Petőfi Népe, 1965. május (20. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-22 / 119. szám

r Elő katalógus A megnyitás napja előtt, a n szokásos sajtóbemutatók Időszakában még olyan volt a Budapesti Nemzetközi Vásár te­rülete, mintha hetekbe telne a teljes rendcsinálás. Gyeptéglá­kat egyengető, virágágyakat ké­szítő kertészek, a csarnokok fa­lát festő emberek, a kiállított tárgyakat igazgató férfiak és nők, s futkosás, különböző nyel­ven elhangzó kiabálás, utasítás. De mondják, hogy ez így van minden esztendőben. Mire azon­ban a megnyitás perce elérke­zik, elcsitul a lázas készülődés, hogy egy másfajta zsongásnak adja át a helyét. A látogatók ezreinek álmélkodó és tetszést nyilvánító szava vagy csendes tereíeréje, az éttermek, halász- csárdák és borkóstolók vidám hangzavara olvad össze egy jel­legzetes vásári zsivajjá, amely azonban csöppet sem kellemet­len. M inden térkép és útbaiga­zító tábla ellenére mi is a sétálgató, nézelődő emberek ösztönére bízzuk magunkat, s egyelőre csak az összképet szemléljük. Megragad a pavilo­nok ízléses színösszeállítása, formás, modem külseje. Felkelti az érdeklődést a hajógyári be­mutató vízre épített kis szige­te, a parton heverő camping- eszközök. Csobban a víz, csó­nak siklik rajta, s háttérben a Vajdahunyad vár, a romantikus épülettömb... Van ebben vala­mi utánozhatatlan egyéni és jel­legzetes, amely eltér más nem­zetközi vásárok környezetétől. A zt mondják, hogy a re- ” kordok vására ez a kiál­lítók számát és a csarnokok ál­tal elfoglalt területet tekintve is. Az „élő katalógus” ezúttal mintha a magyar ipar és keres­kedelem húsz esztendejét is reprezentálni akarná a külföld előtt. S a külföld is rengeteg újdonságot, meglepetést tarto­gat. Van bámulója bőven a szovjet pavilon előtt körbeforgó 408-as típusú, elegáns fekete színű új Moszkvics gépkocsinak, s bent a Lenin-atomjégtörőhajó impozáns modelljének. Sokan tolonganak a Könnyűipar feliratú pavilonnál, ahol a magyar tex­til-, bőr- és konfekcióipar leg­szebb termékei láthatók. Nagy az érdeklődés a távol-keleti és afrikai országok látványos, színpompás kiállításai iránt. A szocialista, baráti országok ez­úttal is ipari termékeik legja­vát hozták el. C aki elfáradt a nézelődés- ben, azt rengeteg ízes fa­lat és jóféle itóka várja a bü­fékben, kerthelyiségekben, po- harazókban. Ha úgy tetszik, ci­gányzene hangjai mellett. T. P. A Budapesti Nemzetközi Vásár térképe 1. Petőfi csarnok: KGM, ol- darszárnyban: Kisipar. 2. Pe­tőfi csarnok: Könnyűipar. 3. Építőipar. 4. Nyomda. 5. Éleim - szeripar. 6. Vegy- és olajipar. 7. Bányászat. 8. Magyar Tudomá­nyos Akadémia. 9. Találmányi Hivatal. 10. Műszaki könyvek. 11. SZOT. 12. KGM. 13. KGM. 14. Külföldi textilipar. 15. Rheinstahl, központi fűtés, ka­zánok. 16. Erdészet, 17. Háztar­tási cikkek. 18. Külföldi gép­ipar. 19. Háziipar. 20. Bútor­ipar. 21. Belga pavilon. 22. Krupp. 23. Külföldi elektromos­ipar és hőtechnika (francia, NSZK, svéd. svájci). 24. Jugo­szláv pavilon. 25. Lengyel pavi­lon. 26. Csehszlovák pavilon. 27. Külföldi műszerek (dán, francia, holland, NSZK, svájci, svéd). 28. Külföldi élelmiszeripari gé­pek. 29. Bolgár pavilon. 30. NDK pavilon. 31. Angol pavi­lon. 32. Osztrák pavilon. 33. Szovjet pavilon. 34. Külföldi vegyipar (holland, francia). 35. Olasz pavilon. 36. Külföldi gép­ipar (NSZK, olasz, svéd). 37. Gázművek. 38—39. Külföldi gépipar (NSZK, svéd, francia). 40. Magyar autóipar. 41. és 43. USA pavilon. 4?. Indiai pavi­lon. 44. Nemzetek csarnoka (Kuwait, Irak, Nigéria). 45. Hajóipar. 46. Nemzetek, csarno­ka (Kuba, Románia, Irán, Iz­rael, Japán, Svédország, Tanzá­nia). 48. Vajdahunyad vár. 49. A Jáki kápolna épülete. 51. Külföldi fogyasztási cikkek (NSZK, portugál, svájci). Külön jeleztük: Autók: nemzetközi autókiállítás. Indonézia, számo­zatlan új indonéz pavilon. — Emellett lesz a Vár-szigeten a camping-kiállítás. A zöldség- gyümölcsboltban „Primőrünk, saláta, retek, sós­ka, spenót, továbbá mélyhűtött zöldbab, borsó, lecsó van ele­gendő. Zöldpaprika, paradicsom, karalábé, kelkáposzta azonban több is lehetne...” Ezzel fo­gadtak bennünket Kecskeméten, a Rákóczi utón, a MÉK 10. szá­mú zöldség-gyümölcs boltjának eladói: Jánka Lajosné és Bor­bély Lászlóné. Május 1-én fiatallá varázsolva nyílt meg ismét a korszerűsí­tett, felújított üzlet, a vevők nagy örömére. De milyen meg­lepetést ígér a közeli napokra a bolt? — érdeklődtünk. — „Várjuk az első májusi cseresz­nyeszállítmányt, talán még job­ban, mint a vásárlók” — vála­szolta Szalontai Zoltán boltve­zető és Vincze Rózsa elárusító, akiket képünkön munka közben is bemutatunk. A tanácsülés megtárgyalta • Községfejlesztés a dunavecsei járásban A Dunavecsei Járási Tanács legutóbbi ülésén, többek között, megvitatta a járás múlt évi községfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységét és jóváhagyta az idei feladatokra vonatkozó ter­veket. Nézzük azonban, hogy a járás, amely a múlt évi KÖFA- versenyben a második helyezést érte el, s jutalmul 200 ezer fo­rintot kapott újabb fejlesztési célokra, milyen eredményeknek köszönheti a sikert. Mint ahogyan a járási tanács megállapította, . tavaly négy százalékkal na­gyobb értékű beruházást végeztek a járás területén, mint az azt megelőző év­ben. 1963-ban ugyanis 108, tavaly pe­dig 112 százalékra teljesítette a járás községfejlesztési tervét. Jelentősen hozzájárult ehhez, hogy az egy főre eső társadalmi munka értéke a fent említett két év alatt 48 forintról 63-ra emelkedett. Különösen élen jár­tak ebben a dunatetétleniek. Itt egy lakosra 218 forint értékű munka jutott. Megállapíthatta a tanácsülés, hogy a járás területén évről év­re nagyobb eredményeket sike­rült elérni a községek fejleszté­sében. Ez természetesen, nem ment minden nehézség nélkül. Nagy problémát jelentett, hogy az egyes létesítmények tervezé­se, kivitelezése nem az előírá­sok szerint történt. Olyan be­ruházásokat kellett megvalósí­tani, amelyek műszaki és pénz­ügyi előkészítése nem volt kel­lően megoldva. S ez tanulság a jövőre nézve. Figyelemre mél­tó az a kezdeményezés, hogy a járdák építését — az anyag biz­tosítása mellett — a községek lakói végezték, kizárólag társa­dalmi munkában. Főleg Duna­iét' Xrn szentmi ki ós és Solt ki éleskedtek ebben. Ü egyéb vonatkozásban viszel, más községeket említ­hetünk. Apostagon például 400 ezer forintos költséggel vízháló­zatot építettek, Dunavecsén üzembe helyezték a törpe vízmüvet, Szalkszentmártonban elkészült a vízműhálózat kivitelezési terve, megkezdték a hidroglóbus épí­............ o £ *',OwcV J2S 9 25 24 *1 ÖV Ész SÉTa'nv PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Klskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István Igazgató Szerkesztőség: Kecskemét. Városi Tanácsház. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38. Vidéki lapok: 11-22. Kiadóhivatal: fecskémét. Szabadság tér 1 /a Telelőn: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta, Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dii i hőnapra 13 forint Bacs-Klskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telelőn! 11-85, Index; 25 W5, tését. Ugyancsak Dunavecsén elkezdték tavaly a járási SZTK- rendelő építési munkálatait, amire 800 ezer forintot költöt­tek. Jelentős összegeket áldoztak a járásban a kulturális célok megvalósítására is. Dunaegyhá- zán, Kunadaeson, Kunpeszéren a községfejlesztési alap felhasz­nálásával kultúrházakat, Solton pedig pedagóguslakást építettek. Az egész járásban 1963-ban va­lamivel több mint 15 millió fo­rintot, tavaly pedig 17 millió 231 ezer forintot költöttek köz­ségfejlesztési célok megvalósítá­sára. S miről ái'ulkodnak az idei tervek? Ebben az évben törpe vízművek építését és bővítését Dunavecsén, Solton, Hartán és Szabadszálláson tervezik. Folytatódik a dunavecsei SZTK-rendelő, valamint az újsolti orvosi rendelő építé­se. A fejlődéshez azonban elenged­hetetlenül szükséges más jellegű beruházások megvalósítása is, s ezek sem kerülték el a tanács­ülés figyelmét. Kulturális fel­adatokra 1965-ben egymillió 78 ezer forintot irányoztak elő. En­nek az összegnek nagy részét a kunadacsi kultúrház építésére, a tassi általános iskola tervei­nek elkészítésére, valamint tel­kek vásárlására költik. Az említettekből is lemérhető, hogy a dunavecsei járás közsé­gei a lehetőségekhez mérten szépen, egyenletes ütemben fej­lődnek. S ez a cél továbbra is. Az idei tervek megvalósításához éppúgy, mint eddig, feltétlenül szükséges a társadalmi munka még gondosabb szervezése, a lakossággal való szorosabb együttműködés. Hiszen tavaly, a sikerek mellett — például Dunavecsén — akadtak még fo­gyatékosságok is. G. S. Olvadó lémnek is eiienállc szövet A Clough Wood angol társa­ság szakemberei olyan szövet­fajtát készítettek, amely ellen­áll az 1600 Celsius-fokos hőmér­sékletnek, s alkalmas az öntö­dében dolgozók munkaruhájá­nak anyagára. A szövet nylon­láncból és gyapjú vetülékszál- ból áll. A szövés utáni végső kikészítés sima felületet ad, amely feltartóztatja az olvadó fémet. Ha az olvadó fém csak néhány „foltot” hagy az öltözé­ken, attól az még ugyanannyi időn át használható marad, mint bármilyen más ruha. Ha nagy mennyiségű olvadó fém hatásának van kitéve (ami vég­zetessé válna, ha a munkás nem viselné a különleges kezeslá­bast), ki kell cserélni.

Next

/
Thumbnails
Contents