Petőfi Népe, 1965. szeptember (20. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-22 / 223. szám

1965. szeptember 22, szerda S. ftfdsä Sikert aratott a gyümölcs-iégkrém — bodzabogyó exportra Pótolja az első félévi tervlemaradást a kecskeméti hűtőház Jk Az Országos Hűtőipari Vál­lalat kecskeméti hűtőházának idei termelési terve 103 vagon fagyasztott főzelék és gyümölcs- készítmény gyártását irányozza elő. Az első féléveit adóssággal zárta a hűtőház: 300 ezer fo­rinttal kevesebb értékű árut ké­szített, mint amennyit a terv előírt. A lemaradást részben nyersanyaghiány — kevesebb parajt kaptak a mezőgazdaság­tól tavasszal, mint amennyire számítottak — részben az okoz. ta, hogy a mélyhűtő alagút bő­vítése erre az időszakra esett és a munka elhúzódása miatt átmenetileg kénytelenek voltak szüneteltetni a mélyhűtést. A 2 millió forintos költséggel végrehajtott rekonstrukció jú­nius derekára befejeződött. Az eddigi 1,2 vagon helyett két és fél vagon árut tud­nak mélyhűtéssei feldolgoz­ni naponta a kibővített alagútbán. A hűtő- kapacitás növekedésének tulaj­donítható, hogy a második fél­évben sikerül pótolni a lema­radást, sőt az év végéig jelen­tősen túl is teljesítheti előirány­zatát a hűtoház. A hűvös, esős Szakaszos kukorieabetakarítás Y árost öE dön Nagy lendülettel vetik az őszi gabonaféléiket a városföldi Dó­zsa Tsz-ben. A közös gazdaságban összesen 1100 holdon kell most az ősz­szed a vetést elvégezni, s 400 holdon kukorica az elővete- mény. A takarmánynövény után csaknem teljes mértékben ka­lászos kerül a talajba. Köztu­dott, hogy a kukorica érése az idén két-három hetet késik, a városföldiek elhatározása éppen ezért figyelemre méltó, ök azonban már a kora tavasszal 560 holdon egyenlő arányban vetették a kukorica korai, ke­vésbé korai, s késői érésű faj­táit. — Ennek jelentősége elsősor­ban a takarmánynövény beta­karításának a szakaszos végre­hajtásában rejlik — magyaráz­za Kürtösi Károly, a szövetke­zet elnöke. — Mire végzünk a koraival, addigra a következő érési szakaszba tartozó tengeri termését is törhetjük. Ezt a munkát táblák szerint végzik a gazdák, akik családi művelés­ben ápolták a növényt, s a ter­més mennyiségének az egyhar- mada lesz az övék. Ezáltal meg­oszlik a munkaerő, s arra sem lesz szükség, hogy valamennyi szállítóeszközünket kizárólag a kukorica továbbjuttatására ve­gyük igénybe. Terveik szerint október kö­zepére befejezik a kukorica be­takarítását. A törés után a gaz­dák azonnal levágják a szárat, kihordják a táblák szélére, hogy ne legyenek útjában a ta­lajelőkészítést végző traktorok­nak. Ennek másik előnye az, Gépesített szőlőcsomagolás Üj szőlőmanipuláló gépet konstruált Vörös Ferenc, a Mező- és Malomgépfejlesztési Intézet munkatársa. Az egysze­rű szerkezetű, s egyszerre több munkafolyamatot végző gép prototípusát a Szőlészeti Kuta­tó Intézet lakiteleki gazdaságá­ban helyezték üzembe- A cél­nak — tudniillik, hogy hamva­sán, törődésmentesen és ízléses csomagolásban kerüljön a cse­megeszőlő a fogyasztókhoz — kitűnően megfelel a gép. A kör alakú sínpályákon fél­automata rendszerrel tálcás csi­peszek „szállítják” a szőlőfür­töket, miközben a dolgozók ké­nyelmesen — anélkül, hogy a fürtökhöz hozzányúlnának — kicsipegetik a beteg, sérült sze­meket. A művelet elvégzése után, aszerint, hogy milyen mi­nőségűek. nagyságúak a für­tök, külön-külön sínpályákra irányítják, amelynek végén lyuggatott polietilén tasakokba hullanak. A gép a különböző munkafo­lyamatok „összekötésével” gyor­sabbá teszi a szőlő feldolgozá­sát és csomagolását is. hogy a szárat zöld állapotban vágják el, s így jó minőségű tö­megtakarmányt nyernek. Ebből egyébként, térítés ellenében, a háztáji tehenet tartó gazdáknak is juttatnak — tehenenként 300 kévét. időjárás ugyanis kedvez a sós­ka. • és a paraj termesztésnek és a jakabszállási termelőszövet­kezetek körülbelül 20 vagonnal szállítanak még az őszi hóna­pokban ezekből a zöldségfélék­ből a vállalatnak. A. paraj jó részét exportra gyártja a hűtőház. Év végéig 10—80 vagon árut készítenek külföldi megren­delésre. Az exportcikkek között az em­lített zöldségféleségen kívül zöldbab, sárgabarack, és mély­hűtött bodzabogyó szerepel. Idén először gyártott nagyobb mennyiséget — belföldi meg­rendelésre — a hűtőház a gyü- mölcs-jégkrémből. A nyári hónapokban két vagonnal adtak át a keres­kedelemnek az ízletes cse­megéből, amelynek különösen a Balaton környéki üdülőkben volt nagy sikere. A kedvelt árucikkből az őszi hónapokban további három vagonnal készítenek. lames Közös érdekünk a háztáji gazdaságok segítése Bővül a majorközpont Több mint egy hónapja fogott hozzá a tiszakécskei Szabad­ság Tsz Kossuth üzemegységében a közös gazdaság saját építő­brigádja egy 60 férőhelyes sertésfiaztató építéséhez. A munka ed­digi üteme azzal biztat, hogy a tervezettnél korábban, már né­hány hét múlva tető alá is kerül a korszerű, higiénikusan beren­dezett létesítmény. A verőfényes, ősz eleji napokat kihasználva, a nyolc főnyi bri­gádból hárman — Kókai Jenő brigádvezető, Fapp János és Lovas Károly — jól haladnak a fal felhúzásával. Képünkön már az ab­lakkeretek beállítását végzik. (Pásztor Zoltán felvétele-) Nemrégiben tűzte napi rendjére a Bajai Járási Tanács V. B. Csávoly község háztáji gazdaságainak tevékenységét. A téma vitájának tanulságai nem­csak a közérdekűség és az idő­szerűség miatt érdemelnek nyil­vánosságot, hanem azért is, mert a beszámoló és a hozzászólások — igen helyesen — elsősorban a község termelési, gazdasági sa­játosságaival összefüggésben vi­lágították meg a csávolyi háztá­ji gazdaságok helyzetét, problé­máit­A háztáji gazdaságok jelentős szerepet játszanak nemcsak a szövetkezeti gazdák, családtag­jaik, hanem egy-egy község egész lakosságának, sőt bizonyos fokig a városi lakosság élelmi­szerellátásában is. És mint a csávolyi példa is igazolja: Ha a termelőszövetkezetben megfelelő jövedelemhez jutnak a tagok, ennek hatására növekszik ter­melési, kezdeményezési kedvük a háztáji gazdálkodásban is, aminek az egyón és a népgazda­ság egyaránt haszonélvezője. En- nek természetesen alapvető fel- i tétele, hogy a tagság mind a I közösben, mind a háztájiban í végzett munkát illetően anya­gilag érdekelt legyen, de az is, j hogy e két érdekeltség összhang- í ban legyen egymással­Csávolyon miután megszi­lárdult a tsz vezetése, emelke­dett a munkaegységből adódó jövedelem is. Főként ezzel ma­gyarázható a háztáji gazdasá­gokban a termelési -kedv foko­zódása- A kukorica mellett év­ről évre növekvő arányban ter­melnek burgonyát, kerti vete- ményt, paprikát, paradicsomot, káposztát, zöldséget, pirmőrárut. A termelőszövetkezet a legkü­lönbözőbb módon — például szántással, vetéssel, talajelőké­szítéssel, ekézéssel, terményszál­lítással — segíti a háztáji gaz­daságokat- A korlátozott legel­tetési, takarmányozási lehetősé­gek miatt, a háztáji tehénállo­mány jobb takarmányozása ér­dekében. lucerna és takarmány­répa-termesztésre szolgáló terü­letet, legelőt biztosítanak. Ez azért is fontos, mert a szarvas­marha-állomány csökken a ház­tájiban. aminek a hiányos ta­karmányellátás a legfőbb oka­Lényegesenkedvezőbbek a sertéstenyésztési eredmények. A hizlaláshoz szükséges kukorica termelésével hatékony segítséget kapnak a gazdák, s ez is magya­rázata annak, hogy az elmúlt évekhez viszonyítva az idén emelkedett a sertéshizlalási szer­ződéskötések száma Csávolyon. Ugyancsak fejlődés mutatkozik a baromfi- és tojásfelvásárlásnál, de a járási tanács vb ülése azt is jogosan állapította meg, hogy az előrehaladás még mindig nem kielégítő. Milyen konkrét intézkedések szükségesek ahhoz, hogy Csávo­lyon még előbbre jussanak a háztáji gazdaságok? A tanácsko­záson elhangzott javaslatok lé­nyege: A szarvasmarhatartás­hoz, hizlaláshoz több lucernát, szálastakarmányt, alomszalmát és kaszálóterületet kell biztosí­tani, s ugyancsak több alomszal­ma kellene a sertéstenyésztés­hez is, a baromfi- és tojásho­zam emeléséhez pedig elegendő mennyiségű tápanyag­Hasznos és mindenképpen megvalósításra érdemes javaslat hogy a csávolyi Egyesülés Tsz- ben hívják életre a háztáji bi­zottságot. A népgazdaság jelenlegi fejlő­dési szakaszában fontos feladat a háztáji gazdaságok segítése. Ezért született olyan határozat a Bajai Járási Tanács V. B- ülé­sén, hogy a jövőben nemcsak a tsz, hanem a község és a járás vezetői is fokozott, konkrét tá­mogatást adnak a háztáji gazda­ságoknak. És ez a határozat — úgy véljük —. nemcsak a bajai járásban, hanem másutt is kö­vetésre méltó, megvalósításra érdemes. B- Gy. Ugyanannál az asztalnál Egy kis tanácskozás mellékszereplőiként üldögéltünk a vb-elnök szobájában. Míg a többieket lekötötték a speciálisan ráiuk tartozó megbeszélések, volt időnk egy kis külön, halk eszmecserére. Talán az akták, tőkönyvek, hirdetmények okozta benyo­más hozta számra a kérdést. — Góczen elvtárs, ki a tanács legrégibb dolgozója? — Váriunk csak ... — készítette elő uj­jait számolásra a vb-elnök. — Nézzük szo­bánként. •. Igen. .. igen — egyenesítette ki hüvelyk- és mutatóujját, amint gondo­latban sorra vette munkatársait- Majd mi­előtt továbbment volna, közelebb hajolt. — Szegény Vass János asztalához értem képzeletben. Ö ötven évi közszolgálat után ment nyugdíjba — két esztendeje. De nem­sokkal azután meghalt- Adókönyvelő volt. — ötven évig közszolgálatban? — hitet­lenkedtem. — Bizony... Háromnegyed emberöltőn át. -. De csak mai átlagéletkort számítva. Azelőtt egy emberélet volt annyi. — Nagyon hűséges hivatalnoknak kel­lett lennie. — Szerette a község, ismert mindenkit, akivel csak dolga akadt. „Jani bácsi” volt nekünk is. •. Nagy dolog bárhol annyi időt lehúzni. Olyan beosztásban, ami nem is mindig és mindenkinek — népszerű. Érteni kellett az emberek nyelvén. — Volt-e annak a hosszú szorgalomnak hivatalos megbecsülése is, jutalom, elis­merés? — Kapott jubileumi jutalmat. „Kiváló pénzügyi dolgozó” oklevelet. • . Igen. Jani bácsi példa volt. Mindig előbb iárt be, mindig később ment el, mint ahogy a munkaidő megszabta volna. Amit ő meg­csinált, annak nem kellett utánanézni, hogy: jó-e? Márka volt a munkája!..­. .. Ekkor kis időre abbamaradt a cse­vegés- Góczen elvtársat néhány percre el­vonták a tárgyalók. Azt hittem. Vass Já­nos egykori hűséges alkalmazott emlékéről másik kitartó, aktív alkalmazottra fordul a szó. Mikor a vb-elnök újból hozzám for­dult, még ennyit fűzött az eddigiekhez. , — ötven évig szolgálta a községet.. • Vagyont nem szerzett... De tisztelte egész Soltvadkert­... Aztán úgy hozta sora. hogy a jelen- levőkkel együtt más helyiségbe kellett mennünk. Az adóhivatalon is keresztülvitt utunk. Négyen dolgoztak a nagy csendben- Egyik ablak felőli asztalhoz mutatott Góczen Ferenc. — Az volt a Jani bácsi asztala .. . Bor­ka, egy pillanatra! — szólította oda a nagy könyv mellett számoló piros ruhás lányt, ö felállt, hozzánk iött- A vb-elnök bemutatta. — Ö Vass Borbála. Jani bácsi kislánya. Szeptember 10-e óta pénzügyi dolgozo.. • Annál az asztalnál, ahol édesapja ült.. •.. Ide most valami különleges befejezés illenék, De maradjunk csak a tényéknél. Vass Borbála édesapja halála után érett­ségizett. Azóta borpincészetnél. — előző­leg a terményforgalminál —. szakszövet­kezetnél dolgozott. Idén jött a tanácshoz Még próbaidős. Csoportvezetője. Farkas János elvtárs a háta mögött így jellemez­te. Szerény, kötelességtudó, értelmes, szép tiszta a munkája. Máshol is úgy ismerték meg... A kislány ezt mondotta­— Ügy szeretnék dolgozni, mint az édes­apám. . • Egész életén át. Tóth István

Next

/
Thumbnails
Contents