Petőfi Népe, 1965. szeptember (20. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-05 / 209. szám
TISZTÁNLÁTÁS és elvi szilárdság 0 Marxizmus—leninizmus Esti Egyetemen ffolnap délután fél 3-kor Kecskeméten, a Városi Tanács dísztermében tartják a Marxizmus— leninizmus Esti Egyetemének ünnepélyes tanévnyitóját. A következő napokban, indul a tanév a járási székhelyeken kihelyezett osztályokban is. Ebből az alkalomból beszélgetést folytattunk Szabó Lajos elvtárssal, a megyei pártbizottság Marxizmus—leninizmus Esti Egyetemének igazgatójával az új tanév feladatairól és célkitűzéseiről. — Az esti egyetemen és a két éve indított szakosító tanfolyamon évről évre növekszik a hallgatók száma — mondotta Szabó elvtárs. — 1960-ban a hároméves tagozaton először v égzettek még csupán, mintegy negyvenen voltak. Tavaly már 125-en végeztek, az idén pedig több mint kétszázan fogják befejezni az esti egyetemet. Ez az év már azért is fontos állomás munkánkban, mert a járási székhelyeken indított osztályokban ez lesz az első „aratás”: akik két évvel ezelőtt beiratkoztak, most fognak vizsgázni- Az öt szakosított osztállyal együtt ebben a tanévben összesen 41 osztály mintegy kilenc- száz hallgatója tanulja a megyében felső fokon a marxizmus—len inizmust. B Tehát az esti egyetem népszerű pártoktatási forma. Kik jelentkezhetnek, milyen képzettségű és foglalkozású a hallgatók többsége? — Eleinte főként a pártapparátusban, valamint a tanácsapparátusban dolgozók, tömegszervezeti, közéleti vezetők jelentkeztek az esti egyetemre. Évről évre nagyobb számban kapcsolódtak be a pedagógusok, inas értelmiségiek is. Igen jellemző, hogy a jelenleg felvett hallgatók egyharmada egyetemi, főiskolai- végzettségű, fele érettségizett. Akinek pedig ennél alacsonyabb az iskolai végzettsége, annak hosszú gyakorlata van a mozgalmi munkában, s rendelkezik a szükséges politikai előképzettséggel. ■ Az esti egyetem fennállásának nyolc esztendeje alatt több százan tanulták magas fokon a marxizmust. Milyen eredmény- nyel járt ez a megye közéletében, gazdasági életében, s mindenekelőtt a pártszervezetek munkájában? — Az esti egyetem a vezető káderek eszmei, politikai és világnézeti felkészültségének fejlődésében jelentős szerepet tölt be. Oktatómunkánk elsőrendű célja az, hogy az elvtársak világosan lássák a párt politikájának elméleti alapjait, jobban eligazodjanak a gyakorlati élet által felvetett problémákban és mind önállóbban tudjanak véleményt alkotni munkaterületük sajátos helyzetéről, feladatairól, bátrabban kezdeményezzenek és felismerjék, segítsék az újat. Ügy érezzük, hogy az eddig védett * mintegy öt és fél száz hallgatónk munkája jelentősen hozzájárult azokhoz az eredményekhez, amelyeket a harmadik ötéves terv végrehajtásában a megye elért. — Semmiképpen sem tehet azonban — folytatta Szabó elv- társ — munkánk hatását leszűkíteni a nálunk tanulók fejlődésére- Amellett ugyanis, hogy az elvtársak többsége most jobban megállja a helyét saját munkaterületén, nagyon sokan végeznek közülük értékes propagandamunkát is. A vezető propagandistáknak több mint 60 százaléka a megyében az esti egyetemet végzettek közül kerül ki. Oktatásunk egyik legfontosabb célja éppen a megfelelő magas színvonalon álló propagandisták képzése. Sokat nyert már eddig is az esti egyetemmel a pártoktatás, amelyben a végzettek többsége dolgozik. De