Petőfi Népe, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-03 / 259. szám
1965. november 3, szerda 3. oldal így lesznek igazi gazdái a termelőszövetkezetnek TŰZPIROS ZSÁKOK Hosszú út előtt áll az a tűzpiros zsákba csomagolt hagyma, amelyet képünkön Termó- zes Jánosné, a kecskeméti MÉK-telepen dolgozó Farkasbrigád egyik tagja készít fel exportra. Fürge ujjakkal zárja le a göngyöleg száját, majd elhelyezi a zsákokban a „Hunga- rofruct” felirattal ellátott, jól ismert színes címkét. Napjában egy vagon áru indul innét „tengelyen” a külföldi fogyasztókhoz. A hét közepéig a kirendeltségen átvett, mintegy 200 vagon vöröshagyma túlnyomó részben exportminőségű. Az áru kisebb hányada konzervgyárba, illetve szárítóüzembe kerül, feldolgozásra. Előreláthatólag a tavasszal a vállalat már forgalomba is hozza a szárítással tartósított hagymát. Pásztor Zoltán felvétele. A két hónappal ezelőtti jelentést tanulmányozom, amit a császártöltési községi pártvezetőség készített a kiskőrösi járási párt-végrehajtóbizottság elé. Számos érdekes megállapítást tartalmaz ez a beszámoló. A témakörök is figyelemre méltóak. Az anyagi érdekeltség érvényesülése, a szövetkezeti demokrácia, a munkaerkölcs került napirendre. A járási végrehajtó bizottság azért tárgyalta Császártöltésen ezt a témát, mert a község három termelőszövetkezete nem mutatott fel olyan eredményeket, mint amilyeneket adottságaik alapján várni lehetne. Fontos tényező, hogy a község határának fele kötött talaj, a másik fele homok. Ez utóbbin szőlőt és gyümölcsöst telepítettek. Szorgalmas nép lakja a községet, jelentős termelési tapasztalatokkal rendelkeznek az itteni gazdák. Hagyományos a dohány- és a fűszerpaprikatermesztés. Mindezek ellenére nem tudtak úgy előrelépni a közös gazdaságok. mint a környékbeliek. Olyasmi is előfordult, hogy egyes szövetkezeti gazdák a szomszédos községekbe jártakéi napszámba, szakszövetkezetekhez. vagy termelőszövetkezetekhez, mivel nagyobb keresetre számítottak. Ez természetesen befolyásolta a helyi termelőszövetkezet gazdálkodását. mert sok esetben munkaerőhiányt okozott. Helyszíni tanácskozás A járási párt-végrehajtóbizottság azt a helyes módszert alkalmazta a tanácskozás során, hogy először a végrehajtó bizottság tagjai brigádokra oszolva látogattak el a három termelőszövetkezetbe és a tapasztalatokat ott helyben megvitatták. Erre a beszélgetésre meghívták a termelőszövetkezetek elnökeit, párttitkárait. Ivanics Lajos, a járási párt- bizottság munkatársa a Felszabadulás Termelőszövetkezet Csala I-es üzemegységét látogatta meg. — Szerintem az anyagi érdekeltség nem érvényesült megfelelően — mondotta. — A permetezést is csak terület alapján határozták meg, a minőséget nem ellenőrizték. Emiatt a szakszerűség nem érvényesült és ez jelentkezik a terméskiesésben. Tavaly a járási pártbizottság egységes premizálási elv megvalósítását kezdeményezte a község termelőszövetkezeteiben. Sajnos, nem következetesen alkalmazták az anyagi ösztönzőkéit. A legjobban az Üj Barázda Termelőszövetkezetnél érvényesültek az új elvek. A járási át lag felett Fricska Margit, a járási párt- bizottság titkára a járási végrehajtó bizottság tapasztalatait így foglalta össze: — A császártöltési termelő- szövetkezetek adottságai a járási átlag felett vannak, tehát van lehetőség az eddiginél sokkal jobb eredmények elérésére Az egyik fő gond az anyagi ösztönzőkön kívül, ami ezzel ösz- szefügg. a szövetkezeti demokrácia következetes érvényesülésének hiánya. A különböző bizottságok, például az ellenőrző bizottságok működése formális. a háztáji bizottságokat még meg sem alakították. Javítani kell a küldött, valamint a közgyűlések színvonalát. Mindebben nagy szerepük van a kommunistáknak. A párttagoknak ismerniük kell a gazdálkodással kapcsolatos terveket, a főbb állásfoglalásokat egyes kérdésekben és ezt a gazdákkal való beszélgetés során el is kell mondaniok. Tehát közvetlen, rendszeres kapcsolat a pártonkívüliekkel. ez az egyik fontos dolog. A termelőszövetkezet vezetői pedig a küldött és közgyűlések előtt beszélgessenek el a tagokkal azokról a kérdésekről, amelyek majd napirenden szerepelnek, hogy előre tájékozódjanak esetleges várható állásfoglalásokról, a gazdák hangulatáról, véleményéről. Mintái Ferenc, a császártöltési községi pártvezetőség titkára visszatekintve az elmúlt két hónapban beállott változásokra így kezdi: /i— A családi művelés és bizonyos rész kiadása a termésből a tag számára — rendkívül megjavította a munkát. Meg is látszik a földeken. Sokkal i jobban megművelték az idén, j mint az előző években. Az Üj j Barázda tapasztalatai alapján j az idén a község másik két termelőszövetkezete is következetesebben alkalmazza az anyagi ösztönzőket. A Felszabadulásban a párttaggyűlés már elfogadta az új művelési rendszert. A I Kossuthban is beszélnek róla a j gazdák és rövidesen döntenek, j I j kultúra A jobb munkaszervezésre annál is inkább szükség van. mert a községben 600 hold új szőlőt telepítettek. 1970-re kész lesz a 11 millió forintos beruházással készülő termelőszövetkezeti pince a három gazdaság együttes erőfeszítése nyomán. Sok gondot okoz a 293 hold új gyümölcsös, amely termőrefordulá- sával még több munkát igényel. Villányi János, a községi tanács végrehajtó bizottságának titkára, aki a Kossuth Termelőszövetkezet pártszervezetének vezetőségi tagja is, általános tapasztalatként jegyzi meg: — Egyet lehet érteni a járási pártbizottság megállapításával, hogy a termelőszövetkezeti vezetőknek szorosabb kapcsolatot kell kialakítani a gazdákkal. Mindazt, amit a járási párt-vég- reha.itóbizottság — összefoglalva a tapasztalatokat — megállapított, figyelembe kell venni, Egész más munkastílust kíván meg a mai korszerű vezetés. Ha figyelembe veszik a szavát Hallani a községben olyan hangokat, hogy éppen a kapcsolat hiánya miatt a termelőszövetkezeti gazdák munkavállalónak érzik magukat és úgy állnak szembe a vezetőkkel, mint munkaadóval. Erről mondta az egyik termelőszövetkezeti gazda kintjártamkor: — Nem passzív a tagság a közgyűlésen akkor, ha jól ismeri a helyzetet, tudja, hogy a szavát figyelembe veszik. Mindjárt másként értékeli a beszámolót is. Fokozatos, türelmes munkát igényel a még nagyobb változások elérése Császártöltésen. Kereskedő Sándor Átlag alatt a törési selejt Teljesíti vállalását a Hámán Kató briqád Agronómus a vetőgépen Szakmár-környéki szállás: Gombolyag. Alig ötven ház bújik össze az aprócska teiepüles- bokorban. Idősek a házak, falaik jórészt az elmúlt évszázadot viszhangozzák, s csak' a villanyoszlopok, meg a két-három tv-antenna figyelmeztet a jelenre. Meg a 30 évesnél nem idősebb agronómus, Varga Ferenc jelenléte. Az imént ugrott- le a vetőgép hátuljáról, ahol a búzamag egyenletes szóródását figyelte. — Rosszul állhat a Pirostelek Tsz szénája, ha már az ag- ronómusnák is „sorompóba kell állnia”. — Nincs itt különösebb baj — mentegetőzik mosolyogva. — Legfeljebb az, hogy kevesen vagyunk. A munkaképes gazdák száma nem több hatvannál. És most van a kukoricatörés meg a paprikaszedés ideje is, mind a közösben, mind a háztájiban. Elmagyarázza, Korántsem arról van szó, hogy a gazdákat a vezetés nem tudja „beszervezni’* a közös munkába. Csak hát nem árt az, ha néha az agronómus is megfogja a kapa-ka* szanyelet. Erre is volt példa a nyáron, de azóta is — legutóbb például a vetés előtt, amikor a csávázógépet csak szombat délutánra kapta meg a szövetkezet. Hogy fél nap alatt végezzenek is a vetőmag fertőtlenítésével, hozzáfogott a lapátoláshoz az agronómus, de Tamás Ferenc elnök és Lukács István brigádvezető is. Legutóbb reggel a vontató megra- kásánál a mezőgazdász ugyancsak a zsákolok közé állt. És most a vetőgépen sem vall szégyent az agronómus, aki a felsőfokú technikumot tavaly végezte el Kiskunhalason, s úgy tervezi, hogy jövőre beiratkozik a gödöllői agráregyetemre. Csiklandoz a dolog: mi lesz, ha a gazdák félreértik a szorgoskodását, s úgy vélik, hogy ez a dolga tulajdonképpen. Nem megy ez a tekintély rovására? Már-már nyelvemen a kérdés, amikor egy javakorabeli tsz-gazda lép az agronómushoz. — Feri bátyám — mondja neki a majdnem kétszeri® idősebb ember — szeretném elkérni az egyik fogatot. Tudja, a háztáji kukorica ... Lám, nincs itt szó félreértésről, tekintélyromlásról! Ha a parasztember a nála fiatalabbat bátyám-nak titulálja, az a tisztelet jele. ' H. D. Ez év tavaszán a Kalocsavi- déki Fűszerpaprika- és Konzervipari Vállalat kiskőrösi telepén 19 tagú szocialista címért küzdő brigád alakult, amely Hámán Kató nevét vette fel. Mit tett eddig a brigád a büszke cím elnyeréséért? — érdeklődtem a napokban, amikor az üzemben jártam. Vezetőjük, Szőgyi Gyu- láné először a brigádnaplót mutatta, s a bejegyzések art bizonyítják, hogy a vállalásaikat rendre teljesítik. A raktárban, ahol dolgoznak teljesítményük rendszeresein 100 százalékon felül mozog. Fő feladatuknak a raktározás selej tjének csökkentését tekintik, amely időről Időre az engedélyezett átlag alatt van. Munkájukról szívesen beszélnek, meg arról, hogy amióta a brigádban dolgoznak, közösen könnyebben oldják meg a nehezebb feladatokat is. Ba Mihályné, az örökké jó kedélyű, mosolygós asszony viszi a szót. További terveikről beszól. — Szervezünk majd közös kirándulásokat, s részt veszünk az „Ismerd meg hazádat” mozgalomban. Közben szeretnénk más konzervipari üzemekbe is ellátogatni. Az ottani — hozzánk hasonló munkát végző — szocialista brigádokkal cserélnénk majd ki tapasztalatainkat. Reméljük, az üzem vezetői támogatják ilyen törekvéseinket. — A brigád valamennyi tagja bekapcsolódott politikai továbbképzésbe — szól közbe Szőgyi Gyuláné. — Ezenkívül» szívesen meghallgatjuk a szabad pártnapokat és a TIT-előadásokra is eljárnánk. Egy kérdésemre: hogy a brigád fiatal tagjai részt vesznek-e az üzemi KISZ-szervezet munkájában — elcsendesedtek. Ezért véleményem szerint nem a brigád hibás, hanem a KlSZ-szer- vezet. Helyes lenne, ha a KISZ- vezetőség a brigád egyébként igen lelkes, fiatal tagjait megbízatásokkal is ellátná, és többet törődne problémáikkal. Jó hangulatban búcsúzott tőlem a Hámán Kató brigád. Igaz a szocialista cím eléréséért végzett eredményes munkához a jókedv sem hiányozhat. Ludas István tudósító Autógarázs és kubikostalicska — alumíniumból Ahol a praktikus újítások mintadarabjai készülnek KECSKEMÉTEN, az Erkel utcában, csak alig három hónapja működik a Fém- és Vasipari Ktsz alumíniumfeldolgozó részlege, de már eddig is jó néhány elismerésben volt része, budapesti felügyeleti szerve részéről. Marsa János részlegvezető elmondotta, hogy az eddig beérkezett sok-sok rendelésből például most készítik el annak a bárhol felállítható személygépkocsi-garázsnak igen ötletesen megszerkesztett mintadarabját, amelyet — persze csak azután, ha folyamatos gyártását már bevezették — az országszerte oly népszerű kölcs'ónzőboltok- ban lehet majd igényelni. Egy ilyen alumíniumgarázs egészen rövid idő alatt szerelhető össze, illetve bontható ismét darabjaira, mivel az nagyobb szaktudást nem igényel. S minthogy súlya is alig éri el a kétszáz kilogrammot, szállítása sem okoz különösebb gondot. Ugyancsak most készül a prototípusa egy összecsukható gyümölcsládának is. Tervezője Bekő Sándor, a ktsz mérnöke, aki nemcsak a láda csekély súlyára törekedett, hanem annak szilárdságáról is gondoskodott. A láda üres, összecsukható állapotában — akár egymásra, akár egymás mellé rakják —, kétujjnyi vastagságú deszkánál nagyobb helyet nem foglal el. KISEBB TERHEK szállítására egy szintén praktikus megoldású kétkerekű kézikocsi mintadarabját is elkészítették. Az Operaház új, korszerű díszlettartóinak prototípusa szintén a részleg munkáját dicséri. A Monori Állami Gazdaságban az istállókat különleges szerkezetű légkondicionáló berendezéssel kívánják ellátni. Mintadarabját rövidesen bemutatják, illetve kipróbálják. Készült azonban már kubikostalicska is alumíniumból és könyayű, de szilárd idomvasából. A „prototípus most vizsgázik, s ha legalább jeles a „tanulmányi eredmény”, úgy hamarosan megkezdik sorozatgyártását. A részlegvezető elmondotta még, hogy a Honvédelmi Minisztérium a honvédkórházak részére hőszigetelt, könnyen mozgatható kórtermi éthordókocsikat, a Munkaügyi Minisztérium pedig az üzemi fürdők* be (zuhanyozókba) higiénikus alumínium lábrácsokat rendelt a budapesti alualkalmazástech- nikai központtól, s ezek mintadarabjait is a kecskeméti ktsz Erkel utcai részlege készít majd el. AZ ALUMÍNIUM munkadarabok összeállítását 90 százalékban nagyfrekvenciájú, úgynevezett argongázos ívhegesztéssel végzik, s így csak egészen kivételes esetekben alkalmaznak szegecselést. r *v. i.