Petőfi Népe, 1965. június (20. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-13 / 138. szám

I. oldal 1965. június 13, vasárnap A szovjet békepolitika újabb tényei Aggodalom az amerikai szenátusban A kioktatott kancellár és a renitens elnök EGY HÉT A KÜLPOLITIKÁBAN A BÉKE és a háborús politika motívumai vál­takoznak a nemzetközi eseményekben. A Szov­jetunió kormánya minden igyekezetével a béke ügyét szolgálja. Ezzel függ össze a svéd minisz­terelnök látogatása Moszkvában, nyomban a norvég miniszterelnök látogatás után. Gerhard- sen norvég miniszterelnökkel folytatott tárgya­lásokból bizonyos következtetéseket lehet levon­ni arra a témakörre vonatkozóan, amelyet ez­úttal a svéd miniszterelnökkel beszélnek meg Moszkvában. A norvég miniszterelnök látogatá­sa után kiadott közlemény hangsúlyozza: A szovjet—norvég kapcsolatokat közvetlenül érintő kérdéseken kívül szóba kerültek az európai biz­tonság időszerű kérdései, valamint az ENSZ helyzete és a leszerelés problematikája. A svéd miniszterelnökkel folytatott tárgyalások minden­képpen jelentősek. A Szovjetunió és Svédország között régóta barátságosak a kapcsolatok. Alá­támasztja ezt Svédország semlegességi politiká­ja, valamint az a tény, hogy annak idején Svéd­ország volt az első nyugati állam, amely széles körű gazdasági kapcsolatokat létesített Szovjet- Oroszországgal. A moszkvai lapok hangsúlyozzák a barátság motívumait és külön méltatják Svéd­ország semlegességi politikáját, amely lehetősé­get biztosít a svéd külpolitikának önállósága jobb megőrzésére azokkal az államokkal ellen­tétben, amelyek bekapcsolódtak a NATO-ba. Kétségkívül, Svédország helyzete előnyösebb ama kisebb atlanti országokénál, amelyeknek cselek­vési szabadságát korlátozza az atlanti szerve­zet. A HÁBORÚS politika tényei közül a figyel­met leginkább a vietnami események kötik le, ami természetes is, hiszen az amerikai imperia­lizmus ezen a ponton jár a legközelebb egy ál­talános háború kirobbantásának veszélyéhez. Je­lenleg ott tartanak az amerikaiak, hogy a viet­nami háború kiterjesztésének újabb fázisát akar­ják megnyitni, s erről Washingtonban beható tárgyalások folynak. Taylor tábornok az úgyne­vezett lépcsőzetes támadás tervének kigondolója, ezúttal ismét az Egyesült Államok fővárosában tartózkodik. Valahányszor Taylor elhagyta Sai­gont és Washingtonba repült, mindig újabb'lé­pésekre került sor a Vietnamban folyó szennyes háború kiterjesztésére. Abból, hogy az Egyesült Államok egyre több ka­tonát zsúfol össze a dél­vietnami támaszpontokon, következtetni lehet a háború kiterjesztésének soron következő szaka­szára. Ügy látszik, az amerikaiak haderejük be­vetésére készülnek a vietnami háborúban. En­nek az elhatározásnak a veszélyességével ma már az Egyesült Államokban egyre többen szá­molnak. A Star című lap jelentése szerint a sze­nátusban ma már körülbelül harminc-negyven olyan ember ül, aki sötét aggodalommal, figyeli Johnson veszélyes vállalkozásait. Az Egyesült Államok szövetségesei körében szintén növekszik az idegesség az amerikaiak vietnami magatar­tása miatt. Walter Lappmann, a neves amerikai publicista, aki közelmúltban körutazást tett Nyu- gat-Európában, abban vonja meg tanácskozásai­nak és tapasztalatainak mérlegét, hogy a John- son-kormanyzat politikája megingatta a bizal­mat az Egyesült Államok európai szövetségesei­ben Amerika vezető szerepe iránt. Lipproann megjegyezte még: Ennek a bizalmatlanságnak a forrásait a vietnami és dominikai események­ben lehet megtalálni. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK európai szövetsé­geseinek fokozódó bizalmatlanságát de Gaulle politikája fejezi ki, amelyről ma már köztudo­mású: elsősorban az Egyesült Államok ellen irá­nyul, pontosabban az amerikai vezetés dilettan­tizmusa ellen — írta az egyik ismert francia hetilap, a Nouvelle Observateur. Washington­ban tudják: de Gaulle-t aligha sikerül a nyo­más megszokott eszközeivel eltéríteni álláspont­jától. Az egész NATO-szerkezet működésképte­len, vagy legalábbis működésképtelenné válhat de Gaulle oppozíciója következtében. Ügy lát­szik a nyugatnémet kormányt igyekeznek most felhasználni: próbálja „jobb meggyőződésre” bír­ni a francia elnököt. De Gaulle a hét végén Bonnba utazott az időszerű kérdések megtár­gyalására a nyugatnémet kormány vezetőivel. Az „időszerű kérdések” többsége a francia— amerikai viszonyra vonatkozik. Erhard a múlt héten az Egyesült Államokban volt, s könnyű megérteni, ez alkalommal megkapta a megfele­lő instrukciókat arra, hogy milyen alapon tár­gyaljon a „renitens” francia elnökkel. Egy nagylelkű skót Nem azért skótok a skótok, hogy nagylelkűek legyenek. Ha egy skót efféle hírbe ke­rül, ott valami nincs rendjén. És mert a mi emberünk, Do­nald Reid Cabral, a rendsze­rint szavahihető Reuter-hír- ügynökség jelentése szerint is skót, magyarázatra szorul, miért illetjük most ez urat a nagylelkűség jelzőjével. Az illető úriember Domini­kában volt elnök, mégpedig a megbuktatott juntában. Épp az ő zsarnoki uralmának meg­döntésével kezdődött a domi­nikai válság. Cabral úr íemon- datása óta Santo Domingóban bujkál, rejtekhelyen. Itt fo­gadta a Reuter tudósítóját is. A volt juntavezérnek rezig­nált hangulata lehet, mert ki­jelentette, hogy végzett a po­litikával. Dominikával azon­ban nem. Ügy látszik igen megkedvelte ott az életet, mert Dominikát vallja hazá­jának Skócia helyett. Nem za­varja, hogy az uralkodói poszt­ról elűzték a dominikaiak, nem vesz tudomást e „hálát­lanságról”, — és ezt mondja nyilatkozatában: „Hazámban maradok, mert osztani aka­rom a dominikaiak sorsát, né­pem bajait...” Ó, ó! Hogy összehozza az embert a baj „népével”... Ámbátor valószí­nűleg inkább arról van szó Cabral úrnál, hogy megfele­lőbbnek tartja dominikai rej­tekhelyét egy másként talán esedékes amerikai házi őrizet­nél. .. (b. k.) Koszigin Svédországba látogat STOCKHOLM (AP) Koszigin szovjet miniszterel­nök Erlander svéd miniszterel­nök meghívására Svédországba látogat. A látogatás pontos ide­jét nem közölték. Az Elnöki Tanács és a Minisztertanács határozata (Folytatás az 1. oldalról.) A felemelt összegű öregségi és rokkantsági ellátást —amely júliustól válik esedékessé — a nyugdíjasok külön kére­lem beadása nélkül kapják meg. Nem kell kérelmet benyújta- niok azoknak sem, akik jelen­leg házastársi pótlékban, illetve szülötten árvaellátásban része­sülnek. Azoknak a nyugdíjasoknak azonban, akik eddig nem kap­hattak házastársi pótlékot, mert erre csak az új rendelkezések szerint — vagyis a 850 forintos határnak 1000 forintra történő emelése folytán — válnak jo­gosulttá, külön kell kérniak a házastársi pótlék folyósítását. Ha kérelmüket a nyugdíjat fo­lyósító szervhez legkésőbb 1965. december 31-ig benyújtják, a jogosultak a házastársi pótlékot július 1-ig visszamenőleg meg­kapják. A nyugdíjat folyósító szervek általában külön kérelem nélkül figyelembe veszik azt is, hogy az özvegyi nyugdíj és az özve­gyet saját jogán megillető nyug­ellátás együttes összegének fel­ső határa 800 forint lett, s a júliusi nyugdíjakat ennek meg­felelően kiegészítik^ Ha azonban a jogosult özvegy a kiegészítést nem kapná meg, a nyugdíjat folyósító szervnél 1965. decem­ber 31-ig beadott kérelmére azt július 1-ig visszamenőleg meg­kapja. Azok a nyugdíjasok, akik 1954. október 1-e előtt megálla­pított nyugdíjukat időközben átcserélték, 1965. december 31-ig a nyugdíjat folyósító szervnél kérhetik, hogy jelenlegi nyugdí­juk helyett az új rendelkezés­nek megfelelően magasabb Ö6z- szegben megállapításra kerülő régi nyugdíjukat folyósítsák, amennyiben az számukra ked­vezőbb. A Minisztertanács az egész­ségügyi és a munkaügyi minisz­ter előterjesztése alapján a hadirokkantak és a hadi- gondozott családtagok jára­dékát havi 120, illetve 110 forinttal felemelte. Az intézkedés egy évre számí­tott költséghatása meghaladja a 11 millió forintot. A felemelt összegű járadékot a folyósító szerv külön kérelem nélkül kiutalja, 200 forintra emelik a két­gyermekesek családi pótlékát. A Minisztertanács — a Szak- szervezetek Országos Tanácsá­nak és a munkaügyi miniszter­nek az előterjesztése alapján — a korábbi kormányrendeletet módosítva, július 1-i hatállyal havi 200 forintra emelte azoknak a kétgyermekes dolgozóknak a családi pót­lékát, akik eddig havi 75 forintot kapnak. Ez az intézkedés 347 ezer csa­ládot érint, s egy évre számított költséghatása kereken 520 mil­lió forint A felemelt összegű családi pótlékot a kifizető szervek — első ízben augusztusban — kü­lön kérelem nélkül folyósítják. (MTIj Tito—Ulbricht megbeszélés BERLIN. (MTI) Walter Ulbricht, az NDK ál­lamtanácsának elnöke berlini hivatalában szombaton hosszabb megbeszélést folytatott Joszip Broz Tito jugoszláv köztársasá­gi elnökkel nemzetközi kérdé­sekről és a két ország kapcso­latairól. A megbeszélés igen szívélyes légkörben folyt le. Lemondott a Quat-kormány Song Bénél partizánrádió szól Szöknek, átallnak a kormánykatonák A saigoni rádió szombaton reggel — helyi idő szerint 9 órakor — az államfő, a minisz­terelnök és az országos törvény­hozó tanács közös közleményét ismertette, amely szerint mind­annyian lemondanak tisztsé­geikről és „az állam ügyeinek vezetését a haderő kezébe te­szik le”. A nyugati hírügynök­ségek beszámolóiból kiderül, hogy a tábornokok és a kor­mány tagjai között lezajlott megbeszélésen arra a megálla­pításra jutottak, hogy a jelen­legi kormányválságot nem tud­ják megoldani. A nyugati hírügynökségek rá­mutatnak, hogy a rendszer ösz- szeomlásában elsősorban két té­nyező játszott nagy szerepet, egyrészről a katolikus tömegek kormányellenes tüntetése, más­részről a partizánoknak az%sős évszak kezdete óta egyre na­gyobb arányokban kibontakozó offenzívája. A nyugati hírügynökségek je­lentéseiből az is kiderül, hogy a „tömeges lemondások” híre teljesen váratlanul érte az ame­rikai hatóságokat. A harctéri jelentések szerint a szabadságharcosok a szombat­ra virradó éjszaka Song Be kö­zelében, Saigontól 112 kilomé­ternyire északkeletre, elfoglal­ták a kormánycsapatok egyik Elfogadták a leszerelési világértekezlet tervét NEW YORK (MTI) Az ENSZ 114 tagú leszerelési bizottsága pénteken este az Egyesült Államok és katonai szövetségesei obstrukciója elle­nére túlnyomó többséggel — 89 szavazattal, 16 tartózkodása mellett — elfogadta 35 afro­ázsiai országnak és Jugoszlá­viának leszerelési világértekez­let megtartásáról előterjesztett határozati javaslatát. A hírügynökségek megállapít­ják, hogy az afro-ázsiai hatá­rozati javaslat elfogadása az Egyesült Államok súlyos vere­sége. Több nyugati hatalom — köztük Nagy-Britannia is — az indítvány mellett szavazott, semmibevéve azt az amerikai figyelmeztetést, amely szerint „a kommunista Kína és az ENSZ-ben nem képviselt többi állam részvételével megtartan­dó leszerelési világértekezlet a kommunista országok propagan­da fórumává válhat”. A vita során a magyar dele­gáció nevében felszólalt Csator- day Károly nagykövet, a Ma­gyar Népköztársaság állandó ENSZ-képviselője. Felszólalásában hangsúlyozta, hogy a magyar delegáció állás­pontját a beterjesztett határo­zati javaslatok elbírálásával kapcsolatban az az elv vezérli, hogy mely határozat járul hoz­zá a legkonkrétabban az általá­nos és teljes leszereléshez, me­lyik tervezet tartalmaz reális feltételeket a nemzetközi fe­szültség enyhítéséhez. erődjét és hatalmukba kerítet­ték a helybéli rádióállomást. Az állomásról azóta saját adásukat sugározzák. A legújabb jelenté­sek arról számolnak be, hogy az erőd és a rádióállomás visz- szafoglalását célzó hadművele­tek mind ez ideig eredményte­lenek maradtak. A Vietnami Tájékoztató Iro­da jelentése szerint ez év első három hónapjában a kormány­csapatoknak 3622 katonája át­állt a harcoló partizánok olda­lára, további 8000 katona pe­dig megszökött a hadseregből és visszatért falujába. Nyugati hírügynökségek egy­behangzó jelentései szerint ame­rikai repülőgépek szombaton ismét több hullámban támadá­sokat intéztek a Vietnami De­mokratikus Köztársaság terüle­te ellen. A légi kalózok Hanoi­tól délnyugatra 270 kilométer­nyire, a laoszi határ közelé­ben, valamint Észak-Vietnam egyik kikötőjében szemelték ki célpontjaikat és több hajót el­süllyesztettek, valamint szá­razföldi objektumokat is meg­rongáltak. Az amerikai légierők Dél- Vietnamban is tevékenykednek. Hétfőn fényképez a Mariner—4 Hivatalos amerikai jelentés szerint a Mariner—4 mars­rakéta, amelynek az a felada­ta, hogy július 14-én fénykép- felvételeket készítsen a Mars­ról, pénteken 168 361 350 kilo­méternyire volt a Földtől és 12 909 580 kilométernyire a Marstól. A rakéta főbb készü­lékei jól működnek — jelen­tették ki abban a laboratórium­ban, ahonnan a marsrakétát irányítják. (AP, AFP, Reuter) Átsiklottak a nézete!téréseken De Gaulle hazautazott Bonnból BONN (MTI) Szombaton délben véget ért Bonnban a kétnapos nyugat­német—francia csúcskonferen­cia. De Gaulle francia elnök kíséretével együtt délután visz- szarepült Párizsba. A tanácskozások befejeztével von Hase államtitkár a sajtó képviselői előtt bejelentette: De Gaulle elnök és Erhard kan­cellár megállapodott abban, hogy a Közös Piac többi tag­államainak javasolni fogják, tartsanak még ez év vége előtt egy közös csúcskonferenciát, amelyen az Európai Gazdasági Közösségen belüli politikai együttműködés problémáit vi­tatnák meg. Az államtitkár továbbá hang­súlyozta: A kétnapos konfe­rencia másik pozitív eredmé­nye az, hogy közeledés mutat­kozott a francia és a nyugatné­met álláspont között a Közös Piac vitás gazdasági kérdései­ben is. Diplomáciai megfigyelők ál­talában hangsúlyozzák: Mind­két fél törekvése elsősorban arra irányult, hogy ne élezzék ki a légkört, s ennek a takti­kának megfelelően valósággal átsiklottak az alapvető kérdé­sekben mutatkozó nézeteltéré­sek felett.

Next

/
Thumbnails
Contents