Petőfi Népe, 1965. július (20. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-09 / 160. szám

4L oldal 1965. július 9, péntek naptAr 1965. július 9, péntek. Névnap: Lukrécia. Napkelte: 3 6ra 55 perc. Napnyugta: 19 óra 42 perc. éntek^ ia. c. rc_l — BÁCSALMÁSON a földművesszövetkezet ö'-de-livó részlegének dolgozói egynapi kere­setüket ajánlották fel az árvízkárosultak megsegítésére. A ven­déglátó részleg dolgo­zóinak felajánlását a földművesszovetkezet többi dolgozójának fel­ajánlása is követte és így valamennyi föld­művesszövetkezeti dol­gozó hozzájárulásával gyarapodik majd a 10 200-as csekkszámla. Vasasok a tsz-ben Kunszentmiklóson a Vastömegcikk Vállalat munkásai és munkás­női a Hunyadi Terme­lőszövetkezet őszi árpa aratásában segítettek. A gabonát kaszával vágta tíz aratópár és a munka befejezésekor 6 hold őszi árpa volt ke­resztekbe rakva. A gyár munkásai és mun­kásnői társadalmi munkában végezték a nehéz aratási munkát. (Moldoványi Ferenc) — A SZOVJET tu­dósok több mint 30 űrhajón és a „Koz- mosz”-sorozathoz tar­tozó szputnyikokon el­helyezett berendezések révén részletesen ta­nulmányozták azt a ve­szélyt, amelyet a Föld sugárzási övezetei je­lentenek. Olyan külön­leges térképeket készí­tettek, amelyek feltün­tetik, hogyan oszlanak meg a sugárdózisok a különböző magasságok­ban. (ffmiafür Házi kinkaiu Legújabb divat New Yorkban: a kinkaiu (sod- rófarkú medve) nevű kis dél-amerikai emlősállat. Rendkívül nagy, csillogó szeme van; könnyen meg­szelídíthető és valahol középúton áll a majom és a menyét között. Imádja a mézet, megta­nul két lábon járni és pacsit adni. Előszeretettel issza a szénsavas italo­kat; fogkefével mossa a fogait és könnyen meg­barátkozik a többi házi­állattal. Sztriptizreklám A New York-i metró utasai két hónapon át szokatlan mutatványban gyönyörködhettek. Egy átlátszó telefonfülkében egy fiatal lány nap nap után szégyenkezés nélkül vetkőzni kezdett, s ami­kor a köréje csődült tö­meg érdeklődése tetőfo­kára hágott, abbahagyta a vetkőzést és a telefon- fülke ajtajára az alábbi plakátot tette ki: j,A sztriptíz folytatását hol­nap este megtekinthetik a Broadway Castle bár- ban.” A vén kandúr vagyona Springtownban (Egye­sült Államok) egy Jamp nevű kandúr 30 000 dol­lárt hagyott a helybeli plébániára. Jamp gazd- asszonya annak idejen végrendeletében évi há­romezer dollárt adomá- njozott a macska ellátá­sára, s vagyonának a kandúr halála után fenn­maradó részét az egyház­ra hagyta. Concetta kerékpárja Egy hónapja csaknem az egész hazai sajtót bejárta a hír: Egy árva olasz kislány léggömb „szárnyán” világgá röpített levele — amelyben kerékpár után áhítozik — a bajai Vörös Fény Termelőszövetkezet területén ért földet. A szövetkezet gazdá nemcsak meleg szívű, de „ru­galmas” embereik is. A kerékpár ára pár napon belül összegyűlt. Már el is ment Trevisóba a válaszlevél, értesítve a kedves „bambínát”, hogy a bajaiak rö­videsen postára adják ajándékukat. Mégis, Maria Concetta Perin egyelőre hiába várja a küldeményt. Bürokratikus nehézségek, akadályok miatt „áll az akció”. És nem is tudják, hová kell fordulniok: devizaközponthoz, tanácshoz, KISZ-hez . . . (némelyikkel már szót értettek ugyan, de intézkedés mindmáig nem történt) Sajnos, mi sem tudjuk, kiket kell ez ügyben — és a szolgálati út milyen sorrendjében — megkeresni. De bízunk abban, hogy lapunkat olyanok is olvas­sák, akik tudnak segíteni, illetékesek erre, — s akik talán majd nem késlekednek. Meglehet, maguk is apák. Vagy ha nem, ők is vol­tak sóvárgó gyerekek. És remélhetőleg mielőbb el­járnak annak érdekében, hogy a kis olasz lánynak ne kelljen már sokáig várnia arra a „csodálatos” pil­lanatra, amikor a tán még sosem hallott nevű, tá­voli városból érkezett kerékpárjára felpattanhat és vidám csengetéssel száguldhat végig a trevisói utcá­kon ... — jóba — — A Belügyminisz­térium Vízi- és Légi- közlekedési Osztálya közli, a Duna apadása lehetővé teszi, hogy a Dunaföldvár feletti Du- na-szakaszon, Rajka és Dunaföldvár között, július 9-től a kis vízi járművek — motorcsó­nak, evezős csónak — közlekedésére vonatko­zó korlátozásokat meg­szüntessük. Az említett Duna-szakaszon a köz­lekedésre és versenyek rendezésére a korláto­zás előtti rendelkezé­sek érvényesek. (MTI) Sajtótájékoztató a szerkesztőségben Tegnap délután Hay- nal Kornél, a Magyar Rádió és Televízió el; nökhelyettese látoga­tott a szerkesztőségbe, ahol a televízió munká­járól tájékoztatta az újságírókat. A tájékoz­tatót baráti beszélgetés követte. 27 vagonnal több baromfi Az év első felében 128,5 százalékra telje­sítették baromfifelvá­sárlási tervüket me­gyénk felvásárlótele­pei. A tsz-ekből és a háztáji gazdaságokból az eredetileg tervezett­nél 27 vagonnal több szárnyas került köz­ponti felvásárlásra. A pecsenyecsirkék zömét a közös gazdaságok nagyüzemi baromfi- farmjairól vették át. — BEFEJEZŐDTEK a felvételi vizsgák a Kecskeméti Felsőfokú Óvónőképző Intézet­ben. Az ősszel induló első évfolyam nappali tagozatára 86, levelező tagozatára pedig 80 je­lentkezőt vettek fel. — BÖRCSÖG Jenó csengelei lakos a Kis­kunfélegyháza határá­ba vezető főútvonalon az éjszakai órákban KJ 98—25 rendszámú motorkerékpár: ót javí­totta. A kivilágítatla- nul hagyott motorke­rékpárt nem az útpad­kán, hanem az úttes­ten helyezte éL Javítás közben az arra haladó Bánfi Illés pálmomos- torl lakos, a KK 20— 41 számú motorkerék­párjával, elütötte Bőr- csögöt, aki súlyosan megsérült — Hat és fél millió forint kártérítést fize­tett ki az Állami Biz­tositó magánszemélyek részére többfajta bizto­sításuk alapján az év első hat hónapjában a megye területén. — Turisztikai térkép készül Kecskemétről és Bács-Kiskun megyéről a Kartográfiai Vállalat gondozásában. A több- színnyomású térképet a Panoráma Idegenfor­galmi Szerkesztőség adja ki. Búza az árvízkárosultaknak A tompái Kossuth Termelőszövetkezet ve­zetőségi ülésen hatá­rozta el, hogy segítsé­gére siet az árvízkáro­sult bajai Duna Tsz tagságának, ötven má­zsa búzavetőmagot és 50 mázsa szokványbú- zát ajánlottak feL A 100 mázsa gabonát a biztonsági tartalékból adják át. — A lengyel barlang­kutató társaság egyik csoportja, amely évek óta tanulmányozza a Lengyel-Tátra barlang- rendszerét, szenzációs felfedezést tett. Több napos kutatóexpedíció után Zakopanéhoz kö­zel a Tátra egyik leg­nagyobb barlangját fe­dezte fel. A mintegy 140 méteres mélységbe leereszkedett kutató- csoport 50X120 méter nagyságú, 100 méter magas barlangot fede­zett fel, amelynek al­ján több tíz méternyi mély föld alatti tavat tBÜáte. T5 éve, 1890. július 9-én született Vera Mihajlovna Inber szovjet Költő- és Írónő. Beutazta Európát és sokáig élt Párizsban. Első verseskönyve 1912- ben jelent meg. A for­malista Uráról a húszas években jutott el a rea­lisztikus irodalomhoz. Irt könyveket gyermekek számára, regényeket, el­beszéléseket, terjedelmes önéletrajzi regényt. írá­sait haladó lolyóiratok hasábjairól a magyar közönség is megismerhet­te. A Nagy Honvédő Há­borúban Leningrádban élt a Pravda tudósítójaként. Ekkoriban írta a hős vá­ros életét az ostrom ide­jén, majd a győzelem napjaiban bemutató köl­teményét, a hiressé lett Pulkovói délkört, a Le­ningrad lelke című ver­seskötetét és a naplóját Leningrad ostroma cím­mel. Ez utóbbiért 1946- ban Állami díjjal tüntet­ték ki. A kitűnő írónő, al­kotó lendülete máig sem csökkent. írásai tovább* is a teremtő munka örö­mét és a szovjet embe­rek törhetetlen békeaka­ratát tükrözik. — KRAKKÓBÓL ér­keznek vendégek a hét végén Kecskemétre. Pénteken 30, szomba­ton 35 fős turistacso­port látogat a megye- székhelyre, ahol egy- egy napot töltenek. A Kecskeméti Agrome­teorológiai Obszervató­rium jelenti: Július 7-én a középhömérséklet 19,1, (az ötvenéves átlag 21,7), a legmagasabb nappaU hőmérséklet 24,6 Celsius- fok volt. Napsütéses érák száma 14. JúUus 8-án a reggel 7 órakor mért hő­mérséklet 16,7, a délután 2 órakor mért hőmérsék­let 27,7, a legalacsonyabb nappaU hőmérséklet 11,6 Celsius-fok volt. Várható időjárás péntek estig: északnyu­gatról növekvő felhő­zet, a Dunántúlon, nap­közben a keleti ország­részben is, sok helyen esővel, zivatarral. Élénk déli, délnyugati, majd északnyugatira forduló és megerősödő szél. A nappali felme­legedés elsősorban nyu­gaton csökken. Várha­tó legmagasabb nappa­li hőmérséklet holnap északnyugaton 19—22, délkeleten 23—26 fok között. Már a búzát Is aratják A rozson kívül megkezdődött a búza aratása is. Elsőnek a Bácsalmási Állami Gazdaságban lát­tak hozzá a kenyérnekvaló betakarításához. A hetvenholdas táblán rendrevágó aratógépek dol­goznak, ma pedig munkához láttak a kombáj­nok is. A mezőgazdasági nagyüzemek egyébként több mint háromezer holdról takarították be eddig a gabonát. Kétharmad részben kombájnnal végzik az aratást. Legjobban haladnak a Kis­kunhalasi és az Izsáki Állami Gazdaságban. Az előbbiben a több mint 2200 hold kalászosnak csaknem a felét betakarították. Nagyjából ha­sonló területen végezték el az aratást a megye legnagyobb gabonatermesztő üzemében, a Bajai Állami Gazdaságban is. Jól haladnak a soron következő munkákkal. A kombájnszalma lehúzását a legtöbb gazdaságban szorgalmazzák, hogy utána mielőbb hozzáfogja­nak a nyári mélyszántáshoz. Kiskunhalason más­fél száz hold megforgatását tűzték ki célul, s ezt a munkát mindjárt az aratás után a kombáj­nok „nyomában"’ végzik el. A mongol nagykövet látogatása Kecskeméten Tegnap a délutáni órákban Kecskemétre látogatott M. Zsamszran, a Mongol Népköz- társaság magyarországi nagykö­vete és felesége, valamint a nagykövetség kereskedelmi at­taséja. A mongol nagykövetet elkísérte Kecskemétre Andrásfi Gyula, hazánk mongóliai nagy­követe. A vendégeket a városi tanács­nál Erdélyi Ignác, az MSZMP városi bizottságának első titkára és Retie Géza, a városi tanács vb elnöke fogadta és az itt le­zajlott rövid baráti beszélgetés után elkísérte a Helvéciái Ál­lami Gazdaságba, ahol Petőfi Sándor igazgató mutatta be a gazdaság egyik új telepítésű szőlőjét, s tartott tájékoztatót a gazdaságban folyó munkáról. Baráti államok televíziós tanácskozása a tővárosban Július 12—19 között Budapes­ten találkoznak a népi demok­ratikus országok televíziós szak­emberei. Az egyhetes tanácsko­záson Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország, a Német Demokratikus Köztársa­ság, Románia, a Szovjetunió és Magyarország televízióállomá­sainak képviselői vesznek részt. A tanácskozás témája a filmmű­vészet és a televízió. A „tv-film- fesztivál”-t július 12-én, hétfőn este, a Magyar Filmművészek Szövetségének klubjában nyit­ják meg. A tanácskoaás fő kér­dése: Miben különbözik műfa­jilag a tv-játék és a tv-film a mozikban vetítésre kerülő nagy játékfilmektől. Több órás erőfeszítéssel elzárták a tápéi kitörést 2 millió liier olaj zúdult szét Országos tröszt veszi át a kutat A tápéi nagy erejű olajkitö­rést — amely, mint ismeretes, termálkút fúrása közben kelet­kezett — csütörtökön a kora reggeli órákban nagy erőfeszí­téssel sikerült elfojtani. Addig csaknem 100 ahnoszférás nyo­mással toronymagasságig lövellt fel a fúrólyukból a fekete olaj, s ömlött szét a Tiszatáj Terme­lőszövetkezet gazdasági épüle­teire. A kutat mélyítő Országos-Víz­kutató és Fúró Vállalat dolgo­zói a segítségükre siető Nagy­alföldi Kőolajtermelő Vállalat, valamint az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt alföldi kő­olajfúrási üzemének a dolgozói, egész éjjel talpon voltak, ké­szülődtek az olaj útjának elzá­rására. Szolnokról és Ullésről mentőfelszereléseket, iszapké­szítéshez szükséges gépeket, aggregátorokat, földgyalukat, markológépeket szállítottak Tá­péra. Hajnalra elkészült a nagy ke­verőgödör, amelyben bartiból, bentonitból és más anyagokból több száz köbméter nagy fajsú­lyú iszapot állítottak össze. Ez­után 60 olajbányász és más szakember közreműködésével a négy aggregátorral sikerült annyi nehéz iszapot benyomtat­ni a fúrólyukba, amennyi el­zárta az olaj útját. Végül nagy cementdugó elhelyezésével te­szik teljesen biztonságossá az olaj elzárását. A kitöréssel járó hatalmas robaj tehát elcsendesedett, hoz­záláttak a nagytakarításhoz. A fekete olaj ugyanis ellepte az egész környéket. A becslések szerint a kitörés rövid ideje alatt több mint kétmillió liter olaj zúdult szerteszét. A bő hozamú olajkúttá előlé­pett tápéi termálkutat az Or­szágos Kőolaj- és Gázipari Tröszt veszi át és hozzáfog megvizsgálásához. (MTI) A Balaton a kutató szemével A tó élővilága meghatározza a beavatkozást A szokásosnál nagyobb ará­nyú tavaszi balatoni halpusztu­lás élénk visszhangot váltott ki, s ezzel kapcsolatban érdekes vi­ta bontakozott ki a szakembe­rek körében. Az MTI munka­társa felkereste dr. Entz Bélát, a Magyar Tudományos Akadé­mia Tihanyi Biológiai Kutató In­tézetének helyettes igazgatóját és tájékoztatást kért a tudomá­nyos vizsgálatok eredményeiről. — Mindenekelőtt ki kell je­lenteni — mondotta dr. Entz Béla, hogy az a beható tudo­mányos kutatómunka, amely ta­vasszal a balatoni halak na­gyobb arányú pusztulását köve­tően kezdődött, még nem feje­ződött be. A kutató szemével figyelve a Balatont, érdekes je­lenségeket tapasztalhattunk az utóbbi időben. Több változás történt a Balaton élővilágában. Ismeretes, hogy a tó vize télen letisztul, de később fokozatosan megindul a szervesanyag-terme- lés, amelyhez hozzájárul a part­ról bemosott szerves anyag és növényi tápanyag. Ez a folya­mat általában ősszel éri el te­tőpontját. A szervesanyag-fel- halmozódás a többi között ked­vező körülményeket teremt a tömeges algavegetációhoz. Ez az ismert folyamat ez évben sok­kal hamarabb, már május, jú­nius hónapban lezajlott. A kék- moszatok olyan tömegben sza­porodtak el a vízben, hogy jú­nius utolsó napjaiban már sza­bad szemmel is láthatóvá vált a víz „színeződése”. A jelenség mindenképpen a tó vizében na­gyobb mennyiségben oldott szerves anyagokkal hozható ösz- szefüggésbe. A jelenlegi vizsgá­latok még nem bizonyítják, hogy a halpusztulást kifejezetten az aldrin és a dieldrin elnevezésű növényvédőszerek okozták, fel­tehető, hogy a halpusztulásnak köze van az említett jelenség­hez. Megállapítottuk ezenkívül, hogy olyan parazitikus élő szer­vezetek kerültek a Balatonba, amelyek eddig ott ismeretlenek voltak. A keszthelyi öbölben az elmúlt napokban a bolharákok tömeges pusztulását tapasztal­tuk, amely szintén figyelmezte­tő számunkra. Feltételezés sze­rint a Balatonba telepített ha­lakkal és haltáplálék-szerveze- tekkel olyan anyagok is kerül­tek be a tóba, amelyek válto­zást okoznak annak élővilágá­ban. A tavaszi halpusztulás ar­ra figyelmeztet, hogy a jövőben sokkal meggondoltabban avat­kozzunk be a tó élővilágába. Intézetünk több tudományos intézettel együtt tovább foly­tatja a kísérleteket, hogy vég­legesen tisztázza j) halpusztulás és az egyéb változás okait — fejezte be nyilatkozatát <Jr. Entz Béla.

Next

/
Thumbnails
Contents