Petőfi Népe, 1965. június (20. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-22 / 145. szám

t. olds! 1965. június 22, kedd Viták Wilson „béke-misssiója" körül Dominikai helyzetkép A francia elnökválasztás előtt DÉL-VIETNAM új ka­tonai vezetői hétfőn rö­vid ceremónia kereté­ben hivatalosan is át­vették a hatalmat polgári elődeiktől. A külön­féle politikai irányzatok képviselői eddig még nem közölték nyilvánosan véleményüket Ngu­yen Cao Ky kormányfő kinevezéséről, de a je­lek arra mutatnak, hogy több csoport, közöttük a katolikusok nem látják őt szívesen. A Lon­donban ülésező brit nemzetközösségi konferen­cia szóvivője az AP jelentése Uzerint hétfőn közölte, hogy a Wilson-féle vietnami „béke­misszió” az eredeti tervek szerint készül fel­adatára. Az Üj Kína Hírügynökség vasárnap esti közlése szerint a misszió élére kijelölt Wil­son brit miniszterelnök „az Egyesült Államok agresszív vietnami politikájának aktív szolgá­latában áll”. A VDK-ban megjelenő Nhan Dán című lap is megállapította: A brit kezdeménye­zés az Egyesült Államok „béketárgyalási csalá­sát” hivatott szolgálni. A Wilson-terv hazai bí­rálói azzal vádolják a brit miniszterelnököt, hogy a nemzetközösségi értekezlet megnyitó ülésén valósággal lerohanta afroázsiai kollégáit, keresztülhajszolta, s az ülésen elhangzott ko­moly fenntartások ellenére a „nemzetközösség egyöntetű határozataként” nyilvánosságra hozta a misszió összetételét. Valamennyi angol hírma­gyarázó elismeri, hogy a misszió puszta össze- állása — függetlenül annak diplomáciai lehe­tőségeitől — Nkrumah elnök részvételén áll vagy bukik. Ugyanis — mint a kormánypárti Sun is elismeri — a küldöttség négy tagjelöltje közül „egyedül a gha- nai elnök tekinthető igazán el nem kötele­zettnek”. VASÁRNAP DE GAULLE elnök különvonat- tal visszaérkezett Párizsba és ezzel befejezte 23. hivatalos vidéki körutazását. Jóllehet ez az út is a jövendő elnökválasztással kapcsolatos kor­teshadjárat volt, az elnököt kísérő újságírók hiába várták azt a szót, amely bejelentette vol­na jelöltségét az elnökválasztásokon. Az újság­íróknak és de Gaulle hallgatóságának meg kel­lett elégedniük az ilyenfajta talányos monda­tokkal: „Ha nem lenne meggyőződésünk, hogy jó az az út, amelyet követnünk kell, sem önök, sem én, nem lennénk itt”. Egyes kommentáto­rok ebből a dcdonai mondatból is arra követ­keztetnek, hogy a tábornok mindenképpen in­dul a decemberi elnökválasztásokon. Egyébként a francia belpolitikának ebben a fontos vonat­kozásában új helyzetet teremtett a Szocialista— Kereszténydemokrata Szövetség bukása. A hi­vatalos gaulleista propaganda most megragadja az alkalmat és az eseményt — mindent egy kalap alá véve — ironikusan úgy tálalja, mint az egész ellenzéki politika tehetetlenségét. Bal­oldali körökben azonban behatóan elemzik a Defferre-ügy tanulságait és nyomatékosan rá­mutatnák arra, hogy megbukott az a politika, amely azt képzelte, hatékonyan harcolhat úgy is de Gaulle ellen, ha közben elzárkózik a Francia Kommunista Párttól, a de Gaulle-rend- szerrel szemben álló, leghatározottabb és leg­következetesebb ellenzéki erővel való bármilyen egy ü ttműködéstől. EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN Kádár lános fogadta Lakshmi Menont Cedenbal Prágában A Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának és a csehszlovák kormánynak a meghívására hétfőn délelőtt hi­vatalos látogatásra Prágába ér­kezett a Mongol Népköztársa­ság párt- és kormányküldött­sége, amelyet J. Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, a minisztertanács el­nöke vezet. Ifi in den felől — IHM liiiiiiiiliiiiiiiiilliiilliiiií! mindenről Kádár János, a Miniszterta­nács elnöke hétfőn fogadta Lakshmi Menőn asszonyt, in­diai külügyi államminisztert. A látogatásnál jelen volt Pé­ter János külügyminiszter, S. V. Patel, az Indiai Köztársa­ság budapesti nagykövete. Az indiai külügyi állammi­niszter látogatást tett Péter Já­nos külügyminiszternél. A látogatáson részt vett Szarka Károly külügyminiszter­helyettes, dr. Kós Péter nagy­követ, a Külügyminisztérium főosztályvezetője. B. K. Sanyal, az indiai külügyminisztérium főosztályvezetője, S'. V. Patel, az Indiai Köztársaság buda­pesti nagykövete. Péter János külügyminiszter megbeszélést folytatott Lakshmi Menőn asszony, indiai külügyi államminiszterrel a két ország kapcsolatainak fejlesztéséről, valamint a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. (MTI) „Mindent megteszünk a bé­kés, méltó és demokratikus ren­dezésért” — jelentette ki va­sárnapi rádióbeszédében Fran­cisco Caamano ezredes, az al­kotmányos dominikai kormány vezetője. Hangoztatta, hogy kormánya „hajlandó megbeszé­léseket folytatni” az Amerikai Államok Szervezetének három­főnyi bizottsága által a hét vé­gén előterjesztett politikai ja­vaslatról, amit „gondosan ta­nulmányozott”. Az ÁÁSZ-terv szerint Do­minikában ideiglenes kormányt kellene alakítani, s a kormány- alakítást 1966. elején általános választások követnék. A három legnagyobb domi­nikai szakszervezeti szövetség közül kettő, a Keresztény Szak- szervezeti Szövetség és a Do­minikai Munkásszövetség vi­szont nem bízik az AÁSZ-terv- ben. A két szervezet vezetői az AÁSZ-javaslatot vasárnap saj­tóértekezleten bélyegezték meg. kijelentve, hogy a terv nem alapszik az 1963-as alkotmá­nyon. A két szakszervezeti szö­vetség a Caamano-kormány tá­mogatása jegyében hétfőre há­romnapos, általános rokon- szenv-sztrájkot hirdetett. E szö­vetségek a dominikai munkás­ság 75 százalékát ellenőrzik. Minden akadályt elhárítanak az afroázsiai csúcsértekezlet elöl (Folytatás az 1. oldalról.) volt Szelasszié etióp császár, Ajub Khán pakisztáni köztár­sasági elnök és kedvezően nyi­latkozott a kérdésben Nasszer, az EAK elnöke is. A Csou En- laj kínai miniszterelnök tisztele­tére rendezett banketten pohár­köszöntőben foglalkozott az al­gériai helyzettel, s elítélte azo­kat a mesterkedéseket, melyek a második afroázsiai értekezlet létrejöttének megakadályozására irányulnak. Japán azonban el­halasztotta, tekintettel az algé­riai politikai helyzetre az érte­kezleten részt vevők küldöttsé­gének algíri útját. A Patet Lao pedig rádión közzétett nyilatko­zatában ismertette álláspontját, amely szerint csak az ország három politikai irányzatát kép­viselő nemzeti egységkormány ! küldöttsége jogosult arra, hogy törvényesen képviselje Laoszt az algíri tanácskozásokon. Maga Buteflika külügyminisz- ! tér is nyilatkozatban foglalko­zott a kérdéssel. Hangoztatta, hogy egyes sajtóorgánumok és rádióállomások az imperialisták utasítására olyan híreszteléseket kürtőitek világgá, melyek ké­tessé szeretnék tenni ezt a tör­ténelmi ülést. A hétfői francia lapok ve­zető helyen foglalkoznak az al­gériai változásokkal. Valameny- nyi közlemény hangoztatja, hogy a fordulat meglepődést keltett politikai körökben. A L’ Hurna- nité a Francia Kommunista Párt lapja rámutat, hogy a helyzet­ről nehéz pontos képet alkotni. Sok az ellentmondás az esemé­nyekben, és egész sor politikai kérdés teljesen tisztázatlan. A lap rámutat, hogy a rendszer olyan ellenségei, mint Khider és más ellenzéki vezetők öröm­mel fogadták Ben Bella bukását, és azt hogy az Algériában fo­ganatosított letartóztatások fő­leg haladó személyiségeket érin­tenek. A kormánylapok azonban egybehangzóan megállapítják, hogy a jelek szerint nem lesz változás az algériai politikában. Huari Bumedien életrajza ÉVFORDULÓRA A?ALBÁNIA ti.-BELGIUM BU.« BULGÁRIA CS.' CSEH- LAORVA PROTEKTORÁTUS O-DANTA ts0:GÖROGÖRSZÁ6 H: HOLLANDIA HO. HORVÁTORSZÁG L MENŐVEL E& KORMÁNYZÓSÁG IU.'LUXEMBURG M'. 0 T MAGYAR ORSIM \A-MONTENEGROÜ-POMÁW4ShSWMSlbmVÁV4 MOSZKVA Hétfőn Izraelbe utazott az SZKP küldöttsége, amely részt vesz az Izraeli Kommunista Párt XV. kongresszusán. MINSZK (TASZSZ) Vasárnap este a belorusz párt- és állami vezető szervek vacsorát adtak Joszip Broz Tito elnök tiszteletére. A va­csorán Vaszilij Kozlov, a Belo­rusz SZSZK Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke, továbbá Anasztasz Mikojan és Joszip Broz Tito mondott pohárkö­szöntőt. RÖMA (TASZSZ) A firenzei rendőrség politikai osztálya eljárást indított Ro­berto Marmuggi, az Olasz Kom­munista Párt firenzei titkára ellen azért, mert gyűjtést in­dított egy Vietnamba küldendő frontkórház részére. A rendőr­ség „engedély nélküli pénz- gyűjtés” bűntettével vádolja Marmuggit. MOSZKVA (TASZSZ) A Moszkvába érkezett iráni sah hétfőn hivatalos látogatást tett Mikojan elnöknél a Kreml­ben. SZÖUL (AP) A rendőrség hétfőn könny­gázbombákkal verte szét több mint ötezer diák tüntetését, akik a japán—dél-koreai szer­ződés ellen tiltakoztak. A szer­ződés aláírása kedden esedékes Tokióban. A rendőrség több mint ötven diákot letartóztatott. MEXICO (AP) Vasárnap a hatodik hagyo­mányos Zacatenco-autóverse- nyen egy óránként 160 kilomé­teres sebességgel száguldó ver­senyautó megcsúszott a pályán és a nézők közé rohant, hatan meghaltak, nyolcán pedig sú­lyosan megsebesültek. Közel negyed évszázada, 1941. jú­nius 22-én hajnalban megindult a fasiszta hadigépezet, hogy a „Bar- barossa-terv” utasításai alapján há­rom hónap alatt lerohanja a Szov­jetuniót. A támadás megkezdésének idő­pontjában a fasiszta Németország fegyveres erőinek összlétszáma 7,3 millió fő volt. A Barbarossa-terv keretében ennek az erőnek hetven százalékát vonultatták fel a Szovjet­unió nyugati határaihoz. A német fasiszta hadsereg 152 hadosztálya és 2 dandára mellett Finnország 16 hadosztályt és három «andárt, Ro­mánia 13 hadosztályt és 9 dandárt, Magyarország pedig 1 dandárt ve­tett be a Szovjetunió ellen. E mint­egy 190 hadosztálynyi erőt 3900 né­met és 1000 csatlós (román és finn) repülőgép, 3700 harckocsi és kere­ken 50 000 ágyú és aknavető támo­gatta. Kezdetét vette az emberiség történetének legvéresebb háborúja. Mellékelt térképünk Európát mu­tatja be a fasiszta támadás meg­indulásának Időszakában. Jelmagyarázat: 1 — a fasiszta Németország és szövetségese, Olaszország, a csatlós államok (Bulgária, Finnország, Ma­gyarország, Románia) és a megszállt területek. Ez utóbbiakhoz tartozott Albánia, Belgium, Csch-Morva Véd­nökség, Dánia, Görögország, Hol­landia, Horvátország, Lengyel Fö- kormányzóság, Montenegro, Norvé­gia, Szerbia, Szlovákia és Francia- ország északi területe. 2 = fő támadási irányok a Bar­barossa-terv szerint. 3 = az Arhangelszk—Kujbisev— Baku városok vonala, a legtávolab­bi előrenyomulás szakasza a „Bar- barossa-terv alapján. A náci Német­ország a Szovjetunió elleni táma­dáshoz felhasználta saját, csatlósai és az elfoglalt európai államok ha­diiparát. 4 = a kohászat, 5 = a kőolajkitermelés és" feldolgo­zás, 6 = a tank- és páncélozott jármű- gyártás, 7 -= ágyú- és egyéb fegyvergyártás, 8 = a hajógyártás, 9 = a repülőgépgyártás legfonto­sabb telephelyei. Huari Eumedien 1925-ben Született az Algéria keleti ré­szén levő Guelmában. Muzul­mán egyetemeken végezte ta­nulmányait — Tuniszban — a lEitouna, Kairóban pedig az El lAzhar egyetemen arab irodal­mat tanult. Tanulmányai befe­jezése után tanár lett. Kairóban csatlakozott azok­nak a fiatal algériai forradal­mároknak a csoportjához, akik fegyveres felkelést készítettek elő a francia gyarmatosítók el­len. 1955-ben illegálisan vissza­tért Algírba és tevékeny részt vett a nemzeti felszabadító hadsereg harcaiban. 1957-ben az 5. katonai körzet (Oran) pa­rancsnoka lett. 1960. március 12-én az algé­riai nemzeti felszabadító had­sereg vezérkari főnökévé ne­vezték ki. Az Algériai Forrada- ! lom Országos Taríácsának tag­jává választották és aktívan közreműködött a Nemzeti Fel- szabadítási Front tripollszi programjának kidolgozásában. 1962 nyarán, amikor súlyos nézeteltérések merültek fel az [ideiglenes kormány egyes tag­ijai és a Nemzeti Felszabad! tási i'Front Politikai Bizottsága kö­zött, Bumedien a politikai bi- ; zottság forradalmi programját ' támogatta. 1962. augusztus vé­gén—szeptember elején a Nem­zeti Felszabadítási Front Poli­tikai Bizottságához hű csapatok élére állt. 1962 szeptemberében, az Al­gériai Népi és Demokratikus Köztársaság kikiáltása után Bumedien Ben Bella kormá­nyában hadügyminiszteri tárcát kapott, 1963 szeptemberében pedig a minisztertanács első el­nökhelyettese is lett. Bumedien különösen a nem­zeti felszabadító hadsereg kato­nái és tisztjei között nagy te­kintélyt élvez, hiszen velük vi­selte a háborús évek nehézsé­geit.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents