Petőfi Népe, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-10 / 239. szám

öt pattintó a könyvespolcon ügyre több irat, levél és más papírféle kér helyet az ottho­nokban. Komoly fejtörést okoz elhelyezésük, mert azt sem sze­retnénk, ha elvesznének, azt sem ha rendetlenséget kelte­nének. Külön iratszekrény len­ne a legjobb megoldás, de ilyet nem tarthatunk kicsinyre sza­bott lakásainkban. Éppen ezért megörültem, amikor egy isme­rősömnél ötletes megoldással ta­lálkoztam. A könyvespolc né­hány pontján széles, színes mű­anyaglapokat vettem észre. Meg­tudtam. hogy a lapok dobozokat takarnak, ahol a különféle ira­tokat tartják. Elkészítése rendkívül egysze­rű. Kétszer három centiméteres Wecket kell a könyvespolc mély­ségének megfelelően leszabni. Majd kifúrjuk a fát és hosszú, erős csavarokkal hozzácsavaroz­zuk a polchoz. Aljára fumérle- mezt csavarozunk, s két-két ki­csiny zsanérral felszereljük a két mm-rel hosszabbra szabott műanyaglapokat. Azért hosz- szabbra szabottat, hogy a nyi­tás-csukáshoz ne kelljen kü­lön gombot felszerelni. Rajzunkon polcrészletet mu­tatunk: a nyitott ..dobozon" jól látható, miként állították, ösz- sze. s hogyan nyílik alulról fel­felé a lemezajtó. Könyvespolcunkba annyi ilyen rekeszt építhetünk, amennyire szükség van. Egyikben a szám­lákat. másikban leveleinket tarthatjuk, megint másutt kéz­irat vagy levélpapír lehet. Fóti Margit ISMÉT VÁLTOZOTT Őszi—téli férfidivat Milyen inget vegyek? Fe­héret, kockásat, vagy csíkosat? A válasz nem egészen egysze­rű, mert a férfiing kiválasztá­sánál tekintettel kell lennünk az öltöny színére, mintájára és a mindenkori divatra, ami az őszi-téli évszakra ismét válto­zott. Sok függ attól, hogy az öltöny és vele együtt az ing milyen alkalomra való: mun­kába, ünnepi alk: ómra, sport­hoz stb. Hivatalos vagy családi ün­nepségre, színházba legelegán­sabb a fehér ing. Ebben a di­vat mit sem változott. A fehér inget kivétel nélkül mindenfé­le színű és mintázatú öltöny­höz viselhetjük. Külföldi szak­lapokat tanulmányozva viszont megfigyelhetjük, hogy ismét divatos a szürke, a vUágoszöld, a vaj-, vagy mogyorószínű ing. Az elmúlt évben a divat szinte kötelezően előírta az alkalmi színes ingeket. Természetesen ügyelni kell arra, hogy az öl­töny színével, mintájával az ing és a nyakkendő összhang­ban legyen. Ismét divatosak a szolid mintájú, tarkán szőtt, puplin ingek is. Például fehér alapon diszkrét színű csík. vagy kü­lönböző apró minta. Érdekes változat sima alapon az apró kocka, vagy más szövetminta. Az ilyen ingeknél arra kell ügyelnünk, hogy például koc­kás öltönyhöz ne vegyünk fel csíkos inget, csíkos mintájú öl­tönyhöz viszont ne viseljünk kockásat. Ugyanígy nem illik csíkos ing csíkos öltönyhöz és kockás ing kockás szövésű öl­tönyhöz. Mintás öltönyhöz le­hetőleg egyszínű inget hord­junk. A kereskedelem idei újdon­sága a tűzés nélküli, ra­gasztott eljárással készített kemény gallérú ing. Szintetikus alapanyagból gyárt­ják és Pádua elnevezéssel ke­rül forgalomba. A ragasztott kemény nyakú ing előnye, hogy a gallér és a kézelő könnyen mosható és megfelelő kezelés esetén sokáig megőrzi tartását, A jó megjelenéshez nélkülöz­hetetlen a nyakkendő. Tovább­ra is divat a sötét tónus, de a legújabb divat szerint a minta már a nyakkendő teljes felületét díszíti. Üjra divat a csíkos nyakken dő, de csak sötét színhatások­kal. Az elmúlt évben közkedvelt és divatos lett a szintetikus teritál nyakkendő, annyira, hogy gyakran hiánycikként emlegetik. Az illetékesek sze­rint a kereskedelem az őszi-téli szezonra nagy mennyiséget hoz forgalomba. így panaszra e tekintetben sem lesz ok. A. F. Befőzés Mit készíthetünk birsalmából? öltönyhöz a fehér inget. Az új divat szerint alkalomra is