Petőfi Népe, 1965. május (20. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-23 / 120. szám

XX. ÉVF. 120. SZ. Ara 80 fillér 1965. MÁJUS 23, VASÁRNAP Közös gazdaságaink befejezték a kukorica vetését Megyénk szövetkezeti gazda­ságai az elmúlt héten is min­dent elkövettek, hogy a szeles, csapadékos idő ellenére a „ter­mékeny” napokat, órákat M- használva eleget tehessenek idő­szerű feladataiknak. A bőséges eső a kukorica ve­tőmagját a megyében csaknem 200 ezer holdon már a földben találta. Több helyütt ki is kelt már a korai vetésű takarmány- növény, amelynek ápolási mun­káihoz is hozzáfogtak. A cukorrépa egyelésével a vetésterületnek hozzávetőleg a felén végeztek. A legsürgősebb feladat most a lucernabetakarítás ütemének a gyorsítása. A terület nagyobb részén még kaszálásra vár az első termés. A kecskeméti já­rás termelőszövetkezetei mint­egy felerészben, a város közös gazdaságai pedig a tervezett 800 holdnak a háromnegyed részén takarították be a termést. A la­kiteleki Szikra és a nyárlőrinci Aranykalász Tsz gazdái viszont már befejezték ezt a munkát. A kecskeméti Vörös Csillag Tíz­ben a 210 holdon vetett pillan­gós növény szénatermésének betakarítása után nyomban két erőgép vesz részt a rovarkárte­vők elleni, HCH-val történő po­rozásban. Kecskemét kilenc paradicsom­termelő tsz-e közül egyébként hatban — a tervezett 470-ből 405 holdon — már végeztek a palánták kiültetésével. Kádár János, Apró Keltái és Biszku Béla látogatása a Szovjetunióban A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására május 22-én ba­ráti látogatásra a Szovjetunió­ba utazott Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt központi Bizottságának első titkára, Apró Antal és Biszku Béla, a Politikai Bizottság tag­jai. Búcsúztatásukra a Nyugati pályaudvaron megjelent Kállai Gyula, a Minisztertanács elnök- helyettese, Nemes Dezső, a Köz­ponti Bizottság titkára, a Poli­tikai Bizottság tagjai, Benkei (Dr. Molnár őirik a Katona Jórsef Társaság tiszteletbeli tagja András belügyminiszter, a Köz­ponti Bizottság tagja, Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter és Púja Frigyes, az MSZMP KB külügyi osztályá­nak vezetője. Jelen volt a Budapesten tar­tózkodó Kirill Mazurov, az SZKP Központi Bizottsága El­nökségének tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének el­ső helyettese, G. A. Gyenyiszov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. (MTI) Hidroglóbusok Négy éve gyártja az ÉM Fémmunkás Épületlakatos és Tömegcikkipari Vállalat Kecs­keméti Vasszerkezetek Gyára a — községek, gazdaságok ivóvíz- ellátásában nagyszerűen bevált — hidroglóbusokat. Azóta 247 darab 50—100—200 köbméteres hidroglöbus rendszerű víztor­nyot készítettek az üzemben. Jelenleg export-megrendelésen is dolgoznak. Csehszlovákia 17, Jugoszlávia 1, Marokkó 2 darab hidroglóbust rendelt, s külö­nösen nagy érdeklődés nyilvá­nul meg az új rendszerű víztor­nyok iránt az afrikai államok­ban. Képünkön a félig kész hid- roglóbuszok a gyár udvarán. (Pásztor Zoltán felvétele.) Ä MEGYÉI PÁRTBIZOTTSÁG LAPJft Világ proletárjai, egyesüljetek! Tegnap délután 8t órakor Kecskeméten, a városi tanács dísztermében nyilvános felolva­só ülést rendezett a Katona Jó­zsef Társaság. Az ülésen ár. Molnár Erik akadémikus, a Történettudományi Intézet igaz­gatója A nemzeti kérdés cím­mel olvasta fel tanulmányát. Dr. Molnár Erik elvtársat az ülés előtt fogadáson üdvözölte Reile Géza, a városi tanács vb elnöke és Erdélyi Ignác, a vá­rosi pártbizottság első titkára. Ezután nagyszámú közönség előtt, a díszteremben a Kato­na József Társaság nevében dr. Losoncz Mihályné alelnök kö­szöntötte a vendéget, aki nagy hatású előadást tartott. Az előadás után dr. Weither Dániel, a Petőfi Népe főszer­kesztője ünnepi beszédben mél­tatta dr. Molnár Erik kecske­méti munkásságát. 