Petőfi Népe, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-21 / 68. szám

ÓDA Egy kecskeméti forradalmár nyomában Megemlékezés Németh Lászlóról, a kecskeméti 1919-es dir ektórium tagjáról, a sztálini ön­kény egyik magyar származású áldozatáról. Küzdtünfc híven m forradalomért Nem halhatunk meg, élnünk kell tovább. (József Attila: Lebukott) Németh László 1892-ben született Kecskeméten. Édesanyját még alig ismerte, SS a tüdőbai eira^dU mellőle. Apja acssegéd volt. A tanulni vágyó ^gidosebb^ család nehéz anyagi helyzete es a mostoha körülmények maatt kénytelen volt ginm^iumi ta­nulmányait megszakitam^ APJ tanácsára ácsszakmat tanul. _ korán, mint a kulimhoz kecskeméti és *8teg *> építkezéseken dol8°^P k ült szakmunkás, ka^solatoa ^lt a vele együtt dolgozo szere­zett munkásokkal. E muitó* révén ismerkedik meg a fórra dalmi eszmékkel. ___ ­a7 1914-ben kirobbant I. láífáború a fiatal Németh Las^ lót már mint a monarchia K u. K. hadseregének tényleges katonáját találja. A háború e só éveiben különtoző fr<mtokon harcol. Majd a keleti fr<^-ra, Galíciába vezénylik egy^- Miközben végigharcolt csak nem minden frontot, egyre fej- ^6 s érzékenyebbé való po- h tikki éleslátása lényegeben utazókat a burzsoa érdeke­ké szolgáló igaz-ságUlansagokat fedezi fel mindenütt. Csakha mar orosz fogságba esik. Németh Lászlót az 1917-ben. a Nagy Októberi Szocialista Forradalom szabadítja ki a fo­golytáborból és érleli tudatos forradalmárrá. Részt vesz a for­radalom harcaiban, öntudatos, bátor forradalmi tevékenységé­re és intellektuális érdeklődésű magatartására csakhamar fel­ügyeltek a boisevikok « fel­vették a pártba. 1918-.a?ls? lében a dél-oroszorszagi Jeka- tyerinoszlávban, az ^ Oroszorszá­gi Kommunista (bolsevik) Part területi bizottságának ^ hóna­pos, volt hadifoglyok partiskola- fárk küldik tanulni. Itt valak magas ideológiai, politikai kép­zettséggel rendelkező, aktív, on- tudatos forradalmárra, ki elsa" játította a marxizmus—■lemraz- mus legfontosabb elmeleti kér­déséit Ettől kezdve rendszere­sen foglalkozott ideológiai, po­litikai kérdésekkel és felvilá­gosító munkával. 1918 . végéig, mint több nyelven beszelő pro­pagandista, az OK(b)P helyi bi­zottságának megbízása alapian magyar, német, osztrák hadno goly-agitátorképző tanfolyamon tartott előadásokat. A több évi távoliét után 1918. utolsó hónapjaiban, vagyis az őszirózsás forradalom után került ismét haza Kecskemétre. Itthon azonnal — most mar új­ra mint ácsmunkás — beleve­tette magát a város egyre job­ban forradalmasodó politikai társadalmi életébe. A forradal­mi Szovjet-Oroszorszagban szer­zett tapasztalatok, valamint az akkor itthon magasnak tartott ideológiai, ■ politikai felkészült­sége és tisztánlátása a varos forradalmi erőinek élvonalába emelték. , . , , . A város forradalmi munkás- tömegeivel és a baloldali szo­ciáldemokratákkal való termé­keny kapcsolata révén a kecs­keméti munkástanács tagja lett. A munkástanács tagjai csakha­mar felismerve Németh László ideológiai, politikai felkészült­ségét és tapasztalatát, mint a munkástanács egyik képviselő­jét delegálták a Kecskemet! Nemzeti Tanácsba. Németh László a munkástanács és a nemzeti tanács ülésem lángoló lelkesedéssel hirdete a marxista elmélet igazságát, az orosz mun­kásosztály tapasztalatait, a Kommunisták Magyarorszagi Pártjának célkitűzéseit. Több­ször megfordult a KMP. bu­dapesti, Visegrádi utcai szék- házában, közvetlen kapcsolata volt Szántó Béla és Vágó Béla elvtársakkal. A párt Központi Bizottságától kapott útmutatá­sok alapján vezető szerepet töl­tött be a Kecskeméten állomá­sozó katonaság első,_ 1918. de­cemberében megalakított k om- munista alapszervezeténék meg­szervezésében. Úgyszintén ve­zető szerepet töltött be a kecs­keméti munkássága 1919. janu­árjában létrejött első kommu­nista alapszervezetének létre­hozatalában és első taggyűlésé­nek munkájában. Kitartó, tá- radhatatlam, áldozatos pártszer­vező és félvilágosító munkájá­nak fel nem becsülhető érdeme ezekben a hónapokban az, hogy meggyorsította a varos balol­dali szociáldemokratáinak, for­radalmi elemeinek, kommunis­táinak ideológiai, politikai fej­lődését, tisztánlátását. Kimagas­ló szerepe volt abban, hogy a szocialista forradalom helyi ve­zető káderei megfelelő felké­szültséggel és cselekvő készség­gé! rendelkeztek a Tanácsköz­társaság kikiáltásakor. Az 1919. március 21-én fel­kiáltott Tanácsköztársaság for­radalmi kormányának megala­kulásáról szól távirat kézbevé­telekor Németh László, Richter Ármin, Hajma József, Tóth László és mások fogalmazzak meg a munkáshatalom és a he­lyi 15 tagú direktórium meg­alakulását kihirdető első kecs­keméti plakátot. A forradalmi Szovjet-Oroszországban sok ta­pasztalatot szerzett Németh László volt köztük a legcéltu­datosabb. Ö javasolta a plakat szövegébe a 15 tagú direktóri­um megalakítását, a statáriu­mot, a fegyverek beszolgáltatá­sát stb.; az első forradalmi in­tézkedéseket más a központi rendelkezések megjelenése előtt. Radikális forradalmi magatar­tását a helyi, volt szociáldemok­raták reformista elemei nem jó szemmel nézték, és ki is hagy­ták a legkövetkezetesebb kecs­keméti forradalmárok háta mö­gött létrehozott, főleg a volt szociáldemokratákból álló 15 ta­gú direktóriumból. A méltat­lan mellőzés azonban nem csüggeszti el. A habozó és többször meg­gondolatlan álláspontot képvi­selő, nehézkes, 15 tagú direktó­riumot támadó munkástanács oldalán sürgeti az egyes intéz­kedések megvalósítását. A lép- ten-nyomon kiújuló viták so­rán alakult ki elvtársi kapcso­lata későbbi munkatársával, dr. Buday Dezsővel. A nehéz hely­zetet látva elsősorban Németh László, majd Richter Ármin és dr Buday Dezső javasolják a március 26-án ülésező direktó­riumnak egy gyorsabb, célra­törőbb, szőkébb direktórium létrehozását a volt kormánybiz­tos hatáskörében, a 15-ös direk­tóriummal együttműködve. _ E javaslatot, minthogy az egesz munkástanács is támogatta, el­fogadták. Németh Lászlót, Rich- ter Ármint és dr. Buday Dezsőt választották be az úgynevezett „hármas” direktóriumba. E há­romtagú direktóriumban Né­meth László előbb a város „ösz- szes gazdasági ügyeit”, majd, mint az ideológiailag legképzet­tebb vezető, a városi propagan-s dát is megkapja munkaterüle-« tül. Hatalmas, éj jelt-nappalla í tevő munkáit végez egészen az) 1919-es április 7-i választásokig.) A választáson jelölik és be is s választják a helyi tanacsba és a < Szocializálási Építésügyi Direk-í tórium megbízásával bízzak) meg. Némi túlzásokkal ugyan,) de becsülettel ellátja itt is fel- j adatát. E direktórium átszer-< vezésekor az akkor létrehozott; és szakképzettségének is job-) ban megfelelő faipari vállalat-^ nak lett a termelési biztosa,) egészen a Tanacsköztarsasag) megdöntéséig. Mindezzel egyide-) j flieg mint a kecskeméti mun-5 kásszázadok egyik parancsnoka, « mindvégig fegyverrel is harcolt ( ha kellett az ellenforradalmi tá­madással szemben. Gyakran ka- ^ pott a direktóriumtól különle-í ges megbízásokat is, politikai,) gazdasági természetű ügyekben.« Rendszeresen tartott ideológiai,« politikai jellegű előadásokat, > gyűléseken és a pedagógus at-^ képző tanfolyamon. Közben í 1919. júliusában pap nélküli ( kommunista esküvőn örök hu- ( séget fogadott a még ma is elő Csókás Etelka volt cselédlány-) nak. Forradalmi tevékenységé­be és boldag házasságába bele­gázolt az 1919. aug. 4-ved Kecs­keméten is hatalomra jutott el­lenforradalom. Németh Lász­lónak nem voltak illúziói az el­lenforradalmi rendszerről. Ille­galitásban rejtőzött és bujdo­sott saját városában. Horthy csendőrei, Héjjas pribékjei hiá­ba dúlták fel ismételten laká­sát, hiába verték véresre hoz­zátartozóit; a család néma, de szilárd hűségén megtört minden aljas próbálkozásuk. Fedőnév alatt, gyalog, viszon­tagságos módon jutott át már­ciusban a déli demarkációs vo­nalon a burzsoá francia és szerb csapiatok által megszállt Bajára. Itt több hónapon át dol­gozott a szakmájában, majd jú­liusban a politikai emigránso­kat szállító vonattal Bécsbe ér­kezik. Ezzel örökre maga mö­gött hagyta a kormányzóválasz­tás mámorában és az intézmé­nyesített fehér terror vérgőzé- bén táncoló fasiszta Magyaror­szágot Németh László 1920—22-ig Becsben tartózkodott és szak­májában helyezkedett el. Ugyan­akkor szoros kapcsolatba ke­rült több, már régebbről ismert magyar kommunistával, a bé­csi magyar kommunista emig­rációval, ahol a Tanácsköztársa­ság tanulságairól folyó viták­ban aktívan részt vett. 1921. tavaszán felesége és gyermeke a budapesti osztrák konzulátus hozzájárulásává! Bécsbe érkezett. Így most mar újra együtt volt a sokat szen­vedett, a boldog viszontlátás örömében úszó család. A bécsi hatóságok azonban nem jo szemmel nézték a kommunista emigrációs szervezetek akttvi- j zálódását. Ennek következsében 1 a Németh család is 1922. telén egy több nemzetiségű kommu­nista emigránsokból szervezett szerelvénnyel Csehszlovákián és Lengyelországon át Szovjet- Oroszországba, Moszkvába ér­kezett. Németh László teljes forra­dalmi aktivitással és tudásának legjavával végezte el a bolsevik párt és a szovjet állam által rá­bízott tennivalókat. Mint több nyelven beszélő nemzetközi for­radalmárt, nagy politikai fele­lősséggel járó tisztségekkel biz­a névtelen hősökhöz, akik 1915-ben vérüket hnffatték a magyarországi proletárforradalomért Lángok villannak sírotok homályán csontok harsognak fénykapukat tárván a volt-Halál gyomrába szurony fordul még puskát fogtok závárzat csikordul aszott lábatok egy-ütemre lépdel szemüreg nyílik rózsák rőt színével a csont-karok még egyre emelkednek ki szabadságért halt nyugton nem fekhet Hantokra szirmok szállanak s nem könnyek pirosló lázak feszgetik a földet és szárba szökken száz meg ezer hajtás vihar zúg csattog leomló falat ráz mert sok volt a nyűg rabság burzsuj-érdek szétlőtt koponyák összezúzott térdek a gazság csápja fojtó volt és hosszú új rendet készít a proletár-bosszú A diadalban zendült a jövendő amely a béke fénylő útján eljő szívetekben az új március lángolt óh ez egy újabb ez egy szebb világ volt öklötök alatt szétroppant a régi szabadság ész-törvénye lendült élni ám gyilok zúdult rátok fegyver csattant láng-szíveteket átdöfte az antant De fölkeltek a vörös virágokban porladt szemetek szétszikrázva lobban a proletár-fiakban unokákban s föltornyosulunk zúgva fénnyé voltán mert dalunkban a ti harcotok árad emléketek szívünkbe mint a láng csap s örök fáklyaként csillagokba tartják a proletárok végső forradalmát Hatvani Dániel Emlékezés — 1919 — Aranybetűs időszak ünnepellek! Üdvözlet nektek öreg katonák. Veteránok, ti százszor hadra-keltek! Elhoztátok egy ország tavaszát. Súlyos bilincsek hullottak a porba, Minden gróf, burzsuj, szűkölt, remegett. Mert dübörögtek, daloltak az utcán Az új ütemű, bátor seregek. Szép lehetett az első szabad Május Tizenkilencben; ragyogott az ég. Bíborszín zászlók lengtek a szelekben Égig nyújtózott, ujjongott a nép: Hurrá Tavasz! Hurrá te szép Jövendő! Hurrá te győztes, zsendülő világ! Dédelgesd a meggyötört, zord, füstös Külvárosoknak robotos fiát. Csodálkoztak az óriás platánok A kastélykertben, mikor a iakat Lepattant a gőgös kapuzárról S jött zsibongva a legfrissebb csapat: Labdázhatott a híres grófi parkban Minden kis sápadt proletárgyerek. Értük pompáztak akkor a virágok, A bokrok és az ezüstfenyvesek. Hőseink — a porladók s az élők — Megharcolták nagy csatáikat. Nem ösztönözte soha őket hírnév Csak az Eszme, csak az öntudat. Mentek, mert kellett.. . várt a kötelesség Nem sajnálták az erőt és a vért. Szeressük őket, tűzzük szuronyukra Az emlékezés gyémántrendjclét. Papp László zák meg. Dolgozik Moszkvában, a grúziai Luxemburgban, Gróz- nijban, az Ukrajnai Dnyepropet- rovszkban. Itt 1931—32-ben újra pártiskolára küldik a Szovjet­unió Kommunista (bolsevik) Pártja helyi bizottságának ja­vaslatára. 1937-ben Krasznodár- ban a Nemzetközi Vöröskereszt helyi megbízójaként dolgozik. Németh László itt találkozik a Tanácsköztársaság idején Kecs­keméten tevékenykedő Gaál Endrével, aki három hónapig náluk is lakik. Felelevenít»!, hosszú vitákban a régi közős emlékeket. De éhkor már egy anti- marxista vezetési szemlélet és eljárás szedi áldozatait az egész Szovjetunióban: a sze­mélyi kultusz. 1937. júniusában Németh László küzdelmes for­radalmár életének is a Sztálin: önkény vetett véget. Emlékét eddig nem őrizi? semmi... JBátusváxá Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents