Petőfi Népe, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-21 / 248. szám
A testvérországok életéből A luila-kiiometerkítől Slatináig Romániai útijegyzet ALIGHANEM a véletlen adta, hogy a nyáron Bukarestben a Sfintu Gheorge téren levő nulla kilométerkőtől indultunk or- •zágjárásra. Olténia felé. Üticé- lunk — Arges és Slatina. a román alumíniumipar első bázisa. — néhány esztendővel ezelőtt ugyancsak a saját „nulla-kilométeréről” indult a gyorsan elért magasságok felé. S hogy ez a sokat hallott szó — „magasság” — ezúttal nemcsak jelképes, hanem szemmel látható és megmérhető, azt nemsokára megtudtuk. Volgánkkal másfél óra alatt Pitestiben voltunk, ám nem jutott időnk a híres pitesti cujka ízlelésére, mert még ebéd előtt Argesben kellett lennünk a ví- zierőmű-óriásnál. A völgyben már áll a 165 méterre magasodó impozáns gát, vadregényes környezetben, mintha egy jókedvű festő tréfából festetté volna a szakadékba a félelmetes szürke betonfalat. AZ ÉPÍTKEZÉS igazgatóságán rövid tájékoztatót kaptunk: — Az argesi vízierőmű-rend- szert négy esztendővel ezelőtt kezdtük építeni és jövőre, 1966- ra elkészül. A Fogarasi havasokból lezúduló Arges felső folyásán épül az erőmű és a gát. Egy 14 kilométeres mesterséges tó csillog nemsokára tengerszemként a sziklák között. — Mennyi áramot termel majd az erőmű? — A tervek szerint évente 400 millió kilowattóra villanyáramot ad. vagyis több mint egv- harmadát a háború előtti Románia egész elektromosenergiatermelésének. A víz olyan magasról zódul a föld alá szerelt turbinákra, hogy minden fél liter víz ereje egy kilowattnyi árammal ér fel! A mérnökök megjegyezték, hogy a Dunán épülő román—jugoszláv Vaskapu-erőműnél negyvenszer annyi vízre lesz szükség egy kilowatt áram előállításához. ARGES azonban nemcsak villamos energiát ad majd. hanem nagy területen megszünteti a gyakori árvízveszélyt és csaknem százezer hektáron lehetővé teszi az öntözéses gazdálkodást... Kiadós ebédet kaptunk a kan- tinban, azután siettünk tovább Arges „testvéréhez”, az Olt völgyében. a havasok és a Duna között félúton elterülő városkába. Slatinába. Az ötvenes évekig alvó városról az író már a századfordulón úgy vélekedett, hog'v „egy olyan város, amelynek régóta haladó testében alig mozdul az' élet”. Látná a mai nyüzsgő Slatinát a századforduló toll forgatója! Kilométernyi hosszú gyárcsarnok modern hengermű, kemencék, csupaüveg épületek — ez ma Slatina. a román alumínium- gyártás központja. Június 28-án csapolták az első adag alumíniumot. A bauxitot a Padurca-Graiulu: h.nivii.h;mya és ércelőkészítő adrébe. Mindez a brigádvezetők tudtával történt. A pénzügyőrség által megállapított 317 liter adózás alól elvont bor után Lengyel Ferencnek 2356 forintot kell befizetnie, nem számítva ebbe a szabálysértési büntetést. Mit rejt az üst Notórius pálinkafőzőként tartják számon Oláh József, La- josmizse, Közös 153. szám alatti gazdát. Ez ideig hatszor érték tetten, büntették meg, mégsem tanult, sőt, egy-egy ellenőrzés alkalmával még gúnyolódni is volt kedve, hiszen így fogadta a pénzügyőröket: „Rosszkor jöttek, most nem főzök pálinkát.” Legutóbb azonban ő sem számított a hívatlan látogatókra, s ezért begyújtotta az ötvenlite- res üst alatt a tüzet. Rotyogott a cefre, amikor a pénzügyőrök a kamrába léptek. Az ott talált öt liter pálinka, az üst, de még a cefre is elkobzásra került... A zugbormérők, a. tiltott pálinkafőzők száma ismét elszaporodott, s ezzel szinte párhuzamosan jelentkeznek a különböző szervekhez beadott panaszok, amelyeket az ittas, magukról megfeledkezett apák, férjek okoznak családjukban. A pénzügyőrség sokat tesz e régóta vajúdó gond felszámolása érdekében, de ehhez igénylik a társadalom, valamennyiünk segítségét is. Gémes Gábor Jó gazda módján tábláin szorgoskodnak nap-nap után. A betakarítás mellett szántani és vetni is kell minél gyorsabban. Tudják ezt Bácsalmáson is. A gyors ütemű munka végzésére gondosan megszervezték a brigádokat. A Petőfi Tsz- ben naponta két-háromszáz ember — tsz-gazdák. családtagok, rokonok — szorgoskodik, töri a kukoricát. Váltott műszakban dolgoznak az erőgépek vezetői. Az időjárás kedvez, s a bácsalmásiak a jó gazda módián élnek ezzel a lehetőséggel. Erről győződtek meg a napokban tartott határszemlé i ükön a helyi pártszerv és a tanács vezetői. Molnár József Zsiráf-sztárok A kislány megáll a két hosz- szunyakú előtt. — Anyu. mi ez? A mama csak nézi-nézi ismerkedik a Budapesti Állat- és Növénykert két úi jövevényével. — Nem is láthatott — mondja dr. Anghy Csaba professzor, az állatkert íőigazgatóia —. hiszen az utolsó zsiráfpárunk több mint húsz esztendeje pusztult el. I Szörnyű szőnyégbombázás után i én temettem őket. Az anyaállat vemhes volt, s már éppen elles előtt állt! — Honnan érkeztek a zsirá- í fok? — Hamburgból. Hagenbeck. a j világhírű állatkereskedő szállí- ! tóttá. Rendkívül ritka példányok. Szépen fejlett pár. reméljük, hamarosan megajándékozj nak bennünket egy kis hosszú- ! nyakúval. I Nevük még nincs. A ..fiú” i 3,8 m magas, „felesége” alig 1 fél fejjel kisebb. A ládában S kissé leszegett fejjel utaztak Ö1 napon át, de az a jókedvükön j mit sem rontott. Alighogy „ki- í csomagolták őket. örömmel fu- j tottak egy kört új otthonukban I — Rendkívül igénytelen álla! i a zsiráf — mondta a profesz- ; szór! — íme a menükártyáiuk 1 amit a szállítólevél mellett killI wmm WÉém Volt — nincs „Az Aranyhomok melletti bosszantó szénhegy dolga — hosszú huzavona után a jövő hét végéig nyugvópontra kerül.” — így tájékoztatta a szemleúton járó tanácstagot pár nappal ezelőtt a szálloda igazgatóhelyettese. Éppencsak egy vasárnap jött közbe, s a szénhegyből már csak szinte egy jó fütetre való maradt a betonon kedd reggelre. Hétfőn este fél kilenc tájban jártunk arra. A hotel mögött hatalmas gép morgott. Fürgén nyújtogatta erős acélnyakát és markolójával több mázsás szénfalatokat harapott fel a homokból minden fordulatra. Rekord tempóban szórta tele a teherautót, amely gyorsan eltűnt terhével a szálló háta mögül. Té- rült-fordult egyszer, kétszer, sokszor, és íme megtörtént, amire olyan régen vár mindenki, akinek szívügye Kecskemét szépsége, tisztasága. Kis híján eltakarodott az az otromba fekete folt, amely alaposan szemet szúrt már régóta a városba érkező idegeneknek is. önkéntelenül is az jut eszünkbe. mennyi „objektív akadályt” felemlegettek az illetékesek, valahányszor — bizony, jó sokszor — szó érte emiatt a ház elejét. Ám csak hozzá kellett fogni, pár óra alatt el lehetett intézni. Ahogy a szólás- mondás tartja: Lehetetlenség nincs csak tehetetlenség. Ha cselekszünk, megoldódik, amihez hozzáfogunk. Jó példa a szénhalmok eltüntetése arra is, hogyan kell egy- egy városi, községi tanácstagnak személyes, barátságos beszélgetésekkel — operatívan, mindjárt az intézkedést is kérve, ha kell számon kérve — szót érteni emberekkel. Akik pedig ezt követően teljesítik kötelességüket. ígéretüket. annak adják tanúbizonyságát, hogy tisztelik, becsülik a tanácstagot. Azt az állampolgárt, akit éppen ők választottak ügyeik képviselőjének. Ez ad élteimet, súlyt a tanácstagi munkának. Meg a sajtó munkájának is. (t) Cikkünk nyomán A „fehér foltok" eltüntetéséért... A Bács-Kiskun megyei Éiel- miszer-kiskereskedelmi Vállalat vezetői és dolgozói nevében örömmel üdvözöljük a Petőfi Népe október 8-i számában megjelent „Fehér foltok a város peremén” című cikket. Egyetértünk a cikk tartalmával és közöljük, hogy a megyei, a városi tanács vb és vállalatunk is anyagi erejéhez mérten igyekszik hozzájárulni a „fehér foltok” felszámolásához. Közöljük, hogy a Matkói úton, valamint a muszáji városrészen. még az ősz folyamán megnyílik a korszerű önkiszolgáló boltunk, 1966-ban pedig a Méheslaposon és a Daróczi közben készülnek el hasonló üzletek. Sohajda Ferenc igazgató PETŐFI NÉPE A »Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat. ■ e»eiős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont 26-19, 25-16. Vidéki lapok: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér i/a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél.-Jiő fizetési díj 1 hónapra 13 forint. Szerkesztő bizottság: 10-38. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 11-85. Index: 25 065. ja, amit a nagyváradi timföld- gyárban dolgoznak át a slatinai alumíniumgyár számára. EZ A LEGKORSZERŰBB berendezésekkel ellátott alumíniumgyár az első szakaszban évente 25 ezer tonna alumíniumot és alumíniumötvözetet állít elő — tömböket, gömbrudakat és táblákat. A mindössze két esztendő alatt felépített kombinát később megháromszorozza termelését, Az egykori „alvó Slatina” arcát azonban nemcsak a román alumíniumipar bázisának felépítése változtatta meg, hanem a munkások új lakótelepei, az aszfaltozott utak, üzletházak, az autóbuszközlekedés. MESSZIRE haladtaik a „nullakilométerkőtől”, s nemcsak Arges és Slatina vérkeringése gyorsult meg. hanem egész Ol- téniáé. amelvnek térképén új jelek mutatják a két várost. Sebes Tibor kunbajai véradónap Önkéntes véradón a pót szerveztek Kunbaján. Ez alkalomból mintegy száznegyven helybeli lakos jelentkezett térítésmentes véradásra. Megható volt, hogy az akció jelentőségét átérezve 65—70 éves néni kék is vért akartak ajándékozni. (Nyáguly Gyuláné leveléből.) lenorzes alkalmával a pénzügyőrök meglepetésére, annak ellenére, hogy a környéken mindenki tudta: méri a bort — mindössze két liter bora hiányzott. A sok utánajárás és tanú- kihallgatás azonban eredményre vezetett, mert kiderült, hogy Korsós 1963-ban 159, 1964-ben 234 és 1965-ben 51 liter bort mért el, literenként 10—16 forintos árban. Miután a 444 liter bort „elfelejtette” bejelenteni, s ezen kívül még 386 liter bort mért ki, több mint 5500 forint adóval rövidítette meg az államot. Ezt az összeget utólag ki kell fizetnie, viselnie kell a szabálysértési bírságot is. Adós, fizess! A zugbormérő roppant „jószívű”, szívesen ad hitelbe is. így tett Lengyel Ferenc, Méntelek 282. szám alatti bortermelő is, aki 371 liter bort adott hitelben a Helvéciái Állami Gazdaság klábertelepi üzemegységében dolgozó két brigád tagjainak munkaidő alatt. A kis füzetben — sok esetben a bormérő javára — egymás után sorakoztak az adósok nevei. Lengyel Ferenc azonban nem túlságosan bízott meg vendégeiben, mert fizetés napján odaállított az iroda elé. s követelte az elfogyasztott ital ellenértékét. A brigádok tagjai általában 100— 150 forintot, de volt olyan is, aki egyszerre 200 forintot „guberált” le a zugbormérő tenyeA termelőszövetkezeti gazdák, s az állami gazdaság dolgozói egyaránt nagy igyekezettel törik a kukoricát, szedik és szállítják a cukorrépát, szüretelnek. s hamarosan végeznek a kenderszállítással, a napraforgó szedéssel. Ez tárulkozik a szemlélődő elé a bácsalmási határban. Itt-ott azonban szedésre vár még a paprika és a hagyma. Szükség van a gyors munkára, a reggelenkénti dér ugyanis kárt okozhat. Ezt megelőzendő szorgoskodnak a betakarításban a termelőszövetkezeti családtagok és az iskolások. A helyi lányiskola növendékei a Táncsics Tsz szőlő- és gyümölcsÍ 1 A megyében szinte állandósult gondja a pénzügyőrségnek a családi életeket oly sűrűn tönkretevő zugbormérők és tiltott pálinkafőzők felderítése és leleplezése. Dicséretükre szolgáljon, hogy e népgazdasági, de társadalmi érdeket is szolgáló feladatot kiválóan látják el. Egy jellemző példa: két hét alatt tíz pálinkafőző berendezést — ebből hetet Lajosmizsén > — koboztak el, t ugyanennyi esetben indítottak szabálysértési eljárást a rendelkezések meg- ; szegői ellen. Nyolc hektó poharazva Régóta méri iparengedély j nélkül a bort Korsós István ! Szakmái- Alsóerek 28. szám I alatti gazda. Egy nem várt el- j Mit mutat az adósok könyve ? Zugbormérőket, pálinka fősökéi lepleztek le dött az eladó: akáclomb. télen szárítva, és lucerna, de elfogyasztják a bogáncsot és a csalánt. sőt a pattogatott kukoricát is. — Meddig él a zsiráf? — Sa jnos, nehezen tűri a rabságot. Európában az átlagidő, amit fogva tartva kibír. 6—7 esztendő. Régen még az állatkertekben is tovább «üt a zsiráf. Ennek azonban nagyon egyszerű a magyarázata. Akkoriban ugyanis a kereskedők az állatokat lábon hajtották a piacokra, keresztül a szavannákon, s így a természetes kiválasztódás eredményeképpen az állat- kertekbe csak a legszívósabbak kerültek. Üj szerzeményeink 4 év körüliek, tehát még fejlődésben vannak. Anghv professzor vezetésével figyelemmel kísérik az állatok minden megnyilvánulását és olyan kedvező életkörülményeket teremtenek számukra, hogv egészséges utód születhessen. Nagyon félénkek. Ha meg ijednek, sokszor nekiszaladna' a rácsnak. Erre is számította' s ezért a zsiráfkifutó kertté- rugalmas acélhuzalokból k- szült. E körül szorong nap’ napra a közönség és ismeri dik a zsiráfházaspárral. Kép, szöveg: Regős István
