Petőfi Népe, 1965. május (20. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-28 / 124. szám

Péter János Prágába érkezett PRÁGA (MTI) Péter János, a Magyar Nép- köztársaság külügyminisztere 1965. május 27-én Prágába ér­kezett, A repülőtéren Vaclav David, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság külügyminisz­tere és a csehszlovák külügymi­nisztérium több vezető munka­társa fogadta. Jelen volt Cséby Lajos, hazánk prágai nagykö­vete. A magyar külügyminisz­ter megbeszélést folytatott Vac­lav Dáviddal, a csehszlovák kül­ügyminiszterrel a két országot érintő legfontosabb nemzetközi kérdésekről. Világ proletárjai, egyesüljétek! / XX. ÉVFOLYAM, 124. SZÁM Ara 60 fillér 1965. MÁJUS 28, PÉNTEK Tárgyalások a Bolgár KP és az SZKP között SZÓFIA (TASZSZ) Szerdán a Bolgár KPK Köz­ponti Bizottságában a bolgár párt vezetői találkoztak az SZKP küldöttségével. Bolgár részről megjelentek Todor Zsivkov, Bóján Bulgara- nov, Borisz Velcsev, Mitko Gri- gorov, valamint a Bolgár KP más vezetői. Az SZKP küldött­ségét a találkozón Mihail Szusz- lov, a küldöttség vezetője, to­vábbá Bodjul Szinica, Kapito­nov, Tokarjov és Bernov képvi­selte. Todor Zsivkov részletesen tá­jékoztatta a vendégeket a Bol­gár Kommunista Párt munká­járól és feladatairól. Beszélt az ország fejlődéséről és elsorolta azokat az eredményeket, ame­lyeket az utóbbi évek során ér­tek el a szocialista építésben. Foglalkozott az irányítás és a gazdaság, valamint a bolgár párt szervezési és ideológiai munkájának problémáival. To­dor Zsivkov kifejtette a Bolgár Kommunista Párt nézeteit a nemzetközi kommunista mozga­lom néhány kérdésével kapcso­latban. Szuszlov foglalkozott a két pártot érintő kérdésekkel. A találkozó és a megbeszélés rendkívül szívélyes, baráti lég­körben, a teljes és kölcsönös egység és testvéri barátság szel­lemében folyt le. fl gyümölcsidény küszöbén Megkezdődött a gyümölcsfel­vásárlás a MÉK telepein. A szamóca, különösen a fekete fó­liák felett, mind rohamosabban pirosodik, de a korai cseresz­nyét is lehet már szedegetni Ke- lebia gyümölcsöseiben. A kez­deti átvételi árak nyilvánva­lóan magasak: a szamócáért például 24, a cseresznyéért 18 forintot fizettek kilónként az első felhozatal alkalmával. Mindkét gyümölcsféléből az átlagosnál valamivel jobb termés várható; az előbbi­ből 50, az utóbbiból 100 va­gon átvételére számítanak. Sajnos, a meggyről ez nem mondható el, mivel épp a vi­rágzása idején köszöntött be az esős, hideg idő, s ez a kötődést károsan befolyásolta. A hullás jelenleg is tart. A felvásárló szerv szakemberei úgy vélik: 300 vagon meggy átvételére azért lehetőség nyílik. Az idén összesen 5300 vagon gyümölcs átvételét tervezi a M ÉK, s ez valamivel alatta van a tavalyi mennyiségnek. A terv tehát nem mondható „fe­szítettnek”. Főként, ha figye­lembe vesszük, hogy ebben az évben új, nagyüzemi gyümöl­csösök fordulnak termőre, ösz- szesen mintegy négyszáz hol­don. Elsősorban a dunavecsei Virágzó és a kunadacsi Kossuth Tsz kajszisát említhetnénk itt, de nem jelentéktelen a Kiskun- majsa és a Kiskőrös környéki új őszibarackosok, illetve a ba­W Uj ültetvények fordulnak termőre 2000 vagon gyümölcs exportra Jovore Kiskoroson epul hutohaz jai járás déli csücske almásai­nak ígérete sem. Ami az exportot illeti, gyü­mölcsből kétezer vagon külföld­re szállítását írják elő a tervek. A csonthéjasok minősége mos­tantól kezdve a szedésig dön­tően a növényvédelemtől függ. Érdemes ezzel törődni, mert a cseresznye, a meggy és a barack féregmentes termése a nyugati piacokon korlátlan mennyiség­ben eladható. A pipacsmeggyet például pár évvel ezelőtt még nem ismerték külföldön, az idén viszont már jelentős tételt szállítanak belőle Belgiumba. Az exportálás szakszerű le­bonyolítása végett a SZÖ- VÉRT nemrégiben 32 hűtő­kamiont vásárolt külföldről. Ezek nem kis segítséget nyúj­tanak majd a Duna—Tisza közi ..gyümölcsország” terményeinek továbbításában — az egyéb ka­mionok, vagonok, repülőgépek Megnyílt az Osztrák Kommunista Párt kongresszusa BÉCS (MTI). Bécsben csütörtökön reggel megnyílt az Osztrák Kommunis­ta Párt 19. kongresszusa. Johann Koplenig, a párt el­nöke a tanácskozás több mint 400 küldötte nevében üdvözölte a kongresszusra meghívott kül­földi vendégeket: az SZKP, az Ausztriával szomszédos szocia­lista országok, valamint több nyugat-európai ország kommu­nista pártjának küldötteit. Az MSZMP küldöttségét Cseterki Lajos, a politikai bizottság pót­tagja, a központi bizottság tit­kára vezeti. Franz Muhri, az Osztrák Kommunista Párt politikai bi­zottságának tagja tartotta meg a központi bizottság kongresz- szusi beszámolóját a politikai helyzetről és a párt feladatai­ról. A négy éve rendezett 18. kongresszus óta eltelt időszakot ellentmondásos fejlődés jelle­mezte. A párt politikája néhány fontos kérdésben sikert hozott.. Sok új követelés, amelyért kez­detben a kommunisták egyedül harcoltak, ma a dolgozók szé­leskörű támogatására talál. Az antikommunizmus jelszava azon­ban mindmáig a munkásosztály a demokratikus erők egységé­nek fő akadálya. Ausztria és a szocialista or­szágok viszonyának megjavulása értékes hozzájárulás a békés egymás mellett élés eszméjé­hez és az európai enyhüléshez. Az Osztrák KP üdvözli az SZKP vezetőinek a múlt év ősze óta tett fáradozásait a Kínai Népköztársasággal való állam­közi kapcsolatok megjavítá­sára és a két párt közeledé­sére. (MTI) A tizenegyedik kút Szánk határában az elmúlt héten kezdte meg a Dunántúli Kőolajfúrási Üzem 28 tagú munkacsapata a tizenegyedik kút fúrását. A munkacsapat Pá- lovics Jenő főfúrómester veze­tésével már a második kutat fúrja Szánkon. Amikor feb­ruár közepén az első kút fú­rását kezdték, még csupa du­nántúliból állt a brigád. Az­óta 16 környékbelit vettek fel és tanítottak meg az olajbá­nyászat fortélyaira. mellett. Maga a MÉK 600 va­gon jeget tárolt a gyümölcsöt szállító vagonok „kibélelésé­hez”. Mint közismert, a kecs­keméti telep 60 vagonos korsze­rű hűtőtérrel rendelkezik, mely már az idén második éve üze­mel, s amelyen jelenleg spár­gát csomagolnak exportra. (Itt említjük meg, hogy a kiskőrösi telepen jövőre hasonló létesít­mény megépítését tervezik.) A már a korábbi években ki­alakított felvásárlási hálózat be­váltnak mondható, s így azon a MÉK az idén sem változtat lé­nyegesen. Általánosan alkalmaz­zák az úgynevezett „termelői csomagolást”, amikor is maguk a gazdaságok készítik elő az árut a külföldre történő szállí­tásra. Ezért megfelelő felárat kapnak, valamint azért is, ha a saját fuvareszközeikkel szál­lítják termésüket az átvevő te­lepre. A göngyölegellátás ebben az évben is tovább javul; ed­dig már mintegy három­millió ládával rendelkeznek a gazdaságok, ami az egész éves szükségletnek a fele. Az átvétellel járó munka meg­gyorsulását ígéri még az is, hogy a kecskeméti, a bajai és a dunavecsei telepen teljes mér­tékben meghonosítják a rako­dólapos szállítást. Jelentős részit vállal magára a MÉK a konzervipar szükség­letének a kielégítésében is. Elő­reláthatólag 1600 vagon gyü­mölcsöt — zömmel kajszit, al­mát és szilvát — ad át feldol­gozásra a konzervgyáraknak. Továbbá arra is törekszik ,a MÉK, hogy a megye lakosságá­nak az ellátását kiegyensúlyo­zottabbá tegye. Tíz helységben üzemeltet zöldség- és gyümölcs­boltot. Ezek közül a két legna­gyobbat, a kecskemétit és a ba­jait, nemrégiben hűtőkamrával látták el. A megye többi hely­ségeiben a földművesszövetke­zeti boltok árusítanak rendsze­resen friss zöldséget és gyű- j mölcsöt. Gépudvarok (J. T.) Nagyüzemi gazdasá­gaink állandóan gyarapodó gépparkjának védelme, kar­bantartása, a gépeknek az idő­járás viszontagságaitól, s a ko- róziótól való megóvása mindig is jelentős feladat volt. Még- inkább azzá kell válnia nap­jainkban, amikor a gazdasági élet egész területén mindent elkövetünk — sokszor látszó­lag jelentéktelen tényezőkre is ráirányítva a figyelmet — a takarékosság, az értékekkel való lelkiismeretes gazdálko­dás érdekében. Az erő- és a munkagépek ál­laga megóvásának egyik jól bevált, mindeddig azonban a jelentőségénél kisebb mérték­ben alkalmazott módszere a gépudvarok létesítése. Me­gyénk gépállomásain már ma­gától értetődő szabály, hogy a gépeket még az egyébként kö­rülkerített terület egészén be­lül is újabb drótkerítés őrzi. Az utóbbi években pedig a szövetkezeti gazdaságokban is van hasonló törekvés. A gépudvar lényegében a nagyüzem területén, általában a műhelyek közelében kijelölt, körülhatárolt térség, amelyen elsősorban a használaton kí­vül álló, időszakosan nem fog­lalkoztatott munkagépeket so­rakoztatják fel. Itt a gondosan lemosott, s kenőanyaggal el­látott, olaj — esetleg szinteti­kus — festékkel lefestett gé­pek, lehetőleg tető alatt egy helyen kerülnek tárolásra, így bármikor felmérhető a rendelkezésre álló gépmennyi­ség, ellenőrizhető a karbantar­tás szakszerűsége, szükség ese­tén pedig nyomban kéznél van és gyorsan a munkahelyre irá­nyítható a gép. Jód gazdálkodó termelőszö­vetkezeteink zömében átérzik ennek fontosságát, és már lét­rehozták gépudvarukat. Jelen­leg 53 ilyen tsz-ről számolha­tunk be, s köztük olyanokról, mint a tiszakécskei Szabadság, vagy a mélykúti Alkotmány Tsz, amelyek gépudvarát pél­dás rend, szakszerűség jel­lemzi. A gépvásárok alkalmával termelőszövetkezeteink a gép­állomásoktól mind több erő- és munkagépet vesznek át. A számbelileg növekvő gépállo- , mámy, s ugyanakkor a gépal- ; katrészellátásban jó ideje fennálló nehézségek még in- kább aláhúzzák az elmondot­tak fontosságát. Amennyire kézenfekvő, hogy a közös gazdaságok igyekez­nek terményeiket egy helyen felhalmozni, tárolni, — leg­alább annyira indokolt a ha­sonlóképpen milliókat „meg­testesítő” munkaeszközök „tö- mörítése”; az üzemképességre, ; a gondos karbantartásra, az élettartam növelésére irányuló i törekvés. A gép: érték, s a gépvéde­lem: takarékosság: A társadal mi tulajdon — tehát mindany- nyiunik tulajdona — megóvá­sának egyik színtere, egy­szersmind a nagyüzem rendje nek hű tükörképe a termeié' szövetkezet gépudvara. Százmillió forint vizmiivesitésre A jó ivóvízben szegény Al­föld vízművesítése 1960-ban kezdődött meg. A Duna—Tisza közén elsőnek Bácsborsódon avattak vízmüvet, amit hama­rosan követett a jánoshalmi és a bácsalmási vízmű átadása. Mint a megyei tanács építési és közlekedési osztályán kérdé­sünkre elmondták, községfej­lesztési alapból az utóbbi öt év alatt megyénkben 100 millió forintot költöttek a vízművek létrehozására, s napjainkban már 35 községben van jó mi­nőségű, vezetékes ivóvíz. így országos viszonylatban Bács- Kiskun megye a vízmű; :sítés terén az első helyen áll. Jelenleg összesen mintegy 250 kilométeres csővezeték há)' be a településeket, s jut el ; ne az ivóvíz a községlakók: A csövek lefektetése során he závetőleg 150 ezer köbméte földet mozgattak meg. amiből 100 ezer köbmétert társadalmi munkában ástak ki a helybe­liek. Júniusban Kisszálláson, Ba- lotaszálláson, Katymáron avat­nak vízmüvet, s az év végéig üzembe helyezik a szabadszál­lási, borotai, kunbajai és a csó- lyospálosi vízmüvet. Jövőre pe- dig befejeződik a vízművesítési program végrehajtása Szalk- szentmártonban, Fülöpszálláson, Tázláron, Miskén és Felsöszent- ivánon is.

Next

/
Thumbnails
Contents