Petőfi Népe, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-20 / 247. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG LAPJA Világ proletárjai, e'0yesüljel«V! XX. ÉVF. 247. SZ. 4ra 60 fillér 1965. OKT. 20, SZERDA Százezer hektoliter mustot vásároltak fel i vörösborok színesebbek a tavalyinál A megye szölőskertieiben el­érkezett a szüret dandárja. A termés mintegy 40 százalékát szedték le. A nagyüzemi pincé­szetekben. valamint a háztáii gazdaságok tárolóiban becslések szerint eddig mintegy félmillió hektoliter mustot szűrtek le. Az ; utóbbi napokban a felvásárló j telepeken is megélénkült a for- j galom. mintegy 100 ezer hektó- í liter mustot vettek át. a felvá- j sáriás zömére azonban e héten számítanak az állami pincésze- ; tek. A megye híres kadarkatermő vidékein Kiskőrös. Hajós és Vaskút környékén, ahol külön dolgozzák fel a vörösborszőlő fajtákat, a négv-öt napos er­jesztés után most van az első csapolás. Az ország legnagyobb vörösbor-feldolgozó üzemében, a Bajai Állami Gazdaság vaskúti borkombinátjában pedig félide­jéhez érkezett a feldolgozás. Az automatikus erjesztőtartályokból leszűrt vörösborok színesebbek a tavalyinál. Az Izsáki Állami Gazdaság fehérbor-feldolgozó üzemében már ez idáig is jelen­tős mennyiséget dolgoztak fel. Mezőgazdasági termelési hitel előnyös feltételekkel Egy héten belül döntenek as odaítélésről — A Városföldi Állami Gazda­ságban here után nagy hozamú : szovjet Bezosztája búzát vetnek | az idén. Naponta 40—50 holdon kerül földbe a vetőmag. Képün­kön: a gyűrűs hengcrezést és tárcsázást végzik a traktorosok. (Pásztor Zoltán felvétele.) — Minden bizonnyal rendkí­vül széles körben válik majd közkedveltté a hitelnek ez a formája; lebonyolítása gyors és bürokráciamentes, igénybevétele mentes minden különleges meg­kötöttségtől. s felhasználható­sága sokrétű — ez volt Deák Istvánnak, az Országos Taka­rékpénztár megyei igazgatójá­éi kapun belül E lső hallásra szinte hihetet­lennek tűnik, hogy ha­zánkban négy és fél mil­lió termelő munkásból kö­rülbelül egymillióan anyagmoz­gatással foglalkoznak. És hol vannak még a karbantartók, szerszámkészítők; röviden mind­azok, akik csak közvetett mó­don vesznek részt a termelés­ben. A munkaerő-gazdálkodás egyik sarkalatos kérdése a köz­vetlen-közvetett létszámarány javítása. Egyrészt azért, mert a vállalatoknál még mindig je­lentős munkaerő-tartalékot rejt a közvetett termelői létszám, másrészt azért, mert a termelé­kenységet előnyösen befolyásol­ja _ egyéb tényezők változat­lansága esetén is —, ha emel­kedik a közvetlenül terrhelők aránya. A helyes összetétel kialakítá­sa igen nagy körültekin­tést kiván, hiszen a gyár­tás „profilja”, technikai színvonala, szervezettsége vál­lalatonként más és más. Ezért nem is lehet országos intézke­déssel, egységes „recept” alap­ján megoldani a dolgot. Az üzemek gazdasági vezetőinek öntevékenyen kell kialakítani a helybeli sajátosságoknak leg­jobban megfelelő létszámot. Idén számos megyei vállalat hozzálátott a helyes létszám- arány kialakításához. Megbízha­tó kiinduló alapul szolgáltak ehhez a normarendezést meg­előző veszteségidő-tanulmányok, A Kecskeméti Reszelőgyárban, a Szék- és Kárpitosipari Válla­lat Gyáregységében is helyeztek át dolgozókat a karbantartók, meósok közül a közvetlenül termelőkhöz. Az átcsoportosítás feltételeit a szóban forgó üze­mek vezetői általában a munka nak legelső véleménye még az elmúlt hónapban, amikor a saj­tóközlemények és a rádió hír- szolgálata nyomán a mezőgaz­dasági termelési hitelakció fel­tételei ismeretessé váltak. A hitel célja egyébként a mezőgazdasági termelés nö­velésének elősegítése. Nyitva áll mindazok számára, akiknek mezőgazdasági műve­lésre alkalmas földjük van. s azt növénytermesztéssel, vagy állattartással kívánják haszno­sítani. De hitel folyósítható a többi közt gyümölcstermesztésre és telepítésre, sőt kisebb gépek vásárlására, gazdasági épületek létesítésére és korszerűsítésé­re is. Most az igénybevétel mértéke, s az ezzel kapcsolatos tapaszta­latok felől kértünk tájékoztatást a megyei igazgatótól. — Az elmúlt hónap még in­kább csak az érdeklődés, a tájé­kozódás időszaka volt — mon­dotta Deák elvtárs. — A konk­rét igényekkel a termelők na­gyobb része október első felé­ben jelentkezett. A hitelakció a legnépszerűbb­nek a kecskeméti járásban bi­zonyult. ahonnét 24. míg a me­gye többi részéről tíz igénylés érkezett hozzánk. A gazdasági adottságoktól függően alakul az igénybevétel célja is; a gyümölcsöstelepítéstől a szőlők rekonstrukciójáig, a férőhelyépítéstől az állatvá- sárlásig terjednek a hitel­igénylések. Jelentős érdeklődés mutatkozik például az őszibarackostelepí­tés iránt, de azoknak az egyéni, szakszövetkezeti. vagy tszcs- gazdáknak a száma sem kevés, akik a megrongálódott istálló­kat, ólakat kívánják használ­ható állapotba