Petőfi Népe, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-22 / 249. szám
A népképviselet helyi szervei ÍRTA: DR. DALLOS FERENC Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR. SZOCIALISTA MVWKÄSPÄRX BACS-lOSKv/tVI MERYEh LAPJA XX. ÉVFOLYAM. 249. SZÁM Ara 60 fillér 1965. OKTOBER 22. PÉNTEK Az ültetéstől a feldolgozásig gépesítették a fakitermelést Új erdők a homokon Mozgalmas brigádverseny a Kiskunsági Erdőgazdaságban Tizenöt éve, 1950. október 22-én választotta meg népünk helyi képviseleti szerveit, a tanácsokat. A felszabadulás után ekkor jött létre hazánkban a tanácsrendszer, amely leginkább alkalmas arra, hogy megteremtse az állam szervezeti egységét és széles körben bevonja a dolgozó tömegeket a hatalom gyakorlásába. Éppen ezért joggal mondhatjuk, hogy azok között a forradalmi intézkedések között, melyeket abban az időben a nép hatalmának megszervezése és nemzeti méretű felemelkedésünk érdekében tettünk, egyik legjelentősebb a tanácsrendszer létrehozása volt. Míg a szocialista társadalmi rendben a közigazgatási szervezet és a lakosságot kiszolgáló intézmények többsége a helyi népképviseleti szerveknek alárendelve működik, addig a burzsoá államokban a központi hatalom nem osztja meg a vezetést a helyi szervekkel, központosítja a szak- igazgatást, kivonja az igazgatási feladatokat a helyi önkormányzatok hatásköréből. Ez~a folyamat megy végbe most is olyan nagy nyugati országokban, mint Franciaország, Olaszország. Olaszországban, bár az alkotmány rendelkezik a megyei tanácsokról, a kormány — a baloldal előretörésétől félve — azok megalakulásához sem járul hozzá. Valóságos népképviseleti szervek — olyanok, mint a mi tanácsaink — csak a szocialista forradalom nyomán jöhetnek létre, mert egyfelől csak ott vannak meg a demokrácia kibontakozásának politikai feltételei, másfelől a szocializmus építésének számos feladata csak az ilyen típusú állami szervek útján valósulhat meg. Most, 15 év után, mit mondhatunk arról, hogy a tanácsok megfeleltek-e népünk várakozásának, betöltötték-e szerepüket, néphatalmunk alkalmas szerveivé váltak-e arra, hogy megoldják a szocializmus építéséből rájuk háruló társadalmi és politikai, gazdasági, kulturális, szociális és hatósági feladatokat? Ahhoz, hogy erre a kérdésre tiszta lelkiismerettel felelhessünk, számba kell vennünk az eltelt 15 év tapasztalatait, az eredményeket és a hibákat. Mit bizonyítanak a tapasztalatok? Mindenekelőtt azt, hogy a tanácsrendszer megalakulása önmagában azonnal megteremtette az állami demokrácia széles körű érvényesülésének szervezeti formáit és az államhatalom e helyi szerveiben helyet foglaló küldöttek mindjárt jelentős hatásköröket gyakorolhattak. A demokrácia helyi kibontakozásánál:; azonban kezdetben útjában állt a személyi kultusz hi'?ás vezetési gyakorlata, de az is, hogy nem volt elegendő tapasztalatunk és felkészültségünk a vezetéshez, az állami munkához. Kétségtelen, hogy ebben az időszakban a demokratikus forma és a tartalom között nagy volt az ellentmondás, s így a demokrácián esett legnagyobb sérelem a személyi kultusz idejére esik. Ekkor a tanácsoknak olyan központi utasításokat is végre kellett hajtaniok, amelyek szembe állították a lakossággal a tanácsok szerveit. Ehhez járult még az államvezetésben is érvényesülő túlzott központosítás, s mindezek melegágyai lettek a formális, bürokratikus, adminisztratív — sőt, helyenként törvénytelen — módszereknek, lassították a szocialista demokrácia kibontakozását. A későbbi években a Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt kormány politikája és államvezetése következtében fokozatosan megszűnt a zavaró okok többsége. Ennek az időszaknak — az utóbbi 8—9 évnek — a tanulságai arra intenek bennünket, hogy a társadalmunk előtt álló számos nagy feladat csak a néptömegeket átfogó helyi állami szervek bevonása útján valósítható meg. A tanácsok és szerveik a párt irányításával történelmi szerepet töltöttek be a mezőgazdaság szocialista átszervezésében és a nagyüzemi termelés meghonosításában. A tanácsok útján bontakozott ki hazánkban a tervszerű város- és községfejlesztés. A kulturális forradalom számos eredménye, a szocialista egészségügyi ellátás, mind a tanácsok által közvetlenül irányított intézmények útján valósul meg. A gazdasági élet számos területén, mint például a helyiipar, az építőipar, a kereskedelem, a kommunális ellátás fejlesztése terén, nagy teremtő erőről tettek tanúbizonyságot a tanácsok. 1951-ben a tanácsok költségvetése a népgazdaság költségvetésének 8,6 százaléka volt, 1964-ben ez az arány elérte a 20 százalékot. Tiszta lelkiismerettel mondhatjuk tehát, hogy a tanácsok az elmúlt 15 évben betöltötték szerepüket, nagyszerű feladat tokát oldottak meg és az állami demokrácia helyi kibontakozásának biztosítékai. Valamennyiünket jogos büszkeség tölthet el szocialista forradalmunk e nagyszerű vívmánya, a tanácsrendszer másfél évtizedes sikeres tevékenysége felett. Tanácsrendszerünk lehetőségeit azonban még nem tártuk fel teljesen. Nagy tartalékok rejlenek még a hatáskörök rendezésében, a munkamódszerek, a munkastílus fejlesztésében és kisebb mértékben egyes szervezeti módosításokban. Központi szerveinknél előkészületek folynak olyan jogszabályok szerkesztésére, amelyek az eddiginél részletesebben meghatározzák majd a különböző szintű tanácsok kizárólagos feladatait és hatáskörét, arra törekedve, hogy növekedjék az alsó fokú tanácsok elhatározó szerepe. Ennek keretében rendezni kell a tanácsok és az alájuk nem tartozó gazdasági szervek és egyéb intézmények kapcsolatát, úgy, hogy azok legyenek érdekeltek, illetőleg vegyenek részt a város- és községfejlesztésben. F elmerül a tanácsok termelést irányító szerveinek és munkamódszereinek továbbfejlesztése is. Módszereinket, munkánkat olyan irányban is fejlesztenünk kell, hogy ez növelje a kollektív tanácsi szervek tekintélyét, elsőbbségét a fő kérdések eldöntésénél, de ugyanakkor fokozza az egyszemélyi vezetés felelősségét, operativitását és eredményességét Is. Annak tanulmányozása is folyik, hogy miképpen lehetne egyszerűsíteni a különböző közigazgatási eljárásokat és ezáltal gyorsabbá tenni az állampolgárok ügyes-bajos dolgainak elintézését. A múlt tapasztalataira támaszkodva és előretekintve a következő idők feladataira, nem lehet kétséges, hogy a tanácsokra a jövőben még a korábbinál is fontosabb szerep ^vár. Egyes téves nézetekkel szemben a tanácsok szervezeti rendszere a valóságban nem szétparcellázza, hanem megszervezi államunkat és éppen ezért az állam központi vezetésének szüksége van a politikailag aktív, a közügyekben jártas, szakmailag felkészült, erős területi szervekre, a tanácsokra és azok szerveire. P ártunk Központi Bizottságának és államunk központi vezetésének vezérelve a szocialista demokratizmus fejlesztése, a gazdasági, a társadal- ' mi és az állami élet minden területén. E célkitűzés megvalósulásának egyik legfontosabb állami szervei a jövőben is a tanácsok lesznek. Erdőgazdaságainkban szép- i tember 30-ával ért véget a gazdasági év. A most lezárult esztendő eredményeiről és az indulóval kapcsolatos feladatokról kértünk tájékoztatást Várkonyi Lászlótól, a Kiskunsági Állami Erdőgazdaság főmérnökétől. — Csak a megyei közigazgatás hatáskörébe tartozó területeket véve figyelembe, tevékenységünket 68 ezer holdon fejtjük ki. Ezenkívül 12 ezer hold olyan erdőterület is a szakirányításunk alatt áll, amely egyéb közületek — szövetkezeti gazdaságok, vízügyi társulások stb. — tulajdonában van. Elsődleges feladatunk a fában szegény alföldi táj erdősítése, egyszersmind a külföldi behozatal mértékének a lehetőség szerinti csökkentése. Az elmúlt évben összesen 2 és fél ezer hektáron létesítettünk saját üzemi területeinken új erdőt, felújításra pedig több mint 900 hektáron került. Mindkét feladathoz szükséges csemetemennyiséget egyébként — 35 millió fenyő-, valamint 8 és fél millió lombcsemetét — erdőgazdaságunkban neveltük. Készben munkaerőhiány miatt, de a gazdaságosság szem| pontjainak figyelembevételével is telepítési feladatainkat mindinkább az ültető- és ápoló gépek fokozott alkalmazásával hajtjuk végre. A két évvel ezelőtti hattal szemben tavaly már 28, a most induló gazdasági évben pedig már 48 ültető- és 16 ápológép teszi könnyebbé a munkát. A telepítési tennivalók mellett évenként fokozódó ütemben teszünk eleget a népgazdaság szükségleteit kielégítő fatermelésnek. Az elmúlt évben 90 ezer, ez évben 100 ezer, jövőre pedig újabb 10 ezer köbméterrel több* hasznos faanyag kerül ki az erdőgazdaságból. E mennyiség 15 százalékát saját fagyártmányterme- lő üzemeink dolgozzák fel. Meghatározott időszakonként — a fák fejlődéséhez szükséges terület növelése végett — gyérítik, ritkítják az erdőt. Ennek révén is értékes, ipari választóknak alkalmas faanyag nyerhető. A tavalyi 90 ezer köbméterből például 25 ezer köbméter a gyérítésből származó famennyiség. Az egyéb közületek erdőiből felvásárolt ipari fa mennyisége meghaladta a háromezer köbmétert. Néhány éve terjedtek csak el a fatermelő motorfűrészek, de használatuk ma már nélkülözhetetlen. Tíz erdészetünkben 11 Druzsba és 22 Síyl fűrészgép teszi könnyebbé és gyorsabbá a munkát. Ugyancsak a termelékenység szolgálatában áll a mindeddig igen nehéz fizikai erőkifejtéssel járó, s kézzel végzett kér- gezést egyszerűsítő és gyorsító tíz magyar gyártmányú kér- gezőgép. A famennyiség vagonba rakásához szükséges nyolc úgynevezett felterhelőgép is rendelkezésünkre áll. Más tekintetben is jelentős előrehaladást hozott az elmúlt néhány év a gépesítésben. A talaj forgatáséhoz 11 lánctalpas és tíz D—i—K, a kisebb erőgéptípusokból pedig húsz darab van üzemben. így elmondhatjuk, hogy a gépi munkát illetően csaknem önellátó az erdőgazdaság, kizárólag a talajforgatás egy részéhez vesszük igénybe a gépállomások segítségét. . Eleven, mozgalmas brigádversenyekről is beszámolhatunk erdészeteinkben. Az elmúlt évben vetélkedő, s átlag hat főből álló 11 brigád közül egy már háromszor, öt brigád pedig két ízben érdemelte ki a szocialista címet. Most folyik az elmúlt évi verseny értékelése, s remélhetőleg ez is jó eredményeket hoz majd — hangoztatta végezetül a Kiskunsági Állami Erdőgazdaság főmérnöke* J. T. Befejezték az őszi vetést a megye áSlami gazdaságai Befejezéshez közeledik az őszi vetés a megyében. Csütörtök estig a megye állami gazdaságaiban mindenütt végeztek ezzel a munkával. Közel 30 ezer holdon vetették el az őszieket. Rozsból, őszi árpából a tervezettnél nagyobb területen került földbe a mag. A szövetkezeti gazdaságokban is már sok helyen befejezték a kenyérgabona vetését. A munkát gyorsítja a megye- szerte kialakult verseny. Utolsó fordulók I. r . Az utolsó fordulókat járja az 50 holdas búzatáblán Gye- nizse Imre. a balo- taszállási Petőfi Tsz traktorosa és mögötte Erdődi Dezső, a vetőgép farosa. Derekas munkát végeztek, hiszen korábban 220 holdon a rozsot és az őszi árpát is a talajba júttatták. A vetési időszakban végig nyújtott műszakban dolgoztak.
