Petőfi Népe, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-27 / 73. szám

Tanácselnökök értekezlete a parlamentben

A Minisztertanács március 25-én és 26-án kétnapos tanácskozásra hívta össze a fővárosi, megyei és megyei jogú városi tanácsok vb elnökeit. A tanácskozáson részt vett Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, dr. Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, tiont János, a földművelésügyi miniszter első

'helyettese és dr. DaUoe Ferenc,

a Minisztertanács tanácsszervek osztályának vezetője.- A tanácskozás első napján az időszerű kérdésekről Fehér Lajos, a Minisztertanács elnök- helyettese tájékoztatta az értekezlet részvevőit. Ezt követően Hont János, a földművelésügyi miniszter első helyettese, a tava szí mezőgazdasági feladatokkal kapcsolatos és sürgető intézkedésekre hívta fel az értekezlet részvevőinek figyelmét. Gyorsítani kell a tavaszi szántást és már most időben szervezetten kell felkészülni a növényápolásra. A mezei pockok elleni társadalmi védekezést a tanácsok, a termelőszövetkezetek, a falusi lakosság összefogásával szervezetten tovább kell folytatni, hogy elkerüljük az elmúlt évhez hasonló mezőgazda- sági károkat Az értekezlet a továbbiakban dr. Dallos Ferenc, a Minisztertanács tanácsszervek osztályvezetőjének referátuma alapján a tanácsi munka 1964. évi tapasztalatait vitatta meg. A beszámoló a tanácsok politikai, gazdasági-szervező és kulturális-nevelő munkája eredményeinek tükrében vizsgálta az államhatalmi és államigazgatási szervek vezetését és munkastílusát s ösztönözte a vezetés demokratikus elemeinek további fejlesztését. A beszámolót széles körű vita követte. (MTI)

A munkatörvény módosításáról:

Másodállás, mellékfoglalkozás

A dolgozó a vállalat előzetes írásbeli engedélye alapján máshol is létesíthet munkaviszonyt ha az munkájával nem összeférhetetlen és nem veszi olyan mértékben igénybe, hogy eredeti foglalkozásának rovására menjen. E két feltételnek együttes megléte szükséges ahhoz, hogy valaki másodállást vállalhasson, illetve mellékfoglalkozást űzzön. Másodállásnak azt nevezzük, ha a dolgozó munkaideje mindkét munkakörben azonos, mellékfoglalkozásnak pedig, mikor nem azonos időtartamra esik.

Anyagi szempontból a munka- vállalókat úgy gondoljuk, leginkább az a kérdés érdekli, hogy az új rendelkezések szerint milyen bért kaphatnak az egyik, vagy a másik esetben. Nem változott a Munka Tör- vénykönynek az a rendelkezése, hogy a másodállás után járó munkabérnek csak a fele, a mellékfoglalkozás után pedig a munkabér teljes összege illeti meg a dolgozót. Űj azonban az a rendelkezés, amely szerint a második állás, vagy mellékfoglalkozás esetén az ezek után járó személyi alapbér együttes összege nem haladhatja meg az első munkaviszonyban meghatározott személyi alapbér ötven százalékát. Ha például a dolgozó 2600 forint személyi alapbért kap az úgynevezett első állásában, akkor a második, vagy további munkaviszonyban, ösz- szesen nem kaphat többet, mint a fenti összeg felét, vagyis 1300 forintot.

Fontos kiemelni, hogy az egészségügy, a tudomány és a művészet területére e korlátoPffTOFl nepb

A Magyar Szocialista Munkáspárt

Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács iapla. Főszerkesztő, dr. Weither Dániel.

Kiadja

a Bács megyei Lapkiadd Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István Igazgató Szerkesztőségi

Kecskemét, varos! Tanácshát.

Szerkesztőségi telefonközponti 26-19 25-16.

Kiadóhivatal:

Kecskemét. Szabadság tér Ma. Telefon: 17-09.

Terjeszti a Magyar Post«. Előfizethető)

a helyi postahivataloknál ás kézbesítőknél.

Előfizetési du I nőnapra 13 forint

Bacs-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon; H-®. index; am.

zás alól kivételek állapíthatók meg. Ebben a tekintetben a rendelkezések minden bizonnyal a közeljövőben napvilágot látnak.

Másodállásra, vagy mellék- foglalkozásra vonatkozó munka- szerződést csak az első munka- viszony szempontjából illetékes igazgató, vezető engedélyével lehet kötni. Ennek hiányában a megállapodás érvénytelen.

Az új rendelkezés arról is gondoskodik, hogy úgynevezett átmeneti időszak is legyen a már fennálló másodállás, illetve mellékfoglalkozás rendezésére. Az ide vonatkozó jogszabályok kimondják, hogy 1965. január 1-től számított hatvan napon belül a második, vagy a további munkaviszonyok tekintetében olyan intézkedéseket kell tenni, amelyek biztosítják, hogy az alkalmazás nem áll a hatályos és a fent ismertetett új jogszabályokkal ellentétben.

Dr. Kolozsi Gyula megyei főügyészhelyettes

Új lakóházak Kiskunhalason

A lakásgond enyhítésére a városi tanács vb házilagos brigádja építi ezeket az egyenként nyolclakásos házakat. A befejezéshez közeledő három épületen kívül előreláthatólag még kettő ilyen létesül a városközpont közelében.

A fenyőforgács.illatú

bognárműhelyben a betévedt tavaszi napsugár végigsimítja az idős ember arcát. Az arc kemény vonásai, a csökönyösen előreugró áll, erőt, akaratot és határozottságot fejeznek ki.

Különös érzés kerít hatalmába a kis műhelyben, hiszen tudom: évtizedekkel ezelőtt sokszor találkoztak itt azok a kiskőrösi forradalmárok, kommunista hazafiak, akik nem nyugodtak bele a tőke, a fasizmus, a nagybirtok rendjének embertelen világába.

Vicxián Lajos kiskőrösi bognármester világéletében az elmúlt rendszer sírásói közé tartozott. Most idézi az elmúlt, harcokkal, súlyos és gazdag emlékekkel teli évtizedeket, s az emlékezést a régi harcostársakkal kezdi. Kissé megtörik a mélyen ülő acélkék szem fénye, mikor így szól:

— Laczkó János már nincs közöttünk. Meghalt. Egyszerű földműves ember volt, forradalmár. A Tanácsköztársaság idején az öttagú kiskőrösi direktórium elnöke, amelynek tagja volt: Varga Sándor, dr. Schwartz Ferenc, Litanczki Sándor, a forradalmi törvényszék vádbiztosa és jómagam, a törvényszék jegyzője.

A felcseperedő bognárinas életpályája érdekes módon ívelt, vezetett a direktóriumi tagságig— Mióta eszemet tudom, dolgozom — emlékezik az életben való helykeresés, az öntudatosodás kezdeti éveire Viczián Lajos. Mint önálló kisiparos saját körülményeim miatt nem kényszerültem harcolni a régi világ ellen, hiszen amikor dolgozni hagytak, családomnak a legrosszabb körülmények között élőknél jóval emberibb körülményeket biztosíthattam. Ezt a házat is a magam erejéből építettem.

Amikor arról kérdeztem: mégis, miért került kapcsolatba a földalatti kommunista mozgalommal, így felelt:

— Nehéz ezt pontosan, röviden elmondani, de megpróbálom. Tizenöt éves inas koromban a 48-as. Kossuth-párti mesterem, Kúrián Ferenc volt rám nagy hatással. Később sokat olvastam, szinte kenyérként faltam a betűt, és lassan a Népszava, a Világszabadság, a Szocializmus és még sok más haladó újság, kiadvány rendszeres „búvára” lettem. Azután kezembe került Marx válogatott műveinek kötete, amit illegálisan hoztak az országba, majd Bebel „A nő és a szocializmus” című könyve. De ez még nem minden. Természetemnél fogva is olyan ember vagyok, aki az I elnyomást, az igazságtalanságot, a kizsákmányolást soha nem bírná „megszokni” és viszony- lag korán felismertem: minden lembernek joga van, aki csak dolgozik, a gazdasági, politikai felszabaduláshoz.

... A munka, a tanulás éveibe robbant bele az első világháború. Galicia, majd az olasz front. Egyszóval, a kiskőrösi fiatal bognár is belekerült a

történelem viharos, sodró forgatagába, de ettől nem hagyta magát ide-oda dobálni. Tudta a helyét. Ott volt ő is a Szociáldemokrata Párt kiskőrösi szervezetének születésénél és mint népszónok agitált, harcolt a háború befejezéséért, s amikor kikiáltották a Tanácsköztársaságot, joggal érezte: érdemes volt vállalnia az eddigi nehézségeket, megpróbáltatásokat, a harcot.

— Míg élek soha nem felejtem el 1919. március 21-ét, a tanácshatalom első napját Kiskőrösön. Emlékszem, rengeteg dolgunk volt. Először is megszálltuk a bankot, a többi közhivatalt, az intézményeket. Majd a fogságból hazatérő sovány katonák és családtagjaik részére gyűjtöttük az élelmiszert, és végre megkezdtük a földosztást. Földhöz jutottak tehát a szegények, a hadiözvegyek, s minden rászoruló. Ezek a napok, hetek gyönyörűek voltak. Segítséget is kaptunk. Már kezdetben megérkezett Pestről Vanics Ele»nér politikai megbízott és két gyári munkás: Csuka Béla és Kitanics Imre, valamennyien tapasztalt, elméletileg is képzett forradalmárok. Én a forradalmi törvényszéknél dolgoztam.

Most elkomorodik a kiskőrösi veterán.

— Aztán vége lett. Szembe kellett nézni a Tanácsköztársaság megdöntésére szövetkezett belső és külső ellenforradalommal. Kineveztek a járási vörösőrség parancsnokává, s amíg tudtuk, tartottuk magunkat. Amikor győzött a túlerő, nekem is menekülnöm kellett. Először itt a környéken, majd Csehszlovákiában bujkáltam, később jöttem vissza Magyarországra bányásznak a pilisvörös- vári köszénbányába. A csendőrök, a kopók hiába kerestek.

Erre dühükben letartóztatták a

feleségemet, s hogy őt kiszabadítsam, nem tudtam mást tenni, minthogy jelentkeztem a hatóságoknál. Ezekben a napokban gyilkolt meg a fehérterror Kiskunfélegyházán tizenhét kommunistát. Engem a kalocsai vésztörvényszék dr. Oláh Gyula tanácsa 11 évi börtönre ítélt.

A börtönévek után ismét üldözés, zaklatás volt Viczián Lajos osztályrésze. 1944. április

3-án a csendőrök a ricsei to- lomcházba kísérték, hogy a frontra irányítsák, különleges munkaszolgálatra.

— Miben állt a „különleges munkaszolgálat’ ’ ?

— A „veszélyes”, „megbízhatatlan” embereket gyűjtötték ezekbe a századokba, s a fronton a feladatuk elsősorban az aknalerakás és az aknazárnyi- tás volt. Fegyvert természetesen nem mertek senki kezébe adni. Ebből a pokolból nagyon kevés ember szabadult élve.

Lajos bácsinak sikerült megszöknie és az ország felszabadulásáról az első hírt a veszprémi búvóhelyén hallotta meg. Hazatérve Kiskőrösre, találkozott Biró Antallal és a többi helyi kommunistával, akik a kommunista párt kiskőrösi illegális sejtjének voltak tagjai, t.z most már nem kellett titkosan, a konspiráció szigorú szabályait betartva gyűlést tartani a kis bognárműhelyben. Most már nyíltan, legálisan élt, harcolt, politizált a Magyar Kommunista Párt.

A 74 éves Viczián Lajos jelenleg is dolgozik. A nehéz évtizedek, a megpróbáltatások nem törték meg élet- és mun- kakedvét. Gyakori vendégek nála a község úttörői és más fiatalok, kiknek szívesen beszél gazdag, példás, nehéz életéről. Hűséges félesége azonban évek óta súlyos beteg, hiszem neki sem volt könnyű az élete a férje mellett. Amikor búcsúztunk, így szólt Lajos bácsi:

— Amíg lesz erőm, megfogom a gyalut, gondoskodom féleségemről, és magamról. De ha kiesik a kezemből a szerszám, vajon akadnak-e, akik segítenek mirajtunk? Mit gondol, lesznek ilyen emberek?

— Igen — válaszoltam —, bizonyos, hogy lesznek. Akiket illet, tudni fogják kötelességüket, amikor eljön az ideje. Mint ahogy Lajos bácsi is tisztában volt mindig kötelességével, és eszerint is cselekedett egész életében.

Bubor Gyula

A filmesztétika jövendő tanárai

A tervek szerint kísérletképpen mind több iskolában bevezetik a korszerű műveltséggel kiegészítő filmesztétikai oktatást. Egyelőre azonban ehhez még kevés a szakember. Ezért első lépésként középiskolai tanárok és népművelők számára filmesztétikai tanfolyamokat szervezett a Művelődésügyi Minisztérium.

Bács-Kiskun megyében Kecskeméten és Baján az ősz óta mintegy 40 középiskolai tanár és népművelő vesz részt filmesztétikái oktatásban. Az első évfolyam október végén indult, s heti egy foglalkozással március végére fejeződött be.

Tegnap délután zajlott le Kecskeméten a TIT klubjában az első csoport vizsgája. A hallgatók filmtörténetből és műfaj- elméletből tettek vizsgát.

AZ ÖREG HARCOS