Petőfi Népe, 1965. augusztus (20. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-19 / 195. szám
ELTÍVEDT GYERMEKEK Hatalmas vöröstéglás épület. Talán nincs öt éve sem, hogy felépült. Az utca felőli oldalán sárga panellemezek takarják a járókelők kíváncsiskodó tekintete elől az intézet belső életét. A bejárat fölött oválalakú tábla: „Fiatalkorú és Gyermekvénincsenek tervei. Talán még a vágyait is elfojtja. Szakmát tanult, varrónő. Fiatal, erős. Tudna dolgozni. Annyi szocialista asszonybrigádunk van. Érdemes lenne felfigyelni az ilyen leányokra. Hisz még alig tették meg az első lépéseket. Fogjuk pott pénzt is, aztán elküldte „Eredj fiam, isten hírével.” Utolsó lakhelye egy sátor volt a Dunakanyarban, haverokkal- — Csak három napi határidőt tessenek adni. Rögtön dolgozni fogok. Komolyan mondom. Itt van idő, hogy ki-ki elgondolkozzék rövidke életén. P. Gábor ezt már az idén negyedszer Ígéri. De hát az első három Ígéreténél ki állott mellette? Hol voltak a szülők? A rendőrség mégsem foghatja minden eltévedt gyermek kezét! „Ne féltsenek minket !** Törékeny. Tiszta kék szeme csillog. 16 éves kislány. Az ő története már más, talán már nem tipikus. Legalábbis jó lenne, ha nem lenne tipikus. T. Erzsiké szerelmes. Ez nem bűn. De ő egy cigányfiúba szerelmes. S ez a szülei szemében megbocsáthatatlan. „Te magyar lány vagy, az meg — cigány!” Jóska, a vőlegénye, tiszta fehér ingben búcsúztatta Erzsikét. Havi keresete 2000 Ft körül mozog és szereti a kislányt. De Jóska „csak cigány”! Erzsiké 14 éves kora óta dolgozik édesanyjával egy üzemben. Fizetésnapkor anyja apjával együtt leitta magát. „Csak úgy utánakiabáltak, hogy na, megint tütüzett a család!” Persze a Jóska akkor nem volt „csak cigány” amikor a nagy korsókat fizette anyáméknak?! „ ... Hogy fogunk megélni? Ne féltsenek minket. Ha kell, vályogot vetek, vizet hordok. Erős vagyok én. Bírom a munkát. Csak engedjenek Jóskához. Kiskőrösön befogadtak minket. Miért hoztak onnan el engem?” Az asztal „hatalmi oldalán” ülök. Egy pillanatra azonban kisebbnek érzem magam, mint ez a törékeny gyermek, aki tudja, mit akar és szerelmét akár az egész világ ellen megvédi. Még egy kérdésre tartozunk válasszal. Azért hozta ide őt a gyermekvédelem, mert a szülei — mint kiderült — körözésre kérték a rendőrséget. Neveljük emberré őket Mit mond a Fiatalkorú és Gyermekvédelmi Osztály illetékes vezetője? — A mi munkánk lényege a megelőzés. Hozzánk sok olyan gyerek is kerül, aki még nem bűnöző, de úgynevezett veszélyeztetett zónába tévedt. Olyanok a családi körülményeik, az életmódjuk, hogy minden lehetőség és feltétel megvan a bűnözésre. Ezekre a fiatal'ko- rúakra leginkább az jellemző, hogy csavarognak, nem rendelkeznek létbiztonsággal. Ez az út feltartóztathatatlanul a bűn leié sodorja őket. Az intézetben igyekeznek minden gyermeket a helyes irányba terelni. De valaki nem egyik pillanatról a másikra delmi Osztály”. Nagy a forgalom. Szülők, akik talán még nem későn, rádöbbentek mulasztásaikra, kézen fogva hozzák gyermekeiket, lobogtatva az idézést. Vannak, akiket hátuk mögött összekulcsolt kézzel rendőrök állítanak elő. „Kaland és bűn az életem“ T. Júlia. Magas, jó alakú kislány. Szemében azonban valami fáradt, öreges kifejezés vert tanyát. Csak olvasni kell a karjáról, ahol csúnyán éktelenkednek a tetoválások: 1949, VIII. 25. Ekkor született. Nemsokára lesz a tizenhatodik születésnapja. Árva gyerek, csupán a nagynénje él. Nem ismerte a szüleit. Az állam nevelte eddig. Intézetek váltakoztak mérföldkövenként az életében. Júlia rendszeresen megszökött Cicákon, pályaudvarokon éjszakázott. Egy éve kikérte az intézetből a nagynénje — cselédnek. — Az rosszabb volt minden intézetnél. Tizenkét gyerekre dolgozni. Hát mi vagyok én? Inkább vigyenek vissza. Cinikus. Nincsenek céljai, meg a kezüket, hogy ne legyen igaz az a tragikus önvallomás, amit karjába tetovált egy átsírt, magányos éjszaka után: „Kaland és bűn az életem!” — Tessék elhinni. Amíg anyám nem ment férjhez, addig naponta dugdosta a zsebembe a pénzt, én meg kint voltam az utcán a haverokkal. Tudom, nem hiszik el, mert, hogy anya pedagógus, ö biztosan ért a neveléshez. Mindig azt mondják nekem. Az lehet: de mégis férjhez ment ahhoz az emberhez. En meg ittmaradtam egyedül. Csak háromnapi határidőt P. Gábor. Már nem kisgyerek. Idén tölti a 18. életévét, és kikerül a gyermekvédelmi hatóságok felügyelete alól. Négyszer volt ügye a rendőrségen. Nem jogerősen, betöréses lopásért 6 hónapi börtönnel sújtotta az igazságszolgáltalás. Hogy mit lopott? Kamasztársaival egy italbolt pincéjébe tört be, ahol tíz üveg bort vittek el — kétszáz forint értékben. Utoljára februárban dolgozott. Pendlizett Budapest és Kisvárda között, ahol az édesapja dolgozott. Tőle olykor kaVajon mikor leszek ismét a rácsokon kívül« U VPáSiTiüiW Kezdődhet az őszi munka Miután a gazdag kalászos termést learatták, a drágszéli gazdasági és pártszervezeti vezetők munkaértekezletre hívták össze a gépesített brigádot: traktorosokat, kombájnosokat és aratógépkezelőket. A tsz sze- lidi-tói üdülőjében tartott tanácskozáson értékelték az aratási tevékenységet, de természetesen a nagyobb hangsúlyt már az őszi munkákra való előkészületek kapták: hogyan lehetne a legszervezettebben, legjobban és leggyorsabban végezni a betakarítással? Ugyancsak a sr,elidi-tói üdülőben adott egymásnak találkozót a termelőszövetkezet hatvan asszonya. A nőtanács és a tsz vezetőségével azt beszélték meg, milyen részfeladatok várnak a közös gazdaság nődolgozóira az őszi betakarításból. Mind a traktorosok, mind az asszonyok tanácskozásán sok szó esett a szocialista munkaverseny kiszélesítésének szükségességéről, a szocialista brigád megalakításáról. Az elhangzott javaslatok alapján a pártvezetőség a gazdasági és a tanácsi vezetőkkel most a versenymozgalom feltételeinek kimunkálásán fáradozik. Beros Ferenp Már a telepítésre készülnek Ezerszázhét holdon a tervezettnél közel két mázsával nagyobb átlagtermést takarítottak be kenyérgabonából a csávolyi Egyesülés Tsz gazdái. A traktorosok és a gépkezelők múlt év őszi derék helytállása meghozta tehát a kamatát. Dicséret illeti ugyanakkor a tavaszi fejtrá- gyázás elvégzésében részt vett tagokat is. akik — a saját műhelyben készített műtrágyaszórókkal — gondosan végezték el ezt a részfeladatot. A betakarításban kiemelkedő eredményt értek el Petres István és Szabó Ferenc, akik a közös gazdaság SzK—4-es kombájnján 100 vagon terményt takarítottak be. A nagyobb termés jóvoltából a szövetkezet a tervezettnél 30 vagonnal több búzát adott át közfogyasztásra. Külön e célra létesített telepen éjjel-nappali műszakban, fennakadás nélkül folyt a gabona tisztítása. A lehetőségekhez képest a szerelőműhely dolgozói nagyszerűen megoldották a kombájnszérű gépesítését. E munkában különösen kiemelkedett Kecskés Károly szerelő. Kecskés elvtárs tanácstag, s így nemcsak a tsz tagjainak, hanem választóinak is szép példát mutatott. A gabonabetakarítás tapasztalatai alapján a tsz vezetői már most összegyűjtötték a dolgozók javaslatait, észrevételeit, amelyek alapján jövőre még kevesebb kézi munkaerőre lesz szükség a magtisztításnál. S a tsz-gazdáit máris a 170 hold gyümölcsös és a 15 hold szamóca telepítésével kapcsolatos tennivalók foglalkoztatják. A talajelőkészítés az idén vásárolt T—100-as erőgéppel már megtörtént a telepítés alá. Szigetvári Győző Talán ez a beszélgetés hasznos lesz. lesz bűnöző. Ez hosszabb folyamat. És itt a vádlottak padjára kerül a közömbös! Aki szó nélkül hagyta továbbmenni a gyermeket lefelé a lejtőn. Igaz, segít a tanács, a KISZ, az úttörőszervezet. Ez azonban mind kevés, ha a családon belül nem fejlődik a felelősség- érzet. Boldogság, ha az új élet megérkezik. Egy parányi, törékeny, magatehetetlen emberke. De mi lesz vele, milyen felnőtté válik? Hosszú az út, s mi, akik magunk is szülők vagyunk, vagy azok leszünk, vajon menynyit teszünk azért, hogy az általunk világra hozott gyenge palánta a helyes, vagy a rossz felé fejlődjék? Kép és szöveg: Regős István PETŐFI NCPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállala- Felelős kiadó: Mezei István igazé-. Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácshaz Szerkesztőségi telefonközpont 26-19. 23-16. Szerkesztő bizottság: 10-38. Vidéki lapok: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér t/a Telefon: i7-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető! a helyi postahivataloknál és kézbesítőiméi. Előfizetést dll 1 hónapra 13 forint Báes-Klskur megyei Nyomda V. Kecskemét - Telefon: U-33.------ 25 —
