Petőfi Népe, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-08 / 83. szám
Rádiócsillagászat A Szovjetunióban — nemzetközileg összehangolt program keretében — tanulmányozzák a csillagok közti térben lévő hidrogéngáz 21,2 cm hullámhosz- szúságú rádiósugárzását. A kutatás egyik központja a Krim- félszigeten lévő asztrofizikai obszervatórium. Ezzel a 18 méter átmérőjű rádiótávcsővel végzik a vizsgálatok egy részét. A világűr üzenete „Rendkívül ritka, a Földre idáig még nem hullott meteori tfajta” — állapították meg hosszú vizsgálat után a Magyar A ritka meteorit vizsgálata. Nemzeti Múzeum tudósai arról a kődarabról, amely 1964. október 8-án délelőtt fél tizenkettőkor csapódott be a Fővárosi Épületlakatos és Gépjavító Vállalat Kén utcai telepének udvarán. A 64,8 gramm súlyú, tojásnagyságú meteorit álig egy méterrel kerülte el Cseh-Katona János 27 éves lakatost. A kő éktelen robajjal vágódott a talajba és hosszú ideig ízott. A megtalálók hamarosan beszállították a meteoritot a múzeum ásvány- és kőzettárába. A vizsgálat több hónapig tartott. A világűrből érkezett kődarab anyaga gránit, tartalmaz földpátot, kvarcot és csillámot — mint a földi kőzetek. A Bu- j dapesten talált meteorit abban különbözik elődeitől, hogy a j mostani lelet olyan kémiai és i nyomásviszonyokról tanúskodik, amilyenek a földkéreg felszínére és felső 30 kilométeres burkára jellemzőek. Napenergiával működtetett gépkocsi A képen egy 1912-es személyautót látunk, amely érdekes módon egyben a jövő egyik lehetséges gépkocsi-energiaforrását is bemutatja. A régi modellt egy amerikai mérnök 10 640 cellából álló napelemmel szerelte fel, s a napelemeket tartalmazó lapot a gépkocsi tetején vízszintesen helyezte el. A napelemek egy 72 voltos feszültségű akkumulátort töltenek, s az akkumulátor egy napfényes napi töltés után 10 órás üzemeltetést tesz lehetővé. A; ilyen kocsiknak elsősorban nap fényben gazdag vidékeken lehet jövőjük. Atomenergia és növénytermesztés Évezredeken át apáról fiúra szállt a tudás, hogyan kell a földet megművelni — a gyakorlati tapasztalatok, megfigyelések nyomán válogatták ki a legnagyobb terméshozamot biztosító fajtákat, a növényi kártevők és betegségek elleni védekezés módját slb. Az ilyen módon felhalmozódott tapasztalat azonban csupán a próbálkozások eredményeinek összegyűjtését jelenti, és nem biztos tudásra épül. Ma már ez nem elég: a földművelésnek az egységnyi területre eső terméshozamot a lehető legnagyobbra kell emelnie. Ez a törekvés megmutatkozik világszerte, de különösen nagy jelentőségű nálunk, a szocialista termelési viszonyok között. A nagy feladat azonban csak a tudományos kutatás erőteljes közreműködésével oldható meg. A mezőgazdasági kutatás már nem bízza magát az egyszerű tapasztalati megfigyelésekre, hanem például ilyen kérdéseket tesz fel: meddig nő a gyökérzet? Felvesz-e mindent a talajból? Milyen gyorsan jut el a tápanyag a levélzetbe? Milyen hamar ér a víz a gyökerekhez az eső után? stb. Tehát az alapvető kérdéseket kutatja, hogy ezek szerint biztos és eredményes választ adhasson a gyakorlat által felvetett kérdésekre is. Ez a kutatás rendkívül bonyolult, láthatatlan folyamatok vizsgálatát jelenti, mint amilyen például a levélzet által fevett műtrágya növényen belüli útja. Az ilyesfajta vizsgálatok elvégzésében segítik a mezőgazdasági kutatókat az atomfizikusok. Az atomfizika ma már igen sokféle sugárzó, radioaktív anyagot ismer. A természetben is találtak ilyeneket, a legtöbbjüket azonban mesterségesen állítják elő. Ezek az anyagok láthatatlan részecskéket dobnak ki magukból és e részecskékből álló sugárzás nem szűnik meg, akármilyen vegyületet alkotnak, akármerre járnak a növényi vagy állati szervezetékben. Természetesen, a fizikusok olyan eszközöket is szerkesztettek, amelyekkel e láthatatlan sugarakat mindig észlelni lehet. Mintha a kutatók valamiféle láthatatlan kicsinyke „segédjei” volnának; ugyanis bármerre vannak a növényi testben, jelzik, hol vannak. Igen nagy segítséget adnak a kutatóknak, mert olyan rendkívül érzékeny vizsgálati módszert biztosítanak számukra, hogy velük például 800 vagon zabban meg lehetne találni egyetlen egy keresett zabszemet. Az ilyen jelzéseket adó atomokból álló anyagokat a kutatók nyomjelzőknek nevezik A nyomjelzők segítségével a kutatás megállapította például, hogy a trágyából a növekedés első két vagy három hetében a foszfor 50—70%-a megy át a növénybe. Segítségükkel felfedezték, hogy az „alvó” fák kérge még a fagypont alatt is tud tápanyagot felvenni; kimutatták, hogy a foszfor a gyökértől a levélig néha 20 percnél röyidebb idő alatt jut el A néha járványosán fellépő növényi betegségék igen nagy kórokat okoznak. A hagyományos kutatás az ellenálló fajták kitenyésztésére irányult. Ámde bizonyos idő múltán legtöbbször a kórokozók olyan újabb változata jelentkezett, amellyel ezek a ellenálló fajták sem tudtak már többé megküzdeni. Néhány növénynél (szőlők, gyümölcsfák) a gombás megbetegedések ellen a vegyszeres védekezés gazdaságos, de túlságosan költséges volna a legtöbb mezei terménynél. Ezért a kutatók a nyomjelzőkkel most azt vizsgálják, milyen anyagokat vesznek fel a gombák. Így majd meg tudják állapítani a gombaölő szerek hatásosságát, összevetve a gyomirtásra és a rovarirtásra használt vegyszerekkel. A vegyszeres gyomirtók ma már közismertnek nevezhetők. Ezek mintha válogatni tudnának; a hasznos növényeknek nem ártanak. De annak részletes kikutatása, hogy hatásuk miként érvényesül, nagyobbrészt még ma is a nyomjelzőkkel végzett vizsgálatokra vár. Ha ezek minden részletükben tisztázódnak, akkor lehet csak megmondani, hogy milyen újabb vegyszereket lehet e célra alkalmazni. Természetesen még nagyon sok, a termelést közvetlenül érdeklő kérdés megválaszolása is a nyomjelzőkre vár, pl, hogy milyen mélyre, hova kell a trágyát elhelyezni, hogy a növény a legjobban tudja hasznosítani? Vajon a növény meg tudja-e különböztetni az anyagokat, és csak azokat veszi fel, amelyekre (tudomásunk szerint) az élet- folyamataihoz feltétlen szüksége van? Vajon elő lehet-e a sugárzásokkal új növényeket állítani? Meg tudja-e ölni a sugárzás a csirát? Élelmiszerek tartósítására veszély nélkül hasznosítható-e? Vajon miképpen lehet a talaj víz- és légjárhatóságát e sugárzások segítségével mérhetővé tenni? Ha a kutatók az ilyen természetű kérdésekre kielégítő választ adnak, a növénytermesztés gyakorlata minden vonatkozásban tudományosan megalapozottá válik, a terméseredmények növekedni fognak, veszélyeztetettségük csökkenni fog. A tudomány megtalálja majd a módját annak is — olyan hatalmas energiaforrás birtokában, mint amilyent az atomenergia jelent —, hogy a növénytermesztésnek az időjárástól való függősége is, mint váratlan, előre ki nem számítható, fenyegető veszély megszűnjön, D. t. Rugós telefonzsinór Űj cikk gyártását kezdték meg a Kábelművek szegedi telepén: a rugós telefonzsinór — amelyet a postának és a telefongyárnak szállítanak — nagy előnye, hogy nem kúszálódik össze. Hazai robbanásbiztos tv-képcső A jelenleg használt hazai képcsövek ütés, karcolás, vagy gondatlan kezeiés hatására felrobbanhatnak. A szertehulló szilánkok veszélyeztethetik a nézőt, és kárt okoznak a készülék alkatrészeiben, tízért kénytelenek a készülékgyártó vállai latok óvintézkedéseket tenni plexi védőüveget helyeznek i képcső elé, s vászon védőburko lattal látják el többnyire a kép cső hátsó részét. A plexiüveg azonban költse ges importcikk, továbbá növel a készülék méreteit, kihaszná' latlan holt tér keletkezik a vé dőüveg és a képcső között, nagyobb az anyagszükséglet, és — n :m utolsósorban — esztétikai lag sem lehet a legszebb for mát kialakítani. Mindezek kiküszöbölésére ha tározták el az Egyesült Izzóban hogy — számos külföldi tapasz tálát figyelembevételével — el készítik az első hazai robbanás biztos képcsőtípust. A fejlesz tési kísérleteket négy hónappá ezelőtt sikeresen befejezték. Az ily módon kifejlesztet A 59—12 W/2 típusú tv-képcsi elektromos adatai teljesen meg egyeznek a most használato AW 59—91. típuséval, de az ú képcső robbanásbiztos. Mive ez előtt nincs védő plexilemez amely nemcsak a nézőket véd: hanem a külső, zavaró fényeke is elnyeli, a robbanásbiztos kép cső ernyőjét az eddigiekhez vi szonyítva kétszeres fényelnyel- képességű szürke üvegből ké ’Zítik. Így az ernyőn megjelen- kép kontrasztosabbá és elsöté :és nélkül is élvezhetővé vá ük. A csodálatos rubinrúd A múlt évi fizikai Nobel-díj nyerteseinek munkássága is az érdeklődés homlokterébe állította a laserek kérdését. A techMikrominiatür lascrberende- zés. Nyíl mutat rá a rubinrudas részre. A készülék nagyságát a gyufafej nagysága is érzékelteti. nikának ez az új rübinrúdból készített „varázspálcája”, az elméleti tudomány számos eddigi „laboratóriumi” eredményét a gyakorlatban hasznosíthatja. A laser viszonylag egyszerű szerkezet: rubin-alumíniumoxid- rúd, melynek kristályrácsába minden kétezredik alumíniumatom helyén krómatom helyezkedik eL A rubinrúd lapjainak ezüstbevonata úgy készül, hogy az áthaladó fényt a laserrúd egyik végén ne tartsa vissza. Az így előkészített rudat nagy teljesítményű villanólámpa közelébe helyezik el, ennek a fénye a krómatomokra olyan hatást gyakorol, hogy azokból fotonok indulnak el. A laser a keletkező fotonokat egy nyalábban tartja és felerősítve bocsátja ki. A lasersugarak rendkívül sokoldalúan hasznosíthatóak. A híradás céljára úgynevezett információkat lehet fény útján továbbítani. Ilyen módon történnek például a rádiós és a televíziós adások közvetítései. Hogy milyen hatalmas lehetőséget rejt magában ez az új metódus, arra talán elegendő egy adat: egyetlen lasersugár huszonötezer adást is sugározhatna, tehát többet, mint amennyit a ma működő összes rádió- és televízióadás igényel. A laser sugarával az energiaátvitel kérdésében is nagy haladást értek el. Elméletileg tízezer wattnyi energiát 1500 kilométer távolságra is át lehet vinni. A megvalósítás esetén nem kell az energiaforrások közelébe telepíteni a különböző üzemeket, hanem fény útján is megérkezhet az energia. Különösen jelentős ez klimatikus szempontokból szélsőséges helyeken, a sarkvidékeken vagy hatalmas sivatagok alig elérhető részein, ahol a természeti kincsek kiaknázásához és az emberi települések fenntartásához szükséges energia, vezetékek nélkül, kisugárzott fény útján érkezhet a helyszínre. Dr. V. P. PETŐFI NEPB A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapla. Főszerkesztő: őr Weither Dánlej Kiadja a Bács megyei Dapkladő Vállalat Felelős kiadó: Meze! István Igazgatt Szerkesztőség: Kecskemét. Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont 26-19 25-16. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér lia Telefon: 17-09. Szerkesztő bizottság: 10-S8. Vidéki lapok: 11-22. Terjeszti a Magyai Posta. Előfizethető: * helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési du i hónapra 13 form: Bacs-Klskun megyei Nyomda V Kecskemét — Telefon: 11-85. Index: 85 065. Sz. M.
