Petőfi Népe, 1965. május (20. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-15 / 113. szám
1968. május 15, szombat 3. oldal Érdemes volt újrakezdeni A KISZ-fiatalok felszabadulási munkaversenyében a Zománc- ipari Művek Kecskeméti Gyáregységének formakészítő brigádja végzett az első helyen és elnyerte a megyei KISZ-bi- zottság vándorzászlaját. Egy különösen forró nyári délutánon találkoztam velük először. Ütban az öntödébe, keresztülmentünk a formázok termén és kísérőm feléjük biccentve megjegyezte: a legjobb iß brigádunk. A köszönésre felütötték fejüket, de látva, hogy nem hozzájuk igyekszünk, lapátolták a homokot tovább. A villanásnyi idő alatt emlékezetem mindössze ennyit rögzített a dicsérő jelzőn kívül: öntőformák szabályos sora között négy-öt félmeztelen munkás — fekete porral borított arcukon, hátukon veríték szántotta világos csíkok. Most itt ülnek velem szemben a hosszú lócán, „civilben”. A fürdő után friss, fiatal arcokat nehéz lenne azonosítani az akkori „szerecsen-maszk okkal”. Túl vagyunk a bemutatkozáson, már tudom, hogy a lassú beszédű, komoly fiú Miklós Ferenc, a brigádvezető. Mellette az örökké vidám Bogdán Benjámin fészkelődik, a pad közepetáján a zömök, csupa ín, izom Gyurász István ül és a sort 1 Or~ rető. 1 «épe retö-’ 1 «épe í'c'.o.' i r —^W -'eoe_»*a' i * /in i“' 1 «épe ^ *6 tőI «épe i'ope i^öTTön. -épt XetöKétszáz szál piros rózsa Egyik hölgyismerősöm újszerűén magyarázta a virágboltok forgalmának ugrásszerű növekedését. Szerinte ennek . az az oka, hogy a nők semmitől sem félnek ■jobban manapság, mint az elhízástól, ezért csak az ehetetlen ajándékokat fogadják szívesen. ’ Akár ezért, akár másért, de kétségtelen, hogy a bonbonos dobozkák, mogyorós csokoládék ideje lejárt, hódít az illatos ajándék és virágboltos legyen a talpán, aki mindig eleget tud tenni az igényeknek. Néha bizony azt a bizonyos kereskedői furfangot is elő kell venni, hogy ne távozzon csalódottan a kedves vevő. A Kecskeméti Községgazdálkodási Vállalat virágboltjában például évről évre megjelenik egy úr és kétszáz szál piros rózsát rendel felesége névnapjára. A színhez és a számhoz hajtha- tatlanul ragaszkodik, ami nem jelentene klüönösebb problémát, ha menyecske névnapja egybeesne a rózsanyílás idejével. De nem esik és ezért a virágbolt árubeszerzője kénytelen beutazni a fél országot, mire — szinte szálanként — össze tudja szedni a rózsákat. Még ennél is nehezebb feladat elé állította azonban az üzlet eladóit a múlt év őszén egy szegedi rózsarajongó. Átutazva Kecskeméten, megpillantott a kirakatban néhány szál különlegesen szép rózsát. — Ilyen példányokkal Szegeden még soha nem találkoztam — lelkendezett és haladéktalanul rendelt negyven tövet. Meg is kapta határidőre. Máig sem tudja azonban, hogy küldönc hozta lóhalálban a töveket Szegedről, ugyanattól a kertésztől, ahonnan a virágok is származtak. Kereskedői furfangot emlegettem az írás elején, de most helyesbítek: A virágbolt alkalmazottainak szakmaszeretetére, áldozatkészségére is szép példát szolgáltat e két kis história. Jó lenne, ha tanulnának belőle azok az eladók is, akik hasonló esetben habozás nélkül így válaszoltak volna a kuncsaftnak: Nincs ... Elfogyott... Nem is lesz. D. D. Túri Imre technikus, a brigád műszaki patronálója zárja. Csak Farkas Balázs hiányzik. „Igazoltan” — mondták az imént mosolyogva társai. Balázs rövidesen apa lesz és érthető, hogy alig várta a műszak végét, rohant a kórházba ma is „őrségre”. Egy kalapból mindannyian Gyorsan összeállítjuk a brigád eddigi történetét: 1959-ben határozták el, hogy ezentúl közösen dolgoznak. 1961-től kezdődően háromszor nyerték el egymás után a szocialista címet. Tavaly azonban rövid időre megtört a munkacsapat szépen ívelő pályája. A törzsgárdából hárman búcsút mondtak a vállalatnak és néhány hónapig úgy volt, hogy teljesen szétrobban a kollektíva. — Amikor meghallottuk, hogy a kongresszus tiszteletére versenyt hirdet a megyei KISZ- bizottság, összedugtuk a fejünket és elhatároztuk, hogy ha kisebb létszámmal is, mint korábban, ismét életre hívjuk a brigádot — emlékezik Miklós Ferenc. — Biztos vagyok benne, hogy előbb-utóbb megtettük volna ezt versenyfelhívás nélkül is, mert az elmúlt években bizony nagyon megszoktuk már a közös munkát. Valahogy nem is ment úgy a „meló”, mint akkor, amikor egy kasszára dolgoztunk mindannyian. Az a tudat, hogy a hónap végén mindenki egyformán részesedik a kalapba öntött fizetésekből, jobban sarkallja az embert akárminél. Senki sem szeret ugyanis olyan forintokhoz nyúlni, amelyekért a cimborája fáradozott. Megosztva a tudást Érdemes volt újrakezdeni, hiszen ä brigád már a kongresszusi munkaversenyben is a legjobbak közé került, idei első negyedévi eredményeivel pedig kiérdemelte a megyei KISZ-bi- zottság vándorzászlaját. A sikerekről a legilletékesebb, Pogány Károly művezető beszél: Nekem is nagy segítséget és megnyugvást jelent, hogy a kényes, különösen fontos munka — az egészségügyi berendezések, zuhanyozó tálcák külföldi megrendelésre készülnek — ezeknek a fiúknak a kezében van. Selejtszázalékuk mindig jóval a megengedett határ alatt mozog, az első negyedévben például alig haladta meg a 3 százalékot. Gyártmányaik zöme elsőosztályú minősítést érdemel. De nincs hiba a meny- nyiségi előirányzat teljesítésével sem. A brigád teljesítménye most, a norma-karbantartás után is 100 százalék íölött maradt. Rövidesen megtudom azt is, hogy ez az egyetlen olyan kollektíva a formázó műhelyben, amelynek tagjai minden munkafolyamatot el tudnak végezni, és az év elejétől három dolgozót tanítottak meg szakmájuk ezernyi fogására. Már a döngölő hangfán... Ezernyi fogást emlegettem és ez nem túlzás. Csak a laikus számára tűnik egyszerűnek egy forma elkészítése. Az öntvény minőségét igen sok tényező befolyásolja. így például a homok összetétele, vagy a forma keménysége. — Az igazán jó formázó már a döngölő hangján észreveszi, ha valami nincs rendben — hallottam az egyik brigádtagtól. Ehhez persze sokéves gyakorlat kell és bizonyára igazuk van amikor azt állítják, hogy ráadásul még „érzék” is. Arra a kérdésre, hogy mi a brigád további célja, mit szeretnének elérni a közelgő Világifjúsági Találkozó tiszteletére indított versenyben, közösen fogalmazzák meg a választ: — Természetesen ismét el akarjuk nyerni a szocialista címet — vágja ki habozás nélkül Gyurász István. — És még tovább csökenteni a selejtet. — teszi hozzá más. — Hónapok óta gondolkozunk azon, hogyan lehet megakadályozni az öntvények leggyakoribb hibáját: a gázbuborék-képződést. Azt hiszem nem is állunk messze a „rejtély” megfejtésétől. — fejezi be a gondolatot a brigádvezető. Együtt indultunk hazafelé. Az udvaron néhány percre megálltunk az építőmunkások mellett — éppen a nagy csarnok alapját betonozzák. — Igen várjuk már, hogy elkészüljön — mondja sóhajtva Bogdán Benjámin —, mert ebben összehasonlíthatatlanul jobb körülmények között dogozhatunk majd. Urak leszünk, igaz-e? — vágja hátba cimborátját. Az pedig felém kacsintva visszakérdez: — A glasszéíkesztyűt megvetted már, te úr jelölt? B. D. Nagyüzemi magtisztitás tsz-einkben A különböző mezőgazdasági üzemek számára és exportálás végett évente több mint negyvenféle növényből összesen ezer vagon vetőmagot nyernek megyénk termelőszövetkezetei. Az aprómagvak feldolgozása, tárolása mindig nagy gondot okozott. Főként a támasznövény- nyel termesztett bükkönymag feldolgozása volt nehézkes. Ezt a munkát eddig esigatriőrökkel végezték, ám egy-egy berendezés — nagy kiszolgáló személyzet segítségével — óránként csupán 2,5 mázsa magot tud különválasztani a támasznövény magjától. E kisüzemi módszer alkalmazása nemcsak költséges, hanem a magvak idejében történő fémzárolását is késleltette. A magszállítmány ezért legtöbbször késve érkezett az igénylő gazdaságokba, illetve sokára került exportra. Megyénkben az idén 70 termelőszövetkezetben összesen 3800 holdon foglalkoznak a bükköny-mag termesztésével. A tisztítás munkáját viszont ebben az évben már nagyüzemesítik. Erre a célra három nagy teljesítményű szovjet gépet vándorolhatnak majd az érdekelt közös gazdaságokban. Egy-egy gép — kevés kézi munkaerősegédlettel — óránként 30 mázsa bükkönymagot tisztít ki, s ily módon a külföldön is kitűnően értékesíthető magszállítmányt idejében sikerül rendeltetési helyére juttatni. Épül a korszerű tehénistálló Másfél millió forintért önitatós berendezéssel és fejőházzal is ellátott százférőhelyes tehénistállót építenek a kiskunfélegyházi Bem József Tsz-ben. A terv szerint teljes egészében jövőre lesz készen a korszerű létesítmény, de az építését végző Bács-Kiskun megyei Építő- és Szerelőipari Vállalat megígérte, hogy — ha a technikai berendezések még hiányoznak is — ez év novemberében már be lehet kötni az állatokat. 1 Megelőzés mindennél fontosabb A mezőgazdasági üzemegységek tűzvédelméről A mezőgazdasági tűzvédelemről, az óvórendszabályok hatékonyságáról készített felmérést a megyei tűzrendészeti parancsnokság. M egállapították, hogy az állami gazdaságokban az előző évekhez viszonyítva tavaly emelkedett a tűzesetek száma. Míg 1963-ban a tíz alkalommal keletkezett tűz 218 ezer, addig 1964-ben 16 tűzeset összesen 267 ezer forint kárt okozott. Az erdőgazdaságoknál tavaly három alkalommal kellett kisebb tüzet oltani, míg a gépállomások közül mindössze csak egyből jelentettek tüzet. Az elmúlt évi tűzvédelmi vizsgálatok arra engednek következtetni, hogy több mezőgazdasági üzemegységben már sikerült társadalmasítani a tűzvédelmet, megkezdődött a rendszeres védelmi oktatás, és az önkéntes tűzoltótestületek jelentős eredményeket érnek el a megelőző óvórendszabályok betartásában. , Igaz, hogy a tűzkár-statisztika még nem mutatja a védekezés újabb eredményeit, de az idei megelőző intézkedések azt bizonyítják, hogy a legtöbb gazdaságban és gépállomáson fokozott gondot fordítanak a tűzkárok megelőzésére. S ez nem utolsósorban annak köszönhető, hogy a járási és a megyei tűzrendészeti bizottságok hathatós segítséget adtak a gazdaságok vezetőinek. Az Izsáki Állami Gazdaságban a helyi tűzrendészeti bizottság javaslatára megkezdték a villámhárítók felszerelését a szerfás épületekre. Javult a tűzrendészeti fegyelem a Kalocsai Állami Gazdaságnál is — az idei gazdasági esztendőre való előkészületekbe bevonták a járási tűzvédelmi szakembereket. Nem fejlődött a védekezés a Bácsalmási Állami Gazdaságban, ahol például tavaly a mátételki üzemegység vezetője ellen szabálysértési eljárást kellett lefolytatni, mert a gépszemléket csak felületesen tartották meg. Kezdetleges a felkészülés a Kiskunhalasi Állami Gazdaságban is, ahonnan tavaly a megyében legnagyobb takar- mánytüzet jelentették. Sajnos, a felületes tűzvédelem miatt az állami gazdaságokban észlelt tüzek 60 százaléka így keletkezett. A gépállomásokon végzett tavaszi szemle azt bizonyítja, hogy szinte valamennyi munkahelyen betartják az óvórendszabályokat, s a helyi bizottságok rendszeresen ellenőrzik az üzemanyagtároló tűzbiztonságát. A megelőző tűzvédelem a legfőbb biztosíték arra, hogy ez évben csökkenjen a tűzkár megyénkben. S a megelőzést nagymértékben segíti a tűzrendészeti felvilágosító munka fokozása, a tűzmegelőzési szabályok ismertetése. A megyei tűzrendészeti parancsnokság biztosítja az oktatáshoz szükséges segédeszközöket, oktatófilmeket, sőt, esetenként szakképzett előadót is. Tanácselnökök értekexlete a Parlamentben Pénteken a Parlamentben dr. Dallos Ferencnek, a Minisztertanács tanácsszervek osztálya vezetőjének elnökletével értekezletet tartottak a fővárosi, megyei és megyei jogú városi tanácsok végrehajtó bizottságainak elnökei. Részt vett a tanácskozáson Kiss Károly, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának titkára és Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese időszerű kérdésekről tájékoztatta a megjelenteket. Varga György, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke a tanácsok és a népi ellenőrzés kapcsolatával, Egri Gyula, a Magyar Testnevelési és Sporttanács elnöke a sportmozgalom átszervezésének tapasztalataival és a tanácsok feladataival foglalkozott. (MTI) Vietnamnak — 2 hónappal hamarabb Az Esztergomi Labor Műszeripari Művek dolgozói 37 sterilizáló autóklávot gyártottak vietnami megrendelésre. A bérén dezéseket különleges kivitelbe: készítették. A trópusi égha.ila' különös gondosságot igényelt gyártásnál, így a szokásosnál 10 százalékkal több munkát lódítottak a berendezésekre: / autoklávokat mégis két hóna pal a határidő előtt készítettéi; el, hogy ezzel is segítsék a vietnami népek
