Petőfi Népe, 1965. augusztus (20. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-19 / 195. szám

& MEGYEI PÁRTBIZOTTGAG LAPja KX. EVF. 195. SZ. /ára 60 fillér 1965. aug. 19, csütörtök VÜóg proletariat^ o|^ulieflk) Tegnap délelőtt tartották meg Baján, a József Attila Mű­velődési Házban a megyei köz- ségfejlesztési nagyaktívát. Az MSZMP Bács-Kiskun megyei bizottsága, a megyei tanács végrehajtó bizottsága és a Ha­zafias Népfront megyei elnök­sége által meghirdetett múlt évi községfeilesztési verseny ér­tékelésére összejöttek a megye, a járások, a városok és közsé­gek képviselői. Az elnökségben helyet foglalt többek között dr. Glied Károly, a megyei párt- bizottság titkára, dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb elnö­ke, Buda Gábor, a megyei ta­nács vb elnökhelyettese. Farkas József, a Hazafias Nép­front megyei bizottságának tit­kára, Brachna János, a MÉ­SZÖV elnöke és Pankovits Jó- zsefné, a megyei nőtanács tit­kára, országgyűlési képviselő. A megnyitó beszédet Farkas József elvtárs tartotta, majd Buda Gábor elvtárs mondott beszámolót a tanácsok 1964. évi községfejlesztési munkájáról és idei feladatairól. Hangsúlyozta: A tanácskozásnak különös je­lentőséget ad, hogy az idén ün­nepeltük felszabadulásunk 20. évfordulóját, 15 éve. hogy meg­alakultak a tanácsok és 10 esz­tendeje folyik szervezett köz­ségfejlesztési tevékenység. Ez alatt a 10 esztendő alatt me­gyénkben többek között 42 mű­velődési ház, 10 filmszínház, 44 vízmű, 124 tanterem, 8 strand és egészségügyi fürdő épült, 20 községet villamosítottak, 814 ezer négyzetméter járdát és 577 ezer négyzetméter parkot létesítettek. Ez elsősorban azért volt lehetséges, mert a lakosság magáévá tette' a kitűzött célo- ÜNrt és aktívan részt vett azok megvalósításában. Míg 1955-ben megyei szinten összesen 1 millió 300 ezer forint összeget tett ki a társadalmi munka értéke, ad­dig 1964-ben ez az összeg már 31 millió 232 ezer forintra emel­kedett. A kezdeti időkben, vagyis az 1955—57-es években megyénkben 6 forint 20 fillér volt az egy főre jutó társadalmi munka értéke, ez az összeg az elmúlt esztendőben már 54 fo­rintot tett ki, ami még országos viszonylatban is szép eredmény. Ezt követően Buda Gábor elvtárs tájékoztatta a nagyaktí­va résztvevőit a községiéi lesz- tési verseny alakulásáról. Esze­rint a járások versenyében a mii! t évi eredmények alapján első helyre a bajai, második helyre a dunavecsei járás ke­rült. A városok versengésében az első helyet Baja szerezte meg, míg Kecskemét második lett. Az 5000 lélekszám feletti köz­ségek közül Soltvadkert került az élre. második Kiskőrös, a harmadik helyet pedig meg­osztva kapta Duna patai és Ke­rekegyháza. Az 5000 lélekszám alatti köz­ségek versenyében Lászlófalva lett az első, a második helyre Felsőszentiván került, a harma­dik helyet pedig szintén meg­osztották Sükösd és Dunatetét- len között. A beszámolót követően a résztvevők hozzászólásaira ke­rült sor. Az élénk érdeklődést jól bizonyítja, hogy összesen 16-an mondták el véleményü­ket, javaslatukat. Beszéltek azokról a módszerekről, ame­lyek segítségével jó eredmé­nyeket tudtak elérni, s azokról a nehézségekről is, amelyek fő­ként az anyagellátásban, a tel­kek biztosításában jelentkeztek. A hozzászólások után dr. Glied Károly elvtárs. a megyei pártbizottság titkára átnyúj­totta a helyezést elért járások, városok és községek képviselői­nek a megyei pártbizottság és a megyei tanács vb vándor­zászlaját és az ezzel járó pénz­jutalmakat, majd a községfej­lesztési munkában kitűnt ta­nácsi dolgozók, tanácstagok és aktivisták jelvényeket és okle­veleket kaptak. A tanácskozás befejezéseként dr. Varga Jenő elvtárs vála­szolt a hozzászólók által feltett kérdésekre és további jó mun­kát kívánt a tanácskozás vala­mennyi résztvevőjének. G. S. Massemba-Debat Moszkvában Alphanse Massemba-Debat, a Brazzaville-i Kongó elnöke, a Nemzeti Forradalmi Mozgalom Párt főtitkára Moszkvába érke­zett és szovjet vezetőkkel tár­gyal. Massemba-Debat, mielőtt útra kelt volna a szovjet fővá­rosba, kijelentette, hogy Kongó népének megítélése szerint a Szovjetunió anyagi és erkölcsi segítsége igen jelentős. A Brazzaville-i Kongó az egy­kori belga gyarmat földjén az elnyomók ellen harcoló partizá­nok és a Lumumba vezette nép­mozgalmak célkitűzéseit valósít­ja meg, álláspontja antiimperia- lista. A köztársaság baráti kap­csolatokra törekszik a szocialis­ta államokkal. Bár területileg kisebb a Csőmbe önkénye alatt sínylődő Leopoldville-i Kongó­nál, eredményeit tekintve fölé nő. Maasemba-Debat szovjet­unióbeli látogatása jelentős a köztársaság szempontjából, de érdekes azért is, mert egy má­sik afrikai köztársaság állam­főjének szovjet tárgyalásai után került sorra. Szerdán Anasztasz Mikojan- nal, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökével találkozott a Kremlben, aki megbeszélést folytatott a kongói elnökkel. Képünkön: Mikojan (balról) tárgyal a Massemba-Debat ve­zette küldöttséggel. Jobbról Alphonse Massemba-Debat. (Telefoto — MTI Külföldi Képszolgálat.) Újabb gabonatárház épül Hatszáz vagont befogadó gabonatárház építése folyik Kiskun­halason. Az ÉM Bács megyei Állami Építőipari Vállalat munká­sai a már világszerte alkalmazott csúszó-zsaluzásos eljárással végzik az építkezést, amelynek révén nagy mennyiségű állvány­anyag, illetve munkaerő megtakarítása válik lehetővé. A munka, amely januárban vette kezdetét, előreláthatóan a jövő év májusára készül el. Jelenleg két műszakban hetvenen dolgoznak a fenék betonozásán. A tizennyolc gabonacellát, pneumatikus felvonókat és kor­szerű malomgépészeti berendezéseket magában foglaló létesít­mény elkészülte után jelentősen enyhülnek majd a megye déli részének terményelhelyezési gondjai. (Pásztor Zoltán felvétele.) Bizottsági ülés az árvízkárok helyreállításáért Az árvíz által okozott károk helyreállítása érdekében jöttek össze tegnap Baján a járási ta­nács épületében a megye, a já­rás és a különböző érintett szer­vek képviselői. Megjelent a ta­nácskozáson Buda Gábor, a megyei tanács vb elnökhelyet­tese, Bakonyi Ferenc, a megyei tanács építési és közlekedési osztályának vezetője, dr. Gajdó- csi István, a Bajai Járási Ta­nács V. B. elnöke. Részt vettek a tanácskozásiban az OTP, az AKÖV. a TÜZÉP. az OKISZ és a járás területén levő építő­ipari ktsz-ek képviselői is. A tanácskozást Buda elvtár* nyitotta meg, majd megbeszél­ték az építési, illetve helyreál­lítási munkákban jelentkező 1 e#> fontosabb feladatokat. A fi problémát az anyag biztosításig a szállítási és a pénzügyi kél* dések jelentették, amelyek a megbeszélés során megnyugta­tóan rendeződtek. Befejezés előtt a silókukorica betakarítása Az idén új rendszerű munka- szervezést vezettek be a silózási munkáknál a Kiskunhalasi Ál­lami Gazdaságban. Míg koráb­ban mindegyik kerületben egy­szerre fogtak hozzá a tömeg­takarmány betakarításához, s ezzel önkéntelenül is „szétapróz­ták” a gépi erőt, addig az idén mind a tíz silókombájn egy he­lyen dolgozik. Az egész silózó apparátust ennek megfelelően szervezték meg, és ennek kö­szönhetően naponta csaknem hetven holdról takarítják be és tapossák kazalba a jó közepes terméssel fizető silókukoricát, így egy-egy kerületben 3—4 nap alatt kazalba rakják a szi- lázst. A módszernek nagy elő­nye, hogy a takarmány frissen kerül tartósításra, nincs ideje megfonnyadni, tehát jobb a mi­nősége. Másrészt hamar szabad­dá válik egy-egy terület, s ez fontos, mivel a silókukorica he­lyére főként őszi kalászosokat vetnek. Már meg is kezdték a trágyázást, s rövidesen a vető­szántáshoz is hozzáfognak. To­vábbá előny még az is, hogy a géphibát azonnal ki tudják ja­vítani, minthogy ott tartózkodik a műhelykocsi, nem kell „furi­káznia” az egyes kerületek kö­zött. Végeredményben a silóbetaka­rítás ugyanolyan rangos és komplex feladattá vált, mint az aratás. S csakis így érhetik el, hogy augusztus 20-ra a több mint 700 holdas fő vetésű silót teljesen betakarítsák. A kombáj­nokat azonban csak ideiglene­sen vontatják a szín alá, mivel rövidesen hozzá kell fogniuk az ezer hold másodvetésű siló be­takarításához. Elsőka megyében: Bajai járás Kihirdették BaÍ3 VÍKíS a községfejlesztési Soltvadkert verseny LásZlÓfalVa eredményeit Nagyaktíva Baján

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents