Petőfi Népe, 1965. június (20. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-18 / 142. szám
19G5. jóírius 18, péntek 3. oldal Pályázati felhívás a termelőszövetkezetek tervezési és számviteli rendszerének egyszerűsítésére A Földművelésügyi Minisztérium pályázatot hirdetett a termelőszövetkezetek szakmai vezetői, a tanácsok mezőgazdasági és pénzügyi osztályai, valamint a bankszervezet dolgozói, a kutató- és oktatóintézmények e kérdésekkel foglalkozó munkatársai részére a termelőszövetkezetek tervezési és számviteli módszereinek egyszerűsítésére. Tíz meghatározott téma kidolgozásával lehet pályázni. A témák között szerepel a segédüzemi szolgáltatások tervezése, a termelési folyamat analitikus elszámolási rendszere, a termelési és pénzügyi tervsóma egyszerűsítése stb A pályázatok beadási határideje 1965. július 31. Értékelésükre és a pályadíjak odaítélésére 1965. szeptember 15-ig kerül sor. A pályázat részletes feltételeit a Mezőgazdasági Értesítő 21. száma közli. (MTI) II kecskeméti zöldség és az angolok Ha valamelyik — praktikus gondolkozású — ismerőse belekukkantott volna Burits Oktáv útitáskájába közvetlenül hazaérkezése után, bizonyára elképedve állapítja meg, hogy nem orkánkabátot, nylonharisnyát. gyapjúpulóvert hozott Angliából, hanem néhány doboz szárított zöldséget és leveskészítményt. Ráadásul még csak nem is azért tömte degeszre kofferját sárgarépával, zöldbabbal, hogy lakomát csapjon a szomszédoknak. Az egész poggyász idevándorolt a Kecskeméti Konzervgyár szárítóüzemének apró irodájába. Dísznek? Nem. Szemléltető eszköznek az érdekes tapasztalatok mellé. A hagyma titka — Tizenegy üzemet látogattam meg Angliában — meséli a szárítóüzem vezetője. — Ütam célja az volt, hogy — a TERIMPEX megbízottjával együtt — újabb szerződéseket kössek, meghallgassam az áru minőségével kapcsolatos észrevételeket és nem utolsósorban hasznos tapasztalatokat szerezzek. — A Kecskeméti Konzervgyár ezek szerint nem kereskedelmi cégekkel, hanem feldolgozó üzemekkel áll kapcsolatban? — Igen. Szárítmányainkat a vállalatok egy része saját gyártmányaival együtt hozza forgalomba — adjusztálás után. — De akadnak olyanok is — mint például a Knorr-cég —, amelyek leveskészítményeikhez használják fel a Kecskemétről kapott zöldséget. Ez az üzleti kapcsolat számunkra megfelel. Partnereink megkerülésével nem igen boldogulnánk az angol piacon. A továbbiakban arról beszél vendéglátóm, hogy az áru minőségével általában elégedettek a tengeren túliak. A Farms Products Ltd. vezetői például különösen a szárított hagyma ízét és szép fehér színét dicsérték. Őszintén megmondták, hogy vásároltak már nyers hagymát is Magyarországról, próbaképpen. de lényegesen sárgább készárut kaptak. Puhatolták, hogy mi a kecskemétiek titka. Az üzemvezető minden kérdésre szívesen válaszolt, de ezt elengedte a füle mellett. Fotocellás MEO — Természetesen nemcsak elismerő megjegyzést hallottam árunkkal kapcsolatban — folyKarrier tatja az üzemvezető. — Többen szóvá tették például, hogy még mindig találnak néha idegen anyagot — faforgácsot stb. — a zöldség között. — Gondatlanság? — Nem mindig. Szerepet játszik az is, hogy néhány munkafolyamatot még nem gépesítettünk tökéletesen. Az egyik külföldi üzemben például már fotocellás berendezés ellenőrzi a szalagon futó készáru tisztaságát. Természetesen mi is igyekszünk lépést tartani a technika gyors fejlődésével. A' jövő évben fejeződik be a szárítóüzem rekonstrukciója. Sok új gépet vásárolunk. — Ilyen fotocellás berendezést is? — Nincs kizárva. Miért csak külföldön ? Előreláthatólag néhány új gyártmányt is bevezet majd a szárítóüzem Burits Oktáv tapasztalatainak felhasználásával. Már az idén elkezdik például a szeletelt zöldbab gyártását, amelyet eddig főképpen Rhodesiából és Franciaországból vásároltak az angolok. Szeretnének mielőbb olyan szép piros sárgarépa-szállítmányt is készíteni, mint amilyet az üzemvezető egy kis tasakban magával hozott. Ehhez azonban az szükséges, hogy a mezőgazdaság a színértékben gazdagabb répái aj tából is elegendő mennyiséget termeljen. A szép csomagolású, hangzatos nevű levesek (például: Florida), szárított zöldségek szinte étvágyat csinálnak az embernek. Indokolt tehát a kérdés: vajon a hazai fogyasztók körében nem lenne sikerük ezeknek a cikkeknek? Burits Oktáv válaszul elmondja, hogy nálunk szinte egész évben kapható friss zöldség. Az érdeklődés hiányát azonban ez nem teljesen indokolja. A vendéglátóiparban dolgozók a megmondhatói, hogy tél végén és tavasszal milyen nehéz beszerezni a zöldséget a konyhák számára. Arról nem is beszélve, hogy ebben az időszakban igen magas az ára is. — Inkább azt mondhatjuk tehát, hogy nálunk még nem ismerik eléggé a zöldségszárít- mányok előnyeit — vallja az üzemvezető. Reméljük, hogy ez félig- meddig önkritika is, és a konzervgyár vezetői a rekonstrukció megvalósítása után — a kereskedelemmel karöltve — nagyobb propagandát fejtenek ki a külföldön már „befutott” cikk mellett, mint eddig. Valahogy úgy, ahogy azt az angol cégek teszik. Békés Dezső A vízszolgáltatási rendelettervezetről tárgyalt a megyei tanács építésű közlekedési és vízügyi állandó bizottsága szolgáltatásra vonatkozó, 1958- ban kiadott kecskeméti városi tanácsi, valamint az 1959-ben megjelent megyei tanácsi rendeletet a két vállalat jellegének megfelelően kell átdolgozni. A rendelettervezet felett élénk vita alakult ki. Az állandó bizottság tagjai helyeselték többek között a rendelkezésnek azt a szakaszát, hogy az utcai vízvezeték-hálózattal minden házingatlant külön kell összekapcsolni. Házi csatlakozást tehát egyik telekről a másikra átvezetni tilos. Javasolták a bizottság tagjai, hogy a különböző vitás ügyek elkerülése érdekében fogyasztói alapdíjat is állapítsanak meg. E szerint a 13 milliméter átmérőjű vízmérőnél 15 köbméter, a 20 milliméter átmérőjű vízmérőnél 30 köbméter víz után kell a fogyasztási alapdíjat fizetni negyedévenként. Amennyiben többet mutat a vízmérő, a szerint kell a vízdíjat fizetni. Az alapdíjat egyébként az egy lakosra eső legminimálisabb fogyasztás figyelembevételével szabták meg. Végül a bizottság a helyi vízkárelhárítás különböző problémáiról tárgyalt. Tegnap Kecskeméten, a Bács- Kiskun megyei Tanács Építési, Közlekedési és Vízügyi Állandó Bizottsága ülést tartott, amelyen a vízszolgáltatásra vonatkozó tanácsi rendelettervezetet vitatták meg. Tánczos Sándor, az állandó bizottság elnöke a tanácskozás megnyitásakor elmondta, hogy az elmúlt években jelentősen fejlődött a megyében az ivóvíz-szolgáltatás, ezért módosításra szorulnak a korábban kiadott tanácsi rendeletek. Ezután Peréiíyi Antal, a megyei tanács vb építési, közlekedési és vízügyi osztályának főmérnöke ismertette a rendelettervezetet. Elmondta, hogy 1965. január 1-én megalakult az Észak-Bács megyei, valamint a Dél-Bács megyei Vízmű Vállalat. Az előbbi a Kecskeméti Vízmű Vállalatból lett megyei vállalat. Ezért a vízHárom lány a Tisza gyöngyéből Fullasztó a déli hőség. A kerílís melletti gyalogösvényen három lány kerékpározik. Hazafelé sietnek, ebédelni. így, együtt, ők a tiszakécskei Tiszagyöngye Tsz egyik hattagú ifjúsági munkacsapatának — a fele. Három lány, alig tizenhat évesek. Kicsit hasonlítanak is egymásra. Talán azért, mert az arcukat és a lábukat egyforma barnára égette a nap. A munkacsapat-vezető; Varga Ilona, a másik kettő: Szabó Erzsébet és Bolyós Mária. Megállnak egy pillanatra: — Miért éppen róluk akarunk írni? Hogy miért? Hamar kiderü'. Ök ugyanis azok, akik tavaly valamennyien még a Helvéciái Állami Gazdaság újbögi üzemegységében dolgoztak. Mindjárt az általános iskola elvégzése után. A télen aztán, mintha összebeszéltek volna, egyszerre elhatározták, hogy átjönnek a szövetkezetbe. — Azért — magyarázza Varga Ilona —, mert a szüléink is itt dolgoznak... Nena. nem ők mondták, hogy jöjjünk ide. önmagunktól határoztuk el. Azt hiszem, itt jobb nekünk. Természetesen felvették őket a közös gazdaságba, kertészeti munkára. A tél végén, s kora tavasszal, az üvegházban dolgoztak. Néha éjszaka is. Amikor például tápkockákat kellett csinálni a palánták részére. Később amikor jobb idő lett, azzal a kéréssel lepték meg a vezetőket, hogy adjanak nekik külön területet, amelyet csak ők művelnek. Mennyi kell? Hét hold. És megkapták. Teleültették káposztával, uborkával, paradicsommal. Az ápolási munkákat százalékra vállalták. A tsz vezetői azt ajánlották nekik, hogy egy idősebb asz- szony legyen a munkacsapatuk vezetője. Hogy szem előtt legyenek. De ők azt mondták: „Szemmel tart bennünket a KISZ. Hiszen mindnyájan a tagjai vagyunk. A területünkön pedig jobb szeretnénk mi magunk lenni.’’ Hát legyen, ha úgy akarják — volt a vezetőség döntése. És a lányok vállalták még egy t hold kukoricának a megművelését is. Ennek a terméséből is százalék szerint részelnek. Ha nincs munkájuk a vállait területen, más brigádba osztják őket. Ilyenkor négy forint órabért kapnak. Legutóbbi vasárnap együtt voltak a Tőserdőben, az ifjúsági napon. Máshova is együtt járnak: moziba, cukrászdába,, vagy táncolni. — Délelőtt mit csináltak? — Cseresznyét szüreteltünk. Most arra került sor .... Szégyenlősen bevallják, hogy a vállalt területükön kissé elmaradtak. A sok eső miatt. De majd pótolják elmaradásukat, csak jó idő legyen. Egészen biztos, hogy pótolják. Már csak azért is, mert nem átmeneti időre jöttek a termelőszövetkezetbe, hanem véglegesen. i H. D. Kunczly Sándor, az ÉM 31-es Állami Építőipari Vállalat építésvezetője — Halló izsáki pinceépítkezés? — Igen, itt Kunczly Sándor építésvezető. — Hogyan halad az Ön irányítása alá tartozó izsáki és csengődi bortároló építése? Értesüléseim szerint Csengődön munkaerőhiánnyal küzdenek, mert a helyi szervektől nem kaptak megfelelő támogatást. — Igen, eddig csak ígéretet kaptam. Egyébként mindkét helyen ott van már az építkezéshez szükséges anyag. Izsákon jól halad a munka, 43 munkással dolgozunk. Ebből 23-at az Izsáki Állami Gazdaság adott át, amelynek vezetői nagy megértéssel igyekeztek segíteni munkaerőhiányunkon. — Mint mondták, kötelességüknek érzik, hiszen nem mindegy, el tudják-e majd őszre helyezni a községben termett bort. Csengődön sajnos, más a helyzet. E hét elején nyolc munkást irányítottam át Izsákról a csengődi építkezésre, hogy ott is megkezdődhessen a munka. Jelenleg az alapozáson dolgoznak. Tíz segédmunkásra lenne helyből szükségünk, akkor itt se lenne baj. A helyi szervek azonban még nem küldtek hozzánk munkásokat. Kedden ugyan a járási tanács munkaügyi főelőadója végre kijött, s a tabdi Ifjúgárda Tsz-be mentünk együtt, ahonnan hétfőn adnak választ, hogy kapunk-e tőlük hat-nyolc embert. A helyi tanácstól azonban még eny- nyi segítséget sem kaptam. A kiskőrösi járásban más tekintetben is nagyon kevés megértésre találtam. A Kiskőrösi Állami Gazdaság Csengődi Üzemegységében kértem, hogy a csengődi tároló építésen dolgozó tíz munkás részére adjanak térítés ellenében kosztot. A gazdaság központja nem adott rá engedélyt ezért, Kecskeméten kellett bérelnem egy három és fél tonnás tehergépkocsit, amely Izsákról áthordja Csengődre a kosztot. Ez naponta kb.: 1500 forintba kerül, ami népgazdasági szempontból se közömbös, A fentiekhez mindössze any- nyit fűzünk hozzá: Lehet, hogy az ÉM 31-es Állami Építőipari Vállalat nem jelentkezett idejében igényeivel. A kiskőrösi járásban azonban —, akiket illet — vegyenek példát a kecskeméti járási, az Izsák községi szervektől és az ottani állami gazdaságbeliektől, akik bebizonyították, hogy meglehet oldani a bortáröló építéssel kapcsolatos problémákat, ha segítőkészség is van hozzá. N. O. Homoki vetésforgó-kísérletek bemutatója A Duna—Tisza közi Mező- gazdasági Kísérleti Intézet növénytermesztési osztályának és a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályának közös rendezésében tegnap a rozs és a pillangós növények termesztésével kapcsolatban tapasztalat- cserét tartottak, amelyen megyénk homokon gazdálkodó tsz-einek elnökei, agronómusai. s a homoki járások tanácsainak a mezőgazdasági szakemberei vettek részt. Jellemző a nagy érdeklődésre, hogy a várt harminccal szemben hetvenen jetiitek meg. Délelőtt dr. Bauer Ferencnek, a mezőgazdasági tudományok kandidátusának és Mester Lászlónak, az intézet tudományos osztályvezetőjének, illetve tudományos munkatársának a vezetésével a homoki istálló-, zöld- és műtrágyázási rendszerek bemutatására került sor a Kecskeméti Kísérleti Gazdaság Borbási Üzemegységében. Ezt követően dr. Vezekényi Ernő, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, a homoki pillangós takarmány termesztési kísérleteit mutatta be a Parasztfőiskola területén levő parcellákon. A bemutatókat vita követte, amelynek során a megjelentek részéről számos, a gyakorlatban szerzett tapasztalat ismertetése hangzott el. A jövő hét folyamán hasonló tapasztalatcseréket rendeznek Csongrád, iHetve Pest megvel szakemberek részére is.