1920 decemberében került Molnár Erik Kecskemétre, 25 éves fiatalemberként — mon­dotta —, és negyedszázad múl­tán, 1944 december végén hív­ta magasabb posztra a felszaba­dult országban az a rend, melyért íróként, tudósként, de bátor és megingathatatlan pártszerve­zőként is harcolt. Molnár Erik a kecskeméti ellenforradalom kezdeti tombolásától egészen a Horthy-rendszer dicstelen ki­múlásáig nehéz körülmények között küzdött a munkásosztály és a nép ügyéért, felhasználva a legalitás valamennyi lehető­ségét, a toll — különösen azok­ban az időkben mással alig pó­tolható — eszközét. Ezek a har­cok a marxizmus—leninizmus eszméinek és nagy igazságainak jelentős propagandistájává ne­velték, széles körű munkássága, minden iránti érdeklődése, vi­lágos okfejtése és meggyőző ér­POROSODÓ MILLIÓK velése jelentős teoretikussá tet­ték. Molnár Erik önmaga pél­dájával is jól bizonyította, hogy milyen úton kell járnia a nem­zetért, a népéért és természe­tesen önmagáért is felelős ma­gyar értelmiségnek. Az akadémiai tagság, a két Kossuth-díj, a legmagasabb ál­lami kitüntetések birtoklása bi­zonyltja azt a tiszteletet és meg­becsülést, amellyel a párt, a tu­dományos élet bel- és külföldön egyaránt, de az egész magyar nép övezi Molnár Erik nagy eredményeket felmutató, bátor és pártos munkásságát. Az ünnepség végén dr. Lo­soncz Mihályné átadta Molnár Erik akadémikusnak a Katona József Társaság tiszteletbeli tagjává történt megválasztásá­ról szóló oklevelet. Az ünnepelt meghatott szavakkal köszönte meg az elismerést. — Ügy gondolom — mondot­ta —, hogy ez a nap megszilár­dítja azt a köteléket, amely Kecskeméthez fűz. Ez a kötelék mindig nagyon erős volt. Ami­kor Kecskemétre jöttem, Héjjos Iván városa volt, s amikor tá­voztam, a városi tanácsházán vörös lobogó lengett. Az önök megbecsülését megtiszteltetés­nek tartom, s úgy tekintem, mint elismerését annak a mun­kának, amelyet itt Kecskeméten kezdtem el. Nemrégiben szóvá tettük, hogy a Lajosmizsei Vas- és Fémipari Ktsz összevásárolt 850 köbméter ipari fát anélkül, hogy megteremtette volna az anyag feldolgozásának műszaki és egyéb feltételeit. A szövet­kezet példája azért kívánkozik ide, cikkünk elejére, mert — ha szabad ezt mondani — klasszi­kus esete a felesleges készlet- felhalmozásnak. Természetesen nemcsak ilyen, vagy ehhez hasonló kirívó gon­datlanság nyomán zsúfolódhat tele a vállalatok raktára olyan anyagokkal, amelyekre ott még igen hosszú ideig, vagy soha­sem lesz szükség. Sokszor a — külön jutalommal kecsegtetett — anyagbeszerző túlbuzgalma miatt válik szűkké a. tárolótér „Erre sem lesz gond vagy há­rom évig..— nyugtázza elé­gedetten egyik-másik vezető, amikor az „ügyes” kartárs be­számolt legutóbbi beszerző kör­útja eredményéről. Előfordulhat azonban, hogy már a követke­ző évben megváltozik a válla­lat profilja, és a három évre elegendő alkatrészt, anyagot szép lassan belepi a por a rak­tár sarkában. Ugyanekkor egy másik üzemnek gondot okoz a szóban forgó tartozékok hiánya. Hosszan sorolhatnánk az el­fekvő készletek keletkezésének okait, ehelyett azonban inkább arról szólunk, hogyan juthat­nak vissza gazdasági életűnk vérkeringésébe azok az anya­gok, félkész termékek, amelyek most feleslegesen kötik le az erőforrások számottevő ré izet, improduktív ráfordításodat okoznak, gátolják a tervszerű, arányos fejlődést. Februárban jelent meg a PM és az OT együttes utasítása a felesleges készletek 1965. évi ér­tékesítésére, hasznosítására vo­natkozóan. Sajnos, igen sok me­gyei vállalat mind ez ideig alig, vagy egyáltalán nem élt ezzel a kivételes lehetőséggel. Néhány adat bizonyítékul: A rendelkezés azon részének, amely szerint március 31-ig kötbérmentesen felbonthatják az 1964 december végéig kötött szállítási szerződést, ha a ren­delt termék időközben felesle­gessé vált számukra, még álta­lában eleget tettek az üzemek: 9,6 millió forint értékű szerző­dést bontottak fel az első ne­gyedévben. Igen nehézkesen megy azonban a meglevő feles­leges készletek feltárása és még inkább az értékesítése. A Ma­gyar Nemzeti Bank megyei (Folytatás a 2. oldalon.) A mélykúti nagy család ' yv',Mv.í*V %> (3. oldal) ­I Nagy a megterhelés 1 TollúrbukttttÚS 1 (5. oldal) 1 (S. oldal) Fruktónia bölcsője 1 Fölt az € ti. oldal) ’ <’• írköl csőri oldal) Új táborhely a Pandúr-szigeten (12. oldal)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents