Petőfi Népe, 1965. július (20. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-27 / 175. szám
Mit keres a ve^ő jövőre? A boltok tudománya Piackutatás a belkereskedelemben KISZ-vezetőképző tábor nyílik Kissé megkésve, az árvíz miatt, ezúttal csak augusztus 2-án nyitja meg kapuit a KISZ bajai vezetőképző-tábora. A „nagytakarítás” már folyik, s a félegyházi járásból érkező úttörő rajvezetőket rend és tisztaság fogadja. A második turnusban a középiskolás KISZ- titkárok kapnak kiképzést, majd augusztus végén az üzemi KISZ- titkárok vesznek részt a tanfolyamon. Végül az if júsági szervezetek sport- és kulturális vezetői töltenek egy hetet a baiai táborban. A nyári időszakban a járás és város KISZ-szervezeteinek mintegy 140 tagja részesül továbbképzésben a megyei KISZ- 16 borhelyen. „Telt ház“ a strandon A „pancsoló kislánnyal” együtt ml is elmondhatjuk, hogy „végre itt a nyár”, a nehezen és sokáig várt jó idő. No, nem akarunk tévedésbe esni, hiszen tudjuk, hogy sokan már a szere- csenhez hasonló barnára sülve feszítenek a többi fehér között. Kiskunhalason például volt olyan nap, mint az elmúlt vasárnap is, hogy a városi strandfürdőt ötezer ember kereste fel. Ott készült fenti képünk is. A halasiak kihasználva a szikrázó jó időt, a szó szoros értelmében nyakig ' merültek az élvezetbe, iK tetve a vízbe. A korlátnál ülő modelljeink viszont úgy látszik unják már a medencében való tartózkodást. Nem csoda, hiszen mindketten a kiskunhalasi vízmű dolgozók Naponta megújuló kérdések: milyen színű, fazonú, méretű ruhát, milyen és mennyi villanykapcsolót vagy hűtőszekrényt keresnek majd a vásárlók hetek, hónapok, netán esztendők múlva? Szorozzuk meg képzeletben ezeket az adatokat a következő számokkal: az országban több mint 46 ezer árusítóhely, ebből csaknem 32 ezer bolt van és e sók kilométernyi pult mögött 80—85 milliárd forint értékű árut adnak él évente. A vásárolt cikkek skálája csak százezres, a szín, a forma, általában a változatok száma csak milliós adatokkal fejezhető ki. Az imént jelzett kérdésekre mégis válaszdniok kell a szakértőknek, méghozzá megközelítő pontossággal, hiszen ha rosz- szul „jósolnak”, akkor vagy a vásárlók bosszankodnak a bolti elutasítás hallatára: „nem kapható” — vagy a kelleténél több, eladhatatlan készletek halmozódnak fel] Ügy tűnhet, mindez mondvacsinált gond, elvégre a tervek — népgazdasági, minisztériumi és vállalati méretekben — úgyis rögzítik a termelés mennyiségét, s az előállított áruk összetételét. Valójában már régen túljutottunk azon az időszakon, amikor úgy véltük: a központilag kidolgozott tervek a vásárlói igények minden elemét pontosan és évekre előre kifejezik. A nép- gazdasági tervezésnek ez nem feladata; az országos és minisztériumi számok csak a termelés fejlesztésének irányát, a főbb termelőeszközök termelését, a beruházásokat stb. rögzíthetik — nem pedig azt, milyen színű inget és milyen mintájú bútortextilt keresnek majd a boltokban. Figyelembe kell venni, hogy a kereskedelemnek már régen nemcsak a lakosság elemi igényeit kell kielégítenie, hanem a differenciált keresletet, amelyet a divattól az időjárásig, a vásárlók korösszetételétől a jövedelmek alakulásáig tömérdek tényező befolyásol. A szakmai műszóval „piackutatásnak” nevezett — magyarán: bolti igényeinket tanulmányozó tudomány nálunk is mind szélesebben terjed és alkalmazása eléggé megbízható válaszokat adhat a személyes óhajok országossá „szorzott” tendenciáira. Jelenleg elsősorban a Belkereskedelmi Kutató Intézet piackutató osztálya végez ilyen vizsgálatokat nálunk. Tevékenységének társadalmi jelentőségét talán az is érzékelteti, ha találomra belelapozunk néhány vizsgálati anyagukba. Tanulmányozták például a lakosság úgynevezett tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottságát és vásárlási szándékait — ami a mosógép, a tv, a hűtőszekrény stb. várható keresletét fejezi ki, tehát a gyártási és importtervekhez nyújt támpontot. A bérből és fizetésből élők élelmiszervásárlási szokásainak kutatása ilyen kérdésekre kereste a feleletet: Mennyi a családok átlagos élelmiszertartaléka, milyen napszakban vásárolnak a háziasszonyok — illetve: ők, vagy a férj vásárol-e, ami ugyancsak módosíthatja a forgalmat — a lakástól hány percre szerzik be az élelmiszert, hányán főznek az üzemi étkezés mellett vacsorát stb. Áttekintették azt is, mire takarékoskodnak a KST-tagok, mi az anyák véleménye a gyermek- ruházat választékáról, mennyi kávéfőzőt keresnek majd a boltokban stb. A piackutatók e közérdekű vizsgálataival kapcsolatban — nyilvánvalóan az a legfontosabb kérdés: mennyire befolyásolja mindez a kereskedelem és — közvetítésével — az ipar tevékenységét? Nos, ma még a lehetőségekhez képest nem eléggé! A tudományos módszerekkel, demográfiai, szociológiai, sőt,' megbízhatóan pontos matematikai eszközökkel végzett vizsgálatok „szépséghibája”, — hogy az ezernyi tényből kirostált következtetések érvényesítése ma még korántsem zökkenőmentes. A valóságos igény és a megrendelés nem mindig fedi egymást. Igaz, végtére a boltok rendelnek, s ez — úgy tűnhet — megbízhatóan befolyásolja a termékek gyártását. Ám hogy mégis vannak bosszantó hiánycikkek, másfelől pedig felesleges készletek, az a többi között összefügg azzal is, hogy a piackutatási, keresletelemzési módszerek a boltokban sem nyertek még eléggé polgárjogot. A kereskedelmi vállalat jobbára a megelőző időszak eladási számainak „meghosszabbításával” rendel, s nem igazodik eléggé a fogyasztói kereslet esetleges módosulásához. Pedig a helyi — tehát tájanként, településenként, sót városnegyedenként is változó — igények hullámzását elsősorban a kereskedelmi „szeizmográf”: a bolt érzékeli. A teljes igazsághoz tartozik, hogy sokszor túl hosszú, olykor több hónapos idő választja el a megrendelést a szállítástól, miközben — különösen a divatcikkeknél — a kereslet módosulhat. Mindez természetesen, növeli a bolt kockázatát. Csakhogy: bizonyos kockázat nélkül nem lehet kereskedni, másrészt: az is a kockázat egy fajtája, ha később hiányzik majd az áru, amelyet a vásárlók keresnek. A kelleténél több, illetve kevesebb áru kétségtelen ellentmondását segít feloldani a korszerű tudomány: a piackutatás. Tegyük hozzá: nemcsak központilag, tehát kutatóintézetben alkalmazhatók ezek a módszerek, hanem a boltokban is, a kérdőíves közvéleménykutatástól a nagykereskedelem divatbemutatóval egybekötött vizsgálatáig, vagy például a cipőkereskedelemnek éppen a napjainkban alkalmazott kitűnő módszeréig: a budapesti modellkiállításig. Itt nem szűk szakmai bizottság tagjai, hanem a vásárlók maguk döntenek arról: milyen cipőket látnának szívesen a boltokban. Mindez megbízható alapot ad a látszólag ködös — valójában : felmérhető, összegezhető — vásárlói óhaj előrejelzéséhez. T. A. Megjelent Solt monográfiája ízléses kiállításban jelent meg dr. Nagy Béla gimnáziumi igazgató: Adatok Solt község történetéhez című munkája. A könyv a legrégibb időktől kezdve foglalkozik a község történetével, külön terjedelmes részt szentel a Tanácsköztársaságtól napjainkig terjedő idők történetének. A 231. oldalas, sok képpel illusztrált könyvet a dunaújvárosi nyomda készítette. Ihatja kényelmesebben is Hosxássó lás A Petőfi Népe múltheti. csütörtöki számában egy gunvo- ros kis megiegyzést olvastam arról, hogy a kecskeméti Arany János utcában levő teibolt milyen kényelmetlen a vásárlók és ott tejféleségeket fogyasztók számára. Ami tény. az tény. Különösen a reggeli órákban valóban nem valami kellemes a helyzet sem a vásárlóknak, sem az eladóknak. Persze, aki csak reggelezni óhait. annak tudnék ajánlani valamit. Alig száz-kétszáz méterre, a Rákóczi út elején nyílt egy tágasabb tej bolt, automata kiszolgálással. Itt nem kell tolongani. Ad reggelit az újonnan létesült bisztró is. Ezt csak azért iegyzem meg. mert úgy tudom, hogy az Arany János utcai épületsor lebontásra van ítélve néhány év múlva. Igazán kár volna tehát ebbe a tej boltba most nagyobb ősz- szeget befektetni bővítés céljából. Azon viszont tényleg gondolkodni kellene, hogyan lehetne minél gyorsabban elszállítani onnan az üres kannákat, hogy ne foglaljanak el felesleges helyet. A mostani gazdasági viszonyok között nem újabb befektetésre. hanem jobb szervezésre van tehát szükség. S akkor talán elégedettebb lesz a cikkíró is. Pláne, ha nem restell egy kis sétát reggelente és a másik teiboltban próbálja elfogyasztani megszokott tejmennyiségét. Kovács István, Kecskemét Máriaváros Jogtalan követelés EGY TSZ 300 férőhelyes sertéshizlalót kívánt építtetni. A szövetkezetnek saiát éDÍtőbri- gádja is van és a munkát vele akarták elvégeztetni. Ekkor azonban jelentkezett egy kőműves kisiparos, aki az építkezést 5 százalékkal olcsóbban vállalta, mint amennyibe az építőbrigád árvetése került volna. Ezek után elálltak attól, hogy a hizlalót házilag készíttessék el és a kivitelezésre az iparosnak megbízást adtak. Az iparos a hizlaló kőművesmunkáját elvégezte, az ácsmunkálatokkal pedig másik szakembert bízott meg. A megállapodáshoz egyébként a járási tanács mezőgazdasági osztálya és a Termelőszövetkezeti Beruházási Iroda is hozzájárult. AMIKOR a munka elkészült, a kőműves a szerződésileg megállapított építési költségeken kívül 30 százalék kisipari rezsit is felszámított. Ezt a szövetkezet nem volt hajlandó megfizetni. mert az iparos liven igényt a szerződés megkötésekor nem jelentett be. A kőműves a rezsidíj megfizetéséért pert indított. A JÁRÁSBÍRÓSÁGON megtartott tárgyaláson az iparos elismerte, hogy a szerződéskötéskor a rezsiről nem tett említést. de azzal érvelt, hogv a fennálló rendelkezések értelmében ez az összeg megilleti és ezt a tsz-nek is tudnia kellett. A járásbíróság megkereste a KIOSZ járási helyi csoportját, amelytől azt a választ kapta, hogy az iparost a 30 százalékos rezsidíj valóban megilleti. Ezek után a járásbíróság ítéletében kimondta: a szövetkezetnek tudnia kellett, hogy az iparos munkadíjának kiszámítása a rezsi figyelembevétele nélkül, tévesen történt és a tsz-t a rezsi fizetésére kötelezte. A megyei bíróság ezt az ítéletet jóváhagyta azzal, hogy az iparos a rezsiköltség felszámításáról a szerződéskor nem mondott le. tehát igénye jogos. TÖRVÉNYESSÉGI óvásra a Legfelsőbb Bíróság az alsóbb- fokú bíróságok Ítéletét megváltoztatva a keresetet elutasította. — A kellő körültekintéssel kötött, s okiratba foglalt szerződés tartalmát a bíróság csak akkor változtathatja meg. ha a törvény azt kifejezetten megengedi — hangzik a határozat. Ellenkező álláspont azt eredményezné, hogy a szerződésekbe vetett bizalom megrendülne, ami pedig a gazdasági élet bizonytalanságát vonná maga után. Ebben az esetben az történt, hogy az iparos a rezsi- költség iránti igénvét a szerződéskötéskor nem ielentetté be. A tsz nem tévesztette meg az iparost, amikor ezt a díiat nem vette figyelembe. Sőt: az iparos 5 százalék engedményt adott, amivel azt fejezte ki, hogy nem ragaszkodik minden felszámítható követeléséhez, il- letve nem tart igényt a kikötött vállalkozói díjnál magasabb összegre. EBBŐL következik, hogy a szerződést nem támadhatja, te- n,^°!etelése mindenképpen PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither DánieL Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont 26-19. 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38 Vidéki lapok: il-22. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér i Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hőnapra 13 forint Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 11-85. Index; 25 065,