hasonlóképpen kimutatható a színvonal emelkedése a társadalmi szervezeteknél és a különféle szaktanfolyamokon folyó marxista oktatásban. Hogy csak egyetlen példát említsek, az egészségügyi tanfolyamokon nagyon formális és eredménytelen volt a marxizmus oktatása mindaddig, míg nem kapcsolódtak be ebbe a munkába számosán a nálunk végzett elvtársak közül. A marxizmus oktatásának bevezetése a középiskolába pedig újabb nagy feladatokat ró ránk. Erre nekünk kell előkészítenünk a pedagógusokat. ■ Milyen új feladatokat kell megoldani a következő tanévben az esti egyetemen? — Az MSZMP Központi Bizottsága ideológiai irányelvei alapján fokozottabban kell foglalkoznunk az emberek gondolkozását, világnézetét és tevékenységét károsan befolyásoló nézetekkel, nagyobb figyelmet kell fordítanunk a téves eszmei irányzatok elleni küzdelemre és arra, hogy hallgatóinkat még inkább önálló gondolkodásra neveljük Az eddigi tapasztalataink is azt- mutatják, hogy egyes esetekben a dogma- tizmus kolonca még mindig súlyos teherként nehezedik az emberek gondolkozására. Itt jegyzem meg, hogy nálunk az osztályfoglalkozásokat mindig rendkívül őszinte légkör jellemezte. Nemcsak oktattunk, hanem vitáztunk a káros nézetekkel, és az volt a célunk, hogy minden egyes hallgatónkat meggyőzzünk az igazunkról. Ezt a módszert továbbra is őrizni akarjuk, hogy valamennyi téves nézet tisztázódjék. H Melyek azok a sajátos, me- gyénkre jellemző kérdések* amelyeknek megoldásában az esti egyetem segíthet? — Erre világos útmutatást ad a megyei pártbizottság határozata az ideológiai feladatokról. Elsősorban a szocialista munka jelentőségével és a szocialista munkaerkölccsel foglalkozunk, a helyes gazdasági szemlélet kialakításával, a szocializmus politikai gazdaságtanában levő új vonások megismertetésével és megértetésével. Az esti egyetem mindhárom évfolyamán a tananyag valamiképpen kapcsolódik az ideológiai irányelvek által felvetett problémákhoz, a nemzetközi munkásmozgalom problémáitól a szocializmus teljes felépítésével kapcsolatos elvi és gyakorlati kérdések tisztázásáig. H Rendelkezik-e az esti egyetem a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel? — Tanári karunk teljes, s megfelelő felkészültségű ahhoz, hogy feladatát korszerűen el tudja látni. A 44 tanár közül 20 egyetemi és főiskolai oktató, a többiek magas képzettségű pártfunkcionáriusok, illetve középiskolai tanárok- Ebben a tanévben új, átdolgozott tankönyvekkel látjuk el hallgatóinkat. Az eredmény valóban csak szorgalmukon, lelkiismeretükön múlik, s azon, hogy munkahelyük vezetői biztosítsák mindenütt számukra a szükséges feltételeket. Mi nem kívánunk hallgatóinknak kivételezést, azt azonban joggal elvárhatjuk, hogy munkaidejük beosztásánál legyenek tekintettel vezetőik a tanulmányi időre is — fejezte be nyilatkozatát Szabó Lajos elvtárs. Móricz Zsigmond és Kecskemét Az író halálának 25. évfordulójára. Kecskemét a magyar nép munkás életének mintaterülete.” Hasonló értelmű mondatot sokszor írt le Móricz Zsigmond. Kedvelte Kecskemétet, s gara- sos, szorgalmas népét. „Örömmel és tisztelettel jelentem ki, hogy már régen járok ide, nem azért, hogy tanítsak, hanem, hogy tanuljak, nem azért, hogy messziről hozott fényeket mutassak, hanem azért , hogy olajat gyűjtsék a mécsesembe...”.— köszöntötte a városházán tartott irodalmi est közönségét 1936. március 10-én. A jeles regényíró és Kecskemét kapcsolatainak feltárása, az egyre növekvő vonzalom okainak elemzése külön tanulmány tárgya. Egy rövid vázlatos összefoglalás és néhány mostanában előkerült, nyomdafestékkel még nem találkozott dokumentum ismertetése viszont feltétlenül sok ezres példányszámú napilap hasábjaira, a nagy nyilvánosság elé kívánkozik. Az első „találkozás” a lehető legrosszabbul sikerült. A Tanácsköztársaság leverése után a Héjjas-banda fizikai és szellemi terrorja uralta a várost. Minden önálló vélemény gyanús volt. Még Móricz Zsigmond Búzakalász című színművének bemutatásáról is „lebeszélték” Csány színigazgatót. Hiába tiltakozott a szerző, csinált országos skandalumot több fővárosi polgári lap. hasztalan érvelt a Kecskeméti Lapok, a mű nem került a közönség elé. As író néhány zavaros gondolkodású vezető miatt nem haragudott meg a városunkra és személyesen is részt vett 1926. nyarán a Magyar Gyümölcs Napján. A Pesti Naplóban megjelent cikkében lelkes hangon számolt be a gyűlésről, a szikrai kirándulásról. 1931. december végén két napig tartózkodott itt. A látottakról több riportot írt. Állami feladattá kell tenni a gyümölcs- termelést” — hangoztatja már ekkor. 1933. május 21-én Bugac bársonyos mezőiben gyönyörködik. Ugyanez év december 15-én a pulykapiacot tanulmányozza. Kezében legendás jegyzetfüzete... Három hónap múlva, március 4-én, vasárnap délután érkezik ismét a ..hírős városba”. Innen sugárzik * szét az egész ország területére a gyümölcskultúra.” — állapítja meg. Erről az útjáról a szokásos cikken kívül félórás beszédben számol be a Rádióban. 1935. őszétől jog szerint is kecskeméti lakos lett. November 13-án érkezett. Nyúl-Tóth Pál tanácsnok kíséretében megtekintette a gyümölcsfaosztást, majd Tóth László csábításának engedve Kisnyírbe utazott, a parcellázásokhoz. Mindenki számára váratlanul megvette a 39. számú telket. A. következő év tavaszán pár napig it maradt és megnézte az átdolgozott Nem élhetek muzsikaszó nélkül bemutatóját. Lánya játszotta a főszerepet. Ismeretes — több levél tanúskodik erről —, hogy Móricz jó viszonyban volt Kiss Endrével. A harmincas évek vége felé — ha szakításra nem is került.sor — egyre hidegebbé vált kapcsolatuk. Az író csalhatatlan biztonsággal látja: nagy változások küszöbére érkeztünk. Mind félreérthetetlenebbül leplezi le az anakronisztikus, ostoba államrendszer, társadalmi berendezkedés visszáságait. Kiss Endre pedig egyre magasabb közjogi méltóságokra pályázott ...' 1940. január 13-án, 14-én kecskeméti barátait látogatta meg, május 9-én pedig előadást tartott. Nagyon fáradt és lehangolt volt, érkezéséről a Kecskeméti Közlöny, a kormány helyi lapja, alig-alig vesz tudomást. Az író „az elesett magyar tájakról” beszélt. A magyar nép ,,széles rétegeinek felemelését” hangoztatta. Pénteki napon, május 10- én utazott vissza a fővárosba. „Viszontlátásra” — így búcsúzott tisztelőitől. Soha többet nem látta kedvenc városát. 1942 szeptember 4-én, az első Budapestet ért légitámadás éjszakáján végzett vele a szörnyű kór. A század egyik legnagyobb magyar írójának haláláról 15 soros protpkoll-szöveggel emlékezett a Kecskeméti Közlöny. Apróbetűs címe elveszett a harsogó háborús hírek között. Móricz sokszor és sokat írt Kecskemétről. Egyéb, látszólag távoleső témákkal foglalkozó írásaiban is gyakran találkozunk a városra vonatkozó utalásokkal, felhasználta az itt látottakat, hallottakat. Éppen ezért az életmű teljes feltárása kecskeméti kutatók közreműködése nélkül lehetetlen. Még Móricz cikkek lappanganak a helyi lapokban. Milyen szép például az, amelyet a Kecskeméti Lapok 1934. március 7-én közölt, Séta az ország legszebb piac-útján címmel. „Ez a kecskeméti Rákóczi út a legszebb útvonal az egész országban. Az ember megérzi. hogy Alföld ez. Nagy városépítő volt, aki kiszabta. A puszták levegője, a rónák szele söpri.” Magánosoknál, irattárban rejtőznek levelei. A Katona József Társaság irattárából került-elő az alábbi. Szöveghűen közöljük. Bp. 1930. szept. 27. Kedves Barátom! Égj alföldi előadói körutat fogok az ősszel megtenni s legelőször Katona József városába szeretnék elmenni. Nagyon kérlek légy kegyes megbízottamnak, Tihanyi Károly úrnak, aki a levelet személyesen adja át, megmondani, kell-e neki még valakihez ebben az ügyben elmenni, vagy te szíves volnál-e a megtárgyalásokat magadra vállalni. Semmi igényem nincsen. Ha belépődíjjal rendezitek, az egészen minimális legyen s olyan irodalmi célra fordíttassék, amit Ti jónak láttok. Nekem csak az a célom, hogy minél nagyobb és előkelőbb közönség legyen jelen. Előadásom k b. másfél órát vesz igénybe, s három pontból áll. 1. A magyar sors. A magyarság kulturális helyzete Európában. 2. Egy nagyobb vidám elbeszélésem előadása. 3. A magyar irodalom helyzete és jövője. Tisztelettel kérlek, hogy élőszóval add meg válaszodat Tihanyi úrnak s maradok meleg szeretettel, Feleséged őnagysá- gának kézcsókomat jelentve igaz barátod Móricz Zsigmond Sajnos, a boríték elveszett s a címzett megállapítására irányuló kutatások még nem íeje- ződtek be. Annyit biztosan tudunk, hogy e szép terv nem valósult meg. Itt élt az író házvezetőnőjének leánya, a kis Radványi Sára. Az ő ügyében kért Nyúl- Tóth Páltól támogatást. A levelet özvegye őrzi. Hozzájárult közléséhez. Kedves Barátom, a kis Radványi Sári édesanyja felkeresett, hogy leánya érdekében kérjelek meg én is, ha valamit tehetnél érte. Azt hiszem, Te jobban ismered mint én. Hét éve végzett, minden kálkulusa jeles. Komoly, szorgalmas leányka a szülei elszegényedése, illetve apja halála miatt képtelen hozzájutni álláshoz. Most Szántó Arpádéknál lakik, mint barátnő és segítő. Anyja mondja, hogy a nagykőrösi úti iskolában éppen e napokban van egy megüresült állás betöltése. Nagyon kérlek én is, hogy ha tehetsz, tégy valamit ezért a szegény leányért. Már nagyon esedékes, hogy Kecskemétre elmenjek, folyton csak ígérem magamnak ezt az örömet, de már igazán hamarosan el is megyek. Ekkor teszem tiszteletemet Nálatók. Addig is kézcsók jelentésiemet kérem, s Téged szeretettel ölel Móricz Zsigmond barátod Leányfalu, 1939. szept 10. Hasztalan fáradozott. A kis Sára végül is Erdélyben kapott állást, ma is ott él. Ezután is többször találkozott az íróvakki tervezett, Erdélyről szóló regénye számára „napszámra dik- táltatta” élményeit. Kár, hogy ux író nem érhette meg napjainkat. Most hogyan írna a Rákóczi útról, a Radványi Sárákról, az új telepítésekről. Itt az a kor, amit a Kecskemétről szóló rádióelőadásában ő is megjósolt: ,,El fog jönni az az idő, amikor a ma olyan nagy szegénységben szenvedő munkáskéz lesz a terméketlen föld meghódítója és ik belső országos érték megalapítója.” Kiss J. Zoltán: Kecskemét főtere. Holtai Nándor