vi­selhetünk sima alapanyagú, Kevesebb a Mária, több az Éva Nyelvészek az utónevek ranglistájáról ÉRDEKES megfigyelésekről adtak számot a közelmúltban a nyelvészek az utónevek hasz­nálatával kapcsolatban. Vizs­gálódásaik során megállapítod ták, hogy az elmúlt években, évtizedekben alaposan megvál­tozott a legszívesebben hasz­náld legsűrűbben előforduló nevek listája. A Mária név például amelv több mint fél évszázadig szinte vetélytárs nélkül vezetett, az ötödik hely­re esett vissza. A fiúgyerme­kek még manapság is viszony­lag nagy százalékban apjuk első keresztnevét öröklik. a lányoknál azonban már sokkal nagyobb szerep jut a születés ideién éppen „divatos" névnek. A lánvnevek rangsorában egyébként a második világhá­borút követő esztendőkben még a Mária vezetett, nyomában következett, az Éva. az Er­zsébet, a Katalin, a Zsuzsa és az Ilona. Az 1950-es években az Éva név tört az első hely­re. a másodikat a Zsuzsa fog­lalta el. a további sorrend pedig ez volt: Mária. Katalin. Agnes és Judit. A 60-as évek­ben a Mária már csak ötödik volt. s új „sztárok” tűntek fel: Udikó és Erika. A FI ÜN EVEK között a negyvenes évek derekán Lász­ló, István, József. János. Fe­renc és György volt a sor­rend. Az ötvenes ér ékben a lista jóformán változatlan maradt, csupán György he­lyett a Sándor név nyo­mult fel a hatodik helyre. Az elmúlt években a László és István nevek továbbra is biztosan tartották vezető po­zíciójukat. mögöttük azonban egyre erőteljesebben követel­nek helyet maguknak az él­csoportban a Zoltán, a Gábor és a Zsolt nevek. A NYELVÉSZEK megfigye­lése szerint az utóbbi években sok idegenhangzású, sőt ko­rábban nálunk egyáltalán nem használt utónév került az anyakönyvekbe. így például Nicolette. Ingeborg. Mirella, Mercedes, Imola stb. Az utó­nevek között polgárjogot nyert néhány olyan is, amelyet ko­rábban csupán becenévként használtak. Ezek között van a Bea. a Dóra, a Kriszta, a Zsu­zsa. a Magda. Érdekes, hogy a névadók igyekeznek elkerülni a vezeték- és keresztnév alli? terációiát tehát egyre ritkáb­ban találkozni ilyen nevekkel: Győri György. Illés Ilona stb. BIKSALALAKOMPÖT. A birsal- mát meghámozzuk, magházát, mag­ját eltávolítjuk, szeletekre vágjuk, citromos vízbe tesszük, majd szi­tán vizét lecsurgatjuk. A. szirup­ban félig megfőzzük, azután üve­gekbe rakva a sziruppal leöntjük, lekötözzük és pokrócok közé téve, kihűlésig száraz gőzben hagyjuk. BIRS ALMASAJT. A szép sárga birsalmákat meghámozzuk, felsze­leteljük. Több vízből átmosva fővő citromos vízbe dobjuk. Pár percig főzzük, majd leszűrjük és áttör­jük. Mielőtt főni tesszük, lemérjük és ugyanannyi cukrot veszünk, mint amennyi a gyümölcs. Nagyon kevés vízzel sűrű szirupot főzünk. Amikor a szirup grizessé kezd vál­ni. az áttört almát egy citrom le­vővel a sziruphoz adjuk. Forrástól számítva 10 percig főzzük. Ha el­készült, vízzel kiöblített formába töltjük, másnap kiborítjuk és meg­szárítjuk. A birsalmasajtba — a formába öntés előtt — diógerezde­ket és hámozott mandulát is ke­verhetünk. BIRSALMAZSELÉ. A birsalma­sajt főzésekor visszamaradt mago­kat és héját jól felfőzzük abban a lében, amelyben a birsalma főtt. Ruhán vagy sűrű szitán keresztül lassan átcsurgatjuk, a levet sűrűre befőzzük. Minden kg léhez három­negyed kiló cukrot számítunk. A cukrot 1—2 pohár vízzel addig főz­zük. míg majdnem grízes lesz. majd hozzáadjuk a birsalmalevet és 15 percig együtt főzzük. Mele­gen üvegekbe öntve, másnapig így hagyjuk, azutan légmentesen le­kötözve el tessz ük. íj díszpárna-huzaí Sok helyen díszíti a hálószo­ba kettős ágyát henger alakú párna. Készítsünk rá új huza­tot. Ha illik a szobaberende zéshez, válasszunk fehér ba tiszt anyagot, vagy fehér ny Iont. Téglalap alakú anyagot szabunk, akkorát, ami a párna hosszával, illetve a két oldal ráhagyásával megegyezik. Az anyagba tehetünk nylon csip­kéből betétet. Rágépelhetjük az alapra, de betétként Is felhasz­nálhatjuk. Utóbbi esetben aján­latos színes klottot aládolgozni hogy a csipke mintája érvénye süljön. Az anyag két szélére varr junk gumiházat. A befűzött szalag segítségével a párna hu zata könnyen le és felhúzható könnyen tisztántartható. A szalagot helyettesítheti gumi is. Maglódi Magda Iskoiásgondok A minap egy kisdiákot hoz- -ak az orvosi rendelőbe, mert hirtelen rosszul lett cs elájult az iskolában. Kiderült, hogy aznap még nem evett, s nem is emlékszik, hogy mikor reggelizett utoljára. terített asztalnál, kényelmesen leülve. Szülei korán indulnak mun­kába, s ő legfeljebb útközben vesz egy kiflit, amikor isko­lába megy. További érdeklő­dés után kiderült, hogy az említett gyerek osztályában a tanulóknak csaknem ötven szá­zaléka reggeli nélkül indul el hazulról. Egy másik iskolai ósztályban, kilencéves tanu­lók között végzett adatgyűj­tés során kiderült, hogy a gye­rekeknek több mint egyhar- mada este 8—9 óra között szo­kott vacsorázni. Szinte termé­szetes következmény. hogy ezek a későn vacsorázok evés után. lefekvés előtt számottevő testmozgást nem végeznek. Húsz-huszonöt százalékuk tiz óra körül kerül ágyba — ad­dig rendszeresen nézik a tele­vízió közvetítéseit. Ezek a gye­rekek saját bevallásuk szerint is sokszor nehezen ébrednek reggel — és fáradtan ülnek be az iskolapadba. Cf most, hogy hűvösre fen- dúl az idő, nem árt még egy tapasztalatot a fenti pél­dák mellé tenni: falun és a tanyavilágban máig fennma­radt szokás, hogy iskolába in­dulás előtt forralt borral, bo­ros teával itatják a gyereke­ket. Egy elsős gimnazista mondta el az orvosi rendelő­ben, hogy téli reggeleken a lakás egyetlen helyiségében sem gyújtanak tüzet. A csa­lád minden tagja, így ö is egy kupica pálinkával „melegíte­nek be”. Mindezeket nem lehet jóvá­hagyólag tudomásul venni. Még akkor sem. ha számos körülmény, csupán jóakarattal nem változtatható meg egyik napról a másikra. Például a lakás túlzsúfoltsága, a szülők korai munkába indulása stb. Gondossággal. figyelemmel, felvilágosultsággal azonban sok probléma megoldható. Mindenekelőtt tudni kell, hogy a fejlődő gyermeki szer­vezetnek a reggelire feltétle­nül szüksége van. S a reggeli mellől lehetőleg ne maradjon el a meleg folyadék — citro­mos tea. tej. kávé. kakaó. Ne feledjük el azt sem, hogy a gyermek szervezete gyakoribb étkezést igényel, mint a fel­nőtté — tehát a tízórai készí­tését sem tekintsük felesleges, nélkülözhető fáradságnak. Hát­rányos következményekkel járhat a késő este fogyasztott, nehéz vacsora is, amit azon­nal lefekvés követ. Egészségi szempontból, a gyermekek szá­mára is a kora esti órákban fo­gyasztott. könnyű vacsora a célszerű, s vacsorától lefekvé­sig mindig adjunk lehetőséget egy kis mozgásra, játékra. Ami az alvásidőt illeti: ne feledjük, hogy a fejlődő szer­vezet alvásigénye nagyobb, mint a felnőtt emberé. Leg­alább nyolc órányi alvásra minden gyermeknek szüksége van, de vannak, akik a kilenc, sőt a tíz órát is szívesen át- alusszák, s ezt igyekezzünk biztosítani is számukra. A iv kapcsán pedig nemcsak az esetleges erkölcsi természetű ! károsodásokra kell gondol­nunk. ha válogatás nélkül min­dent végig engedünk nézni a gyermeknek, hanem arra is. hogy a látottakat az iskolás­korúak nem egyformán vise­lik el. vannak, akik egv-egy adás után hosszú ideig nem képesek elaludni. TMTindezeket azért tettük * “ szóvá, mert hátrányos helyzetet teremthetnek a diák és a tanulás számára. S ennek nemcsak a tanulás minősége, de a gyermek szervezetének fej­lődése is kárát vallhatja Or. 11 önti Géza

Next

/
Thumbnails
Contents