Petőfi Népe, 1965. július (20. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-11 / 162. szám
*. oldal 1965. Július 11, vasárnap Kényszerű rögtönzés A főnök fegyenc volt, as alvesér pribék De Gaulle nem hajlott az alkura EGY HÉT A KÜLPOLITIKÁBAN EDDIG a különböző dél-vietnami diktátorok sűrűn változó helycseréje világosan tükrözte az Egyesült Államok kalózpolitikájának tarthatatlanságát. De most már az amerikai nagykövetek helycseréje szintén megmutatja: Washington dél-vietnami pozícióit elsősorban a katonai kudarcokat tetéző politikai bizonytalanság jellemzi. Kényszerű rögtönzésre utal az a legújabb hír is, amely szerint Taylor helyére ismét Cabot Lodge-t nevezték ki saigoni nagykövetté. Ennek a sakkh ázásnak háttere részben az, hogy a mostani dél-vietnami ,.vezető” — aki sommásan így jelölte meg programját: „politikai eszményképem Hitler Adolf” — úgy látszik az eddiginél jobban élvezi az amerikaiak bizalmát. A Fehér Házban úgy vélik, nincs szükség Dél-Vietnam- ban a tábornok-nagykövet Taylor jelenlétére, ö minden valószínűség szerint majd Washingtonból irányítja a dolgokat. Ezen túlmenően világossá vált, hogy Taylornak különböző személyi ellentétei támadtak a Dél-Vietnamban állomásozó amerikai katonai csapatok főparancsnokával, Westmoreland generálissal. A személycserék azonban nem változtatnak a lényegen. A MÄSIK neuralgikus pontról, Dominikáról szintén újabb felháborító hírek érkeztek az elmúlt héten. Santo Domingóban zsúfoltak a börtönök és az Imbert-junta vérengzéseiről az Amerikai Államok Szervezetének bűnügyi szakértője is beszámolt. Többek között kijelentette: „Éjszaka állandóan holttestekre bukkantak a börtönök közelében. Csak egy napon 50 elfogott személyt végeztek ki.” Vessünk ezek után egy pillantást az Imbert-rezsim egy-két vezető pozícióban levő figurájára. Magát a főnököt, Antonio Imbertet közönséges bűncselekményekért „karrierje” kezdetén 12 évi fegyházra ítélték. Az alvezér, Elias Wessin a harmincas évek közepén belépett az amerikaiak által támogatott Trujilló diktátor hadseregébe és egyike volt azoknak a pribékeknek, akiknek a vezetésével 1937-ben Dominikában 30 000 munkást végeztek ki. A sorban a harmadik. Zeller tábornok, akit még legközelebbi munkatársai is zsaroló, korrupt gazembernek.».faxiWty,, .Úgy véljük ezekhez az életrajzi adatokhoz nem kell kommentár. MOZGALMAS események zajlottak az elmúlt napokban a nyugat-európai fron tszak aszón is. A legszembetűnőbb a Közös Piac válsága, melyről a nyugati hírmagyarázók is úgy írnak, hogy drámai szakaszba érke- zett. Franciaország kimondta a Közös Piac teljes bojkottját, képviselőit visszahívta az egyes szervekből. A szakítás közvetlen oka, a mezőgazdasági problémákra vezethető vissza: Párizs és Bonn nem tudott közös nevezőre jutni, az ún. agrárpénztár kérdésében. Ez egy közös kassza, melynek lényege, hogy azok a tagállamok, amelyek a Közös Piacon kívülálló országból hoznak be agrárterméket, ide fizetik be a világpiaci árak és a Közös Piacon belül érvényes magas árak közötti különbséget. Tekintve, hogy a legtöbb mezőgazda- sági terméket Nyugat-Németország hozza be, a főexportőr pedig Franciaország, a közös kassza legnagyobb terhét Bonn viselte. Tévedés lenne azonban, ha úgy vélnénk, hogy Nyugat-Németország eddig is önzetlenül vállalta az áldozatot. Abban reménykedett, hogy benyújthatja az ellenszámlát és Párizs majd hajlandónak mutatkozik az olyan jellegű nyugat-európai politikai unió létrehozására, amelyben végső fokon az amerikaiaké lenne a döntő szó. Erre az alkura de Gaulle nem hajlott. A francia elnök a jelenleginél is jóval szűkebb keretek közé igyekszik szorítani az Egyesült Államok befolyását Európában. Ahogyan azt az elnökhöz közelálló körökben leszögezték: „Európa vagy európai lesz, vagy nem lesz Európa.” De ennél is továbl: mentek. Párizsi mértékadó helyen kifejtették: „Az Egyesült Államok Vietnamban és Latin- Amerikában olyan politikát folytat, ami egyszerűen kikényszeríti Európát, alakítsa ki saját független és természetesen, jobb politikai vonal- vezetését.” Világos: a nemzetközi események között megvan az összefüggés, a dél-vietnami és dominikai amerikai kalandorpolitika kihatása Brüsszelben is érződött, amikor minden eddiginél jobban megingott az európai Közös Piac egyensúlya. EZEN A HÉTEN nyílt meg Helsinkiben a békéért, a nemzeti függetlenségért és a leszerelésért összehívott világkongresszus. A vázolt eseményekből kitűnik: a tanácskozás gond terhes napokban ült össze és a vendéglátó fipn kormány miniszterelnöke, Virolainen szavai valóban helytállóak: „Még soha nem volt olyan szükség a béke erőinek. mozgósítására,. mint, most.” Mongólia ünnepe Mongólia viharos történelme során sok változást ért meg, de az 1921. július 11-i forradalom egy addig ismeretlen minőségi elemmel emelte különleges rangra ezt a változást: a nép forradalma volt. Olyan forradalom, melynek tömegei azzal a perspektívával indultak harcba, hogy megszüntetik a külső és belső elnyomást, a kizsákmányolást, és olyan társadalmat hoznak létre, amely minden tagjának biztosítja az anyagi és kulturális felemelkedést. S hogy ennek a célnak az elérése milyen hatalmas erőfeszítéseket kívánt a mongol néptől, azt ezekből a hihetetlenül elmaradott gazdasági és kulturális viszonyokból mérhetjük le, amelyek Mongóliát a forradalom előtt jellemezték. A hatalmas — másfél millió négyzetkilométer — területű ország egyetlen gazdasági ága a történelem előtti viszonyok között nomád állat- tenyésztés volt, ipari üzemei az országnak egyáltalán nem voltak, az ásványi kincsek kiaknázatlanul hevertek, az analfabétizmus példátlanul magas — 99 százalékos — volt. Ma Mongóliának saját ipara, szocializált mezőgazdasága van, az ország belépett a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tagországai közé, megkezdődött a rendkívül gazdag ásványi kincsek kitermelése. Fellendült a külkereskedelem és az ország exportjának 30 százalékát ma már a kész és félkész gyártmányok teszik ki. Az analfabétizmus uralma a múlté, ma már minden lakótelepen van iskola, évről évre mind nagyobb számú egyetemet végzett szakember kezdi meg munkáját az ipar, a mező- gazdaság és a kulturális élet különböző területein, a korszerűen felszerelt kutatóintézetekben. Mongólia évről évre szélesebb körben teremt kapcsolatokat különböző országokkal, természetesen elsősorban a szocialista országokkal, de az utóbbi években felvette a diplomáciai kapcsolatot egy sor olyan tőkés állammal is, amelyek eddig nem ismerték el. Mongólia az ENSZ- nek és egyre több nemzetközi szervezetnek a tagja, kapcsolatait állandóan fejleszti. A mongol nép nagy utat tett meg nem egész félévszázados felszabadulása óta, s győztes forradalma 44 éves évfordulóján köszöntjük a testvéri mongol népet, és további sikereket kívánunk szocialista építőmunkájához. Átadták az Arany Csillag-érmet „Kötelességünk az éberség Brezsnyev beszédet mondott Leningrádban MM LENINGRAD (TASZSZ) Leningrádban, az akadémiai opera- és balettszínházban szombaton ünnepélyes keretek között nyújtották át a hős város dolgozóinak az Arany Csillag-érmet, amellyel a hitleri Németország fölött aratott győzelem 20. évfordulója alkalmából tüntették ki Leningrádot a 900 napos blokádban tanúsított hősies helytállásáért. A kitüntetést Leonyid Brezs- nyev, az SZKP Központi Bizottságának első titkára adta át beszéd kíséretében. Beszéde elején Brezsnyev megemlékezett Leningrád népének hősies kitartásáról és kijelentette : — Ma a leningrádiak az egész szovjet néppel együtt teljes joggal elmondhatják: az az ügy, amelyért hazánk hős fiainak milliói harcoltak és életüket áldozták, diadalmaskodik. Emléküknek legjobban a kommunizmus építésében elért sikereinkkel, a kommunizmus leendő győzelmével adózhatunk. Brezsnyev ezután a mezőgazdasági és ipari kérdésekről szólt. Az utóbbival kapcsolatban elmondotta: Az SZKP Központi Bizottságának Elnöksége úgy határozott, hogy összehívja a Központi Bizottság plénumát, az ipar munkájával kapcsolatos kérdések megvitatására. Beszélt arról, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom kö- *elgő 50. évfordulójára méltóképpen fel kell készülni. Brezsnyev a nemzetközi helyzetről szólva kijelentette: — Következetesen folytatjuk a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélésére irányuló lenini politikát. Mindamellett számolnunk kell azzal a nyilvánvaló ténnyel, hogy az imperializmus erői, elsősorban az amerikai imperialisták — abban az igyekezetükben, hogy megállítsák a történelem menetét és visszaszerezzék elvesztett pozícióikat — egyre gyakrabban nyíltan, arcátlanul beavatkoznak más államok ügyeibe. Fegyveres provokációkat szerveznek, közvetlen agressziós lépéseket hajtanak végre szabadságszerető országok ellen, s ezzel mindjobban kihívják a népek haragját, aláássák az egyetemes béke pilléreit. Ilyen körülmények között kötelességünk, hogy éberek legyünk, készen álljunk minden fordulatra. Minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk hazánk erejének gyarapítására, az ösz- szes antiimperialista erők, a béke és a haladás összes harcosainak aktivizálására és egyesítésére, hogy együttes akciókkal fékezzük meg az agresszo- rokat és hiúsítsuk meg terveiket. — A béke és a társadalmi haladás ügyének sikere, a népek forradalmi és nemzeti felszabadító mozgalmának távlatai sokban függnek attól, menynyire összeforrottak a szocialista országok, mennyire egységesek a világ kommunista és munkáspártjai. Ezért az SZKP Központi Bizottsága, s ennek elnöksége elsőrendű feladatának tartja, hogy minden lehetőt megtegyen a szocialista közösség összeforrottságá- nak, a világ kommunistái egységének megszilárdítása végett. — Sajnos, vannak bizonyos nézeteltérések egyes pártok között a nemzetközi kommunista mozgalomban. Ez ismeretes. Az is ismeretes, hogy az imperialisták saját érdekükben használják ki ezeket a nézeteltéréseket. — Mit kell tenni ilyen körülmények között? Véleményünk szerint nem szabad mesterségesen élezni a fennforgó nézeteltéréseket, hanem mindent meg kell tenni az együttes lépésekért, az együttes gyakorlati akciókért az imperializmus és a reakció elleni harcban — — mondotta Brezsnyev. Koszigin Volgográdba érkezett VOLGOGRAD (TASZSZ) Alekszej Koszigin, az SZKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a Szovjet Minisztertanács elnöke szombaton Volgográdba érkezett, hogy átnyújtsa a hős városnak az Arany Csillag-érmet, a fasiszta Németország fölött aratott győzelem 20. évfordulója alkalmából. Magyar államférfiak üdvözlő táviratai JUMZSAGIJN CEDENBAL elvtársnak, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága első titkárának, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének ZSAMSZRANGIJN SZAMBU elvtársnak, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja Elnöksége elnökének ULAN BATOR Kedves Elvtársak! A Mongol Népköztársaság nemzeti ünnepe, a mongol népi forradalom 44. évfordulója alkalmából szívből jövő üdvözletünket küldjük önöknek és a testvéri mongol népnek, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács, kormányunk és a magunk nevében. A magyar nép nagyra értékeli a testvéri mongol népnek a szocialista építőmunkában elért kimagasló eredményeit. Őszintén örülünk az országaink közötti sokoldalú kapcsolatok töretlen fejlődésének, mely jelentős hozzájárulás a szocialista országok együttműködése és a világbéke erősítéséhez. Nemzeti ünnepükön szívből kívánunk a testvéri mongol népnek további nagy sikereket az élet minden területén. KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára DOBI ISTVÁN, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke KÁLLAI GYULA, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke Péter János külügyminiszter az évforduló alkalmából táviratban fejezte ki jókívánságait Mangalin Dugerszurennek, a Mongol Népköztársaság külügyminiszterének, a SZOT Elnöksége a Mongol Szakszervezetek Központi Tanácsához, a KISZ Központi Bizottsága a Mongol Forradalmi Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságához küldött üdvözlő táviratot. (MTI) TüdőszanatAriumot pusztítottak el az amerikai gépek A pilóták orvosokat, ápolónőket géppuskáitok Az amerikai légierő szombaton folytatta a demokratikus Vietnam elleni kalózakciókat. Négy F—105-ös Thunderchief vadászbombázó ismét túlrepült Hanoi magasságán és a fővárostól 137 kilométernyire északnyugatra hidakat és középületeket támadott. A demokratikus Vietnam elleni terrortámadások egyik legszörnyűbb eseményéről számol be a Vietnami Tájékoztató Iroda legutóbbi jelentése. A híradós szerint az amerikai gépek csütörtökön nagy mennyiségű bombát szórtak le Thanh Hoa tartományi székhely külvárosára és teljesen szétromboltak egy tüdőszanatóriumot. A kórház betegei és orvosai közül negyvenen vesztették életüket és igen sokan megsebesültek. A létesítmény a VDK három legnagyobb tüdőgyógyászati szanatóriumának egyike volt, teljesen nyílt terepen feküdt, s az épület tetején, valamint a főkapun hatalmas, vöröskeresztes zászló lengett. A kórház szomszédságában lakók közül is húszán meghaltak. Ötven lakóépület megsemmisült és hatszáz ember vált hajléktalanná. Az akcióban részt vevő gépek pilótái különös kegyetlenséggel jártak el. Amikor az életben maradt orvosok és ápolónők kétségbeesetten kimenteni igyekeztek a betegeket a füstölgő, omladozó kórházépületből, a gépekről géppuskázták őket.
