Petőfi Népe, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-21 / 275. szám

1965. november 21, vasárnap 5. oldal A bodoglári per NYILVÁNOSAN, a helyszí­nen folytatta le a kiskunhalasi járásbíróság annak a bűnügy-, nek a tárgyalását, amelyet még a nyáron, június 30-án éjszaka Kunsági István és társa Bar- tucz Sándor, két bodoglári la­kos követett eb A két fiatal­ember megverte, összerúgdosta a 64 éves Vili Józsefet, a bo­doglári Szabadság Termelőszö­vetkezet ellenőrző bizottságának elnökét, aki agyrázkódással és bordatöréssel több mint három hétig kórházban feküdt. MI INDÍTOTTA Kunságiékat arra, hogy megverjék Vili Jó­zsefet? Annak idején már utal­tunk rá egy cikkünkben, de ele­venítsük fel újra az esetet és előzményeit. Kunsági István jószágai több ízben kárt tettek a termelőszö­vetkezet vetésében, amiért fi­gyelmeztették. Ez év elején azonban olyan értesüléseket is kapott a vezetőség, hogy Kun­sági — aki a hizlaldában dol­gozott — az állatoknak kiadott takarmányt eladja borért. Az elnök ezt személyesen vizsgálta meg, s valóban talált szabály­talanságot. Erre Kunsági „meg­sértődött”, ott hagyta a munka­helyét, s útón-útfélen szidta a tsz-vezetőségét. Lázított és ál­talában kihívó magatartást ta­núsított. Közben tíz sertése is­mét kárt tett a tsz veteményes­ben. AZ ESET napján Vili József egy másik gazdával együtt fel­adatul kapta, hogy állapítsa meg a jószágok által okozott kárt. Munkáját elvégezve az el­lenőrző bizottság elnöke haza­felé menet betért a községi kis­vendéglőbe. Ott találta az ita­lozó Kunságit, Bartucz Sándor traktoros társaságában, és kö­zölte vele, hogy a kárt meg kell térítenie. Szóváltás, majd heves vita alakult ki közöttük. Vili József végül is megelégelte a veszekedést, leült egy asztal­hoz és vacsorázni kezdett. Kun­sági azonban sértő megjegyzé­sek kíséretében levette a va­csorázó ember kalapját, lete­gezte. Ez ellen Vili József ért­hető felháborodással tiltakozott. Záróra után, este 10 órakor az utcára kerültek, ahol Vili bácsi a kalapját követelte vissza. Kunsági azonban megpofozta, majd Bartucz is követte társa „példáját”. Ügy megverték Vili Józsefet, hogy — mint fentebb említettük — agyrázkódást és bordatörést szenvedett. Másnap találták meg a lakása felé ve­zető út melletti árokban. A tárgyalás során kiderült, hogy a verekedés utáni napon a tettesek találkoztak Klapcsik Sándorral, akiről tudták, hogy mindent látott. Arra kérték te­hát, ne szóljon senkinek az elő­ző este történtekről, mert „jól helybenhagyták az öreget... Ezt a két bűnös a kihallgatás­kor úgy igyekezett beállítani, mintha erre Klapcsik kérte vol na őket. A BÜNTETÖTANÁCS a ta­núvallomások, az orvosszakértő véleménye és egyéb bizonyíté­kok alapján végül Is súlyos testi sértés miatt Kunsági Ist­vánt egy év kéthónapi börtön­nel sújtotta és kényszerelvonó kezelésre kötelezte. Bartucz Sándor héthónapi szabadság- vesztést kapott. Az ítélet nem jogerős, mert a védők enyhítés végett, felmentésért jelentettek be fellebbezést. Az ítélettel nem vitatkozunk. Az ügy „margójára” azonban feltétlenül kívánkozik néhány megjegyzés. A bodoglári Sza­badság Tsz-ben még ma is ta­pasztalható helytelen nézetek, káros befolyások megszüntetése érdekében kívánatos lett volna, hogy a bíróság szélesebb ala­pokon, elemzőbben, a részletek megnyugtatóbb feltárásával fog­lalkozzon az üggyel. (Vili József vallomását például tizenöt sor tartalmazza.) Kétségtelen, hogy ez elsősorban a nyomozás fel­adata lett volna. Ám, az ott el­mulasztottak pótlásának a bí­rósági tárgyaláson, amelynek — éppen, mert a helyszínen, a fél falu jelenlétében folytatták le — feltétlenül nagy nevelő hatá­sa lett volna. Annál inkább szükségesnek mutatkozott ez, mert Vili Józsefet az eset előtt többen is megfenyegették a kö­zös vagyon védelmében kifej­tett határozott, részrehajlás nél­küli magatartása miatt. Előfordult például, hogy ami­kor tavaly ősszel leszedtek egy tábla kukoricát, s annak csak kis része került a tsz raktárá­ba, az ellenőrző bizottság elnö­ke fellépett a foszgatók ellen. De, ahelyett hogy támogatták volna, egyesek gúnyolták: „Mit fáj az magának, nem a maga vetésében esett kár. Látszik, hogy maga is talpnyalóvá sze­gődött. ..” VÉLEMÉNYÜNK szerint a bírósági tárgyaláson nem lett volna szabad megelégedni az ügynek összefüggéseiből — mintegy kiragadott, leszűkített vizsgálatával. Különösen ilyen esetekben fontos — persze más perek során sem kevésbé —, hogy kidomborodjon a politikai nevelőszándék. A bodoglári per pedig nélkülözte ezt. Igaz, hogyi Vili József már újra dolgozik, sj kérésére továbbra is mint azj ellenőrző bizottság elnöke. Kér­dés azonban, hogy a per kime­netelének — a Kunsági Istvánj hoz hasonlókra nézve — lesz-e olyan visszatartó ereje, amel^ megakadályozza az ilyen bűn- cselekmények megismétlődését? G. S. Bevonulók és leszerelők A következő napokban és he­tekben sok helyütt tartanak nyil­vános búcsúztatást és eskütételt. A családtagok, a párt- és tár­sadalmi szervezetek képviselői jelenlétében, ünnepien lobogó csapatzászlóknál, . jelképesen fegyvert cserél két testvérkor­osztály. Búcsúztatjuk a leszere- lőket s üdvözöljük az érkezőket. A búcsúzók és érkezők egyaránt magasztos és szívet melegítő emlékként gondolnak majd erre a napra; a szeretetet, a meg­becsülést. a dolgozó nép és a bé­két védelmező hadsereg eltép- hetetlen kapcsolatát jelképezik ezek az őszi napok. Az idősebb testvér leszerel és átadja fegyverét a fiatalabb- nak. Találkozásukban és kéz­fogásukban ott van a haza sze­retednek folytonossága, az al­— Mikor van szükség iszap* ; pakolásra? — Általában csonttörés, ficam után, reumás és ízületi megba» tegedés, továbbá idegbénuiá%: ideggyulladás vagy idegsérüléá esetén. Az idegbetegségek keze­lésére a modem skótzuhanyfc is felhasználjuk. Ezenkívül ter»< mészetesen a gyógyvíztartalratfj kádak, a pihenőszoba, a mesteri séges gyógyvízzel teli medence is a betegek rendelkezésére áBfe í — Hogyan állítják elő a me» terséges gyógyvizet? Csereklyei főorvos egy üveg* vitrint mutatott; — íme, a szükséges ásványi sók; kénsav, szénsav, konyhasé stb. Ezek kerülnek az előírás szerinti mennyiségben a vízbej amitől a betegek éppen olyan gyorsan meggyógyulnak, mint­ha természetes gyógyforrást vet­tek volna igénybe, mondjuk például Hévízen .». B. Gy. Váll ficam miatti idegbénulás kezelése. Fórián-Szabó Dóra gyógy­tornász betege rövidesen ismét munkaképessé válik. Iszappakolás a vízgyógyászaton kotó társadalom, amely fiait év­ről évre ezerszám küldi a had­sereg és határőrség soraiba, s ugyanannyit kap vissza az idén is. Ezekben a napokban gondol­kodásban és technikai ismere­tekben gazdagodott fiatalokkal erősödik az ország. Ki tudná megszámolni, hogy az iparba, a mezőgazdaságba, a közlekedésbe hány olyan fiatal kerül vissza, aki ismereteit a hadseregben szerezte. A leszerelők fegyelme­zett, határozott, a célt kitűző és azt elérő embereket jelentenek a polgári élet minden területén. Nehéz kiképzés, fegyverforgatás és tanulás közijén formálódtak ilyenné ezek a férfiak, az egész társadalom további szolgálatára. S a bevonulok? Korábbi kö­zösségi tapasztalatok után most új közösségbe kerülnek. A szü­lők és a műhely, a barátok és a munkacsapat kis közössége után a férfivá érés kemény, de örömteli esztendei várnak rá­juk. Kötelességtudó és kemény­hazafiakká, akikre a békés' építő munka védelmében ugyan- ! olyan nagy szükség van, mint j az esetleges harci megpróbálta- i tásban. A bevonuló fiatalokat szűkebb j környezetük is szeretettel bú- j csúztatja ezekben a napokban. [ A veteránok kíméletlen és vé- j rés évedre emlékeznek, a har­cos elődök győztes csatákról i szólnak. A nemrég leszereltek, j meg az alegységek másodéves | katonái derűs epizódokról me­sélnek, vagy a kemény helyt- j állás történeteit adják át szá­mukra útravalónak. Szüleik, ba­rátaik — esetleg egy mosolygó kislány — együtt intik a búcsú- i csókot az eskütételre készülő j fiatalnak. S miközben hazánk új ötéves terv, új sikerek út­jára lép — valamennyien tud­ják: ezekben az években is jó kezekben lesz a népet és a nép békéjét védelmező fegyver, föl­dön, vízen és a levegőben egy- j aránt, átifc X Varga Andrásáé inhalálásban részesít egy asztmás bet -t A üáitérhe» M-y- «njfaMj IPTTrlrét ^ sát végzik itt. A részleg főor­vosa, dr. Karádi Tivadar, el­mondotta: az ambulatóriumban ultrahangkezelés is folyik. Külön helyiségben dolgoznak a gyógytornászok, ahol buzo­gányok, gyűrűhinták, függesz- tők, lépcsőszerű feljáró, bordás­fal és más eszközök láthatók. Ezek segítségével gyógyítják a beteg izmokat, ízületeket, csi­golyákat. Szervesen kiegészíti az említett szakrendeléseket az alagsorban szeptember óta mű­ködő korszerű vízgyógyászat. Kénmájfürdővel, szénsavas és sós fürdővel, iszappakolással várják az ide beosztott pácien­seket — Súlyfürdőt is tervezünk a későbbiekben — magyarázta Ju­hász József fürdőmester és hoz­zátette: a múlt hónapban mint­egy négyezer beteget részesítet- I tünk vízgyógyásza»' kezelésben, ’ iszappakolásban. Kecskeméten található. A szak­rendelőt a megyei tanács és az egészségügyi osztály támogatá­sával hozták létre. Szerte a me­gyéből havonta több mint tíz­ezren keresik itt, a megyei ren­delőintézet földszintjén és alag­sorában a gyógyulást Amikor dr. Csereklyei Ferenc főorvos közölte velünk ezt az adatot, igencsak elcsodálkoz­tunk, hiszen tömeget, zsúfolt­ságot sehol sem láttunk a ren­delőben. — Ennek az a magyarázata — kaptuk a felvilágosítást —, hogy a betegeket órára, percre beosztottuk, s ily módon elke­rüljük a torlódást, biztosítjuk a nyugodt, egyenletes gyógyító munkát. Az 1958 óta működő mechano- SzBcoterápiai szakrendelő ez év júliusában költözött a föld szintre. Többek között csonttö' rések utókezelését és mozgás­szervi megbetegedések gyógyító­Kevesen tudják, hogy Ma­gyarország legkorszerűbb vidé­ki mechano-fizikolerápiai és vízgyógyászati szakrendelője Gyógyfürdő AZ ALAGSORBAN

Next

/
Thumbnails
Contents