Petőfi Népe, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-13 / 37. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! G»YAR_ SZOCIALISTA MWWKÄSPÄR.T BACS-KISKVIM MERVE) LAPJA XX. ÉVFOLYAM, 37. SZÁM Ara 60 fillér 1965. FEBRUÁR 13, SZOMBAT Az országgyűlés elfogadta az idei költségvetést Az országgyűlés pénteki ülésén folytatódott az 1965. évi állami költségvetésről szóló törvény- javaslat tárgyalása. , Az ülésen részt vett Dobi István, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Rónai Sándor, Somo­gyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, s a Politikai Bizottság pót­tagjai, a Központi Bizottság titkárai, valamint a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képvise­letek több vezetője és tagja. Az ülést Pólyák János, az országgyűlés alel- nöke nyitotta meg. Megkezdődtek a szovjet-koreai tárgyalások Nagygyűlés Phenjanban PHENJAN (TASZSZ) A pénteki ülés első felszóla­lója Berkes István Fejér megyei képviselő volt, majd Brutyó János Nógrád megyei képvi­selő, a SZOT főtitkára, Egri Gyula Heves megyei, Ollári István Borsod megyei képviselő, dr. Horgos Gyula kohó- és gép­ipari miniszter és Varga Zoltán­ná Győr-Sopron megyei képvi­selő szólalt fel. Varga Zoltánná felszólalása után az elnök bejelentette, hogy a költségvetési törvényjavaslat tárgyalásához több képviselő nem kíván hozzászólni. A vitát lezárta és megadta a szót Tí­már Mátyás pénzügyminiszter­nek, aki megállapította, hogy a képviselők számos hasznos ja­vaslatot, figyelemre méltó ész­revételt, indítványt tettek, ame­lyek hozzájárulhatnak a munka javításához, feladataink jobb teljesítéséhez. E javaslatokat^ — a gyakorlatnak megfelelően megtárgyalja majd a kormány, s az érintett főhatóságok, a le­hetőségek figyelembe vételével programjukba illesztik valóra váltásukat. A miniszter ezután néhány felmerült kérdésre részletesen is kitért. Egyebek közt szólt ar­ról, hogy a tervteljesítés fogal­ma sok helyütt a tervek meny- nyiségi teljesítését jelentette, és jelenti ma is. Akkor értelmez­zük helyesen a tervek teljesí­tésének fogalmát, ha a mennyi­ségi előírásokkal legalább azo­nos súllyal esik latba a minő­ségi mutatók megvalósítása is. Nem lehet tervteljesítésről be­szélni ott, ahol az önköltség- csökkentésben nem érték el a kívánt szintet, ahol nem kielé­gítő a készletgazdálkodás, a ter­melt cikkek minősége elmarad a követelményektől. Timár Mátyás hozzáfűzte, hogy a mind szélesebb körben kibontakozó munkaverseny cél­jait és feladatait a gyárakban, üzemekben, vállalatokban, ter­melőszövetkezetekben egyaránt a minőségileg magasabb szintű, munka követelményei szerint kell megszabni. Foglalkozott a pénzügyminisz­ter a munkaerő-gazdálkodással kapcsolatban elhangzott észre­vételekkel is. Egyebek közt megállapította, hogy a normák felülvizsgálásával egyidejűleg érdemes és hasznos lenne szám- bavenni azt is: hol vannak olyan munkakörök, állások amelyek megszüntethetek — anélkül hogy azt a termelés a legkisebb mértékben is meg- sinylené. Az adminisztratív lét­szám csökkentésével kapcsolat­ban arra hívta fel a figyelmet, hogy elsősorban az adminiszrá- ciós feladatok körét kell szű­kíteni, s csak azután helyes és indokolt a létszámcsökkentés. A mezőgazdásági beruházá­sokról szólva Timár Mátyás rámutatott, a rendelkezésre bo­csátott keretek felhasználása te­rén sok még a hiba, a fogyaté­kosság. Hozzávetőleges számí­tások szerint például a műtrá­gyának mintegy 20 százaléka nem megfelelő helyre kerül, kárbavész. Lényegesen javítható Dr. Timár Mátyás pénzügymi­niszter válaszol a vitában el­hangzott felszólalásokra. az öntözési beruházások kihasz- náltsági foka is. A tanácsok pénzügyi gazdál­kodásával kapcsolatban a pénz­ügyminiszter elmondta: az ille­tékesek azt tervezik, hogy a je­lenleginél nagyob önállóságot biztosítsanak a különböző szintű tanácsoknak a gazdálkodásban, ami természetesen fokozott fe­lelősséget is ró e szervekre. Az elképzelések között szerepel az is, hogy az eddiginél nagyobb lehetőséget biztosítanak a taná­csoknak a szolgáltatási iparágak fejlesztésére. A pénzügyminiszter válasza után az elnöklő Vass Istvánná szavazásra tette fel a költség- vetésről szóló törvényjavaslatot. Az országgyűlés az 1965. évi állami költségvetésről szóló tör­vényjavaslatot általánosságban és részleteiben, az eredetileg be­terjesztett összegekkel, egyhan­gúlag elfogadta. Ezután Mihályfi Ernő Nógrád megyei képviselő, az országgyű­lés külügyi bizottságának elő­adója emelkedett szólásra. Be­jelentette, hogy a külügyi bi­zottság csütörtökön ülést tar­tott és foglalkozott a Vietnami Demokratikus Köztársaság kor­mányának a Magyar Népköztár­saság kormányához intézett üze­netével és a Német Demokrati­kus Köztársaság népi kamarájá­nak a világ parlamentjeihez in­tézett felhívásával, s mindkét kérdésben határozati javaslatot terjesztett elő. Az országgyűlés a határozati javaslatokat egyhangúlag elfo­gadta. A délkelet-ázsiai agresszióval foglalkozó határozat hangsú­lyozza; — Hazánk népe, a világ va­lamennyi békeszerető népével együtt az emberiesség ás a nem­zetközi jog törvényeibe ütköző súlyos agressziónak és bűncse­lekménynek minősíti a Viet­nami Demokratikus Köztársaság ellen intézett támadásokat, a dél-vietnami nép ellen folytatott háborút, s a dél-kóreai és latin- amerikai zsoldosok beszervezé­sére irányuló kísérleteket. — Támogatva a Vietnami De­mokratikus Köztársaság kormá­nyának felhívását, az ország- gyűlés teljes szolidaritásáról biztosítja Vietnam sokat szenve­dett népét, és nyomatékosan til­takozik a genfi egyezmények sorozatos megsértése és a viet­nami nép ellen irányuló soro­zatos provokációk ellen. Köve­teli, hogy az Egyesült Államok szüntesse meg a Vietnami De­mokratikus Köztársaság ellen irányuló fegyveres támadásait, vessen véget a dél-vietnami nép ellen folytatott háborújának, számolja fel katonai támasz­pontjait és vonj;, ki csapatait e térségből, s maradéktalanul tartsa tiszteletben az 1954-es és 1962-es genfi megállapodásokat. Az országgyűlés támogatja az. új genfi konferencia összehívá­sára vonatkozó javaslatokat a délkelet-ázsiai béke és biztonság helyreállítása érdekében. Az országgyűlés határozata a Német Demokratikus Köztársa­ság népi kamarájának 1965 feb­ruár 3-i felhívásával kapcsolat­ban: — A Magyar Népköztársaság bűnüldöző szervei és bíróságai a háborút követő években követ­kezetesen felderítették a hábo­rús bűncselekményeket és a há­borús bűnösök nagy részét fe­lelősségre vonták. A Magyar Népköztársaság elnöki tanácsa 1964 november 10-én törvény- erejű rendeletet hozott. E ren­delet kimondja, hogy Magyar- országon a háborús bűntettek büntethetősége nem évül el. — A béke megőrzéséért és az emberiség biztonságáért érzett felelőssége tudatában a Magyar Népköztársaság országgyűlése üdvözli és támogatja a Német Demokratikus Köztársaság népi kamarájának 1965 február 3-i nyilatkozatát. Tiltakozik a Né­met Szövetségi Köztársaság kor­mányának jogellenes törekvése ellen, amely büntetlenséget kí­ván biztosítani a háborús bű­nösöknek követeli valamennyi háborús bűncselekmény mara­déktalan felderítését és a bűnö­sök megbüntetését. A fasiszták­nak, köztük a német nemzeti szocialistáknak a béke és a2 emberiség ellen elkövetett bűnei nem évülhetnek el, — fejező­dik be a határozat. Az országgyűlés februári ülésszaka Vass Istvánná zársza­vával ért véget. (MTIj Pénteken Phenjanban Alek- szej Kosziginnek, az SZKP el­nökségi tagjának, a Szovjetunió miniszterelnökének, valamint Kim dr Szénnek, a Koreai Mun­kapárt Központi Bizottsága el­nökének, a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság miniszter- elnökének vezetésével megkez­dődtek a szovjet és a koreai küldöttség tárgyalásai. A tár­gyalások szí ílyes és baráti lég­körben folytak le. Kim ír Szén pénteken ebédet