Petőfi Népe, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-12 / 36. szám

CSAK SZÍV, EMBERSÉG DOLGA... Egy nagyszerű népfront-kezdeményezés nyomán Pályázat Derkovits-ösztöndíjra A Művelődésügyi Miniszté­rium és a Magyar Képzőművé­szek Szövetsége pályázatot hir­det a Derkovits Gyula ösztön­díjra. Pályázhat minden olyan 35. életévét még be nem töltött képzőművész, aki a főiskola el­végzése után önálló művészi te­vékenységet tud felmutatni. Ki­vételes esetben — ha művészi munkássága indokolja — olyan művész is részesülhet ösztön­díj h- ’ aki nem rendelkezik fő- ist végzettséggel. Az ösztön­díj ..„jzege — háromévi időtar­tamra — havi 3000 forint. A katonás rendben tartott szekrény középső polcán sora­kozó sok dosszié közül a „Fel- szabadulási emlékbizottságok’’ címűt emeli ki a járási nép­fronttitkár. Holnap Borota, Tompa és Kunfehértó népfront­bizottságai számolnak be az előkészületekről. — Erre ké­szül. Ám, alighogy belelapoz a járási munkatervbe, teheti is félre. Kopogtatnak. Egy fia­tal vasutas lép be a kis irodá­ba. — A Hazafias Népfront la­kásépítő akciója felől érdeklő­döm. .. Hogyan, milyen ' felté­telek mellett lehetne bekap­csolódni? Olyan sokat hallot­tam róla és nekünk sincs la­kásunk. .. Tóth Ferenc, a járási nép­fronttitkár megfontolt sza­vakkal, igen barátian máris felvilágosítással szolgál. Ma­gyarázza az akció lényegét, közben kérdéseket tesz fel és máris jegyzi, hogy a fiatal há­zaspár milyen segítséggel tud­na a most formálódó hetedik építő közösség vállalkozásához hozzájárulni. Kapóra jött a téma. Hiszen egy esztendővel ezelőtt hírt adtunk a kiskunhalasi nép­frontbizottság nagyszerű Kez­deményezéséről. — Nagyon jó érzéssel mond­hatom — vallja halk szóval a Bolti tolvajok KÖNYÖRÖG, hogy ne írjuk ki a nevét. Mit szólnának a kol­légák, a család, a gyermekei? Nem, ezt a szégyent nem tudná elviselni... Az egyik önkiszolgáló boltban érték tetten, amint — mindösz- sze! — egy szelet csokoládét tett zsebre. Feljelentés, rendőrségi kivizsgálás, majd szabálysértési eljárás és — százötven forint pénzbüntetés, ez lett a követ­kezménye a pillanatnyi meggon­dolatlanságnak. Hát megérte? Szégyenkezve hajtja le a fejét. Maga sem érti, hogy történhe­tett. Valóban érthetetlen, ez tűnik ki a Kecskeméti Városi Tanács szabálysértési előadójának fel­jegyzéseiből. Az elmúlt évben 71 eljárást kellett lefolytatniuk ha­sonló dolgok miatt, s ami a leg­meglepőbb. az eseteik többsége felnőttekkel fordult elő. Nyo­mor. szegénység, notórius tol- vajlás. kleptomania, virtus vagy miegyéb?... Ezt kutatjuk. Ki­Eltunnek az öreg fák I öreg, fél évszázadosnál is idő­sebb dió-, cseresznye- és meggy­fákat irtanak ki a Helvéciái Ál­lami Gazdaság űjbögi üzemré­szének egyik több száz holdas tábláján. Rövidesen megjelennek a gé­pek, hogy nagyüzemi szőlőtele­pítés alá elegyengessék és meg­forgassák a talajt. A felvételünkön látható mun­kacsapat „feltrancsírozza az egyik kidöntött diófát. derül, hogy legtöbbször egyik sem. Mindössze egyetlen eset­ről lehetne azt mondani, hogy talán a rászorultság. A többiek: jórészt vásárló asszonyok, akik — fel sem mérve tettük jelen­tőségét — az egyéb portéka mellé akarnak egy kis „ráadást”. MEGBÍZÁSBÓL vásárolt 105 forint értékű árut egy fiatal nő az egyik önkiszolgáló boltban, s 25 deka kávéval akarta meg­toldani a csomagot. Egy másik hölgy két üveg kölni árát akar­ta megspórolni ily módon. S aki már tudatosan és valóban tolvaj módra cselekedett: — Temetésről jövünk, itt a bolt előtt várnak, kiviszek kit üveg sört — mondta az idő­sebb asszony, s amikor kilépett az ajtón el akart illanni egy kis utcán. Elfogták: 350 forint bün­tetést kapott. Egy iskolai tanuló kiflit vett, s a sajtot úgy lopta hozzá. Ap­róság? Valóban, de kiderült, hogy a szülők jobb módúak és rendszeresen ellátják zsebpénz­zel a gyereket — de az másra kellett. Igaza van tehát a hatóságnak, amikor üldözi az effajta cse­lekményt, s nem is éri be — az esetek többségében — holmi szóbeli feddéssel. — SIETTEM, elfelejtettem fi­zetni! — védekeznek egyesek. Aztán beismerik, hogy nemcsak feledékenységről volt szó. — Ne tessék megírni! — kö­nyörögnek kétségbeesetten. Pedig megérdemeln ék! T. P. népfronttitkár —, hogy az eredmény szebb, mint elkép­zeltük. A múlt év december végéig négy építő közösségben húsz család — elsősorban ipa­ri munkások — fejezte be az építkezést, költözött a szükség­lakásból két szoba komfortos, egészséges új otthonba. És az érdeklődés egyre nagyobb. . iVem lehetünk csendes szemlélők Hogyan is kezdődött? Mini a legtöbb városé, Kiskunhalas lakásproblémája is közismert. A tanács lakásügyi hivatalá­ban 1400 család kérelmét tart­ják nyilván. A helyi népír.>nt- bizottság mellett működő mű­szaki akcióbizottság felmérte a szükséglakások számát. Ugyan­akkor megállapították azt is, hogy tíz év alatt mintegy 100 család épített a városban ma­gánerőből, illetve OTP-támo- gatással új otthont. Az állami erőből létesülő lakások száma egyelőre még igen alacsony. Ha ilyen ütemben folytatódna a lakásépítés, 20 év múlva sem oldódna meg a város ilyen irányú gondja. Sok szó esett erről népfront- bizottságunk tagjai között — sorolja Tóth Ferenc — Tanul­mányoztuk a VIII. pártkong­resszus határozatait, tudjuk azt is, hogy a kövei icező ö’éves tervben Halason i<= erőtelje­sebb lesz a laitá »építés. Ügy véltük azonban, hogy addig sem lehetünk csendes -zemlé lök. Hiszen még 1962. telén is felfedeztek aktivistáink két olyan 8 és 10 éves kislányt, akik mínusz 10 fokos hideg­ben egy fészerben aludtak, mert nekik már nem jutott hely a héttagú család ugyan­csak hideg, kicsi kamra helyi­ségében. Így kezdődött. Aztán a já­rási és városi elnökség együt­tes ülést tartott. Meghívták az üzemek, intézmények veze­tőit, párttitkárait, a műszaki akcióbizottság vezetőit, és rneg- hárryták-vetették a családiház­építési akció szervezésének részleteit Az előzetes vizsgá­lódások alapján a rászorulók névsora kézben volt. Az üze­mek vezetői nyilatkoztak az érdekelt dolgozójuk munkájá­ról, magatartásáról és elmond­ták azt is, hogy a törvényes kereteken belül az üzem mivel tudja segíteni az építést. A tettre készség nem ismer akadályt Az OTP a város négy pont­ján kétévi részletfizetési ked­vezménnyel húsz telket bocsá­tott árulja. A házhelyeK adott­ságához alkalmazkodva a mű­szaki akcióbizottság tagjai két­szer öt 2 szona-konyhás össz­komfortos lakásból álló sor­ház, egy háromlakásos serház és egy ikerház terveit készí­tették el. S mivel a további öt telek egyedülálló családi ház építésére volt alkalmas, a nép­frontbizottság 3 forintért (!) megvásárolta az OTP-tól a 10- es számú típustervet. Ekkorra készen volt a költségvetés is, amely lakásonként 60 ezer fo­rintos költséggel számolt. Mindezek előkészítése után, alakuló ülésre hívták össze azt az üzemileg is javasolt ct csa­ládot, akik a Népfront I-es számú Építő Közösségének let­tek tagjai. Az egybegyűltek el sem akarták hinni, hogy ilyen kis összegből kétszobás csalá­di ház épülhet. Csakhogy a kisfizetésű, lakásgonddal küsz­ködő munkások az összeg egy­negyedével sem rendelkeztek, amire az OTP a további 75 százalékot meghitelezhetné. Többségüknek csak kétezer forintja volt. A népfrontel­nökség javaslatára ezzel ala­pozták meg a közös akciót. Tízezer forinttal takarékbetét­könyvet nyitottak „Népfront I-es számú Építő Közössége” nevén. — Izgalmas kérdés maradt, hogyan teremtik elő a hitel- igényléshez szükséges többi ja Tóth Ferenc. — S itt kéz­pénzt vagy anyagot — folytat- dődött az akciónk legemléke­zetesebb szakasza. Javasla­tunkra a városi tanács végre­hajtó bizottsága az építőközös­ség tagjainak adta át bontásra a szanálásra ítélt épületeket. Az üzemek itt-ott heverő, el­fekvő anyaggal, fuvarral segí­tettek. Megteremtődött a kölcsön­folyósítás alapja! Az építő kö­zösség vezetőt választott, akit mi megbízólevéllel láttunk el. Ö intézte az építkezés kapcsán felmerülő adminisztratív ten­nivalókat. S azt tapasztaltuk, hogy a .megbízólevél felmuta­tása után a TÜZÉP-telepen, a vállalatoknál, üzemekben, in­tézményekben. ahová csak for­dult. a maximális segítséget nyújtották a közösségnek. S a haszon nemcsak a húsz családi ház Nagyszerű példát adtak a halasiak az öntevékenységre, jelesre vizsgáztak abból, amit általában így emlegetünk: tár­sadalmi felelősségérzet. S a járási népfronttitkár, akinek ugyancsak nagy része van eb­ben a dicséretes tettben, még­is egyszerűen, szerényen így foglalja ö sze a siker titkát: — Csak szív, emberség dol­ga az egész. S ez megvan Fü­zesi Istvánban, a Faipari Vál­lalat technikusában, aki Sztachö Károllyal, Nagy Fri- gyesnével, Nagy Péterrel és még sok társával együtt a nép­front műszaki akcióbizottságá­nak tagja. Ez jellemzi Szé­kely Györgyöt, az OTP-fiók- igazgatóját, Dénes Ernőt, a TÜZÉP-telep vezetőjét és ne­héz lenne felsorolni az akció sikerében közreműködők név­sorát. A haszon pedig? Nemcsak a 20 új otthon és az akció to vábbszélesedése. A város tár­sadalma által támogatott bol­dog tulajdonosok olyan tulaj­donságokkal ötvöződtek az együttes célratörés közoen. hogy a népfrontbizottság biz­tosra veszi: teljes szívvel se­gítenek ott, ahol közösségi gondok várnak megoldásra. Hi­szen akad közöttük, aki olyan képességeket, rátermettséget csillantott meg a nagy munka közben, hogy esetleg mint le endő tanácstagot tartják szá­mon ... S miközben Tóth Ferenc­cel beszélgetünk, fiatalosan, jókedvűen Bodoglári Lajos bá­csi, a járási népfrontbizottság helyettes elnöke, a Vastömeg cikkipari Vállalat nyugdíjasa lép be és örömmel újságolja — Ferikém, az OTP-től jö­vök. Képzeld, a Felsővároson négy utcában még 13 telket tudnak eladni!... P. I. A mnnkatörvény módosításáról A fegyelmi büntetés hatálya A Munka Törvénykönyve 