Petőfi Népe, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-20 / 247. szám

*. oldal 1965. október 20, szerda Érvényben marad az ostromállapot Indonéziában az tnmonez hadsereg szóvivő­je kedden közölte, hogv Dia- kartában eddig 1330 személyt tartóztattak le a „Szeptember 30. mozgalom'’ három héttel ezelőtt végrehajtott akciójában való részvétel miatt. A diakar- tai helyőrség felszólította a kor­mányhivatalok és intézmények munkatársait mindazoknak az eltávolítására, akik rokonszen­veztek az akcióval. A katonaság és a rendőrség hétfőn házkutatást tartott a Harian Rákját és két másik baloldali lap helyiségeiben, va­lamint az Antara-hírügvnökség irodáiban. Djakartában érvény­ben marad az okt. 1-én elrendelt ostromállapot egészen addig, amíg a hadsereg be nem fejezte a felkelők elleni tisztogató mű­veleteket. Az indonéz külügyminiszté­rium és a hadsereg szóvivői nyilatkozatokban cáfolták Kíná­nak azt a vádját, hogy indonéz katonák behatoltak a kínai nagykövetség kereskedelmi ta­nácsosának irodájába. A Reuter egyik jelentésében arról ír, hogy az Indonéz Kom­munista Párt, amelynek műkö­dését Djakartában és a környe­ző területen „ideiglenesen fel­függesztették”. most az ország más részeiben szervezkedik. A brit hírügynökség szerint Aidit — az IKP elnöke, akiről ko­rábban olyan hírek terjedtek el, hogy letartóztatták — Vono- giri kelet-jávai városban tartóz­kodik. látogatásokat tesz a kör­nyező településeken és híveket igyekszik szerezni magának. Kozmosz—93 ""^KVA. (TASZSZ) :n a Szovjetunióban fel- bov .o.ták a Kozmosz—93 jel­zésű műholdat, amely a szovjet űrkutatási programnak megfe­lelő megfigyelések elvégzéséhez szükséges berendezést szállít magával. A műhold keringési ideje 91,7 perc. Apogeuma: 522 kilométer, perigeuma: 220 kilo­méter. A pályasíkkal bezárt hajlásszög 48 fok, 24 perc. A tudományos berendezésen kívül a Kozmosz — 93 „Majak” rádióadót visz magával, amely 20, 00.5, 30. 00,75 és 90 02.25 me- gaherz frekvencián működik. Paul Robesont eszméletlenül találták az utcán NEW YORK. (MTI) A New York-i rendőrség hét­főn — két nappal az esemény után — bejelentette, hogy Paul Robesont sebesülten és eszmé­letlenül találták New York egyik elhagyatott grundján. A világhírű művész felesége már előzőleg bejelentette férje eltű­nését. Robeson, akit azonnal kórházba szállítottak, az arcán, a lábán és a csípőjén sebesült meg. A rendőrség bejelentése szerint rablótámadásról nem le­het szó, mert Robeson tárcáját érintetlenül találták. Robeson vasárnap este tért haza a kór­házból. A rejtélyes ügy feltárá­sát nehezíti az a körülmény, hogy a művész nem emlékszik arra. mi történt vele. Megállapodás Benreban Cáfol a török elnök fi „zöld pápa“ karmaiban A „zöld pápát” mindenki ismeri: teste poliphoz hason­lít, feje Bostonban, gyomra New Yorkban van, hosszú karjaival pedig halálos ölelés­ben tartja Közép-Amerika csaknem minden köztársasá­gát. A „zöld pápa” neve Uni­ted Fruit Company. Hatal­mában tartja a „banánköztár­saságokat”, csaknem ötven­millió ember vérét szívja, uralván nemcsak Közép-Ame­rika legtöbb banán- és gyü­mölcsültetvényeit, vasútjait, kikötőit, hanem az ottani kor­mányokat, elnököket is. Az United Fruit egyik vezetője mondta egyszer, hogy „Guate­mala drága ország, ahol egy öszvér többe kerül, mint egy képviselő...” Az ENSZ adatai szerint a guatemalaiak életszínvonala Í7-szer kisebb, mint az észak- amerikaiaké. A lakosság 74 százaléka írástudatlan — ezen belül azonban az analfabéta indiánok aránya sokkal ma­gasabb. A zöld pápa nem sze­reti az iskolázott parasztokat. „A banánt — így mondta nemrégiben az UFCO egyik képviselője — analfabéták is képesek leszüretelni.” És az UFCO évente több, mint száz­millió fürt banánt szállít az USA-ba a közép-amerikai ál­lamokból: Guatemalából, Hon- durasból, Nicaraguából,, Cos- ta-Ricábói... Guatemalában 5—6 centet fizet egy fürt ba­nánért, s azt 6—7 dollárért adja el az USA-ban. Százszo­ros haszon! A legtöbb guatemalai pa­rasztnak — indiónak — nincs földje, ezért kénytelen eladni magát a „zöld pápának”. Az United Fruit ültetvényein azonban nincs megszabott munkaidő, nincs balesetbizto­sítás, nincs fizetett szabad­ság, nincs sztrájkjog —, csak végnélküli, gyakran napi ti­zenkét órás robot. A „zöld pá­pa” mindössze napi 10—30 centet fizet napszámként a szerencsétlen indióknak, akik azonban köl*f esek mindent az UFCO üzleteiben vásárolni — kétszeres áron. Több mint fél évtizede szív­ja Guatemala vérét az Egye­sült Államok egyik legnagyobb monopóliuma, amely, mint is­meretes, 1954-ben rávette a washingtoni kormányt, hogy „veszélyeztett érdekei meg­mentésére” katonai interven­ciót indítson Guatemala ellen. Akkor megdöntötték a demok­ratikus Arbenz-kormányt, » azóta is a „zöld pápa” bábjai váltogatják egymást Guate­mala diktátori székében. Köz­ben a nyomor, a csecsemőha­landóság. az ország javainak elrablása, kifosztása egyre na­gyobb mértéket ölt. Guatemala államkasszája üres, a United Fruit pedig ta­valy több, mint 60 millió dol­lár tiszta nyereséget osztott ki részvényesei között. Rekord­év volt... S. T. Afrikai állásfoglalás a rhodesiai kérdésben HÉTFŐN éjszaka rö­viddel éjfél után jelen­tették be Bonnban, hogy a CDU-CSU és az EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN Kommunista Párt létesí­tésének gondolatát, mert így legalább tudnák, hogy ki tartozik a kom­■ FDP több mint hatórás tárgyalásán megegyezés jött létre a' kormány megalakításáról.’Ezek sze­rint megállapodás jött létre Bonnban, hogy isi­mét koalíciós kormány alakul majd keresztény- demokrata és szabad dernokrata miniszterek részvételével. A megbeszélésről szóló közle­mény csak később kerül nyilvánosságra, de any- nyi már most biztos, hogy a megállapodást Er­hard kancellár „engedménye” tette lehetővé, aki végül is hozzájárult ahhoz, hogy Mende, az FDP elnöke maradjon továbbra is az összné- met ügyek minisztériumának élén. A tanácsko­záson részt vett személyektől szerzett értesülé­sek szerint Mende megtartja ugyan az összné- met ügyek miniszteri tárcáját, de valószínű, hogy hatáskörében eltolódások lesznek. A TÖRÖK legfelső választási bizottság hét­főn este nyilvánosságra hozta az október 10-én megválasztott új parlamenti képviselők névso­rát, pénteken 15 órára pedig összehívták a par­lament első ülésszakát. A hagyományok szerint új tisztségviselőinek megválasztásáig az elnök tisztét a legöregebb képviselő tölti be. A török sajtóban egyébként olyan híresztelés látott nap­világot, hogy a parlamenti választásokat hama­rosan elnökválasztások követik, mivel Gürsel elnök lemondani készül. A hírt maga Gürsel sietett megcáfolni. Kijelentette, hogy „merő ki­találás” és semmi köze sincs az igazsághoz. Gürsel török elnök egyébként hétfőn újságírók előtt azt is kijelentette, hogy helyesli a Török munisták közé és ki nem. Urgüplü távozó mi­niszterelnök ugyancsak újságíróknak elmondta: „Mindenki azzal vádolja ellenfelét, hogy kom­munista. Egy legális kommunista párt véget vetne az ilyenfajta vádaskodásnak.” WILSON miniszterelnök drámai hangú táv­irata, amellyel meggondolásra intette Ian Smith rhodésiai miniszterelnököt, végzetes lépésével kapcsolatban, világos jele az angol közvélemény megdöbbenésének és balsejtelmeinek. Ezt sú­lyosbítja Smith levelének becsmérlő utalása a nemzetközösségi tagállamokra. Londonban attól tartanak, hogy ez a szükségtelenül éles 'kiroha­nás egyes nemzetközösségi országok ellen, ola­ját önt az afroVizsiai felháborodás lángjaira. A polgári sajtó megállapítja, hogy a Smith által ajánlott „engedmények” nevetségesen értéktele­nek és, hogy megrögzött szándéka 4 millió afri­kait reménytelen rabszolgasorában taidani 200 ezer fehér telepes érdekében. Az Afrikai Egy­ségszervezet Minisztertanácsának ülésszakán fontos határozatot fogadtak el a rhodésiai kér­dést illetően. Az egységszervezet főtitkára Dial- lo Telli, amikor a határozat elfogadásának té­nyét bejelentette, azt is közölte, hogy egyelőre nem hozzák nyilvánosságra, hogy mit tartalmaz ez a határozat. Annyit azonban elárult, hogy az afrikai országok úgy döntöttek: a független­ség egyoldalú kikiáltása esetén politikai, gazda­sági, diplomáciai és katonai intézkedéseket fo­ganatosítanak Ian Smith kormánya ellen. Gyarmati kérdések megvitatására összehívták a Biztonsági Tanácsot NEW YORK (MTI) Paysse Reyes a Biztonsági Tanács e havi uruguayi elnöke hétfőn este bejelentette, hogy a tanács október 28-án összeül az afrikai portugál gyarmatok kér­désének és a dél-afrikai apart­heid problémájának megvitatá­sa céljából. A Biztonsági Tanács összehí­vását Libéria, Madagaszkár, Si­erra Leone és Tunézia kérte. Az ENSZ gyámsági bizottsága hétfőn meghallgatta As Saabi- nak. a Dél-arábiai Nemzeti Felszabadítás: Front főtitkárá­nak jelentését a brit gyarmati hatóságok politikájáról. Elmondta, hogy az utóbbi két év folyamán Adenban és a kör­nyező brit protektorátusokban az angol büntető osztagok irtó­háborút folytatnak a lakosság ellen. 1962. december óta ér­vényben van a rendkívüli álla­pot, Aden és Bejhan börtönei zsúfolva vannak politikai fog­lyokkal. As Saabi követelte, hogy Nagy- Brltannia azonnal adja meg a függetlenséget az összes dél- arábiai területnek, beleértve Adent. a keleti és nyugati pro­tektorátusokat, valamint Perlm, Kurla-Muri és Kamaran szige­teket. Az indiai—pakisztáni karcok veszteséglistája KARACHI (MTI) Az AFP-hírügynökség ismer­teti a „Kasmír hangia” rádió­állomás jelentését, amelv sze­rint kasmír: hazafiak a srinagari Hazratbal-mauzoleumnál tömeg­tüntetésen követelték a népsza­vazás megtartását. A tudósítás Indonézia — Két hét telt cl azóta, hogy Indo­néziában kirobbant az utóbbi évek ^egyik legjelentősebb és „legtitok­zatosabb” politikai válsága. Jelen­tőssé teszi már az is* hogy a világ lélekszámúra nézve ötödik, több mint 100 milliós országáról van szó, amely tucatnyi nagyobb évS ezer­nyi kisebb szigeten. Malájföldtől egészen az ausztráliai partok köze­iéig húzódik. A „titokzatosság” oka pedig az, hogy az október l"én ki­robbant események után egy hétig Indonézia gyakorlatilag elszigetelő­dött a világtól. Az első hét óta pe­dig a tényleges katonai hatalom félreérthetetlenül a hadsereg kezé­ben van. Az Indonéz Kommunista Párt lapját betiltották, a hivatalos „Antara” hírügynökség vezetőit le­váltották. Mindez azt jelenti, hogy az eseményekről adott hírek a had­sereg, mint politikai erő ellenőrzé­se alatt állanak, s ezért azokat a legnagyobb óvatossággal kell érté­kelni. Maguk az események lényegében abban foglalhatók össze, hogy októ­ber l-én az Untung alezredes veze­tése alatt álló katonai csoport, amely „Szeptember 30. akció” né­ven lépett fel, magához ragadta a hatalmat. A hatalomátvétel indok­lásául ez a csoport azt közölte, hogy az amerikai CIA-titkosszolgá- lat támogatásával tervezett tábor­noki összeesküvést lepleztek le, s két hét után ennek elhárítására lépett akcióba Untung és köre. Néhány órával ké­sőbb fordulat következett be: a hadsereg vezérkara minden hozzá­férhető katonai erő mozgósításával elszigetelte, majd leverte Untung kísérletét. A hadsereg vezető cso­portja élén Nasution tábornok had­ügyminiszter és Szuharto tábornok, az új hadsereg-főparancsnok állott. Indonéziában az utóbbi években az egyértelműen pozitív, ímperíalis- ta ellen es külpolitika biztosítéka az volt, hogy Sukarno elnök irányí­tásával, politikai és személyes te­kintélyének segítségével meg tud­ták valósítani a legszélesebb nem­zeti erők gyarmatosításellenes ak- cióegységét. Ezt a politikát maga Sukarno „Nasakom”-elvnek nevez­te. Ezt a szót a „nacionalista”, „vallási” és „kommunista” kifeje­zések első szótagjaiból állították össze, s a hatalmas országban fel­lépő legfontosabb politikai irány­zat együttműködését jelképezte. Mindez természetesen azt jelentette, hogy a Nasakom-poLitika hatalmi szempontból kompromisszum, amely megköveteli a benne részt vevő erők felelősségteljes és mértéktartó magatartását. Az indonéz események politikai lényege az, hogy a Nasakom-elvben megtestesült imperialistaellenes nemzeti egységpolitika veszélybe került. Tekintettel arra, hogy Un­tung alezredes és környezetének kísérlete összeomlott, az általuk említett „tábornoki és CIArpuccs” létezésével kapcsolatos esetleges bizonyítékokat az események „hát­térbe szorították*5. Éppen így nem lehet teljes világossággal megálla- ítani az Untung-csoport felkelési ísérletének politikai rugóit sepn. Az Indonéz Kommunista Párt Köz­ponti’ Bizottsága nyilatkozatban ha­tárolta el magát az Untung-csoport- tól, kijelentvén, #hogy az „az Indo­néz szárazföldi ‘ hadsereg belső ügye”. Ugyanakkor az indonéz ve­zérkar vezető csoportja, Nasution és Szuharto irányításával, félreért­hetetlenül arra akarja felhasználni az Untung-akció leverését, hogy felborítsa a Nasakom-politikát meg­testesítő erők kényes egyensúlyát, leszámoljon az Indonéz Kommunista Párttal és maga vegye kezébe a tényleges hatalmat. A letartóztatott kommunisták és baloldaliak száma meghaladja a kétezret. Djakartában a hadsereg alakulatainak szemelát- tára gyújtották fel a kommunista párt székházát. Sukarno elnök már a puccsot kö­vető napokban világosan állást fog­lalt az egyetlen józan és reális po­litika, a nyugalom helyreállítása és a nemzeti egység megőrzése mel­lett. Az október 6"án összehívott első minisztertanácson elítélte Un­tung csoportjának akcióját, de ép­pen ilyen félreérthetetlenül elhatá­rolta magát a hadsereg által irá­nyított antikommunista terrorhul­lámtól. Egy héttel később, október 14_én Sukarno nyilatkozatot adott az Antara hírügynökség / új vezető­jének, amelyben megerősítette ezt az állásfoglalást. Kijelentette: a vál­ságot politikai módszerekkel kell megoldani, s a megoldás „semmi esetre sem foglalhat magában gyúj­togatást és rombolást”. Éz a nyilat­kozat a hadsereg vezérkara által képviselt élesen antikommunista terrorvonal elítélését jelenti. Sukarno elnök tehát az országot ért rendkívüli megrázkódtatás után újra kísérletet tesz a Nasakom-elv helyreállítására és az antiimperia- lista nemzeti egység megteremtésé­re. Ez a törekvése a világ haladó erőinek rokonszenvével találkozik. Ezt fejezte ki a Szovjetunió vezető államférfiainak Sukarnóhoz intézett üzenete is, amely leszögezte: „Min­den nehézség, a reakciós erők meg­mozdulásai, azok a kísérletek, hogy csapást mérjenek az imperializmus ellen legserényebben harcoló erők­re, mindaz, ami gyengítheti Indo­néziát: az imperialisták és a reak­ció malmára hajtja a vizet.” Sukarno elnök azonban rendkívül nehéz helyzetben, a tényleges ha­talmat kézben tartó hadsereg vezér­karának óriási nyomása alatt tö­rekszik e politikai célok elérésére. Az indonéz válság kimenetele ép­pen ezért attól függ, hogy a haladó tömegerők politikai nyomása meny­nyire tudja ellensúlyozni a vezér­kar akcióit, s ezzel helyreállítani az antiimperialista politika tovább­viteléhez feltétlenül szükséges egyensúlyt# — ie — szerint az indiai rendőrség és katonaság durván közbelépett és szétkergette a tömeget. A tüntetők visszavonulás közben kövekkel dobálták meg a fegy­veres alakulatok tagjait. Nur Khan marsall, a pakisztáni légierők főparancsnoka ismertet­te az irányítása alatt álló fegyver­nem veszteségeit. Elmondotta, hogy Pakisztán a háború 17 napja alatt tizennégy FF—86 és két B—57 típusú repülőgépet vesztett. Tizenhárom pakisztáni repülő, közöttük nyolc pilóta meghalt. Elismerte, hogy az in­diai légierő ötszörös túlerőben van. A marsall közlése szerint a pakisztáni repülőgépek meg­semmisítettek 149 indiai páncé­lost és 666 egyéb iárművet. Az indiai légierő veszteségeit 100 gépre becsülte. Sasztri indiai miniszterelnök hétfőn délután beszédet mon­dott a Maharastra állambeli Aurangbadban. Beszédében éles szavakkal támadta a Kínai Nép­köztársaság külpolitikáját, ame­lyet az ázsiai kérdésekben meg­valósított irányvonaláért ag­resszivitással vádolt.

Next

/
Thumbnails
Contents