Petőfi Népe, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-24 / 96. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek: A MAGYAR SZ.OCIAUSTA MVWKÄSPÄGLT BÄCS" KISKV/IM MEGYEI LAPJA XX. ÉVFOLYAM, 96. SZÁM 4ra 60 fillér 1965. ÁPRILIS 24, SZOMBAT fl megyei tanács jóváhagyta az 1965. évi költségvetést Pénteken délelőtt ülést tartott a megyei tanács. A tanácsülés napirendjét Buda Gábor, a megyei tanács vb-elnökhelyettese terjesztette elő. Napirenden szerepelt: az 1964. évi költség- vetési és községfejlesztési terv zárszámadása, valamint az ez évi költségvetés jóváhagyása; a múlt évi községfejlesztési verseny értékelése és az idei esztendőre való meghirdetése; a megyei NEB első félévi munkaterve, valamint bejelentések és tanácstagi interpellációk. Dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb-elnöke, az első napirendi pont előadója, az írásos előterjesztéshez rövid kiegészítő referátumot mondott el. Mint bevezetőjében hangsúlyozta, az idei esztendőnek különös jelentőséget ad az a körülmény, hogy az ötéves terv befejező esztendeje, pártunk Központi Bizottságának decemberi határozatának megfelelően, fokozottan előtérbe állítja a takarékossági és minőségi követelményeket. Jelentős továbbá az új ötéves terv gondos előkészítése, megalapozása szempontjából is. A megyei tanácsülés elé kerülő beszámoló alapot ad arra, hogy ne csak az elmúlt év viszonylatában, hanem négy esztendőre visszapillantva és az ötéves terv első esztendejét, 1961-et, bázisnak tekintve, felmérjük eredményeinket. Lehetőséget nyújt továbbá arra, hogy kritikus szemmel vizsgáljuk meg az elmúlt négy esztendő tevékenységét, ezen belül a tervezési, állóeszköz-fejlesztési, valamint költséggazdálkodási munkákat. Az írásos előterjesztésben szereplő adatok a fejlődés fő mutatóit tekintve, ugrásszerű előrehaladást tükröznek. Jól érzékeltetik a tanácsi gazdálkodás pozitív irányú változását minden területen. A mennyiségi fejlődés következtében megváltozott helyzet azonban új igényt támaszt, mely az 1965. évi célkitűzésekben már jelentkezik. A nemzeti jövedelem termeléséhez való hozzájárulás és az abból való részesedés aránya, a költségvetés, ipari és mezőgazdasági termelés területén egyaránt körültekintő munkát igényel. Bármilyen szépek is fejlődésünk adatai, a megelégedés nem volna jó tanácsadó — hangsúlyozta a megyei tanács vb-elnöke —, irányítsuk figyelmünket a tennivalókra. A tanácsülés elé kerülő beszámoló, intézkedési terv és határozati javaslat ehhez nyújt segítséget. A tanácsi gazdálkodás eredményeiről és fogyatékosságairól szólva dr. Varga Jenő elvtárs felhívta a figyelmet a rendelkezésre álló anyagi eszközök lehető legcélirányosabb felhasználására, a bevételek teljesítésére, a gazdálkodás anyagi forrásainak feltárására, majd befejezésül a tanácstagok tevékenységének nagy fontosságára. Mint mondotta, a választók észrevételei, javaslatai, nemcsak az idei esztendő feladatainak jó elvégzésében, hanem a következő tervév gondos előkészítésében is jelentős segítséget nyújtanak a tanácsi vezetők számára. A végrehajtó bizottság előterjesztése A végrehajtó bizottság összefoglaló jelentése — amely nyomtatásban, szép kivitelezésű könyv alakjában került a tanácstagok kezébe — a második ötéves terv eddig eltelt négy évének gazdálkodási eredményeit sokirányúan öleli fel, s a fejlődés, az összehasonlítások alapján határozza meg az 1965-ös év feladatait. A tanácsok költségvetési zárszámadását összefoglaló fejezet adataiból kitűnik, hogy az elmúlt négy év megyénk gazdaságában, egészségügyi, szociális és kulturális helyzetében hatalmas előrelépést eredményezett. Erre utal a költségvetési kiadások elmúlt négyévi együttes összege, amely meghaladja a 2 és fél milliárd forintot. Ezen belül az 1964. évi kiadások már csaknem 300 millió forinttal múlták felül az 1961. évit. Ugyanezen idő alatt a bevételek 166 százalékra emelkedtek. A költségvetési zárszámadás ágazatonkénti részletezésben is bemutatja a fejlődést. A legjelentősebb előrehaladás négy év során a gazdasági ágazat kiadásaiban mutatkozott. Az ágazat kiadásai négy év alatt több mint 180 millió forinttal növekedtek, s ez a fejlődés arányban áll a tervezett előirányzatokkal. Az elmúlt négy év során az egészségügyi ágazatban 728 millió forint biztosította az egészségügyi feladatok ellátását. Ezen belül az 1964. évi kiadások 33,7 százalékkal haladták meg az 1961. évit. Azonban még e tetemes kiadás sem fedezte az egészségügyi ellátással kapcsolatos, valamennyi jelentkező igény kielégítését. Ez csak újabb fejlesztéssel oldható meg, s e fejlesztés során szükséges, hogy az eddigieknél nagyobb mértékben kapcsolódjanak a központi beruházások mellé a helyi források is. A kulturális ágazatban az oktatás, népművelés fejlesztésére négy év során 934 millió forintot költöttünk, s az 1964. évi kiadások ebből 29,7 százalékkal haladták meg az 1961. évi kiadásokat. Ezen belül is 97 százalékkal, tehát majdnem kétszeresére növekedett a népművelési intézmények fenntartására, támogatására fordított ösz- szeg. 774 millió forint A költségvetési szervek 1965. évi kiadási és bevételi tervezetét a múlt év október 30-án megtartott megyei tanácsülés hagyta jóvá és terjesztette jóváhagyás végett a felsőbb szervek elé. Ennek alapján az országgyűlés a megye összesített költségvetését 773 millió 979 ezer forint bevétellel és ugyanennyi kiadással állapította meg. A költségvetési előirányzatok teljesítése érdekében szükséges, hogy az idei évben tanácsaink fokozott mértékben gondoskodjanak a bevételek növeléséről, új bevételi források feltárásáról, a helyi erőforrások kihasználásáról, valamint a takarékos gazdálkodásról. Az idei évben a gazdasági ágazat kiadásai 1,8, a szociális, egészségügyi ágazat kiadásai 3,9, a kulturális ágazat kiadásai 0,7 százalékkal haladják meg az 1964. évre előirányzott összegeket. A gazdálkodásról szóló eredmények között jelentős helyet kap az a fejezet, amely nép- gazdasági beruházásokkal, felújításokkal, az iparpolitikával és a vállalatirányítással foglalkozik. A beszámoló e része megállapítja, hogy az elmúlt négy évben jelentős eredményeket értünk el a megye ipari, kommunális, szociális és kulturális elmaradottságának felszámolásában. Megállapítja, hogy az előrehaladás még nagyobb mértékű lett volna, ha a rendelkezésre álló központi és helyi Dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb elnöke beszámolót tart. erőforrásokat jobban összpontosítjuk és a munkába a helyi tanácsokat közvetlenebbül bevonjuk. Az elért eredmények ellenére még mindig jelentős lemaradás mutatkozik a kommunális, szociális és kulturális ellátottságban, ezért a végrehajtó bizottság szükségesnek tartja, hogy az ezzel kapcsolatos problémákat, elvi és gyakorlati teendőket a közgazdasági kollégium még a harmadik negyedévben megtárgyalja. A helyi iparpolitikai terv teljesítéséről szólva a beszámoló többek között megállapítja, hogy a szolgáltató szektorok múlt évi tervfeladatukat 108,7 százalékra teljesítették. Az elmúlt évek során végrehajtott jelentős hálózatbővítés eredményeként elértük, hogy a szolgáltatási érték növekedésének nagyobb része a községekre jut. A szolgáltató szektorok hálózati egységeinek száma tavaly 270 felvevőhellyel bővült. Az 1965. évi helyi iparpolitikai terv 1964-hez viszonyítva a szolgáltatási érték 8,8 százalékos növekedését irányozza elő. Ezen belül az átlagot meghaladó mértékben növekszik majd a szolgáltatások mértéke az építőipari javításoknál. Megyénk város- és községfejlesztési munkáját a második ötéves terv eltelt időszakában a tanácsok és a lakosság részéről egyaránt nagy aktivitás jellemezte. Ennek eredménye, hogy az ötéves terv községfejlesztésre előirányzott összes bevételeit 133,6 százalékra, az összes kiadásokat pedig 129 százalékra teljesítették az elmúlt négy év alatt. A múlt évi fejlesztési feladatok kiválasztásánál tanácsaink messzemenően támaszkodtak a lakosság javaslataira; az igények teljesítését igyekezték Összehangolni a lehetőségekkel. Sorrendiségben legfőbb célkitűzés a folyamatban levő létesítmények befejezése, üzembe helyezése volt. Ez a törekvés eredménnyel járt. 48 millió építésre A múlt évi községfejlesztési terv kiadási előirányzatát megyei szinten 147,4 százalékban sikerült megvalósítani. A bevételi tervet megyei szinten 167,2 százalékra teljesítették tanácsaink, s ebben tükröződik az is, hogy minden eddiginél jobban törekedtek a helyi erőforrások növelésére, a helyi lehetőségek fokozottabb feltárására. A községfejlesztés összefoglaló adataiból kitűnik az is, hogy ay építési feladatokra fordított kiadások csökkentése mellett a befejezetlen létesítmények — elsősorban a vízművek — üzembe helyezhetőségére az elmúlt éveknél jelentősebb anyagi erőt összpontosítottak. Az építési címen felhasznált 48 millió forintos kiadás — a lehetőségeken belül — a lakosság szociális, kulturális igényeinek kielégítésére szolgált. Többek között XI kultúrház, 23 iskolai, öt óvodai tanterem, egy egészségház, négy kisposta építése fejeződött be. Kiemelkedő e tekintetben a kiskunhalasi, kalocsai városi, a felsőszentivá- ni, tabdi, bócsai, uszódi községi tanácsok végrehajtó bizottságainak munkája. A városi, közsési vízművek, strand- és tisztasági fürdők építésére, illetve a meglevők hálózatának bővítésére, több mint 30 és fél millió forintot fordítottak, s mintegy 75 és fél ezer méter csőhálózat, hat törpe vízmű, 14 mélyfúrású kút, egy strandfürdő épült. E tekintetben kiemelkedő munkát végzett a bajai, a dunavecsei járási, a Kalocsa városi, valamint a soltvadkerti, dunavecsei, solti, sükösdi, kiskőrösi községi tanács és végrehajtó bizottság. Az út- és járdahálózat fejlesztésénél — különösen a múlt év második felében — a fokozott szervező munka hatására — jelentősen csökkent a készpénzfelhasználás, viszont növekedett a lakosság által végzett társadalmi munka és a helyi anyag értéke. Az így elért megtakarítás tette lehetővé a tervek túlteljesítését. Űt- és járdaépítésre összesen 16 millió 777 ezer forintot fordítottak az alsóbb szintű tanácsok, az e célra igénybe vett társadalmi munka, valamint a felhasznált helyi anyag együttes értéke pedig meghaladta a 13 és fél milliót. így készülhetett el a múlt évben 116 ezer méter szilárd burkolatú járda, 9300 méter szilárd burkolatú út, ezenkívül nagyon sok tanyai földút javítására is sor került. E tekintetben különösen dicséretre méltó eredményeket értek el a bajai járási, a kecskeméti városi, valamint a dunatetétleni, keceli és lászlófalvi községi tanácsok végrehajtó bizottságai. Villamosításra az elmúlt évben a községfejlesztési alapokból csaknem 3 millió 300 ezer forintot fordítottak, ebből épült 13 800 méteren új villanyhálózat. A legjelentősebb helyi erőforrás A már korábban is említett helyi erőforrások legjelentősebb tényezője a lakosság által végzett társadalmi munka. A különféle fejlesztési feladatok elvégzése során 31 millió 232 ezer forint értékű a lakosság társadalmi munkája, ami 168 százalékkal több az 1961. évinél. A felhasznált helyi anyagok értéke megközelíti a 7 és fél millió forintot. Az egy főre jutó társadalmi munka értéke megyei átlagban 54 forintot ért el. A községfejlesztés idei terveit tanácsaink még a múlt évben összeállították, s azt a megyei tanács tavaly októberi ülésén hagyta jóvá. A vb utasítására ez év februárjában végezte el a községfejlesztési tervek felülvizsgálatát, az e célra kijelölt bizottság. E felülvizsgálat eredményeként a községfejlesztés bevételi előirányzata 155 millió 594 ezer forintra, kiadási előirányzata 136 millió 236 ezer forintra módosult. A korábbi előirányzathoz viszonyítva a módosított terv jelentősen nagyobb összegeket tartalmaz. Ami abból adódik, hogy az elmúlt évi építési kapacitás miatt a korábban tervezettnél több az áthúzódó feladat, másrészt az új jogszabály nagyobb bevételi lehetőséget biztosít a községi illesztési alapnak. Ebben az évben tanácsainknak arra kell törekedni, hogy — a rendelet adta lehetőségen belül — a különböző szervek támogatását is a területen jelentkező kommunális, szociális, kulturális igények kielégítését szolgáló létesítményekhez használják fel, a lehető leggazdaságosabban. Különösen a közös fedezeti forrásokból megvalósult beruházások lehetőségét kell biztosítani. Módosított tervük szerint tanácsaink építési célokra 37 millió 132 ezer, vízművek, valamint strand és tisztasági fürdők fejlesztésére csaknem 33 millió, villanyhálózat és közvilágítás bővítésére, korszerűsítésére több mint hatmillió forintot, út-, járdaépítésre 10 millió 841 ezer forintot, egyéb jellegű kiadásokra 34 millió 596 ezer forintot költenek CFolytatás a 3. oldalon.)
