Petőfi Népe, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-28 / 74. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek) MUNKÁSPÁRT 0ÁCS - KISKUN MEGYEI LAPJA A MAGYAR. SZOCIALISTA XX. ÉVFOLYAM. 74. SZÄM Ara 80 fillér 1965. MÁRC. 28. VASÁRNAP Összehívták az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkotmány 12. paragra­fusa második bekezdése alapján az országgyűlést 1965. április 3-án, szombaton délelőtt 11 órára összehívta. (MTI) A költségek csökkentése, újítások, MHS-kü!döttértekezletek Január óta zajlanak megye- szerte a Magyar Honvédelmi Sportszövetség alapszervezetei­nek taggyűlései. Tegnap Kecs­keméten tartották meg az első városi küldöttértekezletet. A város 11 MHS-alapszerve zetének küldötteit Csűri Ferenc- né, a Hazafias Népfront városi titkára üdvözölte, majd No­votny Károly, az MHS városi elnöke és Lakos Kálmán, az el­lenőrző bizottság elnöke szá­molt be a legutóbbi két év eredményeiről. Elmondták: mind többen felismerik: a haza vé­delme egyet jelent a jó mun­kával, a honvédelem erősítése a gazdasági megerősödéssel. Ennek következtében mind több MHS szocialista brigád alakul megyeszerte. Részt vett a küldöttértekez­leten és felszólalt dr. Cseh László, a megyei tanács vb tit­kára, Koza Sándor, az MHS országos elnökségének osztály- vezető helyettese, Balabán Sán­dor alezredes megyei elnök és Kovács Károly, a városi párt- bizottság osztályvezetője. Az MHS országos elnöksége Novotny Károlyt a Kiváló munkáért jelvény aranyfoko­zatával, Kovács Károlyt a jel­vény ezüst fokozatával tüntet­te ki. társadalmi munka Egy hét múlva ünnepeljük hazánk felszabadulásának 20. évfordulóját. A megye üzemeiből érkező hírek arról tanús­kodnak, hogy a munkások, a szocialista brigádok tagjai méltó­képpen — o szocializmust építő munka kimagasló eredményei­vel — akarják köszönteni azt a napot, amelyen a szabadság virradt két évtizeddel ezelőtt népünkre. A felajánlások a szo­cialista munkaverseny keretében az 1965. évi termelési tervek sikeres végrehajtását tűzik célul. Félmillió — anyagmegtakarításból A Zománcipari Művek Kecs­keméti Gyáregységében 420 munkás tett vállalást. Közöttük van 10 szocialista brigád 106 tagja is. Felajánlották, hogy se- lejtcsökkentéssel 532 ezer fo­rinttal nagyobb termelési érté­ket állítanak elő, míg anyagban 494 ezer forintot takarítanak meg a népgazdaság számára. A ZIM dolgozói elhatározták, hogy a munkaidő jobb kihasz­nálása révén, előirányzott éves termelési tervüket 350 ezer fo­rinttal teljesítik túl. Ezenkívül az üzem rekonstrukciójánál és a városfejlesztésnél 6000 forint értékű társadalmi munkát vé­geznek. A mintegy 1,4 milliós vállalásból az első negyedév végéig 350 ezer forint értékűt teljesítenek április 4-e tisztele­téire. Javítják a liszt minőségét A Bács-Kiskun megyei Gabo­nafelvásárló és Feldolgozó Vál­lalat kecskeméti malmaiban a dolgozók a fajlagos költségek csökkentésére, a minőség javí­tására, a normaelőírások betar­tására, a száz forint munkabér­re eső termelési érték növelé­sére tettek felajánlásokat. Vál­A kedvező időjárás segíti a tavaszi munkákat A tavasz első hetének kedve­ző időjárása újabb lendületet adott a mezőgazdaságban folyó munkáknak. A nedves talajok gyorsan szikkadnak, ami kedvez a gépi munkáknak. Megyénk közös gazdaságaiban hozzávető­leg hétszáz, állami gazdasá­gainkban pedig háromszáz trak­tor szánt, elsősorban a kukori­ca alá. A kecskeméti járásban a hét végére már 10 ezer holdon végezték el a vetőszántást. Kiskunfélegyháza város ha­tárában a terület egynegyed ré­szén befejezték a szántást, a kiskőrösi járás közös gazdasá­gai pedig a 15 ezer holdból alig ezer holddal adósok még. Jó ütemben haladnak megye­szerte a vetéssel is. A kiskun­félegyházi termelőszövetkeze­tek a tavaszi árpa és borsó földbe juttatását már befejezték, de ágyába került az 580 hold vetésterület nagyobb részén a cukorrépa, a tervben szereplő 845-ből 250 holdon pedig a nap­raforgó vetőmagja is. Ez utób­bi munkában a kiskunfélegyházi Bem, Petőfi és Lenin Tsz gaz­dái járnak az élen. Több közös gazdaságban — mint például a hartai Békében 150, a mélykúti Alkotmány Tsz-ben pedig 300 holdon — befejezték a répamag földbe szórását. Szombatig a kiskunhalasi járás tsz-ei össze­sen 700 holdat vetettek be cu­korrépával. A legnagyobb elevenség me­gyés zerte a szőlőkben és gyü­mölcsösökben tapasztalható. Csaknem mindenütt befejezést nyert a szőlők nyitása, és rövi­desen a metszés végére is pon­tot tesznek. Ami az új ültetvé­nyek létrehozását illeti, eddig mintegy 300 holdon végezték el ezt a munkát. Jól halad a telepítés a kis­kőrösi járásban, ahol például Császártöltés köz­ség termelőszövetkezetei új sző­lő és gyümölcsös létesítéséhez 120, illetve 125 holdon fogtak hozzá, és ez utóbbi munkát már csaknem fele részben elvégezték. Éjjel-nappal üzemben vannak a traktorok a Bajai Állami Gaz­daság szátóföldjedn: készítik a kukorica vetőágyát, simitózzáka talajt. A gazdaságban a minta­szerűen megmunkált földeken ezer holdon vetették el az el­múlt héten a tavasziakat, 800 holdon pedig hozzáfogtak új lu­cernás telepítéséhez. A megyében általában minde­nütt több »százan vesznek részt a tavaly milliós károkat okozó mezei pocok irtásában. A kis­kunfélegyházi járás fertőzött te­rületein szombaton már mindenütt befejezték a kártékony rág­csáló irtását. Kiskunfélegyháza határában ma, vasárnap nyolcszázan, a kiskő­rösi járás községeinek földjein pedig nyolcezren végzik ezt a feladatot. J. T. lalták az egy mázsa gabona fel­dolgozására tervezett költség fél százalékos csökkentését, vala­Felajáulások a felszabadulás 20. évfordulója tiszteletére mint a fajlagos kiőrlés 0,25 szá zalékos emelését. Elhatározták, hogy a rakodógépek jobb ki' használásával 0,20 százalékkal növelik a 100 forint munkabér­re jutó termelési értéket. A tervszerű megelőző karbantar­tás színvonalának javításával felére csökkentik az üzemzava­rokat. A villanymalom 1965. első két hónapjában maradéktalanul tel­jesítette operatív tervét. Az őr­lő-üzemi brigád — amely a szocialista címért küzd — eddig három újítási javaslatot nyúj­tott be. Ezek közül kettő a liszt minőségének megjavításával kapcsolatos. A rakodóbrigád a más megyéből nagy tömegben érkező gabanaszállítmányokat mindig idejében kirakta, s ed­dig kocsiállás-bírságot még nem kellett a vállalatnak fizetni. Kilencszáz óra. Kalocsán a Bács-Kiskun me­gyei Textilfeldolgozó Vállalat fizikai, műszaki és adminisztra­tív dolgozói együttesen dolgoz­ták ki felszabadulási verseny­vállalásaikat. Az évi egy főre eső termelési értéket 1116 fo­rinttal kívánják növelni az üzem 12 szalagjának munkásai, ami vállalati szinten 460 ezer forintra rúg. A szabászok 0,9 százalékos anyagmegtakaritást ajánlottak fel. A laboratórium­ban dolgozók 100 ezer forint értékű anyagtakarékosságot vál­laltak. A műszaki és adminisztratív alkalmazottak az üzemi általá­nos költségek csökkentésére ke­resték a lehetőségeket, s mint­egy 250 ezer forint megtakarí­tást tűztek célul. A vállalat dolgozói ezenkívül 900 óra tár­sadalmi munkát vállaltak. Eb­ből 500-at az üzem csinosításá­ra, 400 órát pedig a városi sportpálya építésére ajánlottak fel. N. O; A Kismotor- és Gépgyár Bajai Gyáregységének forgácsoló műhelyében dolgozik Tóth Erzsébet. Nem dicsekedhet sok éves esztergályos múlttal — mindössze másfél éve került a gép mellé —, teljesítménye mégis állandóan 100 százalék fölött van. Kifogástalan a gépéről lekerülő gyártmányok minősége is. Ki­váló munkájával hozzájárul ahhoz, hogy a forgácsoló teljesíteni tudja felszabadulásunk évfordulójára tett vállalását Erkölcs — a munkában is A szocialista társadalom er­kölcsi felfogásában mélyen gyö­kerezik az alapvető sejt, a csa­lád védelme, az utódok felne­velésének kötelezettsége, a jó­zan életmód, az emberi érintke­zés szabályainak, kötelmeinek betartása. A szocialista erkölcs fogalma azonban lényegesen tá- gabb értelmű ennél. Magában foglalja az egyén és a társa­dalom kölcsönös viszonyának, valamint a társadalom tagjai között fennálló kölcsönös kap­csolatoknak valamennyi legfon­tosabb kérdését. Kiterjed a szo­cializmus ügye iránti odaadás­ra, a társadalmi kötelességtu­datra, a kollektivizmusra, s a munkához való viszonyra, amely nálunk a legfontosabb erkölcsi kategória. ★ A szocialista erkölcs tehát nem tiltó, korlátozó rendszabá­lyok gyűjteménye, hanem na­gyon is aktív hatóerő, s a gya­korlati cselekvésben nyilvánul meg. Tudatos cselekvés és nem kényszer eredménye, amelynek ösztönzője és hajtóereje a tár­sadalom és az egyén érdekeinek egybeesése. Olyan törekvés te­hát, amely az új társadalom felépítéséért vívott harcban ala­kult ki — eszmei nevelő mun­ka eredményeként —, s nem készen terem a társadalmi for­mák változásával, vagy gazda­sági sikereink eredményeként. ★ Erre utalt az országgyűlés legutóbbi ülésszakának beszá­molójában Kádár elvtárs is, amikor kifejtette: „Folyik a ré­gi és az új küzdelme az embe­rek gondolkozásában is, van előrehaladás, de az új, szocia­lista közgondolkozás és erkölcs érvényesülése még nem kielé­gítő.” S utalt számos visszahú­zó jelenségre, amely különösen a munkaerkölcsben, a közva­gyon megbecsülésében stb. nap­jainkban még megnyilvánul. ★ Az erkölcs fogalmának régi, egysíkú értelmezése elterjedt nézet még ma is. Aki törvénybe ütközőt nem követ el, az so­káig kihúzhatja egy helyen las­sított munkatempóval, s hiva­tali poszton vagy néhol még termelő üzemben is bevett szo­kás a „lazítás”, a teljes ener­gia visszafogása. „Én ki tudnék hozni nagyobb teljesítményt is ebből a gépből — mondta valahol egy szak­munkás —, de akkor mit szól­nak a többiek. Még azt hiszik, fel akarom srófolni a normát.’’ „No, majd a hivatalban kipi­henem magam!” — ez ugye tré­fásan hangzik, pedig előfordul ilyesmi, különösen a hét első napján, számtalan helyen. Másodállás, amelynek teen­dője belefér a rendes munka­időbe is — bizonyára hallot­tak már ilyesmiről. „Bélyegezz le helyettem is, komám!” — „Csak egy Percre ugróm át a büfébe.” — „Húz­zunk rá még fél órát, hogy meglegyen a napidíj!” — de ta­lán nem is kell sorolni tovább, hogy ráismerjünk környeze­tünkre, annak egy-egy apró, kifinomult mondására, amely bizonyos „egyezményes jeleket” takar. Új házak lakói panaszolják, sok még az elnagyolt festés, a csukottan is szelelő ajtó, ablak, a zárlatos csengő, a lepotyogó csempe, az összekent és felmos- hatatlan padló, s a felvett hi­bajegyzék, amit soha ki nem javít az építő vállalat. ★ Erkölcs a munkában is — ezt a címet adtuk cikkünknek, de azt is mondhatnánk: úgy dol­gozz, mint aki a saját haszná­lati tárgyait készíti, önmagának épít, takarékoskodik, s ha el­lop a munkaidőből, önnönmagát károsítja meg. S tegyük hozzá, egyre többen élnek már így hazánkban, a mi megyénkben is. Akiknél az er­(Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents