Petőfi Népe, 1965. június (20. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-18 / 142. szám

S. oldal 1965. június 18, péntek Fehér Lajosnak, az árvízvédelmi kormánybizottság elnökének nyilatkozata Fehér Lajos, az árvízvédelmi kormánybizottság elnöke, csü­törtökön Dégen Imre árvízvé­delmi kormánybiztos társaságá­ban megszemlélte a dunai ár- vízvédelem helyzetét. A Duna veszélyeztetettebb szakaszainak, az árvízvédelem legfőbb front­jainak bejárása után a követke­ző nyilatkozatot tette: — A Duna magyarországi sza­kaszán a tavasz kezdete óta már a hetedik árhullám ostromolja az árvízvédelmi töltéseket. Ami­óta a dunai védművek megépül­tek, ilyen hosszú ideig tartó és ilyen magas árvíz még nem tette próbára teherbíró ké­pességüket. Fokozza a védekezés nehézségét az a körülmény is, hogy az egész magyar Duna-szakasz mentén mintegy 500 kilométer hosszúságú gátrendszeren egy­idejűleg kell védekezni. — Az ország közvéleménye napról napra feszült figyelem­mel kíséri azt a küzdelmet, amelyet a vízügyi szervek, a honvédség alakulatai, a tanácsok és a közlekedési szervek dolgo­zói, a szakmunkások, valamint a közvetlenül érintett lakosok ezrei folytatnak a Duna mentén fekvő falvakat, városokat és a mintegy 520 000 hold termőföl­det mentesítő gátrendszer védel­mében. Mérnökök, technikusok, gátőrök, honvédek, szakmunká­sok példamutatóan állnak helyt és a munkából derekasan kive­szi részét az érdekelt lakos­ság is. A védekezést egyre nagyobb erők végzik; az összlétszám már 36 000 fölött van. — A fővárosban, továbbá Győr, Komárom, Szentendre, Baja és Mohács körzetében megnyugvással láttam azt a fe­gyelmezett, szervezett munkát, amelynek jóvoltából a minden eddigit felülmúló "magasságú és rendkívül elhúzódó árvizet ed­dig sikerült a védtöltések között tartani. — A védekezés sikerét haté­konyan segítette és alátámasz­totta az anyagi erők nagymérté­kű összefogása. A kormány — felmérve a helyzet súlyosságát — már az első naptól kezdve jelentős anyagi és technikai erő­ket biztosított a védelmi mun­kálatokhoz. Nagy mennyiségű követ, 2,5 millió homokzsákot, s mintegy 500 tonna súlyban 22 000 acélszédpallót használtak fel eddig. A hosszú frontszaka­szon többek között az is elő­segítette a védekezés sikerét, hogy gyors intézkedésekkel gé­peket és anyagot irányítottak az ország más területeiről is a veszélyeztetett pontokra. — A védekezés eredményes­ségéhez hozzájárultak az 1954- es árvíz után végrehajtott töl­téserősítési munkák. Segítette a védekezést a csehszlovák és a jugoszláv vízügyi szervekkel kialakí­tott szoros együttműködés. — Az elmúlt napokban kriti­kus helyzet alakult ki Komá­romnál! Itt elsősorban a vasúti pályaudvar volt veszélyben, amit a védekezésben közremű­ködő szervek gyors és hatékony beavatkozásával sikerült elhá­rítani. Az itt tanúsított helytál­lásért külön elismerés illeti a vízügyi dolgozókon és a honvéd­ségi alakulatokon kívül a MÁV- páíyamunkásokat. — Ugyancsak súlyos helyzet­be került a Szentendrei-sziget is. Itt az áradás növekedésével na-szakaszon kialakult hely­zet, ahol a töltések már erősen át­áztak és az emelkedő víz ellen 17 kilométer hosszú nyúlgátat kellett építeni. — A derekas helytállásnak, a már több mint két hónap óta folyó szívós küzdelemnek és az anyagi erők nagymérvű beveté­sének köszönhető, hogy a rend­kívüli árvíz ellenére eddig gát­szakadás sehol nem töi-tént. A védekezés legnehezebb szakasza azonban most kö­vetkezik. Az áradás az elő­rejelzések szerint Budapes­ten körülbelül 60 centimé­terrel, Mohácsnál mintegy 80 centiméterrel is megha­ladhatja az eddig észlelt legmagasabb dunai vízállást. Ez arra figyelmeztet, hogy a gátak védelmét fokozni kell. Az eddiginél is gondosabb megfi­gyelés alatt kell tartani a véd- műveket, hogy a kritikus helye­ken a szükséges megelőző és el­hárító intézkedéseket haladék­talanul meg tudják tenni. — A vízügyi szervek, az üze­mek dolgozói és a .gátakon helytálló katonák ezrein kívül természetesen, továbbra is múl­hatatlanul szükség van a lakos­ság példamutató segítségére. A kormány bizonyos abban, hogy a közvetlenül veszélyeztetett te­rületek lakossága a komoly hely­zethez méltóan teljesíti a tör­vény által is előírt kötelességét és késedelem nélkül kiveszi a részét a védekezési munkákból. — Néhány helyen az élet- és vagyonbiztonság érdekében sor került a lakosság biztonságos helyre történő kitelepítésére. A védekezés azonban — az ottma­radt értékek megóvására — a kiürített területeken is változat­lanul tovább folyik. A kitelepí­tés mindenütt rendben ment végbe. Az érintett lakosság pél­daadó, fegyelmezett magatartást tanúsított. A Duna mentén mint­egy 3,5 ezer családot kellett ed­dig biztonságosabb helyre köl­töztetni és több mint 10 000 szá­mosállatot kellett a veszélyezte­tett területekről elszállítani. A Duna további áradása újabb ki­telepítéseket tehet szükségessé. Az árvízvédelmi kormány­bizottság felhívja a veszé­lyeztetett területek lakossá­gának figyelmét, hogy a ki­ürítés során a hatóság ren­delkezéseit fegyelmezetten hajtsa végre, mert ez biztosítéka a kiürítés gyors és sikeres végrehajtásá­nak. A részlegesen kiürített te­rületeken a munkabíró férfi la­kosság továbbra is tevékenyen vegye ki részét a védelmi vona­lakon folyó munkákból. — Bízunk abban, hogy közös összefogással a védekezésben részt vevő vízügyi dolgozók a honvédségi erők helytállásával, a lakosságnak az eddiginél is erőteljesebb közreműködésével, a Duna mentén a további vé­dekezést eredményesen folytat­hatjuk — rnond-a befejezésül Fehér Lajos, az árvízvédelmi kormánybizottság elnöke. (MTI) Tito elnök pénteken a Szovjetunióba utazik Magyar-lengyel testvériség MSZMP-KÜLDÖTTSÉG UTAZOTT FINNORSZÁGBA A Finn Kommunista Párt Központi Bizottsága meghívásá­ra Gáspár Sándornak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politi- Bizottsága tagjának, a budapesti pártbizottság első titkárának j vezetésével csütörtökön magyar pártküldöttség utazott Helsinki­be. Búcsúztatásukra a Ferihe­gyi repülőtéren megjelent Nyers Rezső, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára és Púja Frigyes, a Központi Bi­zottság külügyi osztályának ve­zetője. A JKSZ KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK PLENÁRIS ÜLÉSE Belgrádban a jugoszláv szö­vetségi gyűlés épületében Jo- szip Broz Tito elnökletével megkezdte munkáját a JKSZ Központi Bizottságának plená­ris ülése. Az ülés napirendjén a JKSZ VIII. kongresszusán kitűzött cé­lok megvalósítása és a további feladatok, a végrehajtó bizott­ság beszámolója a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége VIII. kongresszusa óta végzett mun­káról és a jugoszláv gazdaság időszerű kérdései szerepelnek. SZOVJET BÉKEHARCOSOK ÉRTEKEZLETE Moszkvában, a szakszerveze­tek házának oszlopcsarnokában, kétezer küldött és vendég rész- ; vételével megnyílt a szovjet I békeharcosok országos értekez- ‘ lete. A szovjet köztársaságok társadalmi tömegszervezetei is képviselve vannak. Megvitatják a Helsinkiben sorra kerülő bé- ke-vilégkongresszus előkészüle­teit. Jelen van a Béke-világta- nács küldöttsége is. Joszip Broz Tito jugoszláv köztársasági elnök, a Jugoszláv j Kommunisták Szövetségének főtitkára a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa Elnökségének, a szovjet Minisztertanácsnak és az SZKP KB Elnökségének meghívására június 18-án feleségével együtt hivatalos látogatás céljából a Szovjetunióba utazik. Hírek sorokban ! A FLN Központi Bizottságának határozata Algírban nyilvánosságra hoz­ták a Nemzeti Felszabadítási Front Központi Bizottsága jú­nius 14—16-i plenáris ülésének határozatát. A plenum követeli a földre­form új szakaszának előkészíté­sét. Ennek érdekében rövid időn belül törvényt kell hozni a földtulajdon korlátozásáról az 1964 júliusi plénumon kidol­gozott elveknek megfelelően. Meg kell alakítani a helyi pa­rasztszövetségeket, amelyek mozgósítják a szegény- és a kö­zépparasztokat a földreform és a szocialista forradalom felada­tainak megvalósítására. „Meg kell határozni a szö­vetkezetek alapelveit és ki kell dolgozni a különböző típusú termelőszövetkezetek szervezeti szabályzatát” ■— hangsúlyozzák. Az ország iparosításánál a szo­cialista szektor fejlesztését, a kereskedelem fejlesztésénél a hazai termékek hatékony védel­mét követeli a plénum. Újabb összetűzések Dominikában Tovább növelik Dél-Vietnamban az amerikai csapatok létszámát versenyt futva kellett magasí­tani és erősíteni a gátakat, hogy azok a minden eddigit mégha- | ladó árvíz ellen is védelmet nyújtsanak. — Különösen nehéz feladat elé állítja a védekezőket a Baja és Mohács alatti Du­A BIZTONSÁGI Ta­nács szerda esti domini­kai vitájában U Thant ENSZ-főtitkár ismertet­te Santo Domingo-i megbízottjának helyzetje­lentését és Caamano ezredesnek, az alkotmá­nyos erők vezetőjének az összetűzésekről adott nyilatkozatát. Caamano hangsúlyozta előre ki­tervelt agresszióról van szó, s ennek bizonyíté­ka, hogy az Imbert és Wessin tábornokok ellen­őrzése alatt álló rádióállomások a támadást meg­előzően egész nap megszakítás nélkül felhíváso­kat intéztek a lakossághoz. Fedorenko szovjet küldött felszólaláséban támogatta a Mayobre San­to Domingo-i ENSZ-megbízott jogkörének kiszé­lesítéséről előterjesztett javaslatot, állást foglalt amellett, hogy Mayóbre indítson vizsgálatot a katonai junta emberei által végrehajtott kegyet­lenkedések ügyében. Fedorenko indítványozta, hogy a Biztonsági Tanács Santo Domingóban az amerikai agresszió áldozatává vált Dominika fő­városában folytassa ülésszakát. A szovjet javas­lattal szemben Yost amerikai delegátus azzal az ellenvetéssel élt, hogy a Biztonsági Tanácsnak „nem feladata, hogy utazgasson”. Fedorenko vá­laszában idézte az ENSZ alapokmányának ide­vágó cikkelyét, mely szerint a Biztonsági Tanács üléseit nemcsak az ENSZ székhelyén, hanem bármely más helyen is megtarthatják, ha ez a tagországok véleménye szerint jobban előmoz­dítja a tanács munkáját. Szerdán egyébként két újabb összetűzésre került sor a dominikai fővá­EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN rosban az Ameri ka-közi erők és Caamano alkot­mányos elnök egységei között. Az Amerika-közi erők az összetűzések során tüzérséget is alkal­maztak, sőt a felkelők állásait este lőtte egy amerikai hadihajó is. A MCNAMARA hadügyminiszter által bejelen­tett újabb csapaterősítések Vietnamba küldése tovább növeli az amerikaiak elkötelezettségét Délkelet-Ázsiában. Katonai szakértők egybe­hangzó véleménye szerint — a jelenlegi irány­zat folytatása mellett — a 75 ezres létszám ko­rántsem jelent felső határt. Az amerikai csapa­toknak ugyanis lényegében át kell venniük a szabadságharcosok elleni akciók fő terhét az. egyre inkább széthulló dél-vietnami hadseregtől, amely félmilliós létszáma ellenére sem tud meg­birkózni ezzel a feladattal. Ez esetben Ameri­kának százezer fő fölé kell növelnie Dél-Viet­namban állomásozó harci alakulatainak számát. Egyes politikai megfigyelők különösen szeren­csétlennek tartják, hogy az újabb csapaterősíté­sek kiküldésének bejelentése a brit nemzetkö­zösség miniszterelnöki értekezletének előestéjén történt. Az ázsiai és afrikai nemzetközösségi ta­gok elítélik az amerikai politikát, és a vietnami háború haladéktalan befejezését követelik. Az Egyesült Államokban is felújult a mozgalom a vietnami háború ellen. Röviddel McNamara saj­tókonferenciája előtt több száz tüntető vonult a Pentagonhoz, hogy követelje a vietnami háború befejezését. len, követelve Lengyelország Odera—Neisse határának nem­zetközi elismerését. S harco­lunk közösen a mi barátsá­gunknak is keretet adó test­véri szövetségi rendszer, a szocialista országok közösségé­nek, egységének megszilárdítá­sáért. Az 'évforduló mindig alkal­mas a visszatekintésre. S nagy elégedettséggel nyugtázhatjuk azokat az eredményeket, ame­lyeket népeink elértek a közös utón. Különösen gyorsan fej­lődtek gazdasági kapcsolata­ink, főként a legutóbbi évek­ben, A KGST keretében 1958- ban létrejött magyar—lengyel gazdasági együttműködési bi­zottság kedvezően formálta a két ország gazdasági ágainak tartós termelési együttműködé­sét, amellett, hogy ebben az időszakban a kölcsönös keres­kedelmünk kétszeresére emel­kedett. Így párosult az egysze­rű forgalomnövekedés a mun­kamegosztás, a szakosítás, a közös vállalkozások, a műszaki és tudományos együttműködés, az egybehangolt tervezés fej­lődésével. S hasonlóan kedvező, az utóbbi években különösen meggyorsult fejlődésről számol­hatunk be az élet minden terü­letén; az elmélyülő kulturális kapcsolatoktól a társadalmi érintkezés más formájáig. A barátsági szerződés aláírá­sának évfordulóján tehát öröm­mel nyugtázhatjuk, hogy a szer­ződéses kötelezettségek teljesí­tése mindkét népnek, ország­nak nagy hasznára vált, hozzá­járult annak a jövőnek az épí­téséhez, amelynek jegyében /o- gant ez a szerződés. Népünk a mai napon is őszintén kívánja, hogy ez a mély gyökerekből táplálkozó barátság tovább mé­lyüljön a következő években is. Hagyományos és történelmi a magyar—lengyel barátság, amelynek kiemelkedő dátuma az a nap, 1948. június 18., ami­kor a két — szabadságért any- nyit és oly sokszor közösen harcoló nép — szabaddá vál- tan megkötötte egymással a barátságnak és a kölcsönös se­gélynyújtásnak az egyezményét. A haladásért folytatott küzde­lem közös múltjának, a kos- suthok és bemapók, a lengyel nemzeti felkelés magyarjainak és 1848. és 1919. lengyel ön­kénteseinek méltó folytatása ez a szerződés, amely e múltnak bázisán a jövő Lengyel- és Ma­gyarországát fűzte egybe. S e majd két évtizedben ka­pott a lengyel—magyar barát­ság igazi, sokoldalú tartalmat, vált valóságos együttműködé­sévé a két nép egészének. A szocialista jövő közös igénye, s az azon történő együttes mun­kálkodás — ez az igazi tarta­lom. A szocialista építés sors­döntő éveiben kovácsolódott törvényszerűen a két ország kapcsolata, s nőtt túl a tizen­hét éve kijelölt kereteken is. Kapcsolataink alapja elveink egysége, marxista—leninista pártjaink megbonthatatlan elvi egysége; a nézetek azonossága korunk dönffi kérdéseiben, a világpolitika és a nemzetközi munkásmozgalom valamennyi problémájában. S azonos tette­ink iránya is. Ezért lépünk fel egységben a nemzetközi fóru­mokon; támogatja hazánk tel­jes határozottsággal a lengyel kormány javaslatait Közép- Európa atommentesítésére, il­letve az atomfegyverek befa­gyasztására; küzd népünk len­gyel testvéreivel együtt a mind­kettőnkre oly sok áldozatot kényszerítő német imperializ­mus újabb agresszív tervei el-

Next

/
Thumbnails
Contents