Petőfi Népe, 1965. augusztus (20. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-20 / 196. szám
í Wág j»ro?e*árjol, egyesSQctek) r «X. ÉVFOLYAM, 1S6. SZÄM Ära 80 fillér 1365. AÜ6. 2«, PÉNTEK Augusztusi ünnep E z az egész mostani, 1965- ös esztendő örömteli emlékezés húsz évvel ezelőtt történt eseményekre, a magyar történelem legnagyobb fordulatára, népünk felszabadulására. És emlékezés az azóta eltelt húsz esztendőre, amelyet egységben, egy állandó fejlődés lendületesen emelkedő vonalában látunk. A huszadik évfor- 'duló és a húsz esztendő eredményeinek jegyében ünnepeljük augusztus 20-át is, az alkotmány és az új kenyér ünnepét. Bizonyosan vannak sokan e lap olvasói között is, akik még emlékeznek régi, úgynevezett aratóünnepélyekre, amikor a földbirtokos, a sok ezer holdak ura az aratási munkák befejeztével — amikor már magtárban voltba búzája, amelynek betakarításával alkalmazottai a világ legnehezebb, legfárasztóbb munkáját végezték el — megérkezett vidéki kastélyába és kegyesen megengedte, hogy béresei és napszámosai legjobb ruhájukat felvéve (amely lötyögött rajtuk, mert az aratás idején sok-sok kilót fogyott minden dolgozó ember) eléje járuljanak és a markoszedő lányok fonta művészi búzakoszorúval köszöntsék urukat, a földek, az élet, az életük urát. így volt ez a két évtizeddel ezelőtti időkben. Húsz év nagyszerű erőfeszítése új országot épített a rettenetes romokon. Az új ország, az új társadalom felépítésének eredményei nemcsak különböző létesítmények ezreiben öltenek testet, nemcsak városok és falvak, az egész ország külső képe változott meg a történelmet alkotó nép kezének munkája nyomán, hanem közben megváltozott, átalakult az ember és az emberek közössége, a nemzet is. A nagybirtokok rabszolgáiból is a föld urai lettek. Az emberek és a nemzet megváltozásának, újjászületésének szilárd alapja a Magyar Nép- köztársaság Alkotmánya, amelynek tizenhatodik születésnapját ünnepeljük ma. S zületésekor keret volt ez az alkotmány, lehetőségeket biztosított, amelyeket azóta valóra váltottunk, a kereteket megtöltöttük. A megváltozott nemzet tagjaiban a jog, amelyet az alkotmány biztosít, felelősséggé mélyül. Sorra vehetjük azokat a pontokat amelyek népköztársaságunk alkotmányának 8. fejezetéber „Az állampolgárok jogai és kötelességei” cím alatt sorakoznak. Az egyik paragrafus a munkához való jogot állapítja me^ és ez a jog azóta a munka jc elvégzésének felelősségévé i: nőtt. Ugyanígy a következő paragrafus, a jog a pihenéshez é az üdüléshez, az erőinkkel vall felelős, gondos gazdálkodáss; mélyül. A művelődéshez vall jog kötelességünkké is teszi i műveltség mind alaposabb meg Szerzését, gazdagítását, a tudó Hiányos munkához való jog ma gában foglalja azóta az ilyei munka szenvedélyes végzését, Ennek az eggyé forrt nemzetnek szép ünnepe augusztus 20-a, az alkotmány születésnapja és az új kenyér köszöntése. Húsz év mérlegét állítjuk fel ezen a nemzeti ünnepnapon is és őszintén, mélyen büszkék vagyunk eredményeinkre. A belső és külső akadályokon, nemegyszer nagy nehézségeken át húsz éve állandóan előre megyünk. Fejlődésünk hol lassúbb, hol gyorsabb volt, de az egész idő alatt töretlenül a kitűzött cél felé mutat. Alkotmányunk, amelyet ezen a napon ünnepiünk, biztosítja a demokratikus szabadság- jogokat, a szocialista humanizmus érvényesülését és a benne megszövegezett jogok már népünk felelősségévé váltak. A természet erőivel is szembeszállva, azokat is legyőzve, megtermeltük ebben az évben is az ország kenyerét. Ezek a gondolatok hatják át az augusztus 20-i ünnepi gyűlések közönségét, amikor a gyűlések szónokai, népünk vé- zetői megszegik az új kenyeret. Ilii a művészetek szabadságának joga tartalmazza a népért való művészet felelősségét és kötelességét. Biztosítja alkotmányunk a lelkiismereti szabadságot, a szólásszabadságot, a sajtószabadságot. Ez már magában foglalja az őszinte és teljes tájékoztatás népért való, felelősségét is. S ugyanígy jog és felelősség egyszerre a haza védelmének valamennyiünkre vonatkozó kötelezettsége. E változások során a magyar nép történelmében először valósult meg az igazi nemzeti egység. Ennek az egységnek éppen a legutóbbi hónapok során születtek ragyogó bizonyítékai. Gyönyörű példáit, bátran mondhatjuk, hogy messze világító történelmi példáit láttuk a nemzeti összefogásnak a közelmúlt hetekben és hónapokban az árvízveszély elleni nagy küzdelemben. Százhúsz napon át fenyegette katasztrofális pusztítással az évszázadok legnagyobb áradása a magyar földet, falvakat és városokat. Emberek tízezrei küzdöttek négy hónapon át a gátakon és az árvíz frontharcosai mögött ott állt egységben az egész ország. Olyan összefogás, olyan tökéletes nemzeti egység valósult meg, ami örökké emlékezetes lesz szocializmust építő hazánk és népünk történelmében. M agyszerű tanulságai vannak ennek a győzelmes árvízi csatának, amelyet a nemzeti egység érzése és tudata nélkül, a közös cél érdekében való összeforrottság nélkül lehetetlen lett volna megnyerni a természet féktelen, vad erőivel szemben. További önbizalom és bizalom születik ebből a győzelemből: a nép bizalma vezetőiben és a vezetők bizalma a népben. Az árvízi csatában közvetlenül résztvettek közül közel nyolc- százat kormánykitüntetésben részesítettek, és több mint huszonötezer ember mellére tűzték az árvízi érmet. Nem az árvíz volt az egyetlen veszedelem ebben az esztendőben, nem ez volt az egyetlen súlyos természeti csapául Az időjárás szinte az év egész eddigi folyamán kedvezőtlen volt a mezőgazdaságra, az esős tavasz és nyár fenyegette a termést, de mezőgazdaságunk szocialista termelési formái legyőzték mindezeket a nehézségeket. Nehéznek ígérkezett az ' aratás is. Az aratás heteiben ismét megnyilvánult az egységes nemzeti közvélemény. Városi munkás, értelmiségi, ipa- . ros, kereskedő éppen olyan ag- | godalommal figyelte a meteo- , rológiai jelentéseket és a vihar- ’ felhők torlódásait, mint a ter- . melőszövetkezetek gazdái, a ■ kombájnosok, az aratógépek ve- l zetői, a traktorosok, j B" z az egységes közvéle- i B* mény nemcsak a ke- “* nyárért való aggódás - ban, nemcsak a kenyérért vall - munkában, hanem nemzetközi i kérdésekben, a- béke óvásában s és védelmében is megnyilvánul. j As első eséplés I Szólásszabadság mth I Ünnepi riport I „Csak egy-két pohárral...” I Ä2 első íMgfgyülés H
