Petőfi Népe, 1965. június (20. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-13 / 138. szám
1968, Maies 13, vásárnál» 8. o?ái* Algírba késsülnek... HEPCAIDASACi „Négyen képviselik megyénket az algíri Világifjúsági Találkozón. A küldöttséget l£ör- sos György, a KISZ megyei bizottságának első titkára vezeti, tagjai: Nyáguly József, a Kunbajai Állami Gazdaság bácsszőlősi üzemegységének KISZ-titkára, Himpelmann Magdolna, a hartai Béke Tsz, valamint Szabó Mária, a pál- monostorai Béke Tsz KISZ- titkárai.” (Üjsághír.) A leány 21, a fiú 25 éves. A lány szava halk, komoly, megfontolt. Néha mosolyog. A fiú szeme csillog, arca derűs. PerMagdi komoly... cenként simítja hátra a rakon- cátlankodó hajfürtöket. Két fiatal az algíri VIT-re in~ dúló Bács megyei küldöttek közül. Mindketten KISZ-titkárok, mezőgazdaságunk megbecsült dolgozói. Ifjúsági munkacsapataik eredményeit évek óta számon tartják a megyében, az országban. A hartai Béke Tsz és a Kunbajai Állami Gazdaság vezetői pedig követendő példaként állítják az idősebbek és más ifjúsági munkacsapatok elé. Ám, ezúttal, mivel is indulhatna a szó, mint a közelgő Vi- lágifjúsági Találkozóval... — Almomban sem reméltem, hogy engem is jelölnek a delegációba — így a hartai kislány. — De most már semmi kétség. Azt is közölték velem, hogy nemsokára elkészül a VIT formaruha is számunkra, természetesen mérték után. A fiú: — Én azt hittem először, hogy „ugratnak”. A munkacsapatban azonban mindjárt elhitték a hírt és nagyon megörültek. Mondom, ők örültek, én pedig kételkedtem. De most már ét. is örülök. Még a védőoltásnál, is, ami minden VIT-esnek kijár ... A két küldött ezután arról beszél, hogyan dolgoznak, miként töltik napjaikat gazdaságaikban a fiatalok, mik a terveik. És lassan előttem is érthetővé válik, miért éppen őket érte a nagy megtiszteltetés. Himpelmann Magda szavai precízek: — A hartai Béke Tsz 11 tagú ifjúsági munkacsapata három éve alakult. Tavaly 19 ezer forint volt az egy személyre jutó átlagjövedelem. A dunavecsei járás ifjúsági munkacsapatai között tavaly az első helyen végeztünk, s az idén sem szerelnénk rosszabbul szerepelni. Ebben az évben egy-egy brigádtag két hold kukorica, egy hold cukorrépa, fél hold burgonya, 1200 négyszögöl paprika és ugyanekkora hagymaterület kifogástalan megművelését vállalta. — Tehát bízik az elsőségben az idén is? — Igen. Ismerem a lányokat. Szeretnek, tudnak, dolgozni. — És a szórakozás? — Most én vagyok — ideiglenesen — o községi művelődési otthon igazgatója. Ez többlet- munkát jelent, de egyúttal azt is, hogy a KISZ-szervezetünk még több segítséget kap a kul- túrotthontól. S hogy éljünk az újabb lehetőségekkel, ismét színdarab-bemutatóra készülünk, tánccsoportunk pedig régi hartai táncmotívumokat is felhasznál új műsorában. A tsz- vezetőség is sokat segít. Nemrég kaptunk például nagyszerűen berendezett klubhelyiséget. A hartai lánytól Nyáguly József, a kunbajai fiú veszi át a szót: — Nálunk is jól érzik magukat a fiatalok, s velünk ugyancsak törődnek a helyi vezetők. A támogatást nemcsak a Kunbajai Állami Gazdaság, hanem a csikériai, a bácsszőlősi fiatalok is élvezik. A három község összevont KISZ-szervezete, amelynek titkára vagyok, jelenleg több mint 120 főt számlál. De a legjobban mégiscsak annak örülök, hogy a csütörtöki klubfoglalkozásainkon egyre Tanulnának, de miből? „KéUéle embert ismerek — mondta minap a barátom — az egyiknek már van, a másik most akar gépjárművezetői igazolványt szerezni.” Némi fenntartással, de igazat adtam neki, s egy gyors képzet- társítással rádöbbentem arra is, jogos volt egyik ismerősöm panasza, aki „elvérzett” a KRESZ-vizsgán. Mert mi is most a helyzet? A közlekedésrendészeti szabályokat a BM és a KPM 1 1965. (I. 9.) számú együttes rendelete február elsejével módosította, illetve olyan kiegészítésekkel látta, el, amelyet — logikusan — az eddig forgalomban levő tankönyv, jogszabálygyűjtemény nem tartalmazott, A rendelkezés nagyon helyes, hiszen a modern közlekedés megkívánja, hogy alkalmanként éppen a megváltozott követelményeknek megfelelően alakítsák át a szabályokat. Igen ám, de a járművezető melyik tankönyvből tanulja meg, a biztonságos közlekedés érdekében nagyon is szigorúan megkövetelt szabályokat? Ugyanis ilyen — legalább is a módosítást tartalmazó — tankönyv nincs és előreláthatólag jó ideiig nem is lesz! Vajon a BM és a KPM illetékesei e rendelet kibocsátásakor gondoltak-e a tankönyv- hiány következményeire? Nem valószínű! Ugyanis ha valaki tanfolyammentesen szeretne vezetői igazolványt szerezni, befizeti a 150 forint vizsgadíjat és a vizsgán megbukik, illetve javítóvizsgára kötelezik, mert nem tudja miből megtanulni az új rendelkezéseket. Ez az eljárás enyhén szólva erkölcstelen bevételhez juttatja a vizsgáztató intézményt. Az ilyenfajta bevételekre azonban nincs szükség. Éppen ezért még lehet valamit javítani az eddig történteken. A közös rendelet készítői közösen adjanak ki módosított KRESZ-t, ha erre nincs mód, akkor legalább az újonnan bevezetett jogszabályok gyűjteményét bocsátsák a vizsgázók rendelkezésére, mert csakis ilyen módon követelhető meg az új jogszabályok ismerete. CL G. több KISZ-en kívüli fiatal is részt vesz. önmagáról keveset mondott a két VIT-küldött. Annál többet beszéltek társaikról, barátaikról, a közös munkáról, terveikről és az eredményekről. S ez így is van rendjén. Mert a Jóska mosolyog. VIT-re való meghívásuk a velük élő, dolgozó többi fiatal lelkes munkáját, szorgalmát is jelképezi. Joggal mondták tehát mindketten: „Az elismerés nemcsak nekünk, hanem a többieknek is szól...” Bubor Gyula Útvesztő kis játék. „Útvesztő”. VAN EGY elmés Úgy hívják, hogy Lényege körülbelül ennyi: Ki kell találni, hogyan juthat keresztül az egérke a zsákutcákkal tűzdelt labirintuson, a céltól az ementáli sajtig. Ismerik? Jó. Akkor képzeljék a rejtvényfejtő helyére az újságírót, a sajtot pedig helyettesítsék ezzel a kérdéssel: Miért nem készült el határidőre, jó minőségben a keceli és a mélykúti fürdő? — és máris fogalmat alkothatnak arról, hogyan született ez a cikk. Mert akár hiszik, akár nem, legalább olyan nehéz eljutni e — látszólag egyszerű — kérdés megoldásáig, mint a legkomplikáltabb útvesztő végére. KECEL község strandot építtetett az ÉM Bács megyei Állami Építőipari Vállalattal. A létesítmény tervét a Közlekedési és Műszaki Egyetem Középülettervező Tanszéke készítette. Nem is akármilyen terv ez. A strand medencéjét például nem süllyesztve, hanem a földből kiemelve építették, és az oldalfalán levő ablakokon keresztül úgy szemlélheti az ember a vízben lubickoló kecelieket, mint — elnézést a hasonlatért — az aranyhalakat az akváriumban. A hiba csak az, hogy a medence „zárthézagú kőagyaglap” burkolatát többszöri próbálkozás után is képtelen volt elkészíteni a kivitelező vállalat. Végül is egyszerűen bemeszelték a betont, ami kizárólag szépséghiba lenne, ha előzőleg nem költöttek volna több százezer forintot a burkolat elkészítésére, illetve javítgatására, MIÉRT NEM sikerült vajon a munka? Az építőipari vállalat szerint azért, mert rossz volt Megérett a szamóca a terv. A tervező szerint azért, mert rossz volt a kivitelezés. A vita eldöntésére felkért szakértők közül volt, aki az előbbi álláspontot támogatta és volt, aki az utóbbit. Azaz, egyszer egyiket, máskor a másikat, aztán mindkettőt, és egyiket sem. Évek óta húzódik az ügy. Eljárások indultak, határozatok születtek, a felek kitartóan vitatkoztak és vitatkoznak ma is. A tengernyi aktából mindössze ennyit lehet kideríteni: eleddig nem akadt senki, aki egyértelműen állást mert volna foglalni a keceli ügyben. LEGALÁBB ilyen cifra a mélykúti fürdő körül zajló vita. Arra a kérdésre például, hogy miért nem lehet használni még mindig azt a fürdőt, amit 1962-ben kezdtek építeni, illetékes vezetők szájából tucatnyi, egymásnak ellentmondó véleményt hallottunk. Például a Bács kun megyei Építési és Szerelőipari Vállalat egyik műszaki vezetője szerint azért szenvedett késedelmet a beruházás befejezése, mert menet közben módosították a tervet. Más azt bizonygatta, hogy a tervmódosítás olyan kismérvű változtatást igényelt, hogy ezzel semmiképpen sem takargathatja az építővállalat több hónapi késedelmét. Sem azokat — az időközben kijavított hibákat —, amelyek a gondatlanul végzett munka nyomaiként hátramaradtak. A községi tanács titkára egészen újszerű megvilágításba helyezte az ügyet, amikor elmondta, hogy már előrehaladott állapotban volt a fürdő építése, amikor rádöbbentek, hogy a kivitelezési terv nem tartalmazza a fürdő vízellátását szolgáló berendezéseket. Pedig ők azt hitték, hogy komplett dokumentációt kaptak a megyei tervező irodától. így kénytelenek voltak pótlólag megrendelni a hidroforház és a csatornák elkészítését az építővállalattól. A MEGYEI tervező irodában kijelentették, hogy komplett dokumentációt adtak a tanácsnak, számukra érthetetlen, hogy miért csak a központi fürdépü- let elkészítésével bízták meg annak idején az Építési és Szerelőipari Vállalatot. És így tovább, és így tovább... A fürdő természetesen Mélykúton is elkészül, néhány évi késedelemmel — idén. Tízholdnyi, fekete fóliával borított táblán termesztenek szamócát a kecskeméti Aranykalász Tsz-ben. Ebből három hold az idén már teljes terméssel fizet. Holdanként mintegy 40 mázsa termésre számítanak, s az egy holdra jutó bevétel eléri a 40 ezer forintot. A dús hozammal jelentkező zamatos gyümölcsöt minTudomásunk szerint mindkét üggyel kapcsolatban vizsgálat folyik jelenleg is. Reméljük, hogy a jövőben nagyobb siker koronázza majd az illetékesek felderítő tevékenységét mint ez ideig, és végre a közvélemény elé citálhatjuk azokat, akik hibáztak és a felelősség vállalása, a hibák kijavítása helyett csavaros útvesztőt építettek — az igazság elé. B. D. dennap szedik. A szamóca értékesítésére a MÉK-kel szerződtek, annak fejében, hogy a felvásárló szerv díjtalanul bocsátotta rendelkezésükre a fekete fóliát. A gyümölcs egy részét exportládákba rakják, s a szállítmány másnap légi úton jut el Stockholm és Helsinki piacaira. Technikus-tanárképzést vezetnek be A művelődésügyi miniszter rendelete alapján a Budapesti Műszaki Egyetem gépészmérnöki és viHamosmérnöki karán tanárképző szak, valamint — átmeneti jelleggel — technikus tanárképző-tanfolyam indul, ahol elsősorban középiskolák és szakmunkásképző intézetek részére képeznek tanárokat a műszaki tantárgyak oktatására, a gyakorlati oktatás irányítására. A műszaki tanári okievél egyetemi végzettséget, a technikus tanári képesítésről szóló bizonyítvány pedig főiskolai végzettséggel egyenértékű képesítést igazol.
