Petőfi Népe, 1965. május (20. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-15 / 113. szám

2. oldal 1965. május 15, szombat Kiziesiéay fi. fi. Gromiko magyarorszáii látogatásáról Ma: értelmiségi tiltakozás Washingtonban Korea elnöke az USA-bau EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN PÉTER Jánosnak, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterének meghívására május 11— 14-e között baráti látogatást tett 51 agyarorszá­gon A. A. Gromiko, a Szovjetunió külügymi­nisztere. A szovjet külügyminisztert fogad.a Ká­dár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkára, a magyar for­radalmi munkás-paraszt kormány elnöke. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió külügyminisztere eszmecserét folytatott a jelen­legi nemzetközi helyzet több fontos kérdéséről. Megállapították, hogy az Amerikai Egyesült Államoknak a Vietnami Demokratikus Köztár­saság és Dél-Vietnam elleni agressziója veszé­lyezteti a békét Délkelet-Azsia térségében és az egész világon. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kormánya a leghatározottabban el- i éli az Amerikai Egyesült Államok kalandor és agresszív politikáját és követeli, hogy az Ame­rikai Egyesült Államok kormánya haladéktala­nul szüntesse be agresszióját és hajtsa végre az Lidokínárói szóló 1954. évi genfi egyezményeket. A Magyar Népköztársaság kormánya teljes egyetértését és támogatását fejezte ki az 1935. április 17-én aláírt szovjet—vietnami közös köz­leményben foglaltakkal. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió külügyminisztere megvitatta az európai népek biztonságának és együttműködésének kérdéseit, a többi között az európai biztonság központi problémáját képező német kérdés békés rende­zését. A miniszterek megtárgyalták a magyar—szov­jet kapcsolatok továbbfejlesztésének kérdéseit. A szívélyes, baráti légkörben lezajlott megbe­széléseken kifejezésre jutott a felek teljes nézet- azonossága valamennyi megtárgyalt kérdésben. A HIVATALOS propaganda minden erőfeszí­tése ellenére sem csökken az Egyesült Államok­ban a vietnami politika elleni tiltakozás, ellen­állás. Ma ismét a tiltakozó -mozgalom nagysza­bású eseményére kerül sor Washingtonban: az egyetemek közötti bizottság — amely több mint 100 egyetem professzorait fogja össze — politi­kai vitát rendez. Az Amerikában „teach in”-nek, felvilágosításnak nevezett vita, formájában is tiltakozást-fejez ki, A mai reggeltől késő éjsza­káig tart, s már ezt megelőzően több mint 50 egyetemen kerül sor hasonló, éjszakába nyúló „teach in”-re, amelyhez sok helyütt csatlakoztak a demokrata párt helyi szervezetei. A mozgalom célja, hogy a kormányzat figyelmét felhívja a vietnami beavatkozással szembeni ellenállásra. Méreteiben is nagyszabású a mai vita: 75 egye­temre közvetítik, több egyetemen azonos idő­pontban gyűléseket rendeznek, amelyeken ismert közéleti személyiségek mondanak beszédet. Det- roitban például Morse szenátor tart előadást. A washingtoni vita fő szónokai egyetemi tanárok, a vietnami politika fő ellenzői, neves ellenfelei. A kormányzat politikájának védelmére viszont Johnson elnök legfőbb tanácsadóját, McGeorge Bundyt jelölték ki. Egyébként az értelmiség til­takozása máris dühödt ellenkezést váltott ki a szélsőséges reakció körében, mert attól tartanak, uram bocsá’, hogy netalán külföldön mindez azt a hamis benyomást kelti, hogy Amerikában a közvélemény mélyen megoszlik a vietnami há­ború kérdésében. A TILTAKOZÓNAP után, vasárnap az Egye­sült Államokba érkezik Pák Csöng Hí, dél-ko­reai elnök, akit díszes fogadtatásban részesít a kormány. Johnson elnökkel, Rusk külügyminisz­terrel, McNamarával és más kormányférfiakkal tárgyal, s körutat tesz az országban. Amerika ugyanis ezzel szeretné bizonyítani, hogy van olyan ázsiai ország, amely feltétel nélkül támo­gatja vietnami politikáját. Pák már korábban megváltotta washingtoni repülőjegyét azzal, hogy kétezer műszaki katonát küldött Dél-Viet­namba, a kormánya újabb zászlóaljat is ígért, de teljes hadosztályt is készenlétbe helyez. S a washingtoni tárgyalásokon éppen ennek a kato­nai együttműködésnek kibővítéséről lesz szó el­sősorban, mint azt a hírügynökségek jelentik. Az USA ennek fejében visafént növeli a Dél- Koreúnak nyújtott katonai és gazdasági segélyt. A demokratikus Berlinből az ADN viszont je­lenti, hogy Willi Stoph, az NDK miniszterelnöke a fővárosban tartózkodó Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front Központi Bizottságának küldöttségével megvitatta az NDK által a DNFF-nek nyújtandó további testvéri segítség részletkérdéseit. Hanoiban, a dolgozó fiatalok szövetsége olyan határozatot hozott, hogy moz­gósítani fogja négymillió tagját és a többi fia­talt a felszabadítási harc aktív védelmére. Nemzetközi írótalálkozó a béke szellemében Nagyszabású nemzetközi író­találkozó kezdődött Berlinben. Célja: a kultúra és a humaniz­mus védelmében rendezett, 1S35. évi párizsi írókongresszus folytatásaképpen szót emelni a békéért, a fasizmus, a háború és az atomfelfegyverzés ellen. A kezdeményező bizottság meghívására az NDK fővárosá­ban több mbit negyven ország­ból jöttek össze az írók, köztük ismert írók a szocialista orszá­gokból, továbbá Olaszországból, Franciaországból, az Egyesült Államokból, Japánból, Törökor­szágból, a skandináv, a latin­amerikai, az arab és az afrikai országokból. Magyarországot többek között Illyés Gyula, Déry Tibor, Ki­rály István, Dobozy Imre kép­viseli. Válság Ecuadorban Ecuadorban politikai válságot robbantott ki a katonai juntá­nak az az intézkedése, hogy emeli az egyes importcikkek vámtételét. A gazdaságilag hát­rányosan érintett guayaquili kereskedők negyedik napja sztrájkolnak, a város kereske­delmi forgalma teljesen megbé­nult. Ehhez járult pénteken az a fejlemény, hogy Eduardo Car­rion Torai földművelésügyi mi­niszter — tiltakozásul a sérel­mezett gazdasági intézkedések miatt — benyújtotta lemondá­sát a juntának. Guayaquil város tanácsának hat tagja is lemon­dott funkciójáról tiltakozásának jeleként. A városban tovább folytatódnak a kormányellenes tüntetések. A tiltakozó tömege­ket pénteken a rendőrség könnygáz gránátokkal oszlatta szét. Az AFP és a Reuter közben arról is tájékoztat, hogy nagy­szabású letartóztatási hullám vette kezdetét Ecuadorban. A letartóztatott politikai személyi­ségeket a junta azzal vádolja, hogy közük volt a spontán ki­robbant tiltakozó mozgalomhoz. Kína újabb atombombát robbantott Pénteken, pekingi idő szerint 10 órakor a Kínai Népköztársa­ság nyugati területe felett újabb atombombát robbantott. Ez Kína második sikeres atomkísérlete. Az első atombom­bát Kína 1964. október 10-án robbantotta fel. A hírügynökség jelentése han­goztatja: Kína csakis kizárólag védel­mi célokból fejleszt atomfegy­vert. Kína elsőnek sohasem fog atomfegyverhez nyúlni. A kínai nép őszintén reméli, hogy soha­sem tör ki atomháború. A kínai kormány és a kínai nép a világ minden békeszerető országával és népével együtt most és a jö­vőben is az atomfegyverek tel­jes eltiltásának és teljes meg­semmisítésének nemes célkitű­zését követi. (MTI) Magyar—francia pénzügyi egyezmény Pénteken a magyar kormány képviseletében Sulyok Béla, a pénzügyminiszter első helyette­se, a francia kormány képvise­letében Pierre Francfort, a Francia Köztársaság budapesti nagykövete olyan pénzügyi egyezményt írt alá, amely vég­legesen rendezi a két ország közötti összes, még függőben levő vagyonjogi kérdést. Az aláírásnál jelen volt: Szi­lágyi Béla külügyminiszter-he­lyettes, továbbá a külügyminisz­térium és a pénzügyminiszté­rium számos vezető munkatár­sa, a Francia Köztársaság bu­dapesti nagykövetsége részéről Robert Douteau kereskedelmi tanácsos. Tízéves a Varsói Szerződés MOSZKVA. (TÄSZSZ) Pénteken Moszkvában a Szovjet Hadsereg Központi Házában ünnepi gyűlésen emlékeztek meg a Varsói Szerződés 10. évfor­dulójárói. Táviratváltás Czinege Lajos és Grecsko marsall között A. Grecsko, a Szovjetunió marsallja, az egyesített fegyveres erők parancsnoka a Varsói Szerződés megkötésének 10. évforduló­ja alkalmából táviratot intézett Czinege Lajos vezérezredes, hon­védelmi miniszterhez, és ebben a honvédelmi minisztert, s rajta keresztül a Magyar Néphadsereg személyi állományát köszöntötte. Czinege Lajos választáviratában megköszönte a jókívánsá­gokat. (MTI) Brezsnyev megbeszélése Saszteivsi MOSZKVA. (TASZSZ) Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának első tit­kára pénteken találkozott és megbeszélést folytatott Sasztri indiai miniszterelnökkel. A megbeszélésen Szvaran Szingh indiai ni*niszterelnök, Trilaki Kául, India moszkvai nagykövete, valamint szovjet részről Vaszilij Kuznyecov kül­ügyminiszter-helyettes is jelem volt. (MTI) Nem érdemes farmernek lenni Dél-Angliában, Middlesexben a farmerek legutóbbi gyűlésén 250 tag helyett mindössze 37-en jelentek meg. „Nem hibáztat­hatjuk őket — mondta a gyűlés hivatalos szónoka — hiszen a szerencsétlenek napi 16 órát dolgoznak.” olcsón tarthassa, s a fogyasztót ezzel elégedettségre hangolja. Az árkiegészítés rendszere azon­ban egyre mélyebb válságba jut. A mezőgazdasági miniszté­rium ez évi rendelkezése sze­rint csak az kaphat ártámoga­tást, aki bizonyos mennyiség A dühös farmerek nagy csoportokban, feliratos táblákkal vo­nultak az angol képviselőház elé. Tábláikon becsületes mezőgaz­dasági politikát követelnek a kormánytól. Azt hirdetik, hogy a brit farmerek jövedelme 12 év óta stagnál, és hogy ezt az árak becsületes rendezésével kell megszüntetni. S ez valóban így van. Angliá­ban sokan irígylik a farmere­ket, mert állami támogatásit kapnak, s megfeledkeznek ar­ról, hogy ez csupán szemfény­vesztés. Az állam — az adófi­zetők pénzéből — ad némi ár- kiegészítését a farmereknek, hogy a mezőgazdasági árakat Súlyosbodik a helyzet Mauritius szigetén Mauritius szigetén — ahol a pártközi ellentétek és a nemze­tiségi viszályok zavargásokra vezettek, — a rendőrség csü­törtökön mintegy száz személyt tartóztatott le. A közép-keleti angol fegyveres erők főparancs­noka a szigetre érkezett, hogy személyesen tárgyaljon a fő- kormányzóval a súlyosbodó helyzetről. Különösen a sziget déli ré­szén került sor heves összeüt­közésekre: két személy meghalt, többen megsebesültek. Csütör­tökön egy századnyi angol kato­naság érkezett légi úton a szi­getre. Londonban szeptemberben kezdődik meg a Mauritius füg­getlenségéről tárgyaló kerek- asztal-értekezlet. Jugoszláv—norvég közös közlemény Oslóban közös közleményt ad­tak ki Joszip Broz Tito jugosz­láv köztársasági elnök norvégiai látogatásáról és az ott folytatott tárgyalásairól. A közlemény hangoztatja, hogy mindkét fél aggodalmának adott kifejezést a nemzetközi helyzet megrom­lása miatt, és egyetértettek ab­ban, hogy az államok közötti vitás kérdéseket békés úton kell megoldani, valamint, hogy el­engedhetetlen a békés egymás mellett élés és az együttműkö­dés a különböző rendszerű or­szágok között. Joszip Broz Titc jugoszláv elpök pénteken négynapos hi­vatalos látogatásának befejezté­vel hazautazott Norvégiából alatt, tehát minél kevesebbet termel. Az árak viszont még a kiegészítéssel együtt is alacso­nyak, a farmernek csak úgy lenne kifizetődő a gazdálkodás, ha egyszerre nagy mennyiségű árut dobhatna piacra. Ez eset­ben viszont minden kedvez­ményt elveszít. Az angol far­merek tehát a kapitalista ter­melési módra oly jellemző hi­bás körben mozognak, amely­ből nehéz, sőt lehetetlen a ki- szabadulás. Míg a mezőgazdasá­gi termelés az utóbbi tizenkét évben 33 százalékkal nőtt, a mezőgazdasági lakosság kerese­te ugyanezen idő alatt másfél százalékkal csökkent. „.. .reggel hatkor már bent vagyok a londoni piacon és egyedül rakom ki az árut a te­herautóból” — mondja az egyik farmer. „Magam házalok a to­jással, mert nem engedhetem meg, hogy alkalmazottat tart­sak” — így a másik. De a leg­érdekesebb egy nagyobb tőke­erejű farmer véleménye: „A kisfarmereknek nincs tőkéjük, anélkül viszont a mai világban nem élhetnek meg. Szerintem életképes csoportokba kellene tömörülniük, közös beruházá­sokat eszközölniük, mert ha ezt nem teszik, a földtől való el­vándorlás még nagyobb mére­teket ölt majd, még súlyosabb Lesz.”

Next

/
Thumbnails
Contents