Petőfi Népe, 1965. május (20. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-30 / 126. szám

8. oldal 1965. május 30, vasárnap Rövidlátó ar amerikai irányzat Élesedtek a francia—amerikai ellentétek A Szorjetimió szilárdan védi a békét „A JOHNSON-ELV al­kalmazása félelmetes mennyiségű vérbe és pénzbe fog kerülni az Egyesült Államoknak. Súlyos áldozatokat köve­telnek a vietnami hadműveletek, kérdéses, hogy meddig lesz képes a.z Egyesült Államok ezt az elvet erőszakkal érvényesíteni, és mik lesznek politikai és erkölcsi következményei.” Az idézett megállapításokat dr. Arnold Toyn- hee, az egyik legismertebb polgári történész szö­gezte le a Scotsman című lapban. Világos: az Egyesült Államok erőszak-politikája már súlyos visszatetszést és aggodalmat kelt nyugati pol­gári körökben is. Különösen éles a felháborodás a latin-amerikai országokban. Brazíliában, amely csapatodat küld Dominikába az USA nyomásá­ra, közzétettek egy manifesztumot, melyben az ország népe tiltakozik a kormány szélsőséges politikája ellen és elítéli a csapatküldéseket. Kolumbiában a rendőrség ismét összetűzött a tüntető diákokkal. Az amerikai irányzat ellen emelt szót Bolívia népe is. Mindennek döntő mértékben a „rövidlátó” amerikai intervenció­sorozat az oka. Johnson ráadásul most már a hírhedt FBI-t bízta meg az úgynevezett domi­nikai „vizsgálat” lefolytatásával. Az utóbbi esz­tendők gyakorlatában először bíztak erre a szer­vezetre határon túli feladatokat. A washingtoni lapok ennek a szokatlan lépésnek a magyaráza­tát abban látják, hogy még Amerikában is csak igen kevesen hitték el a dominikai „kommunis­ta beszivárgás” meséjét, s most a belső rendőri apparátusnak kellene bizonyítania. Az elmúlt napokban súlyosbodott a délkelet­ázsiai helyzet. A dél-vietnami bábkormányt is­mét átalakították, s bár az átszervezésnek igye­keztek adminisztratív színezetet adni, a háttér­ben minden bizonnyal az az amerikaiak számá­ra nyugtalanító tünet áll, hogy újra előtörőben van Dél-Vietnamban a háborúellenes és semle­gesség! hangulat. A józanabb körökben a tengerentúlon ugyan­csak mérlegelik az agresszió következményeit, és aggódnak az újabb kudarcok lehetőségeitől. A Fehér Házban pedig erre úgy reagálnak, hogy ismét fokozzák az Amerika-ellenes Tevékenysé­get Vizsgáló TJízottság aktivitását. Joggal merül fel ezek után a kérdés, vajon ez a szervezet ki­EGYHÉT Á KÜLPOLITIKÁBAN két fog kommunistabarát elemeknek nyilváníta­ni. Talán Cyrus Eatont, a milliomost, avagy Walter Láppmant, a neves New York-i publi­cistát? A világ közvéleménye érdeklődéssel vár­ja az újabb listát. AZ IRREÁLIS washingtoni vonalvezetésnek érezhető a hatása az Egyesült Államok szövet­ségeseire. Áll ez az angol közvélemény alakulá­sára, hiszen Wilson miniszterelnök a legutóbbi parlamenti bizalmi szavazásnál már csupán egy szótöbbséggel menekült meg a leszavazástól. Nem kérdéses, hogy ez abból következik: az an­gol kormányfő a választások előtti programban az Egyesült Államoktól függetlenebb politikát ígért. Ezt azonban semmiképpen sem váltotta be. Tovább élesedtek a francia—amerikai ellen­tétek is, amit közvetve a francia—nyugatnémet tárgyalások tükröztek. Franciaországban úgy lát­ják: a kölcsönös együttműködés legfőbb akadá­lya Bonnban van, mert Erhard változatlanul Washingtonra építi kül- és katonapolitikáját. Az elmúlt hét eseményeihez tartozott a kairói arab kormányfő-értekezlet. Az arab egység lét­rehozásának útján újabb lépést jelent: Irak és az Egyesült Arab Köztársaság határozatot ho­zott a fokozottabb politikai együttműködésről és az iraki minisztertanácsban úgy döntöttek, hogy átveszik az Egyesült Arab Köztársaság állami lobogóját és himnuszát. VÉGÜL, de nem utolsósorban emlékeztetnünk kell a TASZSZ legutóbbi nyilatkozatára, amely megfogalmazta a békeszerető emberiség jogos aggodalmát az Egyesült Államok kormánykörei­ben kibontakozó politikai kurzussal szemben. A mértéktartó, de erélyes szavak kifejezik: A Szov­jetunió nem nézi tétlenül, miképpen akarják Washingtonban újjáéleszteni a már egy évtizede teljes csődbe jutott imperialista erőpolitikát. Szovjet hivatalos körökben úgy vélik, állapította meg a nyilatkozat, hogy az amerikai vezetők, amikor erre az útra lépnek, teljes felelősséggel tartoznak politikájuk esetleges következmé­nyeiért. Irányvonaluk ellentmond a világ népei érdekeinek, semmi jót sem ígér egyetlen ország­nak sem, beleértve az Egyesült Államokat is. A Szovjetunió szilárdan védelmezi a békét, de fel­készült az események bármelyik fordulatára. Politikai megoldás amerikai módra Tayior utazik — várható a háború fokozása Az Amerikai Államok Szer­vezetének külügyminiszterei, illetve nagykövetei pénteken a késő esti órákban zárt ajtók mögött tanácskoztak Washing­tonban. Rusk újabb javaslatot terjesztett elő a dominikai vál­ság valamiféle „politikai meg­oldására.” AÁSZ politikai tanácskozó bizottság felállítását indít­ványozta, valamint, hogy utazzék Santo Domingóba egy másik AÁSZ-bizottság. Jósé Móra főtitkár munkájának elősegítésére. A résztvevők — a brazil külügyminiszter kivételé­vel — hűvösen fogadták az amerikai indítványt. A TASZSZ tudósítója arra hívja fel a fi­gyelmet, hogy a másik, pénteki tanácskozás,, amely a Fehér Házban zajlott, az amerikai ag­resszió további erősödését ered­ményezheti Vietnamban is. Itt vetették fel ugyanis, hogy újabb nyolc amerikai hadosztályt kel­lene Dél-Vietnamba küldeni. A háborús tűzvész fokozását jel­zi, hogy vasárnap Saigonból Washingtonba érkezik Taylor tábornok, akinek eddigi wa­shingtoni megbeszélései az ag­resszió fokozását hozták ma­gukkal. A kalóztámadások a VDK te­rülete ellen tovább folynak. Pénteken a késő esti órákban két alkalommal támadták ame­rikai repülők a Hanoitól 110—160 kilomé­ternyire délre fekvő terüle­teket, 3 tonna bombát old­va ki. Dél-vietnami szabadságharcosok szombaton délelőtt 10 támadást hajtottak végre az ország észa­ki tartományaiban levő több előretolt katonai őrhely és kör­zeti parancsnokság ellen. A Fel- szabadítási Front külügyi bi­zottsága erélyesen tiltakozott a Fülöp-szigetek kormányánál, mert Manilából kétezer főnyi katonai egységet akarnak Dél- Vietnamba küldeni az amerikai agresszorok támogatására. A TASZSZ tudósítója közli, hogy ma már 70 ezer amerikai katona és tengerészgyalogos vesz részt a vietnami partizá­nok és a VDK elleni hadvise­lésben. Fidel Castro, a győze­lem évfordulóján tartott beszé­dében, Oriente tartományban, kijelentette: az amerikai intervenciós szellem felébreszti a népek lelkiismeretét, forradalmi szellemét, és nem tarthatja vissza őket „még 20 millió jenki tengerész- gyalogos sem”. Mikojan: Fegyvereink ereje — a béke biztosítéka A szombati Krasznaja Zvezda kivonatosan közölte Anasztasz Mikojannak, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa elnökének beszé­dét, amelyet a lapnak adomá­nyozott Lenin-rend átnyújtása- kor mondott. Mikojan rámutatott: A múlt háborúban és azt követően az imperializmus sok hadállását vesztette el és ez a folyamat még mindig tart. Az imperia­lizmus természetesen nem akar visszavonulni. Az amerikai im­perialisták — az imperialista hatalmak között a legerősebbek —, valamint a többi imperialis­ta, akik a gyarmati rendszer széthullása következtében meg­gyengültek, most szuronnyal és bombával akarják megőrizni a tőke állásait, ily módon akar­ják elfojtani a népek felszaba­dító harcát, ily módon töreked­nek a népek szabadságának el­tiprására mindenütt, ahol meg­rendült lábuk alatt a föld. Erre vallanak a legutóbbi események Délkelet-Ázsiában, Afrikában, Latin-Amerikában. Az imperia­listák kísérletei azonban Kilá­tástalanok. Magas szinten kell tartanunk a szovjet hadsereg ütőképessé­gét — mondotta Mikojan —, amíg az imperializmus létezik és amíg folyik a fegyverkezési hajsza. A szovjet emberek meg lehetnek elégedve tervezőink munkájával, akik egyre újabb és tökéletesebb fegyvereket al­kotnak. Erősek vagyunk, ele­gendő fegyvert tudunk gyárta­ni nemcsak a magunk részére, hanem a testvéri népiek támo­gatására is. A szónok figyelmeztetett: A szovjet hadsereg jobban fel van szerelve korszerű fegyverekkel, mint ellenfelei. Fegyvereink ereje — a béke biztosítéka. A deviza- és pénzügyi együttműködésről tárgyait a KGST bizottsága Kijevben befejeződött a KGST deviza- és pénzügyi kér­désekkel foglalkozó állandó bi­zottságának ülése. A bizottság megtárgyalta a KGST-országok átváltási rubel­ben történő sokoldalú elszámo­lási rendszerének további töké­letesítésével összefüggő kérdése­ket. Foglalkozott továbbá azzal a problémával, miként lehetne alkalmazni ezt a rendszert a KGST-hez nem tartozó orszá­gokkal való kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokban. Bolíviában összeesküvést lepleztek le Az AFP szombati jelentése szerint Sucreben, Bolívia köz- igazgatási fővárosában összees­küvést lepleztek le. A leleple­zést Gallardo munkaügyi és népjóléti miniszter megerősítet­te. A miniszter szerint az ösz- szeesküvést Victor Paz Estens- soro, a múlt év novemberében megbuktatott volt elnök nem­zeti forradalmi mozgalom párt­jához tartozó elemek szőtték más „szélsőséges” pártokkal szö­vetségben. Estenssoro több hí­vét. egykori magas rangú tiszt­viselőket, volt rendőrtiszteket tartóztattak le. A fővárosban nyugalom ural­kodik, de a katonai hatóságok nem csökkentették a biztonsági intézkedéseket, amelyeket a bá­nyászsztrájk kirobbanása óta vezettek be. Bár, Bolíviában a bányászok újból munkába áll­tak és látszólag rend van, a po­litikai válság mélyül. A Reu­ter szerint a kormány tömeges elbocsátásokat tervez az ország exportjának csaknem 90 száza­lékát biztosító ónbányákban. Izraeli agresszió Jordánia ellen Pénteken az arab kormány­fők kairói értekezletét drámai bejelentés szakította meg: Waszfi Teli jordániai minisz­terelnök közölte, hogy három izraeli kommandó behatolt Jor­dánia területére, megtámadott katonai állásokat, polgári lako­sokat és gyermekeket ölt meg, valamint olajszivattyú-állomá- sokat robbantott fel. Husszein király felkérte az amerikai, a szovjet, a francia és a brit nagy­követet, hívják fel kormányaik figyelmét a jordániai—izraeli határon uralkodó feszültségre és az izraeli agresszió megis­métlődésének veszélyére. Az ülésen további intézke­déseket irányoztak elő a deviza- és pénzügyi együttműködés fej­lesztésére és módosították a »bi­zottság idei munka tervét. (MTI) amerikai íiriaborafóriumot bocsátottak fel CAPE KENNEDY (MTI) Cape Kennedyről szombaton — magyar idő szerint 13 órakor — Imp—3 elnevezésű űrlabo­ratóriumot bocsátottak fel olyan műszerekkel felszerelve, ame­lyeknek feladata megvizsgálni, milyen sugárveszély fenyegeti az űrhajósokat a Holdra ve­zető úton. Venezuela sem vesz részt az AÁSZ értekezletén Ignacio Iribarren Borges ve­nezuelai külügyminiszter több mint kétórás megbeszélést foly­tatott az Egyesült Államok ca- racasi nagykövetével. Tárgyalá­saik után a venezuelai kormány közölte, hogy a külügyminiszter nem utazik el Washingtonba az Amerikai Államok Szervezeté­nek külügyminiszteri értekezle­tére. ÍRÓASZTALHOZ ragadva Miért is „hullámzik a papír- tenger”? — ezt a kérdést kezd­tük tovább feszegetni Molnár András és Pálinkó István eiv- társsal, a kecskeméti járási ta­nács vb elnökhelyettesével, il- letve mezőgazdasági osztályve­zetőjével. Utalva egyik cik­künkre, amely egy termelőszö­vetkezetre vonatkozóan a papír­munka nemkívánatos szaporo­dásával foglalkozott. Vagy talán olyan labirintus már a bürokrácia, hogy a papír­burjánzás okát reménytelen vállalkozás keresni? Úgy lehet, egy kicsit sok a „bűnös” és va­lahogy mindenki tud egy má­sikra hivatkozni. A két járási vezető szinte egyszerre kész ugyanazzal a válasszal. — Tudnánk mi — és lépten- nyomon ugyanígy beszélnek erről mindenütt —, hogy mi a felesleges bürokrácia egyik nagy oka... Csak hát arról nem lehet írni. — Mondják olyan hangsúllyal, amiből azt szoktuk kiérteni, hiszen még mosoly- gunk is hozzá, — hogy: Tudjuk, tudjuk, de zsákutcában va­gyunk. — Biztosan arra gondolnak az elvtársak, hogy ... — Igen, igen ..' — veti közbe Molnár elvtárs, — arról van szó, hogy minél intenzívebben küzdenénk a bürokratikus túl­kapások ellen, annál erősebben igyekszik igazolni „létjogosult­ságát” mindenki, aki rendelete­ket készít, módosít, kiegészít, instrukciókat gyárt, aktákat in­téz. Pálinkó elvtárs megtoldja. — fentebb — minden szak­területnek egy-egy ember volt a gazdája. Az is megszerkesztette a maga tájékoztatóit, utasítá­sait, körleveleit... A munka differenciáltabb lett. A szakte­rületen belül is megosztották a tennivalókat. A speciális szak­mai kérdések emberei ugyan­csak teljesítik a beosztásukkal járó kötelességet: instrukciókat, leveleket, aktákat írnak ők is. Molnár elvtárs gyakorlati pél­dát említ. — A Petőfi Népe írt az AG- ROKER 24—26 oldalas géplisiá- járól, amit képtelen rövid határ­idős követelménnyel küldtünk ki a tsz-eknek ... Ezelőtt nem körlevelekkel in­tézték a gépigénylést, hanem a vállalat emberei a tsz-vezeők- kel — területenként — közvet­lenül beszélték meg, milyen gé­pekre van szükségük. Egyébként a 24—26 oldalas listából számos tsz csupán egy vagy két gépet választott ki. Az történt eddig, hogy nagyjából úgy is azt adta az AGROKER, amiből az ipar­nak kínálata volt. Bizonyos gé­pet például több éve hiába gé- nyeltem ... — Az eddigi megjegyzé­sekből azért derül ki valami — a „papírtermelés” növekedésé­ről. Már a járásoknál egész kö­zelről érzik, milyen szükség vol­na közvetlenebb gyakorlati, irányításra, segítségadásra. Ehe­lyett viszont mind többeket sőt le az íróasztal, holott a terme­lőmunkához közelebb inkább volna szükség a szakértelmüKre. — Ez is igaz — ismeri el a vb-elnökhelyettes. De nézzünk más buktatókat is. Mondottuk, hogy egy-egy speciális kérdés fenti szakemberei is bizonyítani akarják: nélkülözhetetlenek. Mindig születik egy csomó új rendelet, törvény s azok kiegé­szítése. A Földtörvényt például

Next

/
Thumbnails
Contents