adott Alekszej Koszigin tiszte­letére. A szovjet küldöttség Alekszej Koszigin vezetésével pénteken koszorút helyezett az amerikai imperialisták és a Li Szin Man- klikk agressziója ellen vívott harcokban elesett koreai kato­nák emlékművére. A szovjet küldöttség tagjai ezután a fel- szabadulási emlékműhöz hajtat­tak, ahol ugyancsak koszorút helyeztek el. Az emlékművet 1945-ben emelték a koreai né­pet felszabadító szovjet hadse­reg tiszteletére. Pénteken a phenjani nagy­színházban a város dolgozói tö­A megyei tanács vb felvásár­lási osztálya elkészítette me­gyénk mezőgazdasági üzemei­nek, háztáji gazdaságainak el­múlt évi értékesítési mérlegét. E szerint szűkebb pátriánk­ból, az ország legnagyobb élés­tárából, az előző évinél 200 millióval több, összesen 2 mil­liárd 238 millió forint értékű áru került tavaly az állam ház­tartásába. Ez a mennyiség a mezőgazdasági üzemekben és háztáji gazdaságokban előállí­tott termékek egyharmad részét teszi ki, az ország lakosságá­nak belső ellátásánál forgalom­ba kerülő, mezőgazdasági ter­ményeknek és termékeknek pe­dig több mint a 11 százalékát képezi. A mezőgazdasági jellegű áruk Ásszonybrigád A Kismotor- és Gépgyár Bajai Gyáregységének szerelőműhelyé­ben műszakonként 30 asszony dolgozik. Néhány hónappal ez­előtt még mindannyian háziasz- szonyok voltak, de gyorsan el­sajátították a szakmát. Nyolc óra alatt egy-egy ügyes kezű asszony átlagosan 19 darab OS—I-es típusú kenőolajszűrőt állít össze. meggyűlést tartottak a szovjet küldöttség tiszteletére, amely Alekszej Koszigin, az SZKP elnökségi tagja, a Szovjetunió miniszterelnöke vezetésével tar­tózkodik a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaságban. A nagygyűlés elnökségében a szovjet küldöttség tagjai mel­lett helyet foglaltak Kim ír Szén, a Koreai Munkapárt Köz­ponti Bizottságának elnöke, a KNDK minisztertanácsának el­nöke, Coj Jen Gen, a legfelső népi gyűlés elnökségének elnö­ke, valamint a párt és a kor­mány más vezetői. A gyűlésen beszédet mondott Khan Hi Bon, a phenjani vá­rosi népbizottság elnöke és Alekszej Koszigin. Koszigin a phenjani nagygyű­lésen elmondott beszédében kijelentette, hogy a Szovjetunió határozott támogatást nyújt ah­hoz a harchoz, amelyet a koreai nép hazája egyesítéséért, az egy­séges koreai állam megterem­téséért vív. A két ország viszo­nyának szilárd alapja az együtt­működési és kölcsönös segély- nyújtási szerződés, amelynek nagy jelentőséget tulajdonítunk. nagy többsége a nagyüzemek­ből került a fogyasztókhoz. A fel­vásárolt sertések 85, a szarvas- marhák csaknem 70, a ke­nyérgabonának pedig a 98 szá­zaléka a termelőszövetkezetek­ből származott. Kenyérgaboná­ból például az előző évinél csaknem 3000 vagonnal többet továbbítottak a központi raktá­rakba. A háztáji gazdaságok is egyre nagyobb részt vállalnak a me­gyei szükséglet kielégítése mel­lett a központi készletek növe­lésében. Az apró jószág és a to­jás nagy részét például tavaly ők adták át, s fokozódó terme­lői tevékenységüknek köszön­hető, hogy tojásból 24 millió darabbal, baromfiból pedig 130 vagonnal került több a fogyasz­tókhoz, mint 1963-ban. A tavalyelőtti rendkívül gaz­dag zöldségterméshez képest csökkent a kertészeti termények felhozatala, illetve felvásárlása, s gyümölcsből is mintegy 600 vagonnal kevesebb került átvé­telre, mint az előző évben. Bor­ból viszont rekordot értek el, s negyedmillió hektoliterrel többet, csaknem egy millió hek­tolitert adtak el az állami fel­vásárlónak megyénk szőlőter­melői. Csaknem két és negyed milliard forint !l!llllllll!llllllllllllllllllllllllllllll!l!llllllllll!l!lllllll!llllllllllllllll!l!llllllll!llllll!llllllllllllllllllllllllll!l!llllllll!llllllll!llllllllllll!llllllll érlékí árut adott tavaly lllllllllllll!lllllllll!llllllllllllllll!lllllllllli!lllllllllllllll!llllllllllllllllllllllllllllllllllí a naeßijß mczoßazdasdßit

Next

/
Thumbnails
Contents