Petőfi Népe, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-11 / 35. szám
■:ÍV VTfég proletárja!, eaves üljetek! MAGYAR, SZOCIALISTA MUNKÁS PA R.T BACS - KISKUN MEGYEI LAPJA XX. ÉVFOLYAM, 35. SZÄM Ara 60 fillér 1965. FEBR. 11, CSÜTÖRTÖK Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka Szerdán délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Dobi István, a Népköz társaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, s a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai, valamint a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek sok vezetője és tagja. Az ülést Vass Istvánné, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Az országgyűlés elnöke kegyeletes szavakkal emlékezett meg az országgyűlés legutóbbi ülésszaka után elhalálozott Boros Antal, Bács-Kis- kun megyei képviselő munkásságáról. Boros Antal emlékét az országgyűlés jegyzőkönyvében megörökítette. Az elnök ezután bejelentette, hogy a Bács- Kiskun megyei választókerületben megüresedett képviselői helyre dr. Veréb János soron következő pótképviselőt behívta. Vass Istvánné ezután bejelentette, hogy a forradalmi munkás—paraszt kormány megbízásából dr. Tímár Mátyás pénzügyminiszter benyújtotta az 1965. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot Az elnök a benyújtott törvényjavaslatot előzetes tárgyalás céljából az országgyűlés állandó bizottságainak kiadta, s a képviselők között szétceztatta. Az elnök a továbbiakban arról tájékoztatta az országgyűlést, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsának az országgyűlés 1964. november 20-án berekesztett ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletekről szóló jelentését az alkotmány rendelkezésének megfelelően a képviselők között szétosztatta. Az országgyűlés jóváhagyólag tudomásul vette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését. Az elnök ezután bejelentette, hogy Sárosi György képviselőnek a szőlő feldolgozása és tárolása tárgyában a legutóbbi ülésszakon előterjesztett interpellációjára Kovács Imre élelmezésügyi miniszter az ügyrend 48. paragrafusának 2. bekezdése értelmében a választ írásban adta meg. Dr. Pesta László jegyző felolvasta a válaszlevelet. Az élelmezésügyi miniszter válaszát az interpelláló képviselő és az országgyűlés tudomásul vette. Az országgyűlés ezután — az elnök javaslatára — az 1965. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot tűzte napirendre. Ezután dr. Tímár Mátyás pénzügyminiszter emelkedett szólásra, s megtartotta költségvetési expozéját. A pénzügyminiszter beszéde Tisztelt Országgyűlés! Második ötéves tervünk utolsó évébe léptünk. Az elmúlt négy esztendőre visszatekintve megállapíthatjuk, hogy népgazdaságunk fejlődése jelentős. Nemzeti jövedelmünk a négy év alatt 22—23 százalékkal emelkedett. Az állami ipar termelése 40 százalékkal, ezen belül a vegyiparé 70 százalékkal nőtt. Sikeresen haladt előre a mező- gazdaság szocialista átalakítása, a szövetkezeti ngyüzemek megszilárdítása és közben a mező- gazdasági termelés mintegy 10 százalékkal növekedett. Hatalmas összegeket, fordítottunk beruházásokra. Működésbe léptek olyan nagy létesítmények, mint a Berentei Vegyiművek PVC- üzeme, a Szőnyi Kőolajfinomító egymillió tonna kapacitású új üzemrésze, a Dunai Vasmű meleghengerműve, az Egyesült Izzó váci képcsőgyára, a Dunai Cement- és Mészmű, a Dunai Szalmacellulóz Gyár, a Békéscsabai Hűtőház. A munkások és alkalmazottak reáljövedelme 18 százalékkal volt magasabb 1964-ben, mint 1960-ban, a parasztság fogyasztásának reálértéke pedig ugyanezen idő alatt 12—13 százalékkal emelkedett. Megváltozott a lakosság kiadásainak összetétele. A tartós fogyasztási cikkek forgalma 4 év alatt csaknem 50 százalékkal emelkedett. A magyar állampolgárok külföldi utazásainak száma az 1960. évi mintegy 300 000-rel szemben 1964-ben megközelítette a másfél milliót. A takarékbetétállomány a négy év alatt 5,5 milliárd forintról 16,8 milliárd forintra nőtt. A későbbiekben rámutatott: Az elmúlt évek tapasztalatai alapján következetesebben, határozottabban kell fellépnünk f. fogyatékosságok ellen, amelyet a termelés és felhasználás terű létén jellegzetesek. A fő cél most a gazdálkodás minőségi mutatóinak javítása. Nyi’ván- való, hogy az állam kiadásait csak olyan arányban növelhetjük, amilyen mértékűén biztosítjuk hozzá a szükséges hazai bevételi forrásokat. A bevételek megfelelő alakulásának ne- dig az a kulcsa, hogy nagyobb energiát fordítsunk a termelékenységre, a munkaszervezettségre, az önköltségcsökkentésre, a termékek minőségére, a 'óbb készletgazdálkodásra, az exportfeladatok teljesítésére. Az 1965. évi népgazdasági terven nek jegyében készült. A terv az ipari termelésnek az előző éveknél kisebb mértékű, 4,2 százalékos növelését irányozza elő. Ezen belül az egyes ágazatok e1- térő módon fejlődnek. A leggyorsabban, 9.3 százalékkal a Nehézipari Minisztérium vegyiparának termelése bővül. A korábbiaknál lényegesen kisebb a növekedés a . gépiparban és az építőiparban. E két területen különösen fontos a műszaki színvonal és hatékonyság növelése, mert ez a továbbiakban a helyesebb összetételű, gazdasá gosabb, ugyanakkor nagyobb ütemű tei'melés kiinduló pontja lehet. A tervben előírt mérsékeltebb célok elérése épp ezért nem könnyebb az előző evek feladatainál. Nagy körültekintést igényel a mezőgazdasági tervek összeállítása. A biztonságos tervezésre való törekvés itt különösen helyénvaló. A terv a mezőgazda- sági termelés 1,5—2 százalékos emelésével számol. Az előirányzat teljesítése feltételezi a földek gondos és időbeni megmunkálását, a rendelkezésre álló eszközök és gépek hatékony fel- használását, a betakarítás és értékesítés jól előkészített és szervezett elvégzését. A termelés mérsékeltebb emelésének megfelelően mintegy 3 százalék a nemzeti jövedelem emelkedésének előirányzata. Ezzel arányos . a felhasználás is. Bár a beruházások volumene 1965-ben az előző évihez mérten nem nő, a második ötéves terv időszakában még így is lényegesen többet fordítunk beruházásra, mint amennyit az ötéves tervben előirányoztunk. A lakosság fogyasztása tekintetében a feladat az eddig elért eredmények megszilárdítása. A népgazdasági terven alapulnak az államháztartás előirányzatai is. Az előterjesztett 1965. évi állami költségvetés kiadásai megközelítik a 98 milliárd forintot, és mintegy 6,8 százalékkal haladják meg az előző évit. A többlet körülbelül háromnegyed része a növekvő vál'alati és termelőszövetkezeti pénzellátást és a felhalmozási célokat i Dobi István és Kádár János elvtársak a beszámolót hallgatják. szolgálja; körülbelül egymiPiárd forinttal több jut a szociális, az egészségügyi és a kulturális intézmények szükségleteinek kielégítésére. A védelmi kiadások csökkennek. A közületek kiadásai az előző évek 7—9 százalékos növekedési ütemével szemben most csak 3 százalékkal nőnek. A kiadásoknak ez a megoszlása megítélésünk szerint megalapozza az előrehaladás pénzügyi feltételeit. Az előirányzat szerint elsősorban a vállalatoktól származó bevételek növekednek — összességükben 5,2 milliárd forinttal. A népgazdasági mérlegek és az államháztartás egyensúlyának biztosítására több fontos intézkedés született. A vállalatok jövedelmezőségének növelésére új rendelkezéseket adtunk ki a munkaerő-, a bérgazdálkodásra, az anyag- és készletgazdá’- kodásra vonatkozólag. Ezek ismertetésére még visszatérek. Ezenkívül a költségvetés bevételeit növelő és a takarékosabb gazdálkodást biztosító egyéb határozatok is születtek. így intézkedtek az égetett szeszes italok árának és a telefon díjtételének emelésére, a másodállások és mellékfoglalkozások adóinak bizonyos mértékű emelésére. valamint az utazási okmány illetékek és más adónemek növelésére is. Csökkentettük a reprezentációval kapcsolatos kiadásokat, a bel- és külföldi kiküldetések előirányzatait, takarékossági intézkedéseket írtunk elő az állományon kívüli béralappal való gazdálkodásra. (Folytatás a 3. oldaton.)
