Petőfi Népe, 1965. július (20. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-27 / 175. szám

Mit keres a ve^ő jövőre? A boltok tudománya Piackutatás a belkereskedelemben KISZ-vezetőképző tábor nyílik Kissé megkésve, az árvíz miatt, ezúttal csak augusztus 2-án nyitja meg kapuit a KISZ bajai vezetőképző-tábora. A „nagytakarítás” már folyik, s a félegyházi járásból érkező úttörő rajvezetőket rend és tisztaság fogadja. A második turnusban a középiskolás KISZ- titkárok kapnak kiképzést, majd augusztus végén az üzemi KISZ- titkárok vesznek részt a tanfo­lyamon. Végül az if júsági szer­vezetek sport- és kulturális ve­zetői töltenek egy hetet a baiai táborban. A nyári időszakban a járás és város KISZ-szervezeteinek mintegy 140 tagja részesül to­vábbképzésben a megyei KISZ- 16 borhelyen. „Telt ház“ a strandon A „pancsoló kislánnyal” együtt ml is elmondhatjuk, hogy „végre itt a nyár”, a nehezen és so­káig várt jó idő. No, nem aka­runk tévedésbe esni, hiszen tud­juk, hogy sokan már a szere- csenhez hasonló barnára sülve feszítenek a többi fehér között. Kiskunhalason például volt olyan nap, mint az elmúlt va­sárnap is, hogy a városi strand­fürdőt ötezer ember kereste fel. Ott készült fenti képünk is. A ha­lasiak kihasználva a szikrázó jó időt, a szó szoros értelmében nya­kig ' merültek az élvezetbe, iK tetve a vízbe. A korlátnál ülő modelljeink viszont úgy látszik unják már a medencében való tartózkodást. Nem csoda, hiszen mindketten a kiskunhalasi víz­mű dolgozók Naponta megújuló kérdések: milyen színű, fazonú, méretű ruhát, milyen és mennyi vil­lanykapcsolót vagy hűtőszek­rényt keresnek majd a vásár­lók hetek, hónapok, netán esz­tendők múlva? Szorozzuk meg képzeletben ezeket az adatokat a következő számokkal: az or­szágban több mint 46 ezer áru­sítóhely, ebből csaknem 32 ezer bolt van és e sók kilométernyi pult mögött 80—85 milliárd fo­rint értékű árut adnak él éven­te. A vásárolt cikkek skálája csak százezres, a szín, a forma, általában a változatok száma csak milliós adatokkal fejezhető ki. Az imént jelzett kérdésekre mégis válaszdniok kell a szak­értőknek, méghozzá megközelí­tő pontossággal, hiszen ha rosz- szul „jósolnak”, akkor vagy a vásárlók bosszankodnak a bolti elutasítás hallatára: „nem kap­ható” — vagy a kelleténél több, eladhatatlan készletek halmozódnak fel] Ügy tűnhet, mindez mondvacsinált gond, el­végre a tervek — népgazdasági, minisztériumi és vállalati mé­retekben — úgyis rögzítik a termelés mennyiségét, s az elő­állított áruk összetételét. Való­jában már régen túljutottunk azon az időszakon, amikor úgy véltük: a központilag kidolgo­zott tervek a vásárlói igények minden elemét pontosan és évekre előre kifejezik. A nép- gazdasági tervezésnek ez nem feladata; az országos és minisz­tériumi számok csak a terme­lés fejlesztésének irányát, a főbb termelőeszközök termelé­sét, a beruházásokat stb. rög­zíthetik — nem pedig azt, mi­lyen színű inget és milyen min­tájú bútortextilt keresnek majd a boltokban. Figyelembe kell venni, hogy a kereskedelemnek már régen nemcsak a lakosság elemi igényeit kell kielégítenie, hanem a differenciált keresle­tet, amelyet a divattól az idő­járásig, a vásárlók korösszeté­telétől a jövedelmek alakulá­sáig tömérdek tényező befolyá­sol. A szakmai műszóval „piac­kutatásnak” nevezett — magya­rán: bolti igényeinket tanulmá­nyozó tudomány nálunk is mind szélesebben terjed és alkalma­zása eléggé megbízható válaszo­kat adhat a személyes óhajok országossá „szorzott” tenden­ciáira. Jelenleg elsősorban a Belkereskedelmi Kutató Intézet piackutató osztálya végez ilyen vizsgálatokat nálunk. Tevékeny­ségének társadalmi jelentőségét talán az is érzékelteti, ha ta­lálomra belelapozunk néhány vizsgálati anyagukba. Tanulmá­nyozták például a lakosság úgy­nevezett tartós fogyasztási cik­kekkel való ellátottságát és vá­sárlási szándékait — ami a mo­sógép, a tv, a hűtőszekrény stb. várható keresletét fejezi ki, tehát a gyártási és import­tervekhez nyújt támpontot. A bérből és fizetésből élők élelmiszervásárlási szokásainak kutatása ilyen kérdésekre ke­reste a feleletet: Mennyi a csa­ládok átlagos élelmiszertartalé­ka, milyen napszakban vásárol­nak a háziasszonyok — illetve: ők, vagy a férj vásárol-e, ami ugyancsak módosíthatja a for­galmat — a lakástól hány perc­re szerzik be az élelmiszert, hányán főznek az üzemi étke­zés mellett vacsorát stb. Átte­kintették azt is, mire takarékos­kodnak a KST-tagok, mi az anyák véleménye a gyermek- ruházat választékáról, mennyi kávéfőzőt keresnek majd a bol­tokban stb. A piackutatók e közérdekű vizsgálataival kapcsolatban — nyilvánvalóan az a legfonto­sabb kérdés: mennyire befolyá­solja mindez a kereskedelem és — közvetítésével — az ipar te­vékenységét? Nos, ma még a lehetőségekhez képest nem elég­gé! A tudományos módszerek­kel, demográfiai, szociológiai, sőt,' megbízhatóan pontos ma­tematikai eszközökkel végzett vizsgálatok „szépséghibája”, — hogy az ezernyi tényből kiros­tált következtetések érvényesí­tése ma még korántsem zökke­nőmentes. A valóságos igény és a megrendelés nem mindig fedi egymást. Igaz, végtére a boltok rendelnek, s ez — úgy tűnhet — megbízha­tóan befolyásolja a termékek gyártását. Ám hogy mégis van­nak bosszantó hiánycikkek, másfelől pedig felesleges kész­letek, az a többi között össze­függ azzal is, hogy a piackuta­tási, keresletelemzési módszerek a boltokban sem nyertek még eléggé polgárjogot. A kereske­delmi vállalat jobbára a meg­előző időszak eladási számai­nak „meghosszabbításával” ren­del, s nem igazodik eléggé a fogyasztói kereslet esetleges módosulásához. Pedig a helyi — tehát tájanként, településen­ként, sót városnegyedenként is változó — igények hullámzását elsősorban a kereskedelmi „szeizmográf”: a bolt érzékeli. A teljes igazsághoz tartozik, hogy sokszor túl hosszú, olykor több hónapos idő választja el a megrendelést a szállítástól, miközben — különösen a divat­cikkeknél — a kereslet módo­sulhat. Mindez természetesen, növeli a bolt kockázatát. Csak­hogy: bizonyos kockázat nélkül nem lehet kereskedni, másrészt: az is a kockázat egy fajtája, ha később hiányzik majd az áru, amelyet a vásárlók keresnek. A kelleténél több, illetve ke­vesebb áru kétségtelen ellent­mondását segít feloldani a kor­szerű tudomány: a piackutatás. Tegyük hozzá: nemcsak központilag, tehát kutatóintézetben alkal­mazhatók ezek a módszerek, hanem a boltokban is, a kér­dőíves közvéleménykutatástól a nagykereskedelem divatbemuta­tóval egybekötött vizsgálatáig, vagy például a cipőkereskede­lemnek éppen a napjainkban alkalmazott kitűnő módszeréig: a budapesti modellkiállításig. Itt nem szűk szakmai bizottság tagjai, hanem a vásárlók ma­guk döntenek arról: milyen ci­pőket látnának szívesen a bol­tokban. Mindez megbízható ala­pot ad a látszólag ködös — va­lójában : felmérhető, összegez­hető — vásárlói óhaj előrejel­zéséhez. T. A. Megjelent Solt monográfiája ízléses kiállításban jelent meg dr. Nagy Béla gimnáziumi igaz­gató: Adatok Solt község törté­netéhez című munkája. A könyv a legrégibb időktől kezdve fog­lalkozik a község történetével, külön terjedelmes részt szentel a Tanácsköztársaságtól napjain­kig terjedő idők történetének. A 231. oldalas, sok képpel il­lusztrált könyvet a dunaújvárosi nyomda készítette. Ihatja kényelmesebben is Hosxássó lás A Petőfi Népe múltheti. csü­törtöki számában egy gunvo- ros kis megiegyzést olvastam arról, hogy a kecskeméti Arany János utcában levő teibolt mi­lyen kényelmetlen a vásárlók és ott tejféleségeket fogyasztók számára. Ami tény. az tény. Különösen a reggeli órákban valóban nem valami kellemes a helyzet sem a vásárlóknak, sem az eladóknak. Persze, aki csak reggelezni óhait. annak tudnék ajánlani valamit. Alig száz-kétszáz méterre, a Rákóczi út elején nyílt egy tágasabb tej bolt, automata kiszolgálás­sal. Itt nem kell tolongani. Ad reggelit az újonnan létesült bisztró is. Ezt csak azért iegyzem meg. mert úgy tudom, hogy az Arany János utcai épületsor lebontás­ra van ítélve néhány év múlva. Igazán kár volna tehát ebbe a tej boltba most nagyobb ősz- szeget befektetni bővítés cél­jából. Azon viszont tényleg gon­dolkodni kellene, hogyan lehet­ne minél gyorsabban elszállí­tani onnan az üres kannákat, hogy ne foglaljanak el felesle­ges helyet. A mostani gazdasági viszo­nyok között nem újabb befek­tetésre. hanem jobb szervezésre van tehát szükség. S akkor ta­lán elégedettebb lesz a cikkíró is. Pláne, ha nem restell egy kis sétát reggelente és a másik teiboltban próbálja elfogyaszta­ni megszokott tejmennyiségét. Kovács István, Kecskemét Máriaváros Jogtalan követelés EGY TSZ 300 férőhelyes ser­téshizlalót kívánt építtetni. A szövetkezetnek saiát éDÍtőbri- gádja is van és a munkát vele akarták elvégeztetni. Ekkor azonban jelentkezett egy kő­műves kisiparos, aki az építke­zést 5 százalékkal olcsóbban vállalta, mint amennyibe az építőbrigád árvetése került vol­na. Ezek után elálltak attól, hogy a hizlalót házilag készít­tessék el és a kivitelezésre az iparosnak megbízást adtak. Az iparos a hizlaló kőművesmun­káját elvégezte, az ácsmunkála­tokkal pedig másik szakembert bízott meg. A megállapodáshoz egyébként a járási tanács me­zőgazdasági osztálya és a Ter­melőszövetkezeti Beruházási Iroda is hozzájárult. AMIKOR a munka elkészült, a kőműves a szerződésileg meg­állapított építési költségeken kívül 30 százalék kisipari rezsit is felszámított. Ezt a szövetke­zet nem volt hajlandó megfi­zetni. mert az iparos liven igényt a szerződés megkötése­kor nem jelentett be. A kőmű­ves a rezsidíj megfizetéséért pert indított. A JÁRÁSBÍRÓSÁGON meg­tartott tárgyaláson az iparos elismerte, hogy a szerződéskö­téskor a rezsiről nem tett em­lítést. de azzal érvelt, hogv a fennálló rendelkezések értelmé­ben ez az összeg megilleti és ezt a tsz-nek is tudnia kellett. A járásbíróság megkereste a KIOSZ járási helyi csoportját, amelytől azt a választ kapta, hogy az iparost a 30 százalékos rezsidíj valóban megilleti. Ezek után a járásbíróság ítéletében kimondta: a szövetkezetnek tudnia kellett, hogy az iparos munkadíjának kiszámítása a rezsi figyelembevétele nélkül, tévesen történt és a tsz-t a re­zsi fizetésére kötelezte. A me­gyei bíróság ezt az ítéletet jó­váhagyta azzal, hogy az iparos a rezsiköltség felszámításáról a szerződéskor nem mondott le. tehát igénye jogos. TÖRVÉNYESSÉGI óvásra a Legfelsőbb Bíróság az alsóbb- fokú bíróságok Ítéletét megvál­toztatva a keresetet elutasította. — A kellő körültekintéssel kötött, s okiratba foglalt szer­ződés tartalmát a bíróság csak akkor változtathatja meg. ha a törvény azt kifejezetten megen­gedi — hangzik a határozat. Ellenkező álláspont azt eredmé­nyezné, hogy a szerződésekbe vetett bizalom megrendülne, ami pedig a gazdasági élet bizonytalanságát vonná maga után. Ebben az esetben az tör­tént, hogy az iparos a rezsi- költség iránti igénvét a szerző­déskötéskor nem ielentetté be. A tsz nem tévesztette meg az iparost, amikor ezt a díiat nem vette figyelembe. Sőt: az ipa­ros 5 százalék engedményt adott, amivel azt fejezte ki, hogy nem ragaszkodik minden felszámítható követeléséhez, il- letve nem tart igényt a kikö­tött vállalkozói díjnál maga­sabb összegre. EBBŐL következik, hogy a szerződést nem támadhatja, te- n,^°!etelése mindenképpen PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither DánieL Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont 26-19. 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38 Vidéki lapok: il-22. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér i Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hőnapra 13 forint Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 11-85. Index; 25 065,

Next

/
Thumbnails
Contents