Petőfi Népe, 1965. május (20. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-23 / 120. szám
2. oldal 1965. május 23, vasárnap Az agresszív doktrína veszélyei HÜSZ ÉVVEL a második világháború befejezése után az Egyesült Államok a világ két egymástól távoleső pontján háborút visel. Teszi ezt olyan elv — a fegyveres beavatkozás — alapján, amelyet a világ közvéleménye a legélesebben elutasít. Az amerikai támadás nem szorítkozik kizárólag a közvetlenül érintett területekre, hanem egy általános agresszív irányvonal kifejezője. Ennek megfelelően nemcsak a közvetlenül érintett területeken — a jelen esetben tehát, Vietnamban és Dominikában — találkozik az amerikai beavatkozás rendkívül heves ellenállással, hanem az egész világon mozgósítja a háborús politika ellenerőit. Johnson politikájának következményeiről gúnyos hangon, de rendkívül találóan jegyzi meg a Nouvelle Ohservateure című francia lap: Johnsonnak rövid idő alatt sikerült, ami elődeinek hosszú éveken keresztül csak részben, azaz egységfrontot létesített a latin-amerikai országok között — az Egyesült Államok ellen. Ez kétségkívül a dominikai beavatkozás egyik jelentős következménye. Még azok a kormányok is, amelyeket az Amerikai Államok Szervezetének múlt heti tanácskozásain sikerült rákényszeríteni az Egyesült Államok agresszív politikájának támogatására, kénytelenek szembenézni közvéleményük tiltakozásával. Egyébként első ízben történt meg az Ámerikai Államok Szervezetében, hogy az Egyesült Államoknak csak a legerősebb nyomással sikerült maga mellé állítania néhány országot azok közül, amelyekről Washingtonban azt hitték, hogy valamennyien engedelmes hűbéresei az amerikai nagytőkének. DOMINIKÁBAN változatlanul tovább folynak a harcok és sem az amerikai tengerészgyalogságnak, sem az odaküldött diplomatáknak nem sikerült olyan helyzetet teremteniük, amelyben a konfliktus befejezéséhez megvannak az előfeltételek. Valóban nem könnyű ilyen megoldást találni, hiszen ennek előfeltétele — a jelenlegi erőviszonyok mellett — két merőben ellentétes tényező összeegyeztetése, mégpedig az amerikai imperializmus érdekének és a dominikai közvélemény hangulatának. A dominikaiak elutasítják a juntát, amely eddig még minden esetben a leghatásosabb eszköze volt az úgynevezett amerikai megoldásnak. Az Egyesült államok dominikai megbízottai jelenleg keresik azt a formulát, amely elfogadható a dominikai szabadságharcosok számára és legalább némi magyarázatot nyújt arra is, miért vállalta a fegyveres beavatkozás kockázatát és költségeit a washingtoni kormány. A beavatkozás egyébként azért is nemzetközi jelentőségű, mert az Egyesült Államok új agresszív irányzatának, az úgynevezett Johnson-doktrinának egyik megnyilvánulása, mégpedig az első azóta, hogy ezt a doktrínát meghirdették. EGYHÉT A KÜLPOLITIKÁBAN A Johnson-doktrinának az a lényege, hogy az Egyesült Államok az amerikai kontinensen mindenütt fegyveres erővel lép fel, ahol véleménye szerint jelentkezik a „kommunizmus veszélye”. Nem tartozik az elvhez, de gyakorlatban úgy látszik az Egyesült Államok ezt a rendkívül veszélyes irányvonalat követi Ázsiában, Európában és Afrikában is mindazokon a területeken, amelyek nem tartoznak szorosan a szocialista államokhoz. Ennek a politikának veszélyessége nemcsak agresszív természetében van, hanem abban is, hogy a világ egyik leghatalmasabb kapitalista államát meggondolatlan kalandokba kergetheti. Johnson elnök, aki már több ízben bebizonyította, milyen bizonytalan a külpolitikai kérdések rendkívül nehéz terepén, igen könnyen kísértésbe jöhet, annál is inkább, mert ki van szolgáltatva néhány olyan tanácsadónak, aki több figyelmet fordít a Pentagon hangulatára, mint az Egyesült Államok tényleges nemzeti érdekeire. Ez bebizonyosodott a Vietnam ellen folytatott szennyes háború folyamán is. Az Egyesült Államok elnöke, miközben véres háborút folytat Vietnamban, megpróbál olyan látszatot kelteni, .mintha mindezt egy „békeprogram” érdekében tenné. Maga több ízben kijelentette: Ezen az úton akarja előkészíteni a tárgyalásokat. Ámde, ez nem az az út, amely a tárgyalóasztalhoz vezet. AMERIKÁBAN mind több és több józan ember győződik meg arról, hogy az Egyesült Államok óriási költséggel és emberáldozatokkal kilátástalan vállalkozásokba bonyolódott, amelynek csak csúfos veresége lehet a vége. Minél- előbb következik be az amerikaiak számára Dien Bien Phu, ami több mint tíz évvel ezelőtt a franciák indokínai gyarmati rendszerének véget vetett, végeredményben annál jobb nemcsak a világ békeszerető emberei, de az Egyesült Államokra nézve is. Tulajdonképpen ez az egyetlen remény, amit az emberiség az amerikai politika esetleges változásai iránt még táplálhat. Ha tudniillik az Egyesült Államok kormánya megpróbál továbbmenni ezen az agresszív úton, ennek rendkívül súlyos következményei lehetnek. Ezért az egész világon rendkívül nagy jelentőséget tulajdonítanak annak a TASZSZ-nyi- latkozatnak, amely a péntek reggeli lapokban jelent meg, s amelyben a Szovjetunió állást foglal az Egyesült Államok kormányának új agresz- szív politikájával szemben. Az állásfoglalás jelentősége nemcsak abban van, hogy figyelmezteti a világot és az Egyesült Államok vezetőit is, a jelenlegi amerikai politika veszélyeire. Ebben a nyilatkozatban a Szovjetunió arra is rámutat, hogy egyre kevésbé lehet összhangot találni az amerikai „ágyúnaszád- politika”, és a feszültség enyhítésének követelményei között Péter János Berlinbe utazott Péter János, a Magyar Nép- köztársaság külügyminisztere, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminiszterének meglrl- vására, szombaton este baráti látogatásra Berlinbe utazott. Ütjára elkísérte Marjai József nagykövet, a külügyminisztérium csoportfőnöke, dr. Kőmi- ves Imre főosztályvezető és Vadász Frigyes főosztályvezető-helyettes. A külügyminiszter búcsúztatására a Keleti pályaudvaron megjelent Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszteri Mód Péter, a külügyminiszter első helyettese, s a Külügyminisztérium több vezető munkatársa. Ott volt Siegfried Hienzsch, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti ideiglenes ügyvivője és a nagykövetség diplomáciai beosztottai, valamint Frantisek Písek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. (MTI) Tito elnök Június elején Csehszlovákiába látogat PRÁGA (MTI) Szombaton Prágában bejelentették, hogy Antonin Novotny köztársasági elnöknek, a CSKP KB első titkárának meghívására J. B. Tito jugoszláv elnök, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének főtitkára és felesége június 2-től 8-ig hivatalos látogatást tesz Csehszlovákiában. Gromiko befejezte ankarai látogatását ANKARA (TASZSZ) Gromiko szovjet külügyminiszter szombaton befejezte hivatalos törökországi látogatását. Ez alkalommal szovjet— török közleményt adtak ki, amelyben leszögezik a tárgyalások eredményeit. A szovjet külügyminiszter szombaton hazaindult. A repülőtéren Isik török külügyminiszter és más hivatalos személyiségek búcsúztatták