Petőfi Népe, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-23 / 95. szám

Széles körű mozgalommá vált az IBUSZ—TIT Ország-Világ járása Három esztendeje sincs, hogy egy tizenöt tagú lelkes kis gárda létrehozta a budapesti Kossuth Klubban az IBUSZ—TIT Or­szág—Világjárók Baráti Körét. Mindannyian utazni szerető, él­ményekre vágyó emberek vol­tak, és remélték, hogy • mind többen csatlakoznak majd hoz­zájuk. Elképzelésük valóra vált, mert a kis csoport azóta több mint tízezer tagot számláló or­szágos mozgalommá fejlődött. — Mi a titka a baráti kör népszerűségének? — kérdeztük Vörösvári Bélát, a kör országos titkárát. — Az egy- és többnapos autó­buszos országjárásokon a közös élmények hatására barátságok szövődnek fiatalok és öregek, munkások, értelmiségiek, falusi dolgozók, nyugdíjasok és diákok között. Élménytárukat gazda­gítja a sok szép út, a festői tájak, a történelmi ne­vezetességek, a műemlékek, nép­viseletek, az irodalmi emlékek látványa, amelyekkel egy-egy kiránduláson megismerkednek. A baráti kör ma már a belföldi idegenforgalom fejlesztésének nagy távlatokat nyitó tömeg­mozgalma, amely a legjobb utón halad, hogy az ország minden táját népszerűén, vonzóan is­mertesse meg hazánk lakosságá­val. — Hogyan sikerült országos tömegmozgalommá fejleszteni ilyen rövid idő alatt a kis cso­portot ? Az alakulás utáni egy év alatt a Kossuth Klub helyisége már kicsinek bizonyult az összejöve­telek, megbeszélések és az utak­hoz kapcsolódó ismeretterjesztő előadások megtartásához. Űj, nagyobb helyet kerestünk, és ek­kor a Csengery utcai Közleke­dési Klub vezetősége segítséget nyújtott, felajánlva támogatását a kör budapesti szervezetének. Helyet kaptunk a 400 személyt befogadó művelődési ház falai között, ahol sok összejövetelt, klubdélutánt, úti beszámolót, dia­filmes ismeretterjesztő előadást rendeztünk, valamennyit nagy sikerrel. A tagok elhozták csa­ládtagjaikat, rokonaikat, bará­taikat, és így növekedett hétről- hétre a taglétszám. Több művelődési ház vezető­sége felfigyelt baráti körünk működésére, és helyet ajánlot­tak otthonaikban. Ma már sok vidéki városban is működnek helyi szervezeteink. Legjobban működő csoportjaink a váci, a hódmezővásárhelyi, miskolci, orosházi, esztergomi, tiszakécs- kei, békéscsabai, gyöngyösi he­lyi szervezetek. — Mit nyújt a tagoknak az Ország—Világjárók Baráti Kö­re? — 73 féle autóbuszos társas- utazás közül válogathatnak. Ezek az egy- és több napos kirándulások történelmi, földrajzi, irodalmi, művészeti, művészettörténeti, néprajzi ismereteket nyújtanak, és nem utolsósorban hazánk természeti szépségeivel ismerte­tik meg az utasokat. Sok a nyug­díjas országjáró, aki egymaga, vagy házastársával jár a kirán­dulásokra, hogy öregkorában végre megismerhesse mindazt, amiből évtizedeken át kima­radt. A fiatalok pedig elsősor­ban azért utazgatnak, hogy az iskolában frissen szerzett isme­reteiket elmélyíthessék. A ki­rándulásokhoz színes vetített­képes előadások is kapcsolód­nak, így az élmények hatáso­sabbá válnak. Az országjáráson szerzett ismereteket tagjaink bő­ségesen kamatoztathatják egy- egy idegenforgalmi vetélkedőn, Köznapi gondok Miért nincs bukósisak? Balogh Péter nyárlSrincl olvasónk szerkesztőségünkhöz intézett levelé­ben az iránt érdeklődik, hogy a sportszerboltokhan miért nem kap­ható bukósisak . .. összejárta már szinte az egész megye területén fel­lelhető sportszerkereskedéseket, de bukósisakot sehol sem kapott. Egé­szen kis méretekben (6—8 éves gye­rek fejére valót) ugyan talált még április elején Kecskeméten, ám mit ér vele. Persze ilyen kifogást, hogy „hiánycikk”, meg „kis méret”, a közlekedésrendészet éber őrei nem vesznek és nem is vehetnek figye­lembe. Nem gyárt elegendő meny- nyiséget az ipar? Vagy ez csak megyénkben hiánycikk? — kérdezi levele végén, és még hozzáfűzi: „Pedig éppen a Petőfi Népe adta hírül nem is olyan régen, hogy a Kiskőrösi Vegyes Ktsz 100 ezer bu­kósisakot fog gyártani még ebben az évben.’f • A levéllel felkerestük a kecske­méti sportszerboltot, ahol kérdé­sünkre. hogy miért nincs bukósi­sak, Pető Imre üzletvezető a kö­vetkezőket válaszolta: „Sajnos, na­gyon is jól ismerjük a problémát, hiszen március óta nem kaptunk bukósisakot. Körülbelül két héttel ezelőtt voltunk a Belkereskedelmi Minisztérium kultúrcikk igazgatósá­gán, ahol csak annyit tudhattunk meg, hogy a mi igénylésünk a 421-es sorszámon szerepel a nyil­vántartásban. De akkor még csak a 98-asnál tartottak a kiutalási sor­rendben. Az igényekhez mérten te­hát kicsi országosan az összesen két gyártó üzem, a Kiskőrösi Ve­gyes Ktsz és a Tatabányai Kisipari Termelő Szövetkezet kanseitágft. Reményünk van azonban arra, hogy hamarosan enyhül a helyzet, mivel még néhány ktsz-t kapcsol­nak be a gyártásba. így lehet, hogy még ebben a hónapban, de májusban egész biztosan, 1000 bu­kósisakot kapnak megyénk sport­szerboltjai. Ebből a mennyiségből, mint értesültünk, mi 200 sisakot ka­pjunk — mondta még beszélgeté­sünk végén mintegy megnyugtatá­sul a boltvezető. V. I. Veszélyes gödrök Nagyarányú építkezésnél gyakran adódik baleseti veszély. Ez azonban mindig összefügg az ott dolgozók lelkiismeretességével is. A széjjel­hagyott építőanyagok, dróthuzalok stb. nem nagyon szolgálják pl. a kecskeméti Leninváros lakóinak biztonságos közlekedését sem. Pe­dig sajnos, ilyesmit lehet találni az utak. járdák mentén is ezen a te­lepülésen. Ennél is veszélyesebbek a nyitva hagyott gödrök, be nem fedett lyukak, mint ami pl. a Ha­lasi u. 3. sz. épület sarkán is ásí- tozik már hetek óta. Időnként rá­gördítenek lelkiismeretes egyének egy-egy betongyűrűt, míg mások le nem hengerítlk róla. Esténként az­után csoda, hogy valaki bele nem esik, s hogy eddig még nem tör­tént szerencsétlenség. Erre bizony jobban kellene ügyelniük az árok­ásóknak, telefon- és villanykábelek lefektetőinek.., tr-u ahol a színes rejt vény filmek megfejtői között jutalmakat osz­tunk ki. Világjárás is szerepel programunkban, amint azt ba­ráti körünk neve is bizonyítja. Több kirándulást tettünk eddig a szomszédos baráti országokba és legutóbb — tavaly ősszel — tagjaink közül hatvanan hétna­pos moszkvai utón szereztek szép élményeket. — Milyen kirándulásokat, il­letve előadásokat terveznek az idei esztendőre? — Az idén a felszabadulás 20. évfordulójának jegyében szer­vezik mindenütt az utakat, és az előadásokat. Klubjaink nagy segítséget nyújtanak a honisme­reti szakköröknek az „Ismerd meg megyédet” című előadások­kal, amelyeken a húsz éve tör­tént változásokról adnak film­vetítéssel egybekötött ismerteté­seket. A klubnapokon a tagok saját filmjeiket is bemutathat­ják. A színvonalas, jól szemlél­tetett előadásokat olyan utak követik majd, mint például a Csillagtúrák”, az „Üt az is­meretlenbe” — turista és üdü­lő jellegű több napos programok a Mátra, a Bükk, Zemplén, Ba­kony, Mecsek és a Balaton te­rületeire. Továbbfejlesztjük a nagysikerű Nyugat-Magyaror- szág—Dunántúli túrákat is. El­visszük a Baráti Kör tagjait a Szovjetunióba, Csehszlovákiába, az NDK-ba, Jugoszláviába, Ro­mániába, Bulgáriába, Lengyel- országba is. Reméljük, hogy a tagok élményei tovább gazda­godnak, és mozgalmunk az idén is gyarapodik — mondotta be­fejezésül Vörösvári Béla. V. A. A szerkesztőség kérdez — a megyei bíróság elnöke válaszol KÉRDÉS: Mi a bíróságok tapasztalata a termelőszövet­kezetek jogi ellátottságát ille­tően, milyen perekben szere­pelnek legtöbbször mezőgazda­sági termelőszövetkezetek, és miért? VÁLASZ: A termelőszövetke­zetek megszilárdítása és fejlesz­tése jelentős mértékben azok­nak a rendelkezéseknek az ér­vényre juttatásától függ, ame­lyek a közös gazdaságok műkö­dését, tagjaikkal való viszonyát, stb. rendezik. A tsz-ekben je­lentkező nagyszámú jogi prob­léma megoldása szükségessé te­szi tehát, hogy éppen úgy, mint az ipari üzemeknél, vállalatok­nál, képzett jogászt alkalmaz­zanak. B Megyénkben a tsz-ek jogi problémái intézésének egyik formája, hogy tagként vesznek fel, vagy munkaszerző­déssel alkalmaznak jogászt. Je­lenleg négy megyei tsz-nek van önálló jogtanácsosa. Más tsz-ek úgy oldják meg ezt a kérdést, hogy többen alkalmaznak egy jogászt és arányosan járulnak hozzá javadalmazásához. Ilyen formában 27 termelőszövetke­zet jogi ellátottsága van bizto­sítva megyénkben. Ezenkívül azonban hasonló feladatok el­végzésére másodállás, vagy mel­lékfoglalkozás formájában is sor kerülhet. így 34 termelőszö­vetkezet oldotta meg jogi ügyeinek intézését. De van olyan formája is a jogász al­kalmazásának, hogy a tsz vala­mely ügyvédi munkaközösség­gel köt határozatlan időre szóló megbízási szerződést. Ez a rend­szeres jogi képviseleten és ta­nácsadáson túl egyéb, de szin­tén jogi vonatkozású feladatok elvégzését is magában foglalja. Ez idő szerint ilyen' szerződést 138 tsz kötött a megyében. A fenti számokból az derül ki, hogy B ács-Kiskun megye 247 10 milliós forgalom a tegnapi anyagbörsén Csütörtökön nagyszabású anyagbörzét rendeztek az ÉM Építőipari Anyagellátó és Kész­letező Vállalat fővárosi, Jász­berényi úti központjában, ahol majdnem 35 millió forint érté­kű, eddig elfekvő szerelvényt, gépalkatrészt és az építkezé­seknél használatos egyéb áru­kat kínáltak eladásra az érdek­lődőknek. A különböző állami, Tavaszi bárányok (Tóth Sándor felvétele.) tanácsi és szövetkezeti vállala­tok mintegy 500 megbízottja kereste fel a börzét és jelentős üzleteket kötöttek. A csütörtöki forgalmat mint­egy 10 000 000 forintra becsülik. Az építőipar felesleges készle­tei azonban ezzel még nem me­rültek ki, ezért a közeljövőben további értékesítési napokat rendeznek. Június 3-án Miskol­con, július 27-én Pécsett, szep­tember 7-én Győrött, október 14-én pedig ismét Budapesten lesz építőipari börzenap. (MTI) termelőszövetkezete közül 203 jogi ellátottsága biztosított. Saj­nos, azonban még mindig van negyvennégy közös gazdaság, ahol ez a probléma semmilyen formában nincs megoldva, pe­dig ez jelentős mértékben hoz­zájárulna a törvényesség továb­bi szilárdulásához. H A bírósági tapasztalatok szerint a tsz-ek jogi ügyeit ellátó jogászok szakmai műveltsége egyre nő, jól isme­rik a bonyolult termelőszövet­kezeti jogszabályokat, s ilyen vonatkozásban képesek is segít­séget nyújtani. A szakmai kép­zettség növelésében nagy szere­pe van a tsz-jogászok részére rendezett konferenciáknak, ame­lyek keretében megvitatják a legfontosabb ilyen jellegű prob­lémákat. A hatékonyság foko­zása érdekében azonban feltét­lenül szükséges, hogy maguk a tsz-vezetők az eddiginél meré­szebben támaszkodjanak a jo­gászok munkájára, és minden szakmai kérdésben kérjék ki tanácsukat. A jogászoknak pe­dig az a feladatuk, hogy töre­kedjenek a tsz belső életének, gazdálkodásának, működésének részletes megismerésére, vegye­nek részt a közös gazdaság ön- igazgatási szervének működésé­ben. ága A megye bíróságai elé ME kerülő, a tsz-eket érintő polgári perek száma sajnos, nem csökken, hanem kismér­tékű emelkedést mutat annak ellenére, hogy az 1/1962. Élm. M.—F. M. sz. rendelettel létre­hozott felvásárlási egyeztető bi­zottságok is sok vitát elintéz­nek, megoldanak. Jelentősen emelkedett viszont a különbö­ző építőipari vállalatok és ktsz-ek, valamint a tsz-ek kö­zötti vitás ügyek száma. Külö­nösen sok volt az elmúlt év során a Bács- Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalat és a megye tsz-ei közötti jog­vita. Az ilyen pereknek rend­szerint az az alapja, hogy az építési vállalatok nem tartják be a határidőket, illetve hiá­nyosan végzik el a szerződésben vállalt munkát. Ezek a hibák nem egy esetben nagyobb nép- gazdasági kárt is okoznak és súlyosan érintik a tsz gazdál­kodását. A bíróság több ügy­ben igen jelentős összegű köt­bér, vagy kártérítés fizetésére kötelezte az építővállalatokat. H A termelési szerződések­ből eredő viták száma az elmúlt év folyamán csökkent, de ezen belül vannak olyan ka­tegóriák, ahol növekedés mu­tatkozik. A bíróságok döntéseik meghozatalánál kellő figyelem­mel vannak arra a különböző­ségre, amely a tsz-ek és a jobb szervezettségű, nagyobb tapasz­talattal bíró vállalatok, stb. kö­zött fennáll. Így helyesen érvé­nyesül a megye bíróságainak1 gyakorlatában az a tendencia, hogy a vállalatokkal szemben fokozottabb, de mégis reális kö­vetelményeket állítanak a szer­ződések teljesítését illetően. Törvényes eszközökkel hatéko­nyan támogatják megszilárdu­lásukban a bíróságok a terme­lőszövetkezeteket, és ezzel a se­gítségnyújtással igyekeznek minden tekintetben törvénysze­rű, helyes eljárásokra késztetni a közös gazdaságokat. PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét. Városi Tanácsház. Szerkesztőségi telefonközpont 26-19. 25-16. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér lm Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési db I hónapra 13 forint Bacs-Kiskun megyei Nyomda V Kecskemét — Teiefon: 11-85. Index; 85 065.

Next

/
Thumbnails
Contents