111. paragrafusának 3. bekezdése leszögezi, hogy a fegyelmi bün­tetés hatálya alatt álló dolgozó nem részesülhet olyan kedvez­ményeikben. amely a büntetés céljával nem egyeztethető össze. Így például nem lehet emelni alapbérét, nem kaphat kedvez- mnyes beutalót az üdülőbe, nem részesülhet jutalomban, segély­ben és előleget is csak különle­gesen indokolt esetben kaphat­Még súlyosabbak azok a hát­rányok, amelyek a fegyelmi út­ján történő elbocsájtáshoz fű­ződnek. Az így elküldött dol­gozó egy éven belül nem fog­lalkoztatható olyan munkakör­ben, amelyben a keresete meg­haladná az előző munkahelyén elért átlagkeresetét. E szabály alól kivételt képeznek a darab­bérrendszerben foglalkoztatot­tak. A íegyelmileg elbocsájtott dolgozó továbbá egy éven át nem kaphat munkaruhát — ki­véve az egészségügyi illetve a szolgálati ruhát. Rendes szabad­ságát csak egy év eltelte után veheti ki, két éven át nem kap­hat nyereségrészesedést, termé­szetbeni juttatást, továbbtanulás esetére útiköltség-térítést, ta­nulmányi szabadság idejére munkabért stb. Amikor az* új rendelkezések ilyen szigorú következménye­ket fűznek ahhoz, hogy a dol­gozó valamely fegyelmi bünte­tés hatálya alatt áll. ugyanak­kor lehetőséget is nyújtanak ar­ra, hogy megfelelő körülmények között e hátrányok alól mente­süljön. Ez kétféleképpen lehet­séges: mentesülhet a dolgozó a következmények alól, ha a bün­tetés kiszabása óta elbocsájtás esetén három, áthelyezésnél két, egyéb fegyelmi büntetéseknél pedig egy ev eltelt. Feltéve ter­mészetesen, hogy ez idő alatt nem kapott újabb, jogerős fe­gyelmi büntetést. A mentesülés­nek ez az egyik módja. A má­sik pedig, amikor a fent emlí­tett időtartamok eltelte előtt mentesül valaki, ha az illetőt a vállalat vezetősége és a szak- szervezet kiemelkedően jó mun­kája, példamutató magatartása miatt arra érdemesnek tartja. Ha a dogozó mentesül a hát­rányos jogkövetkezmények alól, a fegyelmi büntetésre vonatkozó feljegyzést az illető nyilvántar­tásából és egyéb okmányokból törölni kell s a továbbiakban nem köteles a büntetésről szá­mot adni. A mentesülésről a dolgozónak — kérésére — iga­zolást kell adni. A fentiekből kitűnik, hogy az új rendelkezések fegyelmi bün­tetéseken kívül még további hátrányokkal sújtják a fegyel­mezetlen dolgozókat. Hosszabb- rövidebb idő után azonban mentesülnek az említett hátrá­nyok alól — ellentétben a ko­rábbi szabályozással, mert an­nak értelmében az illető egész életén keresztül magával vitte volna azt. E tények is azt igazolják, hogy az új rendelkezés elsőd­leges és legfontosabb célja a ne­velés. Ha a dolgozó okul koráb­bi hibájából, bizonyos idő után már becsületét visszaszerezve állhat munkatársai elé. Dr. Kolozsi Gyula megyei főügyészh PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő dr Weither Dániel Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István igazga*r Szerkesztőség Kecskemét, városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont 26-19 23-16. Szerkesztő bizottság: 10-38. Kiadóhivatal: Kecskemét Szabadság tér l a Telefon n-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Slőfízetési dti i nőnapra 13 fortr Bacs-Kiskun megyei Nyomda V Kecskemét - Telefon: u-85. Index; 33 063.

Next

/
Thumbnails
Contents