Gromikót. Elutazása előtt a szovjet külügyminiszter rövid nyilatkozatot adott a sajtónak. Megállapította, hogy a Törökországban lezajlott találkozók hasznosak voltak. Abból, amiről itt szó volt, derűlátó következtetéseket vonhatunk le — tette hozzá. Törökország és a Szovjetunió további kapcsolatainak fejlődése most a két fél konkrét lépéseitől függ. A Szovjetunió fejleszteni kívánja kapcsolatait Törökországgal és az igazi jószomszédi viszony híve. Befejezésül Gromiko köszönetét mondott a török hatóságoknak a meleg és szívélyes fogadtatásért. Urugucty az Egyesült Államok ellen A Biztonsági Tanács szombati ülése A Biztonsági Tanács a gyakorlattól eltérően szombaton is összeült, hogy megvitassa, van-e lehetőség a hosszú huzavona után létrejött dominikai tűzszünet meghosszabbítására. A POROSODO MILLIÓK (Folytatás az 1. oldalrólJ igazgatóságához befutott jelentések szerint március végéig 14 és fél millió forint értékű elfekvő anyagot vettek számba a megyében. Az értékesítés azonban — ugyaneddig az időpont'- — alig haladta túl az 1 millió forintot. Érdekes, hogy éppen a kisebb vállalatok igyekeztek gyorsan megszabadulni a raktárban porosodó anyagoktól. A Bajai Bútor- és Faipari Vállalat 400 ezer forint értékű fe'es- leges készletéből 300 ezer forintot már kiárusított. A Bajai Cementipari Vállalat is vevőt szerzett a 600 ezer forintra tehető elheverő anyaga zömére. Jóval kisebb igyekezetét mutatott azonban számos nagy vállalatunk. Pedig a felmérés szerint például a Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyárban 7 millió forint, a Bajai Finomposztó Vállalatnál pedig 3,2 millió forint értékű felesleges anyag, félkész termék halmozódik. Ha az első negyedév befejezése óta módosult is valamit a fel cárt és eladott készletek aránya, elégedettségre nincs okunk. Nehéz magyarázatot találni az ilyenféle kényelmességre, hiszen a rendelkezés a lehető legtökéletesebben összeegyezteti a népgazdaság javát a vállalatok anyagi érdekével. Világosan kifejezésre jut ez abban, hogy az elfekvő készletet megvásárló és feldolgozó üzemnek nem kell befizetnie árkiegyenlitési forgalmi adó címén az ebből származó nyereséget. Az eladó pedig egyrészt megszabadul a felesleges készlet kaj|i^tt§rhétől és nem fizet eszközlekötési járulékot a számára használhatatlan anyagok, félkész termékek után. Ezen felül — bizonyos esetekben az értékesítés során nyújtott árengedményeket az állami költségvetésből megtérítik az eladó vállalatnak. Késlekedésre nincs idő. Az igen előnyös rendelkezés csak 1965-re vonatkozik, 1966. január 1-tól az idén el nem adott felesleges készletek 9—18 százalékos kamatterhe érzékenyen érinti majd a hanyag vállalatok dolgozóit, ezt ugyanis csökkentő'eg veszik figyelembe a prémiumok és egyéb anyagi juttatások ifiszámításánál. Bizonyára hasznos lesz a május 25-én, Szegeden sorra kerülő tanácskozás, amelyen a Műszaki Anyag- és Gépkereskedelmi Vállalat szakemberei tájékoztatják majd Csongrád, Bács-Kiskun és Békés megvo üzemeinek képviselőit a feles’e- ges készletek értékesítésére kínálkozó lehetőségekről. Igen fontos, hogy az anyaggazdálkodás és a beruházás területén legjobban tájékozott dolgozóikat küldjék el a vállalatok Szegedre, hiszen a magukkal hozott lista alapján már ott, a helyszínen tárgyalást kezdhetnek a MAGÉV — esetleg a többi vállalat — megbízottaivaí a raktárban porosodó anyag in értékesítéséről, B. D. ŰJabb amerikai támadás Egy amerikai katonai szóv!vő közölte, hogy 90 amerikai repülőgép szombaton kora délután támadást intézett a Hanoitól nem egészen 90 kilométerre délre fekvő Quang Soui városa ellen. Dél-vietnami szabadságharcosok szombaton Saigontól 50 kilométerrel északra rajtaütöttek a kormány csapatok egyik a'akulatán és annak súlyos veszteségeket okoztak. Az Űj Kína hírügynökség ismertette a Kínai Népköztársaság külügyminisztériumának pénteki nyilatkozatát, amely megállapította, hogy az Észak- Vietnam elleni bombatámadások állítólagos felfüggesztése az amerikaiak részéről csupán trükk volt. (MTI) Hitek sótokban MOSZKVA (TASZSZ) A moszkvai lapok közölték a Szovjetunió Legfelső Tanáéra Elnökségének rendeletét két holland állampolgár kitüntetéséről, akik 1944 őszén koncentrációs táborból szökött szovjet hadifoglyokat rejtegettek. TOKIÓ (TASZSZ) Ezerháromszáz épületet rongált meg és több halálos áldozatot szedett Tokióban a heves felhőszakadással kísért nyár eleji tájfun. A japán főváros számos utcája víz alá került, több vasútvonal és műút használhatatlanná vált. LISSZABON (MTI) A portugál kormány feloszlatta a portugál írószövetséget, mert ez évi irodalmi díját a 14 évi börtönre ítélt Jósé Vieira Mateus da Graca írónak ítélte. Luanda című regényéért. Az írót, aki műveit Luandino Vieira néven jelentette meg, az angolai nép harcának támog ca- sa miatt ítélték börtönbüntetés- re, és 1963 júniusa óta a Zöld; fok-szigeti fegyházban tartják fogva. Az írószövetség feloszlatásáról szóló döntést közlő Gal- vo Teles közoktatásügyi miniszter kijelentette, hogy az 50 ezer escudo értékű díj odaítélésével a zsűri „mélyen megsértette a nemzeti érzéseket”. tűzszünet, mint ismeretes, pénteken lépett életbe és csupán 24 órára kötötték. A szombati ülés magyar idő szerint 15 óra 40 perckor kezdődött, s elsőnek U Thant ENSZ-főtitkár ismertette dominikai megbízottjának egy órával korábbi jelentését, amely szerint a tűzszünet érvényben van, s a dominikai fővárosban csak itt-ott hallható szórványos lövöldözés. Uruguay küldötte felszólalásában kérte, hogy a tanács szavazzon a pénteken előterjesztett határozati javaslatáról, amelynek lényege: a szembenálló felek egyike se kapjon katonai támogatást senkitől. Bár a határozati javaslat ezt nem mondja ki világosan, nyilvánvaló, hogy éle az Egyesült Államok ellen irányul. A francia küldött támogatta az uruguayi határozati javaslatot, míg az Egyesült Államok nevében Stevenson, akinek határozati javaslata ugyancsak a tanács asztalán fekszik, azt állította, hogy az uruguayi indítvány nem tisztázza a helyzetet, s „csak újabb bonyodalmakat idézhet elő”. Az ülés lapzártakor még tart. Tiltakozó tömegmozgalom bontakozik Nyugat-Németországban a szükségállapot-törvények ellen Az a hír, hogy a bonni pártok között megegyezés készül a kormánynak rendkívüli teljhatalmat biztosító szükségállapottörvények ügyében, riasztólag hatott a közvéleményre és máris széles körű tiltakozó mozgalom van kibontakozóban. A fémipari szakszervezet elnöksége felszólította helyi szervezetét, hogy országszerte gyűlésekkel, tüntetésekkel jutassák kifejezésre: A szakszervezetek továbbra is határozottan elutasítják a diktatúra útját egyengető szükségállapot-törvén veket. A szakszervezet felhívása hangsúlyozza: a szükségállapot-törvények súlyosan veszélyeztetnék az alkotmányos rendet, mozgósítani kell a dolgozókat az alkotmány védelmére és fel kell szólítani a képviselőket, ne adják hozzájárulásukat ehhez a veszélyes lépéshez. Több diákszervezet ugyancsak tiltakozásra készül a szükségállapot-törvények ellen.
