Petőfi Népe, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-04 / 80. szám
IMS. április I, TOKämap L «Mal Az Országgyűlés ünnepi ülése (Folytatás az 1. oldalról.) Üj ország született, a dolgozok Magyarországa, amelyben a hatalomra egyedül hívatott, arra egyedül jogosult dolgozó nép uralkodik. Független Magyarország született. A nép áldozatos munkájával nemcsak a romokat takarította el, hanem megteremtette a szocialista építés elengedhetetlen alapfeltételét, a nehézipart — előbb csak a szükségletek nyomában haladva, később azonban már a nép megnövekedett igényének megfelelő módon fejlesztettük a könnyűipart, mind gazdagabban tudtuk ellátni közszükségleti cikkekkel a kereskedelmet. Iparvárosokat építettünk új, hatalmas üzemekkel, kényelmes korszerű lakónegyedekkel. Néhány iparágban elértük a világszínvonalat, sok árucikkünk a legnagyobb ipari országok áruival is versenyképes. Húsz év tapasztalataiban joggal látjuk annak zálogát, hogy a munkásság, a műszaki szakemberek és a gazdasági vezetők biztosítani tudják a jövőre vonatkozó ipari terveink beteljesedését is. A magyar parasztság két forradalmat élt meg a húsz év alatt: a feudális nagybirtok- rendszert felszámoló földosztást és a falu szocialista átalakítását. Mind a kettő történelmi jelentőségű lépés volt a falu és a parasztság életében. Ma már szemmel láthatók az eredmények. A parasztok szorgalma, a földhöz, a mezőgazdasághoz való hűség, a munka szeretete évről évre erősíti a szocialista nagyüzemi gazdaságokat. A szövetkezeti parasztság termelő- akarata népgazdaságunk egyik nagy és megbízható erőforrása. Nagyot fordult e húsz évben a munkásság sorsa. A munkás- osztály az ország, a nép vezetőjévé lett, soraiból pártvezetők, államférfiak, gazdasági vezetők kerülnék ki. Az elmúlt húsz évben a munkásosztály bebizonyította, hogy hívatott az ország vezetésére és kész hazájáért, gyei és országos feladatokat vállalva. A régi értelmiségnek is megvoltak a forradalmárai, bátor, haladó emberei és nem is csekély számban. A szocializmus vonzása évről évre erősebben hatott a tanult emberekre. Közben felnőttek a munkásosztály és a parasztság soraiból érkezett fiatal értelmiségiek és azt tapasztaljuk, hogy ma már az építőmunkában az öregebbek és a fiatalok, a régi és az új értelmiség egybeforrt. Eredményeik mögött megtaláljuk a régi értelmiség erőfeszítéseinek, építő, jó szándékú közreműködésének bizonyítékait és a fiatalok keze nyomát. Töltse el egész értelmiségünket elégedettséggel az a tudat, hogy munkájával a népet, az emberi haladást szolgálja. Ifjúságunktól azt kívánjuk, hogy tisztelje a fel- szabadulás és az utána következő évek sokat fáradozott idősebb nemzedékét és képességeit a népi hatalom intézményeiben szerzett tudását forradalmi len- dületettel fenntartás nélkül bocsássa a szocialista építés rendelkezésére. A jövőért való felelősséget fokról fokra a fiataloknak kell átvállalniok. A szocialista építés gazdasági és politikai erőfeszítései közben sikerült népünket a műveltség magasabb fokára emelni, ebben az iskolai oktatásnak, a népművelésnek, a sajtónak, az irodalomnak és a művészeteknek egyaránt megvolt a szerepük, érdemük. A könyv, a nyomtatott betű ma már mindenkihez eljut. Kultúrforradalmunkat jellemzi azon egyetlen adat is, hogy 1964-ben — fiatalok és felnőttek — kétmillióan részesültek államilag szervezett oktatásban. A nép életszínvonala állandóan növekedik. A nemzeti jövedelem 1938 óta megháromszorozódott, s nyugodtan mondhatjuk, hogy ez most már valóban a nemzet jövedelme. Nem kiváltságos osztályok fényűzésének, pazarlásának eszíköze és előtt omlott össze az egykor megingathatatlannak hitt gyarmatvilág. Helyén független ázsiai és afrikai népek, országok jelentek meg. A Szovjetunió nagy technikai és katonai fejlődése, az egész szocialista világ megerősödése, Ázsia, Afrika új országainak függetlenségi és békeakarata, az emberiség bé- kemozgahna megváltoztatta a világpolitikai erőviszonyokat. Először a történelemben a béke és a társadalmi haladás oldalán van a nagyobb erő. Van lehetőség arra, hogy megakadályozzuk a világháborút. Élő bizonyság vagyunk a világ előtt, hogy egy nép mekkora teljesítményekre képes, ha szabad, szocialista útra lép és békességben dolgozik. A népek reményei — hogy békés eszközökkel fejleszteni lehet a különböző rendszerű országok gazdasági és kulturális kapcsolatát, s lehetséges a két rendszer békés egymás mellett élése, lehetséges a leszerelés, a tömeg- pusztító fegyverek megsemmisítése, a világ megszabadul az atomhalál fenyegetésétől — a szocialista világ minden erőfeszítése ellenére még nem váltak valóra. Bár, a gyarmati népek felszabadulási mozgalmait megállítani nem lehet, a világ különböző részein látjuk az új- gyarmatosítás fegyveres és gazdasági kísérleteit. Látjuk, hogy az imperializmus vesztett, menthetetlen pozícióiért újabb és újabb tüzeket gyújt különböző világtájakon. Nem szűntek meg a háborús veszély forrásai Európában sem. Miközben szerte a világon százmilliók éheznek, az emberiség javainak jelentékeny részét még mindig a fegyverkezés emészti fel. Ebben a nyugtalanító helyzetben a Szovjetunió katonai és gazdasági hatalma, erkölcsi tekintélye, a szocialista világ ereje, a népek egyre erősödő harca biztosítéka a béke fenntartásának. Népünk elítéli az imperializmus lelkiismeretlen kalandorpolitikáját, rendíthetetlenül küzd a békéért, A Rankovics, E. Bodnaras, A. I. Mikojan az országgyűlés páholyában. népéért minden áldozatra. A hatalmas ipari fejlődés megháromszorozta a munkások számát. Sok százezer munkás dolgozik szocialista brigádokban, ahol a munkában bontakoznak ki a szocialista társadalom új emberének erkölcsi tulajdonságai. A parasztember is megszabadult a létért, a fennmaradásért vívott küzdelem gyötrelmeitől. A közösségi, nagyüzemi munka lehetővé teszi, hogy új ház építésére, ruházkodásra, művelődésre, gyermekei neveltetésére gondoljon, s túlnézzen faluja határain, érdeklődjön az ország, a világ dolgai iránt. A paraszt- emberek hű szövetséges társként ott állnak a munkások mellett. Magas állami, társadalmi posztokat is betöltenek, ménem folyik ki az országból a nemzetközi tőke csatornarendszerén. A munkások és alkalmazottak reálbére 1949 óta 70 százalékkal nőtt, s hasonlóan emelkedett a parasztság fogyasztásának reálértéke. A lakosságnak majdnem teljes egésze társadalombiztosításban ré- szesül. Romba dőlt országot örököltünk, százezreknek nem volt a fejük felett hajlék, s ma az ország népének egyötöde, kétmillió ember új lakásban él, amit már ml építettünk. A későbbiekben így folytatta: Húsz év alatt nemcsak nálunk történtek alapvető változások, hanem a bennünket körülvevő világban is. A szocializmus ma már több világrészre terjed ki és 14 országból álló világrendszert alkot Szemünk a nemzeti függetlenség és a társadalmi haladás eszméinek győzelméért. Tisztelt Országgyűlés! A belső rend, a biztonság, a szabad emberi élet, a gazdasági gyarapodás, a kulturális & társadalmi felemelkedés jegyében örömmel ünnepeljük felszabadulásunk huszadik évfordulóját. Húsz év történetének legnagyobb tanulsága, hogy egy nép, ha erőit összefogja, öntudattal, felelősségérzettel és szorgalommal lát munkához, csodálatos erőfeszítésekre, történelmi nagy tettek megvalósítására képes. A mai ünnepi megemlékezés felszabadulásunkról és azóta elért eredményeinkről legyen bíztatás mindannyiunknak. Adjon ösztönzést az építő munkához az egész nemzetnek, a pártnak, Kitüntetések átadása a megyei pártbisottsúgón Bensőséges ünnepség keretében kitüntetések átadására került sor szombatén a megyei pártbizottságon. Erdőst József elvtárs, a megyei pártbizottság titkára hazánk felszabadulásának huszadik évfordulója alkalmából, eredményes jó munkájukért a Népköztársaság Elnöki Tanácsa által adományozott kitüntetéseket adott át. A Munka Érdemrend arany fokozatát kapta: Dr. Glied Károly, az MSZMP Bács-Kiskun megyei bizottságának titkára, dr. Weither Dániel, a Petőfi Népe főszerkesztője, Hideg János, a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Termelőszövetkezet pártszervezetének titkára. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát kapta: Fricska Margit, a kiskőrösi járási pártbizottság titkára, Rigó János országgyűlési képviselő, a kalocsai járási pártbizottság párt- és tömegszervek osztályának vezetője, Borsodi Györgyné, a megyei pártiskola igazgatóhelyettese, Marosi Gyula, mélykúti községi párttitkár. A Munka Érdemrend bronz fokozatát kapta: Mihalik Lajosné, a kalocsai járási pártbizottság gazdasági vezetője, Gilián Lajosné, a bajai városi pártbizottság gazdasági vezetője, Sztankovics Mátyás nyugdíjas. az országgyűlésnek, legyen forrása dolgozó népünk további sikereinek és győzelmeinek. Tisztelt Országgyűlés! _ Javaslom, hogy az országgyűlés fogadja el, iktassa törvényeink közé a forradalmi munkás-paraszt kormány által a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságával, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsával, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnökségével egyetértésben benyújtott törvényjavaslatot, amely megörökíti a magyar nép felszabadulásának történelmi jelentőségét. Dobi István beszédét hosz- szantartó nagy taps fogadta. A magyar nép felszabadulása történelmi jelentőségének törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslat leszögezi: Az Országgyűlés hazánk fel- szabadulásának 20. évfordulója alkalmából a következő törvényt alkotja: Nagyra értékelve azokat a hatalmas társadalmi, gazdasági és kulturális eredményeket, amelyeket a magyar nép a felszabadulás óta eltelt 20 év alatt elért, annak biztos tudatában, hogy a magyar nép odaadó munkája eredményeként, a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal testvéri összefogásban felépül hazánkban a szocializmus, és népünk békében, boldogságban élhet. Az országgyűlés a magyar nép felszabadulásának történelmi jelentőségét törvénybe iktatja. Az elnöklő Vass Istvánná ezután bejelentette, hogy a beterjesztett törvényjavaslathoz hozzászóló nem jelentkezett. Szavazás következett: az országgyűlés egyhangú határozattal elfogadta a magyar nép felszabadulása történelmi jelentőségéhek törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslatot. Ezután A. 1. Mikojan, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, a szovjet párt- és kormányküldöttség vezetője lépett viharos nagy taps közben a szónoki emelvényre. A. I. Mikojan nagy tapssal fogadott beszéde után Emil Bodnaras, a Román Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnökhelyettes, Zsivko Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács első elnökhelyettese, Alekszandar Rankovics, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság alelnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Otakar Simu- nek, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága Elnökségének tagja, miniszterelnök-helyettes beszéde következett, majd Vass Istvánná, az orzággyűlés elnöke bezárta az országgyűlés ünnepi ülését. Vendégeink L. P. Vahruser vezérőrnagy Leonid Petrovics Vahrusev elvtárs, a Vörös Hadsereg vezérőrnagya, a Szovjetunió Hőse, aki a megyénk felszabadításában is részt vett, a szovjet delegáció vezetőjeként tartózkodik a megyében. Vahrusev elvtárs hú§? esztendővel ezelőtt, mint a III. Ukrán Front egyik hadosztálya 108. Gárda Ezredének katonája vett részt hazánk felszabadításában. Szerény, halk szavú, rokonszenves ember — állapítjuk meg, amint a magyar barátaitól körülvett gyűrűben figyeljük szavait, mosolygós arcát. Ám amikor hazánkkal való első találkozásáról kérdezzük, nagyon elkomolyodik. — Szomorú, küzdelmes idők voltak azok a magyar nép, s a mi katonáinkra egyaránt..; — Egy pillanatra elgondolkozik. Ahol mint frontkatona megfordult, az ismerős városneveket próbálja sorolni. — Szeged... tiszai átkelés. Szó... — Zsebébe nyúl, papírlapot vesz elő. Annak segítségével folytatja. Hiába, nem könnyű a magyar városneveket észben tartani. — Szolnok! Kecskemét, aztán a délnyugati áttörés Budapest alatt, Ercsinél. A fasiszták budapesti hadsereg-átcsoportosításának felszámolása, a. magyar főváros felszabadítása, Zalaegerszeg, Keszthely... Nem is sorolom tovább. N <• momra, hogy ma egy új, virul' Magyarországgal ismerkedhetek és szívemből köszöntőm Bács- Kiskun megye egész lakosságát.
