Petőfi Népe, 1965. május (20. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-06 / 105. szám
2. oldal 1965. május 6, csütörtök Saigon neheztel a franciékra Caamano letette az esküt Szovjet határozati javaslat a Biztonsági Tanács előtt A PENTAGON ismét folytatja amerikai csapatok Dél-Vietnamba küldését. Nyugati hír- ügynökségek Bien Hoa-ból keltezett jelentésükben arról számolnak be, hogy szerdán hajnal óta újabb amerikai csapatok érkeznek folyamatosan Dél-Vietnamba. Okinawából a 3500 főt számláló 173. ejtőernyős dandárt szállították Vietnamba. Az újabb csapatszállításokkal a Dél-Vietnamban állomásozó amerikai katonaság létszáma több mint 35 ezer főre duzzadt. Egy másik saigoni jelentés beszámol arról, hogy a dél-vietnami rezsim mind ellenségesebb magatartást tanúsít Franciaország iránt, mert a franciák az amerikai agresszió megszüntetését sürgetik, és az ország semlegesítését szorgalmazza. A saigoni ,,megtorlást” akadályozza, hogy Dél-Vietnamban ma is fontos szerepe van francia üzleti köröknek, és így az esetleges intézkedés gazdaságilag káros lenne Dél-Vietnamban. A saigoni kormány egyelőre bezáratta a fővárosbein működő francia kulturális rádióállomást. Az amerikai törvény- hozás mindkét háza eközben sietett támogatásáról biztosítani Johnson elnököt az új, 700 millió dolláros hadihitel-kérelem ügyében, amelyet az elnök a vietnami háború céljaira kért megajánlani. FRANCISCO CAAMANO, a Dominikai Köztársaság újonnan megválasztott ideiglenes elnöke kedden letette az esküt. Később sajtóértekezletet tartott, amelyen hangoztatta, hogy a felkelés nem kommunista jellegű, és hogy a maga részéről mind a jobboldali, mind a baloldali diktatúrát ellenzi. Nem tisztázott a Benoit ezredes katonai juntájának helyzete, és Wessin tábornok fegyveres erőinek magatartása. A junta a Caamano vezette erők fegyverletételét követelte. Caamano elnökségét eddig még egyetlen ország sem ismerte el. Puerto Rico-ban nyilatkozott a dominikai dráma távollevő főszereplője, Bosch elnök, akinek visszatérését követelve robbant ki a felkelés. Kijelentette, hogy az Egyesült Államok „kommunista hisztériában szenved” és élesen bírálta az amerikai beavatkozást. Ez a lépés egész Latin-Amerikában felkorbácsolta a jenki-ellenes érzelmeket. A dominikai fővárosban általában betartották a tűzszünetet, és az AÁSZ bizottsága jelentést küldött Washingtonba, amely szerint a szemben álló felek elfogadták a fegyverszüneti megállapodás kiterjesztéséről szóló tervet. A világ közvéleménye hallatja elítélő szavát az amerikai intervenciót illetően. A jugoszláv sajtó erélyes formában bélyegzi meg azt az amerikai felfogást, miszerint a Pentagon jogának véli az erőszak rendszeres o 1 Íz q 1 rnq A BIZTONSÁGI TANÁCS keddi ülésén a latin-amerikai és brit, valamint francia küldöttek szóltak hozzá a szovjet határozati javaslathoz, amely szerint a Biztonsági Tanács elítélné az amerikai fegyveres erők dominikai beavatkozását, és követelné az amerikai csapatok azonnali kivonását a Dominikai Köztársaságból. Velasquez uruguayi küldött egyértelműen ítélte el a dominikai intervenciót és kijelentette, hogy a Johnson-doktrina nem La tin-Amerika népeinek érzületéből fakadt. Illetékesnek tartja a Biztonsági Tanácsot a dominikai helyzet megítélésére. Sanz bolíviai küldött viszont az amerikai delegációt igyekezett szorult helyzetéből kimenteni. Az A ASZ illetékességét hangoztatta és a Biztonsági Tanácsnak e szervezetet ajánlotta tájékoztatóként a dominikai helyzetről. A brit küldött kijelentette, hogy kormánya teljes mértékben megérti az Egyesült Államok kormányát és intézkedéseit. Tabio kubai küldött rámutatott, hogy az Egyesült Államok az AÁSZ regionális szervezetének jó szolgálatait kívánja igénybe venni, hogy fedezze saját agresszióját, és egyúttal megbénítsa a Biztonsági Tanácsot. Hangoztatta, hogy Dominikában egyetlen törvényes kormány van, Caamano kormánya. A. Stevenson amerikai küldött korábbi állításait ismételgette, Fedorenko szovjet küldött pedig követelte, hogy az amerikai delegátus jelentse ki világosan a ET előtt, hogy vajon az Egyesült Államok elismeri-e az ENSZ alapokmányát, amely megtiltja a beavatkozást más államok belügyeibe. EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN Kínai küldöttségek utaztak Moszkvába „Megteremtettük az első német békeállamot.. Tudós vendégünk Rövid látogatásra Budapestre érkezett a montreali kísérleti orvostudományi kutatóintézet professzora, Selye János. Magyarországon, Komáromban született, Prágában doktorált, s 1932 óta él a tengerentúlon, Kutatóorvos, apja, nagyapja, dédapja szintén gyógyított. 1931-ben a baítimo- re-i John Hopkins Egyetem hívta munkatársának, majd alig egy esztendő után a kanadai Mc.Gill Egyetemen kapott katedrát. Százhuszonnyolc biológiai szakember dolgozik irányítása alatt. — Tizenhét könyvet és ezernél több publikációt jelentetett meg. A spanyol, indiai, arElképzeléseit Életünk és a stress címen, könyvben adta közre. 1956-ban írt műve eddig angol, francia, japán, lengyel, német, olasz, portugál, spanyol és svéd nyelven jelent meg, legutóbb az Akadémiai Kiadó gondozásában magyarul is. (Hét hónap alatt három kiadást ért meg.) Selye János kedden délután érkezett Bécsből Budapestre, és tartott előadást a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében orvosközönség előtt a több okra visszavezethető betegségekről, az elmeszesedés megakadályozásáról, az öregedés élettani problémáiról — ismertette legújabb kutatómunkája első eredményeit. Három hét* járja a világot, tizennyolc országban tartott előadást. Csütörtökön elutazik Budapestről, s a hét végén már New Yorkban, a Columbia Egyetemen beszél. L. M. gentin, kanadai, francia, szovjet, svéd, angol, csehszlovák, olasz, és észak-amerikai akadémiák tagja. Elnyerte az amerikai Gordon Wilson-érmet, kitüntette a tokiói orvostudományi egyetem, a szovjet Vis- nyevszkij-díj tulajdonosa, s a szovjet orvostudományi akadémia tanácsadója. Verona város díszpolgára, San Diego aranykulcsának őrzője és még tíz különböző díjjal méltányolták munkásságát. Világhírű. A stress felfedezőiéként ismerik tudósok, laikusok mindenütt. A stress az utóbbi idők élettani kutatásának egyik legjelentősebb vívmánya. Vulgárisán fogalmazva: az emberben rejlő olyan hormonális eredetű biológiai erő, képesség, vagy törekvés a létért, melynek segítségével a szervezet folyamatosan alkalmazkodik a környezetéhez, s védekezik a külső és belső ártalmak ellen. Ax NDK Népi Kamarájának ülése PEKING (TASZSZ) Szerdán repülőgépen Peking- ből Moszkvába utazott a Kínai Népköztársaság küldöttsége, Lin Fengnek, a Kínai Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottsága elnökhelyettesének vezetésével. A küldöttség a szovjet kormány meghívására részt vesz a fasiszta Németország felett aratott győzelem 20. évfordulója alkalmából tartandó ünnepségeken. Egyidejűleg a Szovjetunió Honvédelmi Minisztériuma meghívására kínai katonai küldöttség indult Moszkvába, az ünnepségekre, Hszu Kuang-ta honvédelmi miniszterhelyettes vezetésével. Még mindig reng a föld San Salvador térségében San Salvadorban és környékén a mentőosztagok megszakítás nélkül fáradoznak azon, hogy a hétfői földrengés során összedőlt házak romjai alól kiássák a betemetett sebesülteket és halottakat. Bár, a fenti térségben még mindig mozog a föld, a sebtében helyreállított távíró- és távbeszélővonalakon érkezett hírekből kezd kialakulni a földrengés okozta pusztulás. A hajléktalan családok ezreit további megpróbáltatásnak tette ki a földrengés sújtotta térség egyes pontjain végigörvény- lő tornádó. A legújabb jelentések szerint az egyre ismétlődő kisebb-na- gyobb erejű földmozgások tovább pusztítják a vidék megrongálódott épületeit. San Salvadorban károkat szenvedett több minisztérium és más kormányépület, súlyos károkat szenvedett a közúti hálózat, hidak mentek tönkre, a kisebb lakóházak ezreiből csak romhalmaz maradt. A károkat felbecsülni még lehetetlen. BERLIN (MTI) A Német Demokratikus Köztársaság Népi Kamarája szerdán a berlini új Kongresshalle-ben tartott 13. ünnepi ülésszakán emlékezett meg a német nép felszabadulásának 20. évfordulójáról. A népi kamara előtt Walter Ulbricht, az államtanács elnöke hosszabb nyilatkozatban méltatta a felszabadulás jelentőségét. Walter Ulbricht bevezetőben megállapította, hogy 1945. május 8-án a világ népeivel együtt a német nép is felszabadult a hitlerista rémuralom alól. „A népek most minden némettől megkérdezik: mit tettetek, hogy német talajról soha többé ne induljon ki háború? — mondotta a továbbiakban Walter Ulbricht. — Erre a kérdésre mi, a Német Demokratikus Köztársaság polgárai, jó lelkiismerettel válaszolhatunk, mert megteremtettük az első német békeállamot. Mi jól kihasználtuk az időt.” Ugyanakkor Nyugat-Németország vezető imperialista, militarista körei most éppen olyan népcsalásra készülnek, mint annak idején Hitler. Ezután a parlament elé terjesztették elfogadás végett a népi kamarának, az államtanácsnak, a minisztertanácsnak és a Demokratikus Németország Nemzeti Frontja Országos Tanácsának a felszabadulás 20. évfordulója alkalmából kiadott kiáltványát. A kiáltvány bevezetőjében hangsúlyozza, hogy a világtörténelem legszörnyűbb és legvéresebb háborúját, amely most húsz évvel ezelőtt fejeződött be, a német imperialisták robbantották ki, s ha a hitlerista tábornokokon és a barnainges politikusokon múlik, a háborút a német nép kiirtásáig folytatták volna. A német történelemnek az a legnagyobb tanulsága, hogy soha többé nem szabad háborúnak kiindulnia német területről, s Németországban, Európa szívében egyszer s mindenkorra véget kell vetni más országok és népek meghódítására irányuló törekvéseknek, a népgyűlöletnek, az agressziónak és a sovinizmusnak. A kiáltvány ezután részletesen fejtegeti német egység megteremtésének kérdéseit. Végül hangsúlyozza, hogy a német kérdést ma már semmiképpen nem lehet megoldani az NDK ellenére vagy az NDK nélkül. Az NDK parlamentje egyhangúlag elfogadta a kiáltvány szövegét. USA-intervenciók Az Amerikai Egyesült Államok elnöke május 3-1 beszédében az USA-nak a Dominikai Köztársaság belügyeibe történő nyílt katonai beavatkozását azzal „magyarázta”, hogy ott a közelmúltban kirobbant kormányellenes — az alkotmány visszaállítását követelő — felkelés irányítását „kommunista elemek” ragadták magukhoz. Azt, hogy mennyire nem „kommunista veszélyről” van szó, hanem az imperializmus közismert módszeréről, egyebek között a mellékelt térkép is bizonyítja. Az Antilla (Karibi-tenger övezetének térképe berr-v tatja, hogy e térségben az USA a századforduló óta hányszor és mely ország belügyeibe avatkozott be fegyveresen. Közép-Ámerikában A térképen megkülönböztettük az Egyesült Államok nyílt és burkolt katonai beavatkozását. A burkolt intervenciók közül csupán a legismertebbeket és legfontosabbakat tüntettük fel. Ezek olyan amerikai beavatkozások voltak, melyekben az Egyesült Államok hadseregének egységei közvetlenül nem vettek részt, de a színfalak mögött hivatalos amerikai kormányszervek. mint például a CIA és más hasonló ügynökségek álltak. A dominikai katonai intervenció következtében létrejött nemzetközi helyzetre jellemző, hogy napjainkban már nemcsak a haladó országok népei, hanem többek között számos középamerikai állam kormánya is tiltakozik. ó*° ifi • * .....Ol**. Puerto R'CSfl.«)" -• 'Santo Domingo DOMINIKAI KÖZTÁRSASÁG •• * te <5 fi 9 e r iS VENEZUELA USA, INTERVENCIÓK KÖZÉP-AMERI KÁBÁN , NYU! KATONAI INTERVENCIÓ' (ÉVSZAMA). [1925)