hozni. Az igény­lők közt akadnak kis háztájival rendelkező ipari munkások: bérből, vagy fizetésből élő ad­minisztratív dolgozók is. A hiteligénylés nincs ha­táridőhöz kötve. A kérelmeket valamennyi OTP- fiók, illetve takarékszövetkezet elfogadja, s a benyújtástól szá­mított egy héten belül dönt azok sorsa felől Az ötezertől tizenötezer forintig terjedhető hitelösszeg folyósításánál mesz- szemenően figyelembe veszik mind az egyén mind a népgaz­daság szempontjait. A maximá­lisan ötéves visszafizetési határ­időn belül méltányos törlesztési feltételeket szabnak, tekintetbe véve az igénylő gazdasági le­hetőségeit. jövedelmét, illetve az eszközölt beruházás megté­rülésének ütemét. Az érdeklő­dés egyre fokozódik, de a hitel nyújtotta lehetőségek még ko­ránt sincsenek kimerítve. Hi­szen október első hetéig például Bajáról, Izsákról. Jánoshalmá­ról, vagy Lajosmizséről egyet­len hiteligénylő sem akadt. — Az igénybe vett különféle hitelek végső soron az áruter­melés növekedését eredménye­zik — foglalta össze az akció jelentőségét a megyei igazgató. — Hatásuk közvetve még a kö­zös gazdálkodásra is kiterjed, hiszen például a felújított sző­lők termőre fordulása után a szakszövetkezeti gazda az alap­szabályban . megszabott közös hozájárulást köteles az előírt mértékben leróni. J. T. A külföldi támaszpontok felszámolásáért A külföldi haditámaszpontok felszámolásával foglalkozó dia- kartai értekezlet kedden foly­tatta munkáját. Nguyen Duv Trinh a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság képviselője. Vietnam példáján bizonyította be a külföldi haditámaszpon- tokra orientálódó amerikai im­perialista politika veszedelmes jellegét. Rámutatott, hogy az imperialista háborús politika és agresszió elleni harcban, a nem­zeti függetlenség és a béke vé­delmében korunk legfontosabb problémája: a külföldön létesí­tett haditámaszpontok felszá­molása. Wilson brit-guavana-i kül­dött és a Porto Rico-i függet­lenségi mozgalom képviselője. Martinez , elmondotta egyebek mellett, hogy az imperialista tá­maszpontokat a nemzeti felsza­badító mozgalmak elfojtására és a fejlődő országok kizsákmányo­lására használják fel. Megkezdődtek a koreai — magyar tárgyalások PEKING (MTI) A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának küldöttsége, amely Fock Jenő­nek. az MSZMP Politikai Bi­zottsága tagjának, a Miniszter- tanács elnökhelyettesének veze­tésével a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaságban tartóz­kodik, kedd délelőtt vidékre lá­togatott. A delegációt elkísérte An Szu Hak. a Koreai Munka­párt Központi Bizottsága köny- nyűipari osztályának vezetője és Kim U Dzong, a külügyi osz­tály helyettes vezetője. A láto­gatáson részt vett Kovács Jó­zsef phenjani magvar nagykö­vet is. A magyar pártküldöttség Phenjantól délre megtekintette a kijáni traktorgyárat, a KNDK legnagyobb traktorgyárát. A magyar pártküldöttség tag­jai nagy elismeréssel beszéltek a látottakról. Fock Jenő hang­súlyozta, a KNDK-ban hihetet­lenül rövid idő alatt tanulták meg a traktorgyártást. A küldöttség ezután megte­kintette a kijáni víztárolót és öntözőrendszert. A koreai magyar tárgyalások kedden délután kezdődtek meg. A keddi koreai lapok egyéb­ként részletesen beszámolnak az MSZMP küldöttségének érkezé­séről. A Nodon Színműn, a Ko­reai Munkapárt központi lapja első oldalon, kénekkel illusztrál­va ad részletes tudósítást a ma­gyar delegáció érkezéséről szervezettségének javításával teremtették meg. F igyelemre méltó eredményt ért el az ÉM Fémmunkás Épületlakatosipari Vállalat Kecskeméti Gyáregysége: az első félévben körülbelül 50 munkást irányítottak át a köz­vetlenül termelők csoportjába. Egyedül a szállítóktól tízen ke­rültek be a műhelyekbe. Az ottmaradtaknak semmivel sem nehezebb a dolguk, mint koráb­ban, mivel a külső szerelési munka megszüntetése után fel­szabadult két autódarut is a rendelkezésükre bocsátották és a korábbinál körültekintőbben szervezték meg az anyagmozga­tást a vállalat vezetői. A szer­számkészítők és a karbantartók számát is csökkentették a ter­melők javára és sok, eddig a „közvetettek” számát gyarapító segédmunkást építettek be a szakmunkás brigádokba, oly­módon, hogy még a kis kollek­tívákon belül is specializálták a feladatokat. Mindez természetesen nem ment ilyen egyszerűen. Hosszas előkészítés — munkahelyenként pontosan meghatározták a lét­számszükségletet stb. — után látott hozzá az üzem vezetősége a munkaerő belső átcsoportosí­tásához. M egérte a fáradságot. A lét­szám összetételének kedve­ző változása máris érezteti hatását. A termelékenység — a múlt év hasonló időszaká­hoz viszonyítva 18 százalékos — növekedésében is része van az átszervezésnek és a kapun be­lüli munkaerő-tartalék feltárá­sával egyben sikerült megolda­ni a legégetőbb létszámgondé" kát is. B. D.

Next

/
Thumbnails
Contents