Petőfi Népe, 1965. szeptember (20. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-22 / 223. szám

í. o!aal 1965. szeptember 33, szerda Sasztri tárgyalhat Megkezdődött az ENSZ-közgyűlés új ülésszaka Kormányalakítási csatározások Bonnban BRIT hivatalos körök­ben arra a következte­tésre jutottak, hogy a szovjet békekezdeménye­zést jói időzítették: a Biztonsági Tanács tűzszü- neti felhívása megfelelő alapot nyújtott ahhoz, hogy a konfliktus megoldása a hadszíntérről a tárgyalóasztalokhoz kerülhessen. Sasztri indiai miniszterelnök ugyan úgy nyilatkozott a Koszi- gin-ajánlatról, hogy az államfő nehezen hagy­hatja el országát akkor, amikor ott harc folyik. Mint jelentették India elfogadta a tűzszüneti felhívást, s így most már valószínű, hogy a szovjet békekezdeményezésre sem mond végül nemet Sasztri. Hiszen tűzszünet idején már el­indulhat az államfő külföldre is tárgyalni. A londoni Times véleménye szerint valószínűleg létre is jön a találkozó Ajub Khanhal szovjet földön. Bizonyos fenntartásokkal ugyanis, de Pa. kisztán is hozzájárul a Biztonsági Tanács hatá­rozatának életbe léptetéséhez, és a két szemben álló ország tárgyalásairól szóló Koszigin-üzenet valóra váltáshoz. A két közvetlenül érintett or­szág fővárosából tehát, ezúttal kedvező hírekről számolhattunk be. Ez London tartózkodását is feloldotta a szovjet . javaslat iránt, s Párizs ugyancsak helyesli a fegyverszünetet és az in­diai—pakisztáni csúcstalálkozót. Ugyanakkor a tekintélyes Combat nevű lap rámutat arra, hogy a vészterhes ázsiai helyzet ismét felveti a Kínai Népköztársaság ENSZ-tagsága rendezésének ügyét. A hatalmas ország Ázsia jelentős terüle­tét foglalja el, tagságon kívülisége azonban nem ad lehetőséget arra, hogy hivatalosan is bevon­ható legyen az ázsiai kérdések megoldásába, no­ha földrajzi fekvésénél fogva egyetlen ázsiai kérdés sem oldható meg nélküle. Jellemző, hogy a Combat véleménye szerint titkos szavazás ese. tén a szavazatok többsége a Kínai Népköztársa­ság felvétele mellett szólna, de így a tagállamok jó része tart az Egyesült Államok megtorló lé­péseitől. EGY KAP A KÜLPOLITIKÁBAN A KÉRDÉS FELVE­TÉSE különösen időszerű, hiszen tegnap megnyílt az ENSZ-közgyűlés 20. ülésszaka New York-ban. A napirenden többek között szerepel a Kínai Népköztársaság ENSZ- tagsága is. A közgyűlés, mint jelentik, nem a szokásos három, hanem hét új tagállamot avat majd. Ezek többsége ugyan várhatóan a felsza­badult afrikai államok közül kerül ki, de ren­deznie illenék a hosszú és káros huzavona után a Kínai Népköztársaság tagságát is. Most leg­először a közgyűlés elnökét választják meg, aki Popovics visszalépése folytán, valószínűleg Fan. fani lesz, minthogy a többség így rá esik. A ju­goszláv ENSZ-delegáció véleménye az, hogy a jelenlegi helyzetben legfontosabb, hogy teljes egyhangúsággal válasszák meg á közgyűlési idő. szak elnökét. A napirenden 107 kérdés szerepel, az immár hagyományos politikai, gazdasági kér­dések és néhány új probléma is. A LEZAJLOTT választások után Bonnban cseppet sem csendes a politikai színtér. A pár­tok képviselői a kormányalakításról tárgyalnak Lübke köztársasági elnökkel. A CDU továbbra is Erhard kancellársága mellett döntött. De a kancellár még nem kormány. Ellentétek vannak a kormánykoalíció pártjai között. A Szabad De. mokrata Párt (FDP) vezetője, Mende, például még a választások során elkötelezte magát amel­lett, hogy nem Vész részt olyan kormányban, amelyben tárcát kap Strauss. Már pedig a CDU a CSU-val együtt — amelynek vezetője éppen Strauss — nyerte meg a szavazatok többségét. Erhard viszont nem hajlandó kormányt alakíta. ni az SPD, Willy Brandt pártja közreműködése mellett. így feltétlenül szüksége van az FDP tá­mogatására. Az áthidalhatatlan ellentétek most még pozícióharcokat kavarnak, de ahogy a bon­ni koalíciókat ismerjük, rövidesen létrejön a megegyezés az ellenlábasok között. Egyesült nemzetek Szervezete Több száz húszéves jubileu­mot ünnepelt és méa ünnepel az idén a világnak az a ré­sze, ahol nagyon fontosnak tudják a békét, amely nélkül nincs haladás, nincs jólét, nincs kultúra, munka, alkotó öröm, vagyis gazdag, teljes emberi élet■ A világnak ezen a részén megszenvedtek en­nek felismeréséért — megfi­gyelhettük épp napjainkban —, a második világháború be­fejezésétől számítunk jó né­hány olyan évfordulót, amely mai életünkhöz szorosan hoz­zátartozik. És huszadik ülésszakát nyi­totta meg az Egyesült Nem­zetek Szervezete is. Október­ben huszadszor rendezik majd meg az ENSZ napját is. A huszadik évforduló kapcsán fontos a megszokottól eltérő­en, nem rövidítve, hanem tel­jes nevén emlegetni a világ- szervezetet. Annál is inkább, mert a közgyűlés megnyitá­sát olyan biztonsági tanácsi határozat előzte meg. amely éppen háborúval foglalkozott, s folyamatosak a hadijelenté­sek Vietnamból is- Ennek kö­vetkeztében a közgyűlés olyan nemzetközi helyzetben kezdi meg tevékenységét, amikor nagyon is szükség van a nem­zetek összefogására, az egész emberiséget fenyegető veszé­lyek elhárítására. Az ENSZ tekintélyét fennállása óta csak imperialista agressziók té­pázták — fontos, hogy tekin­télye úgy növekedjen, hogy döntő szavát eredménnyel emelhesse fel. A közgyűlés az ENSZ legszélesebb plénuma. Itt kell hangot Itapnia legtel­jesebben az örök emberi kí­vánságoknak, a valódi embe­ri véleményeknek, ezt kell képviselniük a nemzetek szó­szólóinak a New York-i palo­tában, hogy minden becsüle­tes. teljes emberi életre vá­gyó állampolgár a maga bol­dogulását szolgáló hatalmas parlamentnek tudja, tekintse az Egyesült Nemzetek Szerve­zetét. Ehhez alapot szolgáltat az is, hogy a szocialista országok ma már az ENSZ-ben a szo­cialista tábor erejéhez méltón visznek szerepet, gátját állva a kalandorkodásnak. (Benc.ze) Szófiába érkezik Tito elnök SZÓFIA. (MTI) A Bolgár Nemzetgyűlés El­nökségének és a Bolgár Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának vendégeként szerdán Szófiába érkezik Joszip Broz Ti­to, a JSZSZK elnöke, a Jugosz­láv Kommunisták Szövetségének főtitkára- Tito elnök ötnapos hivatalos bulgáriai látogatását, s a Todor Zsivkowal. Georg! Trajkovval. és az ország más vezetőivel folytatandó tárgyalá­sait igen nagy érdeklődés előzi meg mindkét szocialista ország fővárosában. Nyugtalanító hírek a kínai-indiai határról India feltétel nélkül hozzájárult a tűzszünethez Pakisztán még nem válaszolt Stewart meghívta Rapackit Londonba Lengyel—brit közös nyilatkozat ŰJ DELHI, RAWALPINDI (MTI) Az AP és a UPI közlése sze­rint Sasztri indiai miniszterel­nök a kongresszus párt vezető­ségével tartott kedden megbe­szélést és ismertette velük azt a döntését, hogy elfogadja a Biztonsági Tanács tűzszüneti fel­hívását. A kínai—indiai határról nyugtalanító hírek érkeztek. A hírügynökségek először jól tájé­kozott körökre, majd pedig az indiai hadügyminisztérium szó­vivőjére hivatkozva azt jelen­tették, hogy újabb lövöldözés volt Szikkim térségében. Nem hivatalos értesülés sze­rint az indiai—kínai határ több más pontján is, így a Ladakhi határvidéken is volt tüzelés. A hadügyminisztérium szóvi­vője kijelentette, hogy kedden kínai katonák hatoltak be Szik­kim indiai protektorátus terü­letére és tüzet nyitottak az in­diai katonaságra. Az indiaiak a tüzelést viszonozták és a beha­tolást visszavetették. A határ­incidens a Nathu La hágó kö­zelében történt, 4 800 méter ma­gasságban. Közölte még a szó­vivő, hogy a behatoló kínai katonák száma körülbelül száz volt. A tűzharcban egyik fél­nek sem voltak veszteségei. A UPI értesülése szerint az indiai kormány többsége a tűz­szünet mellett van, de vannak olyanok is, akik ellenzik a Biz­tonsági Tanács határozatának azt a részét, amely a harcoló egységek visszavonását rendeli el az augusztus 5-i állásokba. Bhutto pakisztáni külügymi­niszter kedden útnak indult New Yorkba, hogy részt vegyen az ENSZ közgyűlésének ülés­szakán. Elutazása előtt a repü­RendkívüBi állapot Bolíviában Egyes negyedekben a bányászok még ellenállnak A bolíviai bányászok és a! kormány közötti konfliktus so­rán hétfőn ismét fegyveres ösz- szetűzésekre került sor a Siglo Veinte és Catavi bányameden­cében. A kormánycsapatok és rendőrök tüzet nyitottak azok­ra a tüntetőkre, akik követel­ték. hogy büntessék meg a bá­nyászok ellen szombaton ren. dezett véres megtorlások vétke­seit. A bányamedence egyes ne­gyedeiben a bányászok még folytatják az ellenállást. Az uralmon levő katonai jun­ta hétfőn az egész országra ki­terjesztette a rendkívüli álla­potot, amit eredetileg csak a bányászmedencére vonatkozólag rendelt el. Intézkedését — az AFP jelentése szerint — azzal indokolta, hogy a bányavidéken lezajlott események azt bizo­nyítják, „széles körű összees­küvés van kibontakozóban a kormány és a köztársaság de­mokratikus intézkedései ellen”. Egy Reuter-jelentés szerint hivatalosan közölték, hogy kö­rülbelül 70 embert öltek meg az eddigi fegyveres összetűzések során. Johnson várja Erhardot Johnson elnök október végé­re várja Washingtonba Erhar­dot. Az amerikai fővárosban már megkezdték az előkészüle­teket a nyugat-német kancellár fogadására, a tárgyalások napi­rendjének előkészítésére. Az Egyesült Államokban meg­elégedéssel fogadták a keresz­ténydemokraták választási sike­rét, bár korábban hangsúlyoz­ták, hogy Washington megíté­lése szerint a nyugatnémet po­litika fő vonásai nem változtak volna meg Brandt győzelme esetén sem. \ lőtéren bírálta a Biztonsági Ta­nács döntését, kijelentette, hogy most nincs idő „célszerűségi ha­tározatokra”. Ä külügyminisz­ter szerint a viszályban Pakisz­tánnak van igaza, és a Bizton­sági Tanács intézkedése „való tényeket” sem ismer el. A Biztonsági Tanács üléséről hazafelé tartó küldött leszögez­te, hogy India feltétel nélkül hozzájárult a tűzszünethez, jó lenne, ha Pakisztán is kinyil­vánítaná mit akar. Koszigin szovjet miniszterel­nök békéltető felhívásáról ki­jelentette, hogy „az indiai kor­mány tanulmányozza, és nagy­ra értékeli a szovjet ajánlatot”. Varsóban kedden közös nyi­latkozatot adtak ki Stewart brit külügyminiszter lengyelországi látogatásáról. A nyilatkozat kül­politikai vonatkozású részében a felek Vietnammal kapcsolat­ban hangoztatták: a problémá­kat az 1954- évi genfi egyez­mény szellemében kell megolda­ni. Mindkét fél sajnálkozását fe­jezte ki Pakisztán és India fegy-1 veres viszálya miatt, rámutat-1 tak, hogy mindent el kell követ­ni. az általános és teljes lesze-| relés, valamint a részleges lesze­relési javaslatok, különösen pe­dig az atomfegyverek elterjedé­sének megakadályozására irá­nyuló intézkedések megvalósítá­sa érdekében. A tárgyaló félek Szükségesnek tartják az ENSZ tekintélyének növelését. Mindkét fél előterjesztette né­zeteit az európai biztonság ügyé­ben, abból kiindulva, hogy ez alapvető tényezőt jelent Európa különböző társadalmi rendszer­ben élő népei kölcsönösen hasz­nos együttműködése jobb for­máinak megteremtésében­A nyilatkozat végül a két or­szág gazdasági, műszaki, tudo­mányos és kulturális kapcsola­tai további elmélyítésének fon­tosságát hangoztatja. Stewart meghívta Rapaoki lengyel külügyminisztert Lon­donba. A látogatás időpontját később állapítják meg. a „krokodilok városa44 Bamako — öt esztendővel ezelőtt, I960, szeptember 22-én az egykori Francia-Szudán felvette a Maii Köztársa­ság nevet és független ál­lammá vált. Bamakót bemutatni krokodi- lusok nélkül ugyanúgy lehetet­len, mint elhallgatni, hogy a mali főváros a Niger folyó part­ján épült. Évszázadokkal ezelőtt egy bátor vadász rejtekhelyén lesve, éppen magasra emelte dárdáját, amikor váratanul kro- kodilus emelkedett ki a vízből. A vadász ezután — a legenda szerint — a krokodilpecsenve kedvéért letelepedett a folyó mentén és megvetette alapját a ma már 130 ezer lakosú Ba- makónak. A város neve is in­nen ered: bamba (krokodil) ko (folyóparti ingovánv). Minden­esetre Bamako címerét ma há­rom krokodilus díszíti, s a Grand Hotel egyik csalogató idegenforgalmi nevezetessége, hogy halijában oórázra kötött, félméteres-méteres krokodilu- sokra lehet alkudni az alkalmi árusoknál. Különben ma már csak a város fölé emelkedő Ku- liba-hegy lábánál létesített ál­latkertben látni az öt-hatméte- tes hüllőket, s aki vadászni akar rájuk, néhány órás utat kell megtegyen a Niger mo­csárvidékéig. ahol könnyen ous- kavégre kaphatók •.. Bamako a legutóbbi eszten­dőkig kis vidéki afrikai város képét nyújtotta. A gyarmati uralom ideién a szenegáli Da­karból kormányozták Francia- Nyugat-Afrikát. amikor pedig Mali független lett. még a kül­világgal való kapcsolatot jelen­tő egyetlen közlekedési vona­lat, a Dakart Bamakóval össze­kötő vasutat is megszakították. A határon felszedték a síneket. Az utóbbi két esztendőben a haladó afrikai országok élvona­lában járó Mali rendezte kap­csolatait' több szomszédos or­szággal. s nemcsak kereskedel­me javult, hanem Bamakóban is nagyobb építkezések kezdőd­tek. A Kuliba-hegyen modern elnöki palotát és kormányhi­vatalokat építettek, a városban iskolákat és korszerű lakótele­peket. A mali főváros közleke­dését Ikarus-autóbuszokkal bo­nyolítják le, s magam is tapasz­taltam. mennyire elégedett a lakosság a magvar buszokkal és — fehérköpenyes fekete veze­tőikkel. kalauzaikkal. Hűtőházak, könnyűipari üze­mek és egy nagy szálloda épí­tését is megkezdték. Sotuba kö­zelében pedig vízierőröűvet emelnek a Nigeren, amely a főváros és környéke megnöve­kedett villamosenergia-szükség- letének kielégítését biztosítja majd­A bamakóiak kedvelik váro­sukat, házaik előtt maguk söu- rik az utcát, s gyakran rendez­nek „általános nagytakarítást”, amire a forró éghajlat és a Szahara felöl érkező homokfel­hők miatt is szükség van. A vasárnapi élmény: ja. labdarúgás. Ha a mali nemzeti válogatott szerepel, a város aora ia-nagvia a stadionba vonul, s még a ref­lektorokat tartó vastraverzek is megtelnek emberekkel. Este az ostornyeles neonlámpák nappali fényt árasztanak, s a griotok — a vándorénekesek — pedig a régi dicsőségről énekelnek. a legendás vadászról, aki várost alapított a krokodilussal való váratlan találkozás helyén... Sebes Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents