Petőfi Népe, 1965. május (20. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-13 / 111. szám
2. ©TcTal 1965. május 13, csütörtök SASZTRI indiai miniszterelnök Moszkvába érkezett TárgyaSásoh időszerű nemzetközi kérdésekről Szerdán délelőtt a szovjet kormány meghívására Moszkvába érkezett Al Bahadur Sasztri indiai miniszterelnök és kísérete. A vnukovói repülőtéren fogadására megjelentek az SZKP és a szovjet kormány vezetői, élükön Alekszej Koszigin miniszterelnökkel. Az indiai kormányfőt Koszigin szovjet miniszterelnök meleg szavakkal üdvözölte és biztosította a szovjet kormány, a szovjet nép vendégszeretetéről. Rámutatott, hogy aá elkövetkező szovjet—indiai tárgyalások minden bizonnyal a kölcsönös megértés légkörében folynak majd és fontos eredményekkel zárulnak. Az indiai kormányfő a tervek szerint nyolc napot tölt a Szovjetunióban. Moszkván kívül ellátogat Leningrádba, Kievbe és Taskentbe. A szovjet vezetőkkel folytatandó tárgyalásain a két ország kapcsolatainak időszerű kérdései mellett szóba kerül számos nemzetközi politikai kérdés, így az indokínai feszültség, az indiai—pakisztáni határviszály, az ENSZ tevékenysége és helyzete, a leszerelés kérdése, különös tekintettel az atomfegyver-kísérletek betiltására, valamint az el nem kötelezettségi politika, összefüggésben bizonyos afro—ázsiai kérdésekkel. Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke szerdán fogadta Al Bahadur Sasztri indiai miniszterelnököt és megbeszélést folytatott vele. Sasztri miniszterelnök szerdán a Kremlben látogatást tett Mi- kojannál, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnökénél. Bagdad következetes Irak megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Nyugat-Németországgal Kádár János és Tímár Mátyás fogadta Cyrus Eatont Kádár János, a kormány elnöke szerdán délelőtt a Parlamentben fogadta a hazánkban tartózkodó Cyrus Eaton Lenin Békedíjas amerikai közéleti személyiséget és feleségét. A megbeszélésen jelen volt Tímár Mátyás pénzügyminiszter, aki szerda délelőtt a Pénzügyminisztériumban Baczoni Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes jelenlétében fogadta az amerikai közéleti személyiséget. Todor Zsivkov üzenete az athéni értekezleihez SZÓFIA (MTI) Harmadik napja folytatja munkáját Athénben a Balkáni Együttműködési Bizottságok képviselőinek ötödik értekezlete, amelyen Bulgária, Görögország, Jugoszlávia és Románia, valamint megfigyelői minőségben Ciprus képviselői vesznek részt. Jugoszláv kezdeményezésre az értekezlet részvevői megállapodtak abban: javasolni fogják országaiknak, hogy balkáni együttműködési kongresz- szust hívjanak össze. Todor Zsivkov, a Bolgár Nép- köztársaság miniszterelnöke üdvözlő üzenetet intézett az athéni találkozó részvevőihez. KAIRÓ. (MTI) A bagdadi rádió szerdán reggel bejelentette, hogy az iraki kormány úgy döntött: megszakítja diplomáciai kapcsolatait Nyugat-Németországgal. Az iraki kormány nyilatkozata — amelyet a bagdadi rádió ismertetett — rámutat: mi vél az NSZK kormánya elhatározta a diplomáciai kapcsolatok felvételét Izraellel és e döntése szerdán életbe lép, Irak az arab külügyminiszterek — március 14-én és 15-én Kairóban megtartott értekezletének határozataihoz igazodva megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat Bonnal. Nyugat-Németország bagdadi nagykövetének szerdán reggel átnyújtották az iraki kormány jegyzékét, amely hivatalos formában értesíti Bonnt a kormány döntéséről. Irak érdekeit Nyugat-Németországban a jövőben a svájci nagykövetség képviseli, míg Nyugat-Németország érdekeinek védelmét Irakban a francia nagykövetség látja el. A problémákat szőnyeg alá söpörte a NATO miniszteri tanácsa szerdai ülése Szerdán délelőtt a NATO miniszteri tanácsának plenáris ülése meghallgatta a görög és a török külügyminiszter tájékoztatását arról, hogy hosszabb idő után ismét felvették a közvetlen érintkezést a ciprusi kérdésben. Ezután a külügyminiszterek vezető tanácsadóik kíséretében szűkkörű titkos ülésre vonultak vissza a vietnami helyzet megvitatására. A NATO szóvivője csupán annyit volt hajlandó közölni, hogy a vita Rusk külügyminiszter bevezetőjével kezdődött, majd a délutáni zárt ülést is a vietnami kérdésnek szentelték. ' „A Lancaster House szőnyegei az alájuk söpört problémáktól púposodnak” — jellemezte tömören a NATO-értekezlet általános képét egy angol megfigyelő. Ez mindenekelőtt érvényes a küldöttségeket leginkább foglalkoztató vietnami kérdésre, amelyet kénytelenek a nyilvánosság légmentes kizárásával megvitatni, hogy így elkerülhető-legyen az ellentétek hivatalos deklarálása. A vietnami kérdéshez hasonlóan szőnyeg alá söpörték a német kérdéssel kapcsolatos ellenRobsrto angolai Kormányát kizárták az üfro-ázsiai Szolidaritási Szervezetből A Winnebai IV. Afro-ázsiai Szolidaritási Értekezleten az angolai küldöttséghez közel álló körökből ismeretessé vált, hogy az Afro-ázsiai Szolidaritási Szervezet Végrehajtó Bizottsága döntést hozott, amely szerint a Holden Roberto vezette úgynevezett „száműzetésben levő angolai kormányt” kizárják a szolidaritási szervezetből. A végrehajtó bizottság határozata értelmében a harcoló Angolát ezentúl az Agostinho Neto vezette MPLA (Angolai Népi Felszabadító Mozgalom) fogja képviselni. (MTI) téteket is: Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország szerdán semmire sem kötelező nyilatkozatot adott ki, amelyben a nyugatnémet kormánnyal egyetértve megígérik, hogy „tovább tanulmányozzák annak lehetőségét, hogy a szovjet kormánnyal megbeszéléseket kezdeményezzenek (a német és a berlini kérdésről), szükségképpen tekintetbe véve azt, vajon hasznos eredményekkel kecsegtet-e egy ilyen kezdeményezés?” A kulisszák mögötti alkudozás eredményeként megfogalmazott kompromisszumos szöveg a francia felfogásnak megfelelően hangsúlyozza, hogy „csakis békés eszközökkel és valamennyi európai állam biztonságát szavatoló általános megállapodás keretében oldható meg Németország újregyesíté- se”. A saigoni kormány támogatást keres Johnson küldöttet menesztett Caamanoékhoz A hatok terve az Európa-koncepció ellen SZERDÁN Dél-Vietnamban újabb amerikai tengerészgyalogos zászlóalj szállt partra Da Nangtól 80 kilométernyire délkeletre, Cftu Lai- nál. Itt az amerikaiak új légitámaszpont építését kezdték meg. A most érkezett zászlóalj már a hetedik amerikai tengerészgyalogos zászlóalj Dél-Vietnamban. Az AP jelentése szerint erősen tartják magukat azok a hírek, mi .szerint az egész 3. hadosztályt Dél-Vietnamba vezénylik. A Phouc Binh tartományszékhelyen végrehajtott partizánakció — amellyel, mint ismeretes, elfoglalták a tartományi székhelyet — rlagy amerikai veszteségekkel zárult. Az amerikai légierő csak nagyarányú napalmbombázással tudta megmenteni az ebben a térségben állomásozó dél-vietnami kormánycsapatokat és amerikai katonákat a teljes pusztulástól. A saigoni kormány egyébként támogatást kér. A Fülöp-szigetek képviselőházában megkezdődött a vita a 6,25 millió dolláros katonai hitelkérelemről, amely a Dél-Vietnamba küldendő kétezer fülöp-szigeti katona költségeit hivatott fedezni. Az elnök támogatja a javaslatot. Ugyanakkor 11 tagú délvietnami kormányküldöttség indult afrikai körútra, hogy ott próbáljon támogatást szerezni a saigoni kormány számára. HOGY AZ AMERIKAI intervenciós politika visszalőtt, egyre inkább hangot kap Washingtonban. Bírálják Johnsont, a tengerészgyalogság dominikai bevetéséért, mivel, „az amerikai politika több embert vont be a kommunista mozgalomba Latin-Amerikában, mint amennyit a szovjet és kubai propaganda”. Politikai megfigyelők szerint a washingtoni kormány döntése mögött az a félelem állt, hogy a latin-amerikai kontinensen sorozatos népfelkelések robbanhatnak ki, emiatt akart Johnson példát statuálni. Helyette Johnson elérte, hogy a dominikai válság 30 évre visszavetette az USA pánamerikai kapcsolatait. Nyugati hírügynökségek jelentése szerint Johnson elküldte személyes megbízottját Dominikába, az alkotmányt védelmező erők vezetőivel folytatandó tárgyalásokra. Caamano ezredes tárgyalását az amerikai küldöttel a pápai nuncius szervezte meg. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője szerint a tárgyalásokról nem mondható el, hogy gyümölcsözőek. Santo Domingóban nem javult a helyzet. A megszálló erők nyíltan beavatkoznak a reakciós junta és a felkelők közötti harcokba, és nem kímélik a polgári lakosságot sem. Helyszíni amerikai tudósítók egyetértenek abban, hogy a junta új vezetőjét, Barrera tábornokot az amerikaiak választották és oktatták ki, ők tartják hatalmon. A HATOK, a Közös Piac országainak Strass- bourgban székelő európai parlamentjében nagy horderejű tervről kezdődött vita, amely előreláthatóan hosszú ideig foglalkoztatni fogja a nyugat-európai kormányokat. A Hallstein-bizott- ság előterjesztésének lényege egy orientációs szavatossági alap létrehozása, amely a Közös Piac mezőgazdasági termelésének fejlesztését, és előnyös értékesítését lenne hivatva előmozdítani. A konstrukció természetesen, a mezőgazdasági terményeket exportáló tagállamoknak, elsősorban Franciaországnak kedvez. A bizottság tovább is megy, a védővámokat is szeretné a közös kasszába adagolni, amely a kívülről behozott cikkek után esedékes, a belső vámok megszűnésével. Így 2400 millió dollárnyi bevételt kezelne az európai parlament ellenőrzése mellett a végrehajtó bizottság. Ez az „európai költségvetés-javaslat”, voltaképpen a tagállamok szocialista országokkal folytatott kereskedelmét kívánja befolyásolni, amelyet főként a francia kormány ellenez, de korainak tartják más európai tagállamok is. De Gaulle európai koncepciójának ellenfelei „lépcsőzetes rakétát” látnak benne, amely a gazdasági és politikai integráció felé taszítja a hatok közösségét. Három francia torpedó EGY HAP A KÜLPOLITIKÁBAN kérdés „európaizálásának” gondolatát. Ez a de Gaulle-diplomáciának azt a pozitív követelését tartalmazza, hogy a német kérdés megoldásában a négy nagyhatalmon kívül a hitleri Németország hajdani szomszédai is vegyenek részt. Egyik fél sem engedett, s így Bonn legnagyobb megdöbbenésére és csalódására nem született ünnepi NATO- nyilatkozat. A harmadik politikai torpedó a Biztonsági Tanácsban robbant: Franciaország agressziónak bélyegezte az Egyesült Államok dominikai beavatkozását. Ez volt az első eset, hogy ilyen döntő próbatétel során a Biztonsági Tanács egyik vezető tőkés tagja a másik ellen fordult. Ezt a fellépést a francia diplomácia megtetézte azzal, hogy felvette a kapcsolatot a dominikai felkelők által alakított kormánnyal — amely ellen az amerikai agresszió irányul! Ez a hét ily módon szinte látványos módon bizonyította: de Gaulle Franciaországának külpolitikája a nemzetközi kapcsolatok valamennyi fontos szférájában szembefordult az amerikai vonallal. Az amerikai- francia ellentét a tőkés világ legfontosabb nemzetközi ellentétévé lépett elő. Ilyen körülmények között indokolt röviden futárai a francia kü- lönpolitika a apjait és azokat a lehetőségeket, amelyeket ez a nemzetközi béke fenntartása szempontjából tartogat. A francia különpolitika kifejlesztésének gazdasági alapja, hogy a tőkés világon beiül viszonylag csökkent a legerősebb kapitalista hatalom, az Egyesült Államok gazdasági súlya. Ez egyaránt vonatkozik az ipari termelésre, a világ külkereskedelmében való részesedésre és az aranykészletre. Ezzel egy időben a Közös Piacban tömörült országok gazdasági súlya jelentősen megnövekedett. Igaz, a Közös Piac gazdaságilag legerősebb hatalma Nyugat- Ncmetország. Bonn azonban ugyanakkor nem teljes jogú nagyhatalom, így a gazdasági súlyelosztás megváltozása a Közös Piac egyetlen teljes jogú nagyhatalma, Franciaország számára lehetőséget nyújtott a Nyu- gat-Európa feletti vezető szerep megszerzésére. De Gaulle tábornok kénytelen volt felismerni, hogy ezt a vezető szerepet egyetlen nagyhatalom veszélyeztetheti hatásosan: az Egyesült Államok. A degaulleista politika alaptétele így az lett, hogy a nyugat-európai francia vezető szerep megvalósítása érdekében korlátok közé kell szorítani az Egyesült Államok nemzetközi és különösen európai befolyását. Ez azt jelenti, hogy független a francia politikát vezérlő szubjektív hatalmi célkitűzésektől, Párizs szükségszerűen szembefordult az imperializmus fő erejét képviselő Egyesült Államokkal. Ma több fontos kérdésben a francia diplomácia említésre méltó realitással szemléli a helyzetet és álláspontja közel áll a Szovjetunió és a szocialista országok véleményéhez. A legfontosabbak e „közelítési pontok” közül a következők: 1. Franciaország elítéli az amerikaiak távol-keleti agresz- szióját és az indokínai probléma békés megoldását javasolja; 2. Franciaország energikusan visszautasítja a „több oldalú NATO atomütőerő” megalakítását célzó terveket, valamint azt, hogy Nyugat-Némeiorszá- got atomfegyverhez juttassák. Ugyanakkor Franciaország az egyetlen tőkés nagyhatalom, amely elismeri az Odera—Neisse határt és közeledik ama helyes álláspont felé, hogy a két német állam tárgyalásain és közeledésén keresztül kell megoldani a német problémát. 3. Á Kínai Népköztársaság világpolitikai súlyát és szerepét Franciaország reálisan értékeli és egyetért a Szovjetunióval abban, hogy a nukleáris leszerelés kérdésében tartandó nagyhatalmi tanácskozáson ötödik nagyhatalomként a Kínai Népköz- társaság képviselői vegyenek részt. Mindebből azt a végkövetkeztetést lehet levonni, hogy a francia különpolitika kibontakozása jelentősen növelheti a békés nemzetközi rendezés esélyeit és elősegítheti az amerikai különpolitika kalandoiié- péseinek korlátozását. Mindenesetre máris olyan helyzettel állunk szemben, amilyenre nem volt még példa a második világháború óta: az egyik vezető tőkés nagyhatalom széles fronton szembefordul a háború után amerikai vezetés alatt létrehozott támadó szövetségi rendszerrel. <— ie —) A francia diplomácia jóformán pillanatokon belül három olyan „torpedót” lőtt ki az amerikai külpolitikára és a Washington uralma alatt álló szövetségi rendszerekre, — amelyek alapjaiban veszélyeztetik a második világháború után kialakult tőkés nagyhatalmi blokkokat. De Gaulle tábornok-elnök első kü- lönakciója volt, hogy a délkeletázsiai blokk, a SEATO háromnapos londoni külügyminiszteri konferenciájára nem volt hajlandó elküldeni külügyminiszterét. Utána a francia haditengerészet parancsnoksága közölte, hogy csatahajói nem vesznek részt a SEATO közös hadgyakorlatán. Ezzel voltaképpen formálissá vált Franciaország részvétele a tőkés hatalmak tíz esztendővel ezelőtl létesített délkelet-ázsiai támadó szövetségében. A második torpedó az Atlanti Szövetség, az imperializmus legfontosabb támadó blokkja ellen irányult. Washingtonban és Bonnban azt tervezték, hogy e hét végén „közös nagyhatalmi nyilatkozatot’ adí. \l- ki abból az alkalomból, hogs tíz esztendővel ezelőtt vették fel Nyugat-Németországot a NATO tagjai közé. A közös nyilatkozat azonban nem született meg. Washingtonban a francia és az amerikai <iiplo- mácia heves csatát vívott: Francia- ország azt követelte, hogy a közös nyilatkozatba vegyék be a némel
