Petőfi Népe, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-03 / 259. szám

" TL tfffal 1965. november 3. szerda I N A P X A R 1965. november 3, szerda. Névnap: Győző. Napkelte: — Nyilvános tanács­ülésen vitatták meg Bácsalmásom a legfon­tosabb oktatási és nép­művelési kérdéseket, valamint az őszi évad kulturális tervét. A közérdekű témákkal kapcsolatban több ha­tározatot fogadtajt el. — 160 000 fiatal vál­lalt részt a legutóbbi adatok szerint hazánk­ban az őszi mezőgazda- sági munkák meggyor­sításából — tájékoztat­ták a KISZ Központi Bizottságánál az MTI munkatársát. A falusi emberek önkéntes se­gítőtársai, akik között az általános és közép­iskolákon kívül ott vol­tak az egyetemisták és az ifjúmunkások is, összesen egymillió munkanapot dolgoztak a földeken. — A KULTURÁLIS Kapcsolatok Intézeté­nek meghívására ked­den hazánkba érkezett Görögország leghíre­sebb népi ének- és táncegyüttese — Do­ra Stratouval vezeté­sével. A hatvanegy tagú híres művészeti csoport fellép Baján is. Programjukban többek között mace­dón, krétai, ciprusi, korfui táncok és masz­kokban előadott kar- nevál is szerepel. KISOY ERMEKEK NAGY MESEKÖNYVE A nagyszabású, igen nagy sikert aratott me­segyűjtemény harmadik kiadásban jelenik meg. — MIÉRT SZÉP egy kép? címmel Xan- tus Gyula festőművész tart előadást novem­ber 4-én, Baján a Jó­zsef Attila Művelődési Házban. A műalkotá­sok elemzésére az in­tézmény „Képzőművé­szeti előadások” című sorozatában kerül sor. — GYERMEKRAJZ- KI ÁLLÍTÁS nyílt a múzeumi hónap alkal­mából, a Kiskunfél­egyházi Kiskun Mú­zeumban. A tártat a Budapesten rendezett kiállítás anyagát mu­tatja be. A fővárosi gyerekek több mint 80 rajzát és festményét november végéig lát­hatja a járási székhely közönsége. Fény a Holdról Az amerikai gyalogos fegyvernem kutatói dol­goztak ki olyan elektro­nikus készüléket, amely éjszaka is akkora vilá­gosságot terjeszt, akár a nappali. A készülék a Hold vagy a csillagok csekélyke fényét gyorsí­tott elektronok háromso­ros vezetésével különle­ges ernyőre vetíti. Az így kapott kép tizezerszer fé­nyesebb az eredeti hold-, illetve csillagfénynél. Az úgynevezett „noktoszkó- pot” három méretben ké­szítik. — A GANZ-MA- VAGBÓL kedden a Budapest—Füzesabony vonalon elindult pró- baútjára az Egyesült Arab Köztársaság ré­szére készült első hat- részes luxusvonat. Az ezüstszínű szerelvényt két 800 lóerős motor hajtja, ■ kocsijait a legkorszerűbb eszkö­zökkel szerelték feL A vonatnak teljesen gé­pesített konyhája és hangulatos bárhelyisé­ge van. valamennyi ko­csiban hátrahajtható repülőtilések szolgálják az utasok kényelmét A vonatot két héten belül seállítják az EAK-ba, ahol a Kairó —Alexandria vonalon helyezik üzembe. Zokszó nélkül Az SZTK körzeti rendelője Kecskemétéin. Tucatjával a t>eteg gyerek. A szülők egy résszé ideges: mi lesz most, csak hatig van rendelés, és még sokan várnak. A doktornő türelmes. Együttérez az anyákkal. Le­telt a rendelési idő? Régein. Menne már haza, rohanna övéi közé, fáradtan, ő is? Bizony, rohanna. Am ma­rad még: a beteg gyerekeket nem küldheti el. Azok­nak tanács kell, meg orvosság. Segítő kéz, szakértő, okos szó. Azoknak gyógyulni kell. Az asszisztensnő is sietne. Elsős gyereke várja otthon. A lecke gondja, vacsora, fektetés. Hat helyett csak nyolc után ér ha­za. Es zokszó nélkül. Mindvégig kedvesek, türelme­sek a betegekhez. Jólesik ilyet látni. A megértés, együttérzés, emberség példáját. V. M. — Félegyházi bunda­cipők. Ma kezdte meg az Alföldi Cipőgyár kiskunfélegyházi üze­me a gyermekcipők gyártását. Napi 1800 pér készül itt ebből és női zárt félcipőből. A kereskedelem 30 ezer pár bundacipőt rendelt az üzemből. Országos tanácskozás Kecskeméten Országos zártkörű értekezletet rendez az Agrártudo­mányi Egyesület, az Agrotröszt és a Bács-Kiskim me­gyei AGSOKEB csütörtökön Kecskeméten, a Szőlészeti Kutató Intézet miklóstelepi gazdaságában. Részt vesz a tanácskozáson dr. Konkoly István, az Agrotröszt he­lyettes igazgatója, dr. Kozma Pál egyetemi tanár, dr. Lehoczky János egyetemi tanár, valamint a történelmi borvidékek — Tokaj, Gyöngyös, Badacsony — állami gazdaságainak számos szakembere. A tanácskozás íö* témája a legújabb gombaölő szerek hatásának kikí­sérletezése, különö^ tekintettel a peronoszpóra elleni védekezésre, valamint a legjobban bevált gombaölő szerek alkalmazásának meghatározására. — KOMLÚS JÁ­NOS, a Népszabadság kulturális rovatának vezetője tegnap dél­után Kerekegyházán, a művelődési házban találkozott olvasóival. Az író—olvasó találko­zót a járási és a köz­ségi könyvbarát bi­zottság, valamint a kerekegyházi FJK rendezte. — TÉGLAGYÁRI nyugdíjasok a tsz-ben. A kecskeméti Magyar —Szovjet Barátság Termelőszövetkezet a téglagyár nyugdíjasait kérte fel, hogy segít­sen az építőibrigádnak. Háromezer darab vá­lyogtéglát készítettek ily módon az idősek, amelyeket részben a szövetkezet építkezé­sein használták fel, de el is adott belőle a tsz. Vonzó gyógyszerek Párizsban ülést tartot­tak a gyógyszerészek és megállapították, hogy helytelen a gyógyszere­ket minél csábítóbb kivi­telben és minél jobb- ízűen előállítani, mert ez­zel túlzott gyógyszerfo­gyasztásra ösztönzik a la­kosságot. A gyógyszeré­szek felhívják a gyógy­szergyárakat, hogy ezen­túl kevésbé vonzó és rosszabb ízű készítmé­nyeket áruljanak. Genfi magyar hetek A tizedik napja tar­tó genfi magyar hetek programját érdekes kulturális események gazdagítják. A genfi konzervatóriumban Kárpáti János, zenetör­ténész előadást tartott Bartók és a huszadik század zenéje címmel, utána Szabó Csilla zongoraművésznő és Kocsis Albert hegedű- művész Bartók művei­ből adott nagy sikerű hangversenyt. A közön­ség és a sajtó egyaránt igen kedvezően fogad­ta a zenei eseményt. Folytatódott a ma­gyar filmek fesztiválja is. Kiemelkedő sikere volt a Kőszívű ember fiai című filmnek. A Grand Passage áruházban változatla­nul nagy az érdeklődés a magyar árucikkek iránt, amelyek között ott vannak a Kalocsa- vidék népművészeti munkái is. Mágneses mentőruha A francia sportüzletek­ben november hónapban jelenik meg az úgyneve­zett „mentő-anorák”, amelynek bélésébe mág­nest varrtak. A mágnes olyan erős, hogy száz méter körzetben három méter mélyen a hó alá temetett síelőt is fel lehet fedezni általa. — Vitát rendeznek a Művészklubban ma es­te 7 órakor Stefániay Edit zománckép-bemu­tatójáról. 140 éve, 1625. november 3-tól számítják a Magyar Tudományos Akadémia alapítását. Az országgyű­lés kerületi ülésén, Po­zsonyban, Felsőbüki Nagy Pál egy tudós társaság megalakítását sürgette. Széchenyi István példája nyomán számos jelenlevő is felajánlotta anyagi hozzájárulását. 1827-ben törvényt hoztak létesíté' sere. Evekig húzódó ter­vezés után, az intézmény valójában csak 1831-ben alakult meg. Az Akadé­mia — több mint egy év­századon át — a konzer­vatív szemlélet terjesztő­je volt és a széles nép­rétegektől távolálló kul­túrpolitikát folytatott. Tagjai — a tudomány egyes kiváló képviselőin kívül — sok esetben az élettől elszakadt tudósok voltak, akik gyakran el­lenszenvvel fogadták az új gondolatokat, a hala­dó eszméket. A felszaba­dulás után, különösen az 1949. évi újjászerveződése után, kibővült az Akadé­mia tevékenységi köre: szervezete gyökeresen megváltozott. Az ország szellemi életének fejlesz­tése és a tudományos kapcsolatok nemzetközi építése mellett, a szerve­zetéhez kapcsolódó kuta­tóintézetek kiterjedt há­lózata révén gyakorlati módon közreműködik a tudomány irányításában és a termelés lendületes elősegítésével tevéke­nyen ré6zt vesz a szocia­lizmus építésében. — öregek napját rendeznek november második vasárnapján a kecskeméti Béke Tsz központjában; Ez alka­lommal a termelőszö­vetkezet pártalapszer- vezete és nőbizottsága az idős és nyugdíjas gazdákat vacsorán lát­ja majd vendégül. Akik egészségi állapotuk miatt a kedves ünnep­ségein részt venni nem tudnak, azokat pedig a nőbizottság tagjai ke­resik fel, s kedvesked­nek nekik virággal, és ajándékkal. — Délszláv faluna­pok. Felsős zentiván és Katymár után vasár­nap Hercegszántón ren­deztek délszláv falu- napot, a Nagy Októbe­ri Szocialista Forrada­lom közelgő évforduló­ja alkalmából. A falu- napok gyűlésein Og- nyenovics Milán, a Ma­gyarországi Délszlávok Demokratikus Szövet­ségének főtitkára mon­dott beszédet. — Húszezer forintot kapott március óta az izsáki művelődési ott­hon a helyi állami gazdaságtól és a föld­művesszövetkezettől. A pénzt az otthon beren­dezésének felújítására költötték. Egyebek kö­zött ebből vásároltak felszerelést a művelő­dési otthon fotoszalkkö­— Jövőre ismét Kecs­keméten rendezik meg az ipari tanulók és a középiskolások orszá­gos szavalóversenyét. A városi művelődési szer­vek már most meg­kezdték az április 11-én — a költészet napján — sorra kerülő orszá­gos rendezvény előké­születeit. — JELEIN TK EZETT a 44. játékhét telitalá- latos lottószelvényének a gazdája, aki egyide­jűleg letétbe helyezte értékes 7 343 606 számú szelvényét. A főnyere­ményt, tisztán 1 724 425 forintot november 10- én veszi át a szeren­csés lottózó. A nyertes kívánságára nevét a nyeremény kifizetése­kor hozzák nyilvános­A Kecskeméti Agrome­teorológiai Obszervató­rium jelenti: November 1-én a középhőmérséklet 13,6 (az ötvenéves átlag 7,8), a legmagasabb nap­pali hőmérséklet 17,3 Cel- sius"fok volt. Napsütéses órák száma 2. November 3-án a reggel 7 órakor mért hőmérséklet 13,6, A délután 2 órakor méri hőmérséklet 14,5, a leg­alacsonyabb nappali hő­mérséklet 11,4 Celsius-fok volt. Várható időjárás szerda estig: felhőátvo­nulások, többfelé eső, egy-két helyein esetleg zivatar. Élénk, helyen­ként ei'ős nyugati, északnyugati szél. A nappali felmelegedés gyengül. Várható leg­magasabb nappali hő­mérséklet 10—15 fok közöst „Kiváló dolgozó“ kitüntetés - az igazgatási munka legjobbjainak Kedden délután Kecskeméten, a Minisztertanács rendelete alapján, az idén első ízben „Ki­váló dolgozó” kitüntetéseket adtak át a tanácsi igazgatási munkában legeredményesebben tevékenykedő apparátusi dolgo­zók részére. Az ez alkalomból rendezett ünnepségen Csenki Ferenc, a Közalkalmazottak Szakszervezete megyei titkárá­nak megnyitó szavai után dr. Cseh László, a megyei tanács vb titkára köszöntötte a tizenöt kitüntetett tanácsi dolgozót. Ezt követően dr. Varga Jenő­től, a megyei tanács vb elnöké­től a következők vették át a „Kiváló dolgozó” jelvényeket és a jutalmakat: Zinhober Jó- zsefné, a megyei tanács vb elő­adója, dr. Szepesi Bertalan, a megyei tanács vb főelőadója, Márai Béla, a Bajai Járási Ta­nács V. B. osztályvezetője, Sán­dor Mihályné, a Vaskúti Köz­ségi Tanács V. B. titkára, Deák Ferenc, a Kalocsai Járási Ta­nács V. B. osztályvezetője, Do­rogi Béla, a Kecskeméti Járási Tanács V. B. csoportvezetője, Papp Antalné, a Fülöpszállási Községi Tanács V. B. előadója, Vásárhelyi Dánielné, a Kiskun­félegyházi Járási Tanács V. B. főelőadója. Hajdú Béla, a Mély­kúti Községi Tanács V. B. tit­kára, Kassai János, a Bajai Vá­rosi Tanács osztályvezetője. Ká­rolyi Ferenc, a Kalocsai Városi Tanát» V. B. főelőadója, dr. Kákonyi József, a Kecskeméti Városi Tanács V B. főelőadója, Nagy Józsefné, a Kiskunfélegy­házi Városi Tanács V. B. főelő­adója, és Zsebő Sándorné, a Kiskunhalasi Városi Tanács V. B. főelőadója. A kitüntetések és a jutalmak átadása után dr. Varga Jenő üdvözölte a közigazgatási mun­kában kiemelkedő eredménye­ket elérő tanácsi dolgozókat, majd Dorogi Béla mondott kö­szönetét a kitüntetetettek nevé­ben. Munkabér és nyugdíj avagy mennyit kerestünk A statisztikusok a közelmúlt­ban megvizsgálták, hogyan ala­kul az ország lakosságának jö­vedelme. A legutóbbi adatok alapján megállapították, hogy egyetlen esztendő leforgása alatt több mint 124 milliárd forintot keresett a városok és falvak népe, s például a lakosság ta­valyi pénzbevételei csaknem 25 százalékkal haladták meg az 1960. évit. Jövedelmeink között 70 mil­liárd 200 millió forintos összeg­gel természetesein, a munkabér áll az első helyen. Ez 1960— 1964 között — egyrészt a fog­lalkoztatottak nagyobb számá­nak. kisebb részben pedig az átlagbérek növekedésének kö­vetkezményeként — 14,3 mil­liárd forinttal emelkedett. Má­sodik helyen a nyugdíjak sze­repelnek. összegük négy év alatt 52,4 százalékkal nőtt, s már tavaly a nyugdíjak emelé­se előtt megközelítette a 7 miír liárd forintot. Figyelemreméltó, hogy 1964- ben mintegy négy és fél mil­liárd forinttal haladta meg az 1960. évit a termelőszövetkezeti tagok pénzrészesedése. Táppén­zekre 2 milliárd 103 millió fo­rintot fizettek ki egy év lefor­gása alatt. Még néhány érde­kesség a bevételi statisztikából: a számok tanúsága szerint a kiszállások alkalmával kifizetett napidíjak összege 1964 január­jától december végéig 1 mil­liárd 79 millió forintot tett ki, s 24 százalékkal haladta meg az 1960-ast. ösztöndíjakra az el­múlt esztendőben 340 millió fo­rintot fordítottak, az emelkedés 1960-hoz képest 88,9 százalékos. A különböző államkölcsön-sor- solásokon tavaly 453 millió fo­rinttal húzták ki a kötvényeket. Biztosítási kártérítés formájá­ban 290 millió forintot vettek fel. (MTI) ragályos? Százforintosok a térképben Ez év szeptember 20-án cso­portos útlevéllel társasutazást szervezett a Kecskeméti Köz­séggazdálkodási Vállalat, Auszt­riába, Bécsbe. Az utazásra je­lentkezett Dakó László, a Kecs­keméti Szolgáltató Vállalat volt alkalmazottja is. Elindulás után Budapest és Hegyeshalom között az Orient expresszen meglepetés érte a szomszédos nyugati államba utazó „turistát”. A vámvizsgá­lat alkalmával a bőröndjében levő térkép lapjai között, a fényképezőgépében és a zsebé­ben 900 forintot találtak száz- forintos címletekben. Ezenkívül előkerült negyven nyugatné­met márka, amelyet Dakó sze­retett volna Béosben elvásá­rolni. A bécsi utazásból semmi sem lett, mert Dakó Lászlót a ha­tárról visszairányították Kecs­kemétre. Amikor a rendőrség a nyugatnémet márka beszer­zésének forrásáról érdeklődött, Dakó elmondta, hogy a külföl­di pénzt egy itt tartózkodó nyugatnémet állampolgártól kapta gépkocsijavítás címén. A megyei rendőr-főkapitány­ság Dakó László ellen deviza- gazdálkodást sértő bűntett kí­sérlete miatt indított eljárást. G. G.

Next

/
Thumbnails
Contents