Petőfi Népe, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-05 / 30. szám
* ' XX. ÉVFOLYAM, 30. SZÄM Ára 60 fillér Világ proletárjai, egyesüljetek) 1965. FEBRUÄR 5. PÉNTEK Az idén összeül a magyar nők országos kongresszusa A Magyar Nők Országos Tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén bejelentették, hogy az idén összehívják a magyar nők országos kongresszusát. A kongresszust megelőzően gyűléseken újraválasztják, illetve megerősítik a termelőszövetkezetek nőbizottságait, a községi, a városi, a városi kerületi, a járási és megyei nőtanácsokat. Az ülésen a továbbiakban elhatározták, hogy a magyar demokratikus nőmozgalom zászló- bontásának 20. évfordulója alkalmából összegyűjtik a nőmozgalom két évtizedes tevékenységére vonatkozó dokumentumokat. Csaforday megválasztását támogatja a többség Mint ismeretes, az ENSZ-tag- államok többsége támogatja azt a javaslatot, hogy Csatordáy Károly nagykövet foglalja el a közgyűlés politikai bizottságának elnöki tisztségét. Az AP jelentése szerint Alex Quaison-Sackey ghanai diplomata, a közgyűlés elnöke ismét felhívta a 21 tagú latin-amerikai csoportot, vonja vissza German Zea kolumbiai küldött jelöltségét, hogy Csatoi'day Károlyt szavazás nélkül, közfelkiáltással megválaszthassák a bizottság elnökévé. (MTI) Zárszámadás A napokban zárszámadási közgyűlésre jöttek össze a bajai Lenin Tsz gazdái. A körzeti pártszékház nagyterme, ahol a számvetést végezték, jóformán szűknek bizonyult. A két és félszáz szövetkezeti gazda csaknem mindegyikét érdekelte ugyanis a beszámoló, az elmúlt évi közös gazdálkodásuk értékelése. S a „leninisták” azzal a jóleső érzéssel indulhatnak az új évnek, hogy 1964-ben derekasan megállták a helyüket. Növekedett a munkaegység' értéke, és egy dolgozó tagra átlag 18 330 forint jövedelem jut, 2300 forinttal több, mint tavaly. Az egy szántóegységre számított hofdra juttat öntözővizet (^a Kiskunsági Vízgazdálkodási Társulat^) Működésének negyedik évébe lép az idén a Dunavecsén székelő Kiskunsági Vízgazdálkodási Társulat. Ebben az évben a dunave- esei járás közös, illetve állami gazdaságainak területén 5000 holdra juttat öntözővizet — összesen mintegy kilencmillió köbméternyi mennyiségben. Ez a tavalyi mesterséges csapadékellátáshoz képest körülbelül ötszázalékos növekedést jelent. Elsősorban a Duna menti földeken öntöznek: Tass, Solt és Harta határában, továbbá az 5-ös számú csatornából Állampuszta és a Solti Állami Gazdaság területén, s nem utolsósorban a Dunavölgyi Főcsatornából Kunszentmiklós, Kunpeszér, Kunadacs és Szabadszállás nagyüzemi tábláin. Végeredményben nem lesz olyan közös gazdasága a járásnak, ahol kisebb-nagyobb mértékben ne végeznének mesterséges esőzletést. Az épülőfélben levő Kiskunsági Főcsatorna már elkészült első lépcsőjének a vizét is hasznosítják az idén. A tassi Petőfi Tsz egy 210 holdas parcelláján — ahová a távlati tervek szerint gyümölcsöst telepítenek — alagcsövés berengazdasági eredményük meghaladja a három és fél ezer forintot. A városi pártbizottságnak az őszi betakarításban elért jó eredményeikért elnyert vándorzászlaját az idén is meg akarják őrizni. A zárszámadó közgyűlésen készült első képünkön Farkas László, a városi tanács vb elnöke üdvözli a termelőszövetkezet gazdáit, további jó eredményeket kívánva munkájukhoz. Mellette az elnökség soraiban jobbról balra: dr. Gajdócsi István, a járási tanács vb elnöke, Papp György, a városi pártbizottság titkára és Sümegi Alajos, a bajai Lenin Tsz elnöke. Másik képünkön a szövetkezeti •gazdák az elnöki beszámolót hallgatják. dezést építenek, amely alkalmas lesz a fagyvédelmi öntözés céljára is. A társulat 13 átemelő szivattyút tart üzemben az idén. A gépek teljesítőképessége különböző, másodpercenként 150 —500 liter vizet továbbítanak. Ezenkívül a társulat szakemberei állandó szaktanácsadással segítik azokat a közös gazdaságokat, amelyek még nem foglalkoztatnak öntöző mérnököt. Megszervezték a gazdaságok öntöző gépeinek a javítását, valamint a szervizhálózaCsü törtökön reggel ankétra gyűltek össze a Technika Házában műanyagvegyészek, mű- anyaggyártók, feldolgozók és felhasználók, hogy megtárgyalják a műanyagok alkalmazásával kapcsolatos időszerű kérdéseket. Amint megnyitójában dr. Szekér Gyula, a nehézipari miniszter első helyettese hangsúlyozta, a műanyagipar nemcsak világszerte, hanem nálunk is rohamos gyorsasággal fejlődik. Amíg egész ipari termfelésünk fejlődése 1950-től 1963-ig 3,3-szeres, mű any ag termelésünk 14,3-szeres volt, a felhasznált műanyagok mennyisége pedig ugyanez alatt az idő alatt az 1950. évinek 18,8 szeresére nőtt. Ennek ellenére műanyagkultúránk színvonala még most sem kielégítő. Bejelentette a miniszterhelyettes, hogv folyamatban vannak az előkészületek a borsodi vegyikombinát pvc-termelésé- nek meg'ötszörözésére és a harmadik ötéves tervben meghonosítják a nagy nyomású polieti- léngvártásit a Tiszai Vegyikomtot is. Az előbbi a fülöpszállá- si javító állomáson történik. Jelenleg sem tétlenkednek a társulat szakemberei. Soltnál és Hartánál felduzzasztják a Sákhori-, illetve a Vejtei-csa- tornát, hogy az öntözési idényre legyen elegendő víz. Ugyanakkor tervezik e csatornák „felső betáplálását”, is, vagyis azt, hogy Apostag közelében emeljenek át beléjük vizet. Ezáltal meggyorsítanák a duzzasztást, s egyúttal az öntözhető terület is mintegy 600— 700 holddal növekednék. bináitban. Tervbe vették a Hungária M űanyagfolylolgozó Vállalat budapesti és debreceni telepének bővítését is. (MTI) Jégtöröhafók terelik a zajást a Tiszán A Tisza felső szakaszán apad a víz, de Borsod megye mentén még árad a folyó. Csütörtökig Tokajnál 3 méterrel emelkedett a víz. Záhony és Tiszafüred között kilépett a hullámtérre p. folyó és a víz sok helyen már a töltések lábát mossa. Ezen a szakaszon elsőfokú árvízvédelmi készültséget tartanak. A gátakról őrszolgálat figyeli a zajló, áradó folyót. Az egymásra csúszott és összetapadt jégtáblák kisebb torlaszokat, úszó jégszigeteket építettek, amelyek károkat tehetnének a tiszalöki vízierőműben. Ezért megkezdte a munkát két kis jégtörőhajó, hogy feldarabolja az úszó torlaszokat és veszélytelen útra terelje, szelídítse a jégzajlást. I rrt III 1 mm mm r fr . . 1 obbszorosere nőtt a műanyaggyártás Seregszemle Alig egy-két tucat lapot téptünk le a naptárról, s már itt az év egyik legérdekesebb, tömegeket átfogó eseménye: a kulturális, szemle. Szombaton Kiskunmajsán már lezajlott az első járási bemutató is, a „Ki-mit tud’’ döntője. A szemle ma már nem egyszerű látványos parádé. Legtöbb helyen megszűnt — s mindenütt tűnőiéiben van — az a szokás, hogy csupán a bemutatókra készülnek hosz- szabb-rövidebb ideig az együttesek, s azután a következő esztendeig szünetel a munka. Ennek elkerülése végett csak olyan együttesek nevezhetnek be a járási, városi találkozókra, amelyek legalább három előadást tartottak saját községükben, üzemükben, vagy iskolájukban. Átgondoltabbá. céltudatosabbá vált a műsorpolitika is. Ehhez nagy segítséget nyújt, hogy a KISZ minden évben megjelöli a szemle alaptémáját. „Béke és barátság” — ez volt az 1961-es jelszó. Ezután „A korszerű tudomány és művészet eredményeinek megismeréséért” lelkesítő felhívás következett. Az idei szemle lő témája hazánk felszabadulásának 20. évfordulója. Az olvasmányok anyagát, a művészeti csoportok műsorát húsz év legjobb magyar irodalmából, zenéjéből, táncszámaiból állítják össze. Húsz év dalaiból, kantátáiból, verseiből, novelláiból, és drámáiból villantják elénk a szereplők az új távlatok felé mutató magyar valóