Petőfi Népe, 1965. augusztus (20. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-18 / 194. szám
Az egészséges környezetért Egy NEB-vizsgálat tapasztalataiból Válaszol as illetékes Begyógyítják a hegy „sebeit" A hazai és a külföldi természetbarátok népes tábora szállta meg kedden a Badacsony oldalában levő Rodostó turistaházat, hogy megünnepeljék a Balalon- vidék legszebb hegyének tájvédelmi körzetté nyilvánítását. S. Szabó Ferenc, a Természetvédelmi Hivatal igazgatóhelyettese ismertette a nemrég kelt rendeletet, amely szerint — képletesen szólva — a Badacsonyról ezután már egyetlen követ sem szabad elmozdítani. Az Országos Erdészeti Főigazgatóság szakemberei már elkészítették a terveket, hogy részben fásítással, részben a sziklafalak réseibe, kisebb teraszaira tapasztott humusszal begyógyítsák majd a hegyv még kopáran tátongó sebeit. Szerény kezdet Hőforrásokban gazdag vidékünk kincsei még csak most kerülnek felszínre. Ilyen kincset érő lehetőség birtokába jutott a tiszakécskei Űj Élet Tsz is, amelynek területén hőforrásra bukkantak. Először csak a természet adta körülmények között folyt a fürdőzés, majd medencét is építettek. Ma már olyan népszerű a kis strand, hogy a messzebb lakó emberek Is felkeresik, különösen vasárnap, amikor — 2 forint belépődíj ellenében — több százan megmártják magukat a kellemes vízben. A bevételt a fürdő továbbfejlesztésére fordítják. Jövőre még egy medencével akarják bővíteni a tsz strandját. Érdekes megállapításokat tartalmazó beszámoló készült a megyei Népi Ellenőrzési Bizottságnak a közegészségügy egyes kérdéseit vizsgáló munkájáról: Sokan esetleg legyintenek a levegő szennyezettségét, a közterek tisztántartását, az ivóvizek fertőzési veszélyeit tárgyaló részekre, pedig ezek nagyon fontos közegészségügyi tényezők, mindegyik kihat egészségi állapotunkra, közérzetünkre: nem is beszélve arról, milyen .járványveszélyekkel járhat a kutak vizének fertőzöttséee. a helytelen szemétlerakás stb. Ezeket most a népi ellenőrök szinte városról vámosra, községről községre járva megvizsgálták. Bizony sok még a tennivaló. Üzemek, istállók, árkok Helyesen és alapvetően először a községek, városok rendezési terveinek állásáról tájékozódott a munkabizottság. Mint kiderült, a megye öt városában' ezek a tervek elkészültek, jóváhagyást is nyertek. A községek egyszerűsített általános rendezési tervei pedig mintegy 80 százalékban készültek el. Ezt azért kell hangsúlyozni, mert a tervek elkészítésében, jóváhagyásában részt vettek a közegészségügyi hatóságok, így tehát, ha a tervek megvalósulnak, ilyen gond nem lesz. Ettől azonban egyelőre még messze vagyunk. Legtöbb problémát az üzemek okozzák. Kecskeméten például közismert a Zománcipari Művek és a Leninváros helyzete. A gyár füstje erősen szennyezi a levegőt, a korom beszáll a házakba stb. Az úi lakónegyed odatelepítését elsősorban gazdaságossági szempontok döntötték eL Hogy a levegő szeny- nyeződését kiküszöböljék, fokozatosan dolgoznak a káros hatás csökkentésén. Ez csak körülbelül 1967-ben oldódik meg véglegesen, amikor az üzem a kardoskút—Dunaújvárosi új földgázhálózatból napi mintegy 1500 köbméter gázt kap. A füst és a korom ezzel szinte teljesen eltűnik majd. De hasonló. sőt nagyobb probléma van az üzemekkel, vállalatokkal megyénk más városaiban, így Kalocsán, Kiskunfélegyházán és Kiskunhalason is. Ez utóbbi helyen például a Bar- nevál rekonstrukciója során igen sokat tárgyaltak az illetékes minisztériumok, a megyei, városi tanácsok, a KÖJÁL, míg végül is abban állapodtak meg, hogy az ÜEem és a mellette fekvő új lakótelep között legalább száz méteres sávot kell hagyni. Kalocsán a városi tanács és a KÖJÁL kötelezte az Iszkra Tsz-t. hogy a lakótelepen, a bölcsőde közelében levő lóistállót szüntesse meg. Ennek a tsz — bár az ügyben az Egészségügyi Minisztérium is tett lépéseket — máig sem tett eleget, bár egy új istállója közben felépült. Felháborító ez a huzavona, s feltétlenül hatósági beavatkozást igényel. Kiskunfélegyházán a szervestrágyagyű.itő telepet elhelyezik, mert a mostani közelében új lakótelep építése van folyamatban. A város központjában levő BELSPED- lóistálló is súlyosam fertőzi a levegőt. Kitelepítésére már több intézkedés történt, s remélhetőleg ez is hamarosan megoldódik. Ivóvíz, szennyvíz, szemét A fertőzési lehetőségek, illetve veszélyek nagy csoportját alkotják a címben említett szennyvizek és a szemét is. s a közegészségügyhöz feltétlenül hozzátartozik az ivóvizek jó minősége. A megyében — a vízművek kifolyóival együtt összesen 1300 közkút van. Azt jelenti ez, hogy minden 450 főre jut egy olyan víznyerő hely, ami viszonylag egészségesnek mondható. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy az öt városban vezetékes ivóvíz van, 36 községben üzemel törpeviz- mű, az arányszámot mégis kielégítőnek, bár nem teljesen megoldottnak mondhatjuk. Sokkal nagyobb probléma és közegészségügyi szempontból rendkívül veszélyes, hogy a szennyvizet és az ivóvizet vezető csövek sokszor egymás mellett, vagy alatt vannak. így történhetett meg a Kalocsai Gépállomáson néhány éve. hogy a szennyvíz beleszivárgott az ivóvizet adó kútba és heves vér- hasjárványt okozott. Egyébként a KÖJÁL és az illetékes egészségügyi szervek negyedévenként ellenőrzik az ivóvíz minőségét. Ugyancsak hiba. hogy a vízvezetékkel történő ellátást nem követi a csatornahálózat építése, s így a szennyvizek elvezetése gondot okoz. Kecskeméten például a Leninváros 1500 la-, kásának szennyvizét egy erre gyakorlatilag elégtelen medencében tisztítják. Sajnos más megoldás egyelőre nincs. Kemény harcot kell folytatni a KÖJÁL-nak és a vízügyi igazgatóságnak a viszonylag kielégítő szennyvíztisztító megoldásokért a beruházókkal az egész Kecskemét viszonylatában is. De Kiskunhalason sem jobb a helyzet. Érthetetlen például, hogy a városban az I. számú rövid csatornaszakaszt elkezdték építeni, de a pályatest alatti átvezetést a MÁV nem engedélyezi. s emiatt a munka ma is áll. Ma sem tudja senki, miért nem a tervezéskor kérdezték meg a vasutat. Mi lesz a háziszeméttel? Végül beszéljünk a szemét elszállításáról, ' illetve helytelen tárolásáról is. A városokban a háziszemét elszállítását a községgazdálkodási vállalatok végPETOFI n£pb A Magyar Szocialista Munkáspárt Báes-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither DánieL Kiadja a Bács megye! Lapkiadő Vállalat Felelős kiadó: Mezei István tgazgatc Szerkesztőség: Kecskemét. Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont: 26-1S. 2S-16. Szerkesztő bizottság: 1(1-38. Vidéki lapok: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér íja. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető! a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj l hónapra IS forint. zik. A megyeszékhelyen erre a célra egy speciális autó áll rendelkezésre 1597 edénnyel. Ezenkívül egy félpormentes teherautó és hat lovaskocsi végzi ezt a munkát. Főleg azokon a helyeken van baj, ahonnan lovaskocsival viszik el a szemetet. A lassúság miatt néha napokig kint áll az utcán a szemét a rossz bádogtartályokban. Mondanunk sem kell, mit jelent ez egészségügyi szempontból. Külön gond ebben a vonatkozásban is a Leninváros. A helytelen parkosítási teiw miatt a keskeny utakon a kocsi nem tudja megközelíteni a házakat. A szeriét elszállításával és tárolásával a megye más városaiban. községeiben is hasonló a helyzet. Nyilván egyik napról a másikra nem lehet ezt megoldani. Pénz és sok munka kérdése, épr>en úgy. mint a szennyvizek elvezetése, a gyárak, üzemek levegőre gyakorolt káros hatásának a megszüntetése. A NEB-vizsgálat érdeme, hogy erre megyei szinten, összefogva hívta fel az illetékesek figyelmét, s bizbnyára nem hiába. Gál Sándor Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefoni 11-85. Index; 35 065, Áz űrhajós-feleség újabb világrekordja Pavel Popovics felesége, Marina Popovics, az ismert szovjet pilótanő újabb repülési világrekordot állított fel. RV-tí- pusú, kéthajtóműves, egyszemélyes, lökhajtásos gépén, 2000 kilométeres zárt távon 737,28 kilométeres óránkénti átlagsebességet ért el. Ebben a gépkategóriában és ezen a távon a sebességi világrekordot Marina Popovics egy amerikai pilótanőtől hódította el. A kiváló repülőnőnek a földre érve elsőnek férje gratulált. Marina Popovics kijelentette, újságírók előtt, hogy berepülő pilótává szándékozik átképezni magát. n vásárlók megértését kérjük „Az 1965. július 22-i. „Tej- ivás bonyodalmakkal” című cikkükre a következőket válaszoljuk: A felmerült kifogásokat nem vitatjuk. A kecskeméti Arany János utcai tej bolt helyisége valóban túlzsúfolt, különösen csúcsforgalmi időben. A kis vevőteret csökkenti a jégszekrény és a tejeskannák tárolása. Sajnos, ezen változtatni egyelőre nem áll módunkban. A jégszekrényre feltétlenül szükség van, a boltból való kivonása lehetetlenné tenné az áruk minőségének megóvását. A tejeskannák elhelyezését az utcán a higiéniai szabályok nem teszik lehetővé, s a város különböző hatósági szervei sem engedik. A körülményekhez képest igyekszünk a fogyasztókat megfelelőbben kiszolgálni. Intézkedtünk, hogy a jegelés ne a reggeli csúcsforgalom idején történjen. Viszont az ellátás érdekében a teieskannák kivonása nem lehetséges. A Tejipari Vállalat ugyanis többszöri szállítást végez, s a nagy mennyiségű fogyasztás továbbra is szükségessé teszi a tejeskannák bolti tárolását. Egyetértünk a fogyasztók aggodalmas panaszaival, amelyek — főleg a reggeli órákban — „megkeserítik” a tej ízét. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a tej bolt üzemelése csak ideiglenes megoldás. A jövőben a Széchenyi téren épülő új üzletházban megfelelő és a vevők részére is kényelmet biztosító tejcsárda létesül. Addig is fogyasztóink szíves türelmét és megértését kérjük. Sohajda Ferenc i igazgató.” Panaszok a parkrongálók ellen Az utóbbi időben több olyan levél érkezett szerkesztőségünkbe, amelyeknek írói Kecskemét virágos pai’kjainak védelmében emelik fel szavukat, s mindjárt tegyük hozzá: jogosan! A sok közül az alábbiakban csupán két levélből idézünk, hogy híven szemléltessük, városunk lakosságának többsége őszintén szívén viseli virágos parkjaink sorsát. szán lakó családok is. özvegy Farkas Józsefné, Csongrádi út 102. szám alatti lakos például kifogásolja, hogy a forgalomnak csak nemrégen átadott kettős útvonalon (a Kuruc tértől a vasúti sorompóig) sehol sem jelöltek ki, illetve építettek átkelőhelyet és természetesen, így a kettős úttest közepén levő sétányhoz sem, amelyet kétoldalt virágos park szegélyez. „Átjárók hiányában igen sokan a széles virágágyakon keresztül mennek át egyik oldalról a másikra, mitsem törődve azzal, hogy milyen kárt okoznak mind nekünk, mind a városi kertészetnek. .. Talán még nem lenne késő megépíteni az átjárókat — írja levele végén —, de készségesen segítünk mi is társadalmi összefogással, hogy az oly nagy gonddal és tetemes költséggel létrehozott parksávo- kat megvédhessük a rongálók- tól.” * Érdemes tehát, a problémával az eddiginél is komolyabban foglalkozni, hiszen a két levél idézett soraiból eléggé világosan kitűnik, hogy kiváltképpen a virágos utak mentén lakó emberek mennyire igénylik illetékes hatósági szerveinktől parkjaink fokozottabb védelmét, amelyhez adott esetben szívesen nyújtják segítségüket. V. L Ahol van átjáró „Már nem bírom tovább nézni, hogy egyes lelkiismeretlen egyének mit művelnek a Rákóczi úti középfasor szépen gondozott parkjával!” — írja levelében felháborodva Komáromi Béláné a Rákóczi út 5. szám alól. Sajnos, számtalanszor tapasztaltuk már mi is, hogy sokan nem törődnek a nagy költséggel létesített park gyönyörű virágaival: Nem a kijelölt átjáróhelyeken mennek egyik oldalról a másikra, hanem — ahol éppen eszükbe jut! A parkőr, ha rájuk szól, csak még nekik áll feljebb, de nemegyszer hallottuk, hogy idézhetetlen, durva szavakkal illeték, sőt meg- veréssel fenyegették. Ezt írja levele további részében Komáromi Béláné is, mint szem- és fültanú, majd hozzáteszi: „A fasorban egy őr kevés, legalább kettő kellene, talán akkor megfékezhetnék ezeket a fegyelmezetlen és ■ felelőtlen egyéneket. De ezen túl, persze, szükséges a társadalmi összefogás is, hogy segítségükre lehessünk. Véleményem szerint ez lenne egyik legcélravezetőbb fellépés a vandál pusztítókkal szemben” — fejezi be levelét. S ahol nincs átjáró Hasonló tartalmú leveleket i írtak szerkesztőségünknek a Csongrádi út úüáéjjíteit szaka- í
