Petőfi Népe, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-09 / 84. szám
'‘•'*£ALV^v Világ proletárjai, egyesületek! r XX. Évfolyam, 84. SZÁM Ara 60 fillér 1965. ÁPRILIS 9. PÉNTEK í Megkezdődtek Péter János és dr. Bruno Kreisky tárgyalásai BÉCS. (MTI) Csütörtökön délelőtt az osztrák kancellári hivatalban megkezdődtek a tárgyalások Péter János magyar és Bruno Kreisky osztrák külügyminiszter között. A megbeszéléseken magyar részről többek között részt vesz Szilágyi Béla külügyminiszter-helyettes, Beck István rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a külügyminisztérium főosztályvezető.ie és Sebes István hazánk bécsi nagykövete, osztrák részről Carl Bobleter külügyminiszter-helyettes, Erich Bielka, a külügyminisztérium főtitkára, dr. Simon Koller, Ausztria budapesti nagykövete és más személyiségek. Péter János és a kíséretében levő személyiségek csütörtökön délben látogatást tettek dr. Bruno Pit- termann alkancellárnál. Majd dr. Bruno Kreisky külügyminiszter villásreggelit adott a magyar vendégek tiszteletére. A mezőgazdasági üzemek legfontosabb tennivalója a következő hetekben: a kukorica vetése! Hagy sikerű termesztési tanácskozás Baján fi középiskolák igazgatóinak értekezlete Kecskeméten Csütörtökön Baján, a József Attila Művelődési Házban a járási pártbizottság és a járási tanács vb rendezésében nagyszabású kukoricatermesztési tanácskozást tartottak. Izinger Pál, az FM Növénytermesztési Főosztályának vezetője, dr. Glied Károly, az MSZMP megyei bizottságának titkára, dr. Tompa Béla, a megyei tanács vb elnökhelyettese, s a rendező, valamint a többi járás vezetői és a fekete földű járások tsz-ei- nek szakemberei közül mintegy háromszázan vettek részt a tanácskozáson. Szabó Imre, a járási pártbizottság első titkára megnyitójában a kukorica terméshozamának a növelését elősegítő fészkes és sortrágyás vetés szükségszerűségét, s e módszereknek a pártalapszerve- zetekre háruló széles körű propagálását hangsúlyozta. Ezután Vuity József, a járási tanács mezőgazdasági osztályának vezetője a bajai járás kukoricatermesztésének jelenlegi helyzetéről és az ezzel kapcsolatos további feladatokról tartott előadást. Ez, valamint az általa és az osztálya hat szakembere által elkészített, s a tanácskozás részvevőihez korábban eljuttatott, a kukorica termelésében alkalmazott módszerek értékelését tartalmazó 70 oldalas kitűnő tanulmány képezte a későbbi vita alapját. Előadásában megemlítette, hogy a fészkes- és sortrágyás vetési módszernek köszönhetően tavaly a járás tsz-eiben — májusi morzsoltban számítva — egy-egy holdról 21,1 mázsa átlagtermést takarítottak be a kukoricából. Felhívta a figyelmet a vetés- szerkezetek felülbírálatára, annak érdekében, hogy minél nagyobb területen termesszék a legfontosabb takarmánynövényt. Ügy szintén figyelmeztetett az ápolási munkáknál a legmegfe- lőbb ösztönző módszerek alkalmazásának szükségességére is. A vetés legoptimálisabb időszakának az április közepétől a. hónap végéig tartó napokat jelölte meg, ami pedig a holdan- kénti tőszámot illeti: járásszerte a 18—22 ezres növényállomány fizet a legtöbb terméssel. Hangsúlyozta a kártevők — drótféreg, kukoricabarkó, kukoricamoly és a mezei pocok — elleni védekezés végrehajtását is. Az agrotechnikai módszerek minden részletét magában foglaló előadás után dr. Tompa Béla tolmácsolta a megyei párt- bizottság és a megyei tanács vb elismerését az említett tanulmány elkészítőinek, s pénzjutalmat adott át a hét szakembernek. Hangsúlyozta: jó lenne, ha a homoki járásokban is követnék a bajai járás kezdeményezését, hogy megyeszerte minél biztonságosabb takarmány bázissal lehessen gazdálkodni. A vitában felszólaló Babies Antal, a csávolyi Egyesülés Tsz elnöke a kukoricaföldek mélyszántásának augusztusban— szeptemberben történő elvégzését, valamint a helyes trágyakezelés fontosságát, Kerényi Béla, a tataházi Petőfi Tsz fő- agronómusa a jó talajelőkészítést, a tápanyag pótlását, a megfelelő agrotechnikai módszerek alkalmazását, a jó vetőmag megválasztását és a legalább a 20 ezres tőszám meghagyását hangsúlyozta. Dr. Maár András, a megyei tanács vb mezőgazda- sági osztályának helyettes vezetője az utóbbi feltétellel kapcsolatban megemlítette, hogy a kukorica vetésekor holdanként mintegy kétezerrel több tővel számoljanak, mert a kártevők, s a kapa általában ennyit szoktak megsemmisíteni. Felhívta a figyelmet a kukorica-táblatörzs- könyvek kötelező vezetésére. Sarok Antal, a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat igazgatója a tárolással és a termés szárításával kapcsolatos terveikről beszélt, Izinger Pál pedig felhívta a figyelmet a május 10-e előtti vetési időszak rövidsége miatt a munka jó megszervezésére, s a vetőgépek húzatással történő próba- üzemeltetésére. Bayer István, a Bajai Gépállomás igazgatója ismertette a sortrágyázó-vetőgépek működését, hangsúlyozva, hogy a vonóerőgépeket lehetőleg a kisebb átalakítási munkákhoz értő traktorosok vezessék. Párniczki Zoltán, az érsekcsanádi Búzakalász Tsz főagronómusa arról számolt be, hogy náluk a lápfölddel kevert műtrágyákkal történő talajerőpótlással a rossz homokos talajon is kiváló terméseredményeket értek el az elmúlt évben. A tsz-ben az idén nemcsak a közös, hanem a háztáji földeken is, összesen 800 holdon, ezzel a módszerrel vetik a kukoricát. A nagy sikerű tanácskozás Szabó Imre zárószavával ért véget, majd a részvevők délután ellátogattak a csávolyi Egyesülés Tsz-be. T. I. A konzervipar termelése —az e téren tapasztalható fejlődés ellenére — még mindig szezonjellegű. A konzervgyárak egész évi munkáját éppen ezért döntően befolyásolja az, milyen alaposan készülnek fél a szezonra. A borsó beérésédg meg kell teremteni a folyamatos termelés összes feltételét: a munkaerő és a nyersanyag biztosításától a gépek üzemkész állapotba helyezéséig. Június elejétől kezdve ugyanis ugrásszerűen növekszik a gyártás, akkor már alig jut idő ilyesmire. Újszerű módon végezte el idén az előkészítő munka egyik legjelentősebb részét, az intézkedési terv kidolgozását a Kecskeméti Konzervgyár vezetősége. Csütörtökön délelőtt a megyei tanács nagytermében értekezletet tartottak a megye középiskoláinak — gimnáziumoknak, technikumoknak és szakközép- iskoláknak — igazgatói. Megjelent az értekezleten Aczél Istvánná, a Művelődés- ügyi Minisztérium középiskolai osztályának helyettes vezetője, Ehik Györgyné, a minisztérium főelőadója és Keresztes Nagy Imre, a megyei pártbizottság főmunkatársa. Bevezetőben Kádasi László, a megyei tanács vb művelődés- • >y. alt vezetője ismertette a megye középiskoláiban folyó nevelőmunka helyzetét. Elmondta, hogy az oktatás eredményei évről évre javulnak, de mindinkább érezhető, hogy a szakmai munka mellett a pedagógusok egy része elhanyagolja a nevelést, mások pedig nem találták még meg a A termelési terv üzemekre bontása után módot adott az önelszámoló egységek vezetőinek arra, hogy maguk határozzák meg mire van szükségük, mit kell tenniük a rájuk háruló feladatok végrehajtása céljából. Önálló intézkedési tervet készítettek az üzemek, amelyek a cikkenkénti termelésen kívül felölelik a létszám- és béralap-gazdálkodással, a termelékenység növelésével, a műszaki fejlesztéssel kapcsolatos teendőket is. E programok megbízható alapot szolgáltattak az osztályok, majd pedig az egész vállalat átfogó intézkedési tervének kidolgozásához. Röviden így foglalhatjuk össze a kezdeményezés jelentőségét: A termelést közvetlenül irányító, szűkebb munkaterületüket alaposan ismerő dolgozók javaslatai is érvényesülnek e módon a termelés irányításában. Ez évben a tavalyinál 11,5 százalékkal több, összesen 445 millió értékű árut ad a népgazdaságnak az üzem. A termelés összetétele nagyjából azonos a korábbival és csak minimálisan — negyven dolgozóval — növekszik a munkáslétszám. Nyilvánvaló tehát, hogy szinte teljes egészében a termelékenység növelésével kell elérni a termelésfelfutást; az egy főre jutó termelési érték a terv szerint kilenc százalékkal halaja túl az 1964. évit. Az exportterv 297 millió forint értékű áru kiszállítását irányozza elő — ez nagyjából azonos a tavalyi tényszámmal. Felvetődik a kérdés: vajon miért stagnál az export a kecs- eméti üzemben akkor, amikor teljes termelés jelentős mér- kben növekszik A magyará- .at — Végvári István igazgató szerint — az, hogy tavaly igen megfelelő módszereket. Mindemellett természetesen a pedagógusok túlterheltsége is akadályozza a fejlődést ebben a tekintetben. A beszámoló után számos hozzászólás hangzott el. Az igazgatók elmondották saját tapasztalataikat. Valamennyien egyetértettek abban, hogy a szocialista nevelésben szigorú tilaimak helyett arra kell törekedni, hogy a tanulók erkölcsi kötelességüknek érezzék nemcsak a tanulást, hanem a szocialista együttélés szabályainak betartását is, s eszményképük a tartalmas, a közösség számára hasznos, munkás élet legyen. Ennek a célnak érdekében kell dolgozzanak a tanárok és új módon kell dolgozzon a Kommunista Ifjúsági Szövetség is. Az értekezlet Kádasi László zárszavával ért véget. rossz volt az üzem nyersanyag- ellátása. Készleteiket már a múlt évben felélték, az új zöldség és gyümölcs megjelenéséig nincs mód arra, hogy az exportot növeljék. A tavalyi tapasztalatok késztették az üzem vezetőit arra, hogy ez évben körültekintőbben szervezzék meg a nyersanyag- ellátást, A mezőgazdaságon kívül a MÉK-kel is megállapodást kötöttek. E szerint az értékesítő központ is átengedi a zöldborsó, a paradicsom és a paprika egy részét feldolgozás céljára. Évről évre jelentkező gond a munkáslétszám feltöltése a szezon kezdetén. Ezen a nyáron nyolc előkészítő telepet létesít a vállalat a környéken. A telepek munkásgárdája a helybeliekből verbuválódik és így jelentősen csökken a kecskeméti üzem létszámigénye. Már a júniusi „startnál” bizonyos előnnyel indul a vállalat. Az előmunkálatokhoz ugyanis korábban hozzáláttak: a kereskedelemtől visszakapott üres üvegeket most tisztítják, válogatják az asszonyok. A termelékenység növelését segíti a konzervgyár idei műszaki fejlesztési előirányzatának megvalósítása is. A II-s telepen belső átszervezést hajtanak végre, hogy a tavalyinál egyenletesebbé tegyék a készáru áramlását a termelőüzemekből a raktárakba. Már szerelik a gyümölcslékészítő „vonal” új gépeit. Megkezdték és őszre be is fejezik a szárító üzem rekonstrukcióját. A két és fél millió forint értékű fejlesztés eredményeképpen a jelenlegi száz vagonról évi százkilencven vagonra növekszik' .a szárító termelési kapacitása. Befejezés előtt Már a külső munkálatokat végzik a nagybaracskai új művelődési házon. A másfél millió forintos költséggel épült létesítményt május 1-én szándékoznak átadni. Az épület korszerű elvek szerint készült. Külön szobák állnak rendelkezésre a szakkörök működésére. Az a terv, hogy az egyik helyiségét az öregek napközi otthonának rendezik be. Munkában a karbantartók szezon előtt | i a Kecskeméti Uj gepek a gyümölcslé-,,vonalon Konzervgyárban Megkezdték a szárítóüzem rekonstrukcióját B. D.
