Petőfi Népe, 1965. június (20. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-10 / 135. szám

19«. Június 19. esfitörttfk S. oldal A majorság építői Nem Sehetünk közömbösek i lenleg, a Duna magas vízállá­sa miatt, még a kavics is hiány­cikk. 14. | Több mint kétmillió forintot ér, amit eddig a közös gazda­ságnak építettek. Munkájukat méltányolja a szövetkezet, a munkaegység-jóváíráson felül prémiumot is kapnak. Legutóbb a tehénistálló ötletes és gyors megnagyobbításáért húszezer forinttal jutalmazták a brigá­dot. — Mit építenek legközelebb? — Egy ikergórét. Szó van ejy juhászlakás és juhtejkamra építéséről is... A nagyobb építkezést azon­ban már nem bízzák rájuk. A majorság mellett az Építő- és Szerelőipari Vállalat munkásai megkezdték a 150 férőhelyes borjúnevelő építését és kijelöl­ték a 188 férőhelyes, négysoros tehénistálló helyét is. Ami viszont a gyorsaságot, szervezettséget illeti, volna mit tanulnia a vállalat munkásai­nak a szövetkezeti brigádtól. Hatvani Dániel Földérték- megállapítás a községekben Osztályba sorolják Kecel, Ti- szakécske, Soltvadkert termő­földjeit. A Földmérési és Tér­képészeti Hivatal megyei fel­ügyelősége a jövőben ezt a föld­érték-megállapítást mindazok­ban a községekben elvégzi, ahol már elkészültek a végleges ál­lapotokat tükröző határtérképek. A metilalkohol — méreg. A mozikban nemrég látott kisfilm azonban bizonyította: Akadnak, akik ellopják, megisszák ezt a szörnyű mérget, nem törődve azzal, hogy egészségükkel, éle­tükkel fizetnek felelőtlenségü­kért. A valóságban azonban nem­csak a metilalkohol, hanem a forgalomban levő szeszes italok is áldozatokat követelnek, an­nak ellenére, hogy orvosok, bí­rók, statisztikusok, újságírók es még nagyon-nagyon sokan ha­dakoznak — több-kevesebb ű- kerrel — a megelőzés, a gyógyí­tás, a felvilágosítás vagy éppen a büntetés eszközével az alko­holizmus ellen. Az ügyészségi adatok szerint a. felbomlott házasságok 29 szá­zalékánál, a garázdaságok 80— 90 százalékánál, a testi sértésen 40 százalékánál az ittasság voit a kiváltó ok. Minden harma­dik halállal végződő balesetnél és minden második emberölés­nél döntő szerepet játszott az alkohol. Megyénk lakosságának egy- harmada falun, tanyán él, köz­vetlen kapcsolatban van a bor­ral, a termelőkkel. A termeién adottságok és helyenként ki­alakult rossz családi szokások miatt, magas az olyan ügyészi­bírói vádemelések száma, ahol az ital játszik főszerepet. Az egy főre eső italfogyasztásban is az elsők között van Bács-Kis- kun megye az országban. Mindebből nyilvánvaló, na­gyon sokat kell tenni megyénk­ben is az alkoholizmus ellen. E munka összefogója, szervezője, irányítója az 1962-ben alakult megyei alkoholizmus elleni bi­zottság, amelyben az állami, társadalmi, tanácsi és tömeg­szervezetek képviselői foglalnak helyet. Találunk közöttük or­vost, ifjúsági vezetőt, keresk-. delmi, művelődésügyi dolgoz^, s ugyancsak szívesen kapc; lódtak be e fontos társadat m munkába a belügyi, pénzügyőr szakszervezeti szervek, a Haza­fias Népfront és a Vöröskeres képviselői, aktívái is. Munkaju;. elismerésre méltó, de nem leli. tünk elégedettek az eddigi ere ményekkel. Ezért tűzte ki fe.- adatául a bizottság ez évi prog­ramjában; tovább kell szélesí­teni az italozás elleni küzdelem társadalmi bázisát. A kiskunha­lasi ambuláns rendelő tovább­fejlesztése. a kalocsai, a kis­kunfélegyházi és a kiskőrösi rendelő létrehozása, az intézeti elhelyezés megoldása is részét képezi a feladattervnek. Az egyáltalán nem könnvű munka hatékonyságát feltétle­nül elősegítené, ha megteremte­nék a kényszerelvonó kezelések nagyobb arányú kiszélesítésének feltételeit, de ez már elsősor­ban az illetékes egészségügyi, pénzügyi hatóságok feladata. Kétségtelen, hogy pl. falvaink- ban nemegyszer a kielégítő szórakozási lehetőségek hiánya miatt,. csak azért, hogy jobban teljen az idő, isznak az embe­rek. Viszont a kulturált szóra­kozásra való nevelés, az inten­zív, türelmes, rendszeres felvi­lágosító szó is segíthet a helyes szemlélet kialakításában, abban, hogy rádöbbenjenek: semmiféle ok, indok nem lehet arra ma­gyarázat, hogy valaki iszákossá, alkoholistává váljék. Senki ne nézze közömbösen, ha környe­zetében családokat tesz tönkre az ital. Ezt követeli tőlünk az egyén, a család és az egész társadalom érdeke. B. Gy. ogicretyayre kyomáw Jánoshalmán, Izsákon és Csengődön is épülnek már a bortárolók Jellegzetes majorság. Még azok számára is, akik szinte naponta találkoznak a mező- gazdasági nagyüzemek létesít­ményeivel. Sajátossága abban rejlik, hogy fehéren villognak az épületek tetői. Egyforma fe­héren. — Mi magunk csináljuk a cserepet — szólal meg mellet­tem dr. Nyári Pál, a bátyai Pi­ros Arany Tsz főkönyvelője. — Cementből. A gyári cseréphez ugyanis nagyon nehéz hozzájut­ni. Építőbrigádunk tagjainak azonban van formázójuk. És ér­tenek is a préseléshez. Kapeller József majorgazda háza is negyven év óta ilyen cseréppel van befedve. Jöhetett is bármekkora forgószél a Duna parti erdők felől, meg sem „nyikkant” a tető. Mert a fehér nehezebb, mint a piros cserép Igaz, drágább is. A szövetkezet az építkezésből kimaradt meny- nyiséget menten eladja. Darab­ját kettőötvenével úgy viszik, mint a cukrot. A közös gazdaságnak saját erdeje van az árterületen. Ki­kerül onnan a szükséges fa­anyag, nem kell sorbaállni érte a TÜZÉP-en. Ám mindezek nem sokat ér­nének, ha a Piros Aranynak nem volna húsztagú építőbri­gádja — amely épületet, egyéb létesítményt „varázsol elő” a holt anyagból. Járkálunk az állattenyésztő telepen. A majorgazda körbe­mutat: — Négy évvel ezelőtt itt az égvilágon semmi nem volt. Csak a legelő. És amit lát, azt mind saját magunk hoztuk lét­re. 2. Van látnivaló. Tehén-, lóis­tálló, juhhodály, süldőszáilás. hizlalda, üzemanyag-tároló gólé, takarmánykeverőház, gépszín, kovácsműhely, szénaszáritó, szi­vattyúház. A vízvezetéket is az építőbrigád fektette le. Az épü­letek száma összesen t huszon­kettő. Négyszáz szarvasmarhá­nak, százhúsz lónak, háromszáz sertésnek és ötszáz juhnak van itt kényelmes, korszerű férőhe­lye. Igazi mesteremberek az épí­tők. — Nehogy azt higgye — szól nagyot nevetve a kis köpcös ember, Matota István, az épí­e- . "~4; ...... sz ámára. A vb tagjai hozzáér­tően, ha kell, vitatkozva és szenvedélyesen foglalnak állást a helyes szemlélet kialakítása, a hiányosságok feltárása érdeké­ben. Néha azonban a vb-ülések le­folyásába becsúsznak még szer­vezési hibák. Ilyen volt például, hogy a vegyipari gépgyár párt- bizottságának munkáját tárgyai­vá elfelejtették arra meghívni az üzem gazdasági vezetőit, holott az feltétlenül hasznos lett volna számukra. Előfor­dult például, az áruellátás hely­zetének tárgyalásánál — de más napirendnél is —, hogy elma­rasztalták, fogyatékosnak ítélték a beszámolót. El is határozták, hogy a későbbiek során ismét vb-ülés elé terjesztik azt. Csak arról nem esett szó, hogy a külső személy által készített és főként szakmai jellegű beszá­moló előzetes ellenőrzése kinek lett volna feladata a vb- tagok vagy az apparátus dol­gozói közül. Elsősorban eszmei, politikai irányítás Néhol olyan érzésünk is volt a vb-anyagok tanulmányozása közben, hogy azok helyenként nélkülözik azt a fontos szem­pontot. hogy a pártirányítás el­sősorban eszmei, politikai irá­tőbrigád vezetője. — Egyikünk­nek sincs mesterlevele. Nekem sincs. Amit azonban ránk bíz­nak, megcsináljuk. Tavaly október közepén azt mondta az elnök, hogy néhány hét múlva a nyári szállásról be kell hozni a 68 növendékmar­hát. De nincs még férőhely a majorságban. Nem volt más megoldás, azon nyomban hozzá kellett fognunk az építéshez. És most irigykedjék az álla­mi építkezés: egy hónap múlva tető alatt voltak az állatok. Ugyancsak tavaly készítették el a vasvázas gépszínt is. — A gépészek, a szerelők nem merték elvállalni. Holott az ő szakmájukhoz passzolt vol­na leginkább az összeszerelés. Erre azt niondtam, megcsinál­juk mi. Megvallom, a brigá­dunk több tagja a fejét csó­válta, félt a dologtól; azt mond­ták, éppen ilyesmihez kell fog­nunk, amit még soha nem csi­náltunk. De hát egyszer el kell kezdeni, nem igaz? Jól áttanul­mányoztuk a rajzokat, s csak utána fogtunk a munkához ... Aztán rájöttünk, hogy nem olyan ördögi tudomány ez az összeszerelés... 3. Amikor megalakultak, nem ő, hanem egy tanult mesterember volt a brigádvezető. Nem sokat értek vele. Sehogysem akarta megérteni, hogy ha az épület statikája nem a falakon, hanem az oszlopokon nyugszik, úgy sokkal kevesebb anyagra van szükség. Még a közfalakat is másfél sorosra akarta rakatni. Az érzék, az ősi tapasztala­ton alapuló tudás nem mindig jár együtt a mesterlevéllel. Az itteni építők tulajdonképpen pa­rasztemberek, akik apjuk, nagy­apjuk vagy bármelyik felmenő­jük példáját követve „melles­leg” házat is — s nem is akár­milyet — építenek maguknak. A cölöpházat építő ősember ter­mészetes biztonságával emelnek maguk fölé tetőt. Azért persze a tervrajzhoz is értenek; bármit leolvasnak ró­la, s ha szükségesnek látják, módosítanak is a típusterven. Sokszor kényszerülnek is erre, mivel ha nem kapnak például téglát, meg kell elégedniök a vályoggal, vagy előfordul az is, hogy épp olyan méretű ajtóhoz, ablakhoz nem jutnak hozzá, amilyen a terven szerepel. Je­nyítás. Egy-egy gazdasági terü­let munkájának vizsgálata — a beszámolók legalábbis néhol ezt mutatják — nem mindig páro­sul az ott dolgozó kommunisták tevékenységének kritikus szem­ügyre vételével, elemzésével, a termelési problémáknak ez „emberek oldaláról” való meg­közelítésével. A termelési vo­natkozások mellett olykor ke­vés szó esik egy-egy vb elé ke­rülő jelentésben pl. a pártépí­tésről, a kommunisták helytál­lásáról vagy a termelési agitá­ció feladatairól. A társadalmi bizottságok segítségével bizo­nyára ezen is sokat lehet ja­vítani majd a következő fél év során. A vb-ülések, pártbizottsági ülések gazdag anyaga termé­szetesen mégsem tükrözhet min­dent, amit a városi pártbizott­ság végez. Ezen túlmenően szá­mos kezdeményezés jelzi törek­véseiket a KB decemberi hatá­rozatának jó végrehajtására. Ilyen volt pl. a szocialista bri­gádvezetők értekezlete is, amely 143 szocialista, illetve e címért küzdő brigád munkájához nyúj­tott segítséget. A nekilendülő munkaverseftynek is köszönhető, hogy az első negyedév teljes termelése az iparban elérte a 122,5 százalékot, s a normaóra­megtakarítás is nagyobb volt a tervezettnél. Nagyszerű kezde­Május 13-i számunkban „A vonal túlsó végén a Beruházási Bank kecskeméti fiókjának ve­zetője” című cikkünkben meg­írtuk, hogy az ÉM 31-es Állami Építőipari Vállalat még mindig nem kötötte meg a szerződést a bortárolók építésére. Már pe­dig a kormány által kitűzött — 1965. augusztus 31-i határidő ményezés volt a Lenin Tsz ver­senyfelhívása is, amely a me­zőgazdasági üzemek közötti éves vetélkedés alapja lesz. * Sajnos, nincs mód arra, hogv felsoroljuk mindazokat az ered­ményeket, amelyek mögött — nem látványosan, de igen szí­vós, következetes célratöréssel — a pártirányítás sokoldalú és egyre tartalmasabb munkája húzódik meg. Összegezve azon­ban megállapíthatjuk: a kiskun­félegyházi városi pártbizottság félesztendős tevékenysége, ön­álló működése azt igazolja, hogy a járási-városi pártbizott­ságok különválasztása minden­képpen helyénvaló és gyakor­latias, az élet által is igazolt in­tézkedés volt. 1. Ily módon a sajátos városi — ipari, kommunális — felada­tok is jóval nagyobb teret kap' hatnak a pártbizottság munká­jában. 2. Az elvi irányítás és opera­tivitás is jobban érvényesül ez' által. 3. Lényegében nagyobb társa' dalmi bázisra épülhet a helyi célkitűzések — napjainkban a KB decemberi határozatainak, s általában a párt politikájának — valóra váltása. F. Tóth Pál gyorsan közeledik, s addig át is kell adni rendeltetésének a bor­tárolókat. Az ÉM 31-es Állami Építőipari Vállalat főmérnöke Watzek Miklós a következőkről értesítette szerkesztőségünket: „A cikkben közűitekre vála­szolva tájékoztatjuk önöket, hogy információjuk helyes volt, az építkezés igen vontatottan indult meg. A beruházó — a Magyar Állami Pincegazdaság Alföldi Üzeme — a tervezövál- lalat késése miatt csak április végén tudott szerződéskötésre al­kalmas terveket szolgáltatni. A terveknek még jelenleg is lénye­ges hiányosságai vannak, a szer­ződéskötés akadályai azonban elhárultak. Szerződéstervezetün­ket 1965. május 18-án a beru­házónak megküldtük, s a mun­kát mindhárom helyen — Já­noshalmán, Csengődön és Izsá­kon — megkezdtük. Sajnos, a munkaerő biztosítására tett elő­zetes ígéreteket a helyi szervek nem teljesítették, s ez okozza jelenleg a legnagyobb gondot vállalatunknak. Ismeretes előt­tünk a bortartályok népgazda­sági jelentősége, ezért mindent el fogunk követni, hogy határ­időre elkészüljenek. Kérjük azonban a helyi szervek segítsé­gét is a munkaerő felkutatásá­ban." A munkaerőhiánnyal kapcso­latban szerkesztőségünk felhívta a megyei tanács vb munkaügyi osztályát. Hegedűs József, az osztály előadója elmondta, hogy az ÉM 31-es Építőipari Vállalat munkavezetője — Bencze Ernő — még február 4-én náluk járt és munkásokat kért. Akkor fel­hívták a figyelmét, hogy mielőbb jelentse be, hol. mennyi mun­kásra van szükség. Februárban egyébként 44 munkást akartak már irányítani a 31-es Építő­ipari Vállalathoz, amely azon­ban csak május elején — tehát már későn — jelentkezett újra, hogy 80 kubikos kellene a bor- tároló-építkezéshez. A kecskeméti járási munka­ügyi főelőadó kérdésünkre azt válaszolta, hogy tőle csak két éjjeliőrt kért a vállalat az izsáki építkezéshez. Ily módon meg­állapíthatjuk, hogy a 31-es épí­tők követték el a mulasztást, mert nem tartottak megfelelő kapcsolatot a helyi szervekkel. Jártunk közben a Bajai Hűtő­ház építkezésen, ahol Oszoha Géza főépításvezető elmondta, hogy a jánoshalmi 17 ezer hek­toliteres bortároló-építkezést meg kezdték. A földmunkát gépesí­tik, két 25 tonnás cementsilót és munkásokat irányítanak a helyszínre. Minden szükséges anyag megvan és ha néhány munkást, elsősorban ácsot tud­nak felvenni, szeptember 1-én tárolóképes lesz az új jános­halmi bortartály. Egyébként a csengődi és az izsáki úti tároló­építkezéshez is a hűtőháznál gyártják a vasszerelést Az elő­regyártott vasszerkezetek nagy részét már el is szállították a bortároló-építkezésekhez. A 31-es Állami Építőipari Vál­lalat megyénkben dolgozó épí­tésvezetőségei tehát megtették, amit lehetett, még ha a köz­pontjuk mulasztást is követett el a munkaerő-igénylésnél. A bortárolók határidőre való be­fejezése elsősorban a helyi la­kosság — az említett esetekben a jánoshalmi, csengődi és izsáki termelők — érdeke. Éppen ezért helyes, ha az érintett községi ta­nácsok is segítenek a vállalat munkaerőgondjainak megoldásá­ban. N. O.

Next

/
Thumbnails
Contents