetnek minő­sítést, de az ifjúságiak részére megállapított osztályokat csak az ifjúságiak, valamint az út­törő. vagy serdülő korú ver­senyzők érhetik el. A Magyar Népköztársaság Ki­váló és Érdemes Sportolója cí­met a nemzetközi élvonalban, olimpiákon, világbajnokságokon, Európ-bajnokságokon elért győ­zelem. illetőleg helyezés elérése, továbbá a kiemelkedő emberi tulajdonságok, a sportágban ki­fejtett elismerésremél tó tevé­kenységek alapján adományoz­zák. A többi — I.-től IV. osztá­lyú, továbbá az ifjúsági — mi­nősítéseket a meghatározott szinteket elért sportolók érhe­tik el. A minősítéseket csak olyan nyilvános versenyeken lehet megszerezni, amely a jóváha­gyott versenynaptárban szerepel. Minden versenyző jogosult az osztályminősítésének megfelelő jelvény viselésére. Az úi minősítési rendszerrel egyidőben megváltozik a spor­tolók igazolási és átigazolási rendje is. A jelenleg érvényben levő „Minősítési igazolvány” he­lyett 1966. augusztus 1-től be­vezetik az új „MTS Sportegye­sületi Igazolványt”. Az átme­neti időszakban, 1967. április 1-ig ugyan még a régi minősí­tési könyveket is elfogadják, de ezen időponton túl már csak az új igazolványok érvényesek. Az igazolványok átcserélése alkal­mával végzik el elsőízben az osztályba sorolását, illetőleg nyilvántartásba vételét. A Ki­váló és Érdemes, valamint az I. osztályú sportolókat és az NB I-es csapatok tagjait az MTS központilag tartja nyilván. A II. osztályú és ifjúsági arany­jelvényes sportolókat a megyei TS-eknek. a III., IV. osztályú sportolókat és az Ifjúsági ezüst- és bronzjelvényeseket a városi­járási TS-eknek kell nyilván­tartásba venni. A sportoló, mivel önként vá­lasztja meg sportegyesületét, át­léphet más sportkörbe is az át­igazolási szabályok alapján. Az átigazolásoknál minden sport­egyesület egyenlő elbírálás alá esik. Alapelv. hogy a sportoló egy bajnoki évben csak egy egyesület színeiben versenyez­het. Ez alól kivétel csak katonai bevonulás, illetőleg leszerelés, továbbá közép- és felsőfokú is­kolában történt felvétel, vagy azok elvégzése után van. Az átigazolások ott történnek, ahol az illető sportoló nyilvántartás­ba van véve. Továbbra is van várakozási idő, mégpedig, ha az egyesület kiadja a verseny­zőt, akkor 6 hónap, ha nem adja ki. akkor 1 év a várakozás. A favaslatf bár sok te­kintetben azonos a régi szabá­lyokkal, néhány lényeges kér­désben eltér az eddigi gyakor­lattól. Így például érdekes, hogy az NB II-s és ennél alacsonyabb osztályú csapatjátékokban csak a megyéknél, illetőleg a járá­soknál vannak nyilvántartásba véve a sportolók. Bár a kérdés részleteiben még nem ismeretes, de ha országos nyilvántartás nem lesz, ez nagyon meggyor­sítaná az igazolásokat, de egy­ben sok bajnak, visszaélésnek lenne forrása. A javaslatok min­den esetre érdekesek és bizo­nyára sok vitát és eltérő véle­ményt fognak kiváltani a szak­emberek körében. Azáltal, hogy jóval a kiadás előtt vitára bo- csájtották, biztosak lehetünk ab­ban, hogy a végleges szabályzat alapos megfontolás után kerül ki és a magyar sportmozgalom számára hasznos lesz, egyben előmozdítója a további egészsé­ges fejlődésnek. Szabó Zoltán Az NB. II Dunaújvárosból érkezett egy képeslap a mélykúti Béke Tsz SK női röplabdacsapatától. Eb­ben örömmel számoltak be ar­ról, hogy a megyei bajnokság megnyerése után osztályozó mérkőzéseket vívtak Dunaújvá­rosban az NB II-be való jutá­sért. A mélykúti lányok az első fordulóban Szarvas ellen 3:0, Pécs ellen 3:1 arányban győz­tek. Igaz a Budapesti Agroglo- busztól 3:1 arányú vereséggel tértek haza, de még így is egyik esélyesei a magasabb osztályba való jutásnak. Az Agroglobus kapujában ugyanis csak öt játszmás nehéz győzelmet aratott Pécs ellen, s így a visszavágón a budapestiek elleni esetleges győzelem már az NB' II-be jutást jelentheti a mélykútiaknak. A jövő heti visz- szavágókra jogos reményekkel készülődnek. — Az NB II. kapujának egyik szárnyát kinyitottuk — írják a röplabdás lányok —, s remél­jük, hogy a másik fele is ki­tárul és jövőre magasabb osz­tályban képviselhetjük közsé­günk, járásunk, megyénk színeit. Szálai László Jól akarnak szerepelni Az iskolai év egyik legjelen­tősebb sporteseménye lesz Bács­almáson a megyei általános is­kolai tornászbajnokság, melyet a községben rendeznek meg. A nagy megtiszteltetést méltó sze­repléssel és alapos szervezéssel akarják meghálálni a bácsal­mási testnevelő tanárok és ta­nulók. Az előkészület már meg­kezdődött. Hetenként két alka­lommal tartanak edzéseket a tornászok. Az őrsi és rajverse­nyek után dől majd el. hogy kik képviselik az iskolát a já­rási versenyen. Az idei járási tornászbajnokságot Felsőszent- ivánon rendezik és a járási baj­nokok vehetnék majd részt a bácsalmási megyei döntőn. Mi tagadás, a bácsalmási tornászok szeretnék tovább is megőrizni az elmúlt években kivívott elő­kelő helyüket. Tudják, hogy a komoly eredmény alapos mun­kát. és jó felkészülést kíván. A KOSÁRLABDA NB IX. VÉGEREDMÉNYE Közép csoport 1. G. MA VÁG 2. VM KÖZÉRT 3. Bp. Spartacus 4. PEAC 5. KISTEXT 6. Pécsi P. 7. Szegedi P 8. Pécsi TK 9. Szekszárd 18. Kaposvár U. Kkfháza 12. MTK 22 21 1 1729:1145 43 22 20 2 1583:1240 42 22 17 5 1401:1238 39 22 14 8 1713:1463 36 22 14 8 1404:1451 36 22 12 10 1478:1464 34 22 11 1,1 1438:1424 33 22 9 13 1233 :1434 31 22 7 15 1075:134-6 29 22 6 16 1219:1561 28 22 3 19 1381:1669 25 22 2 20 1087:1483 24

Next

/
Thumbnails
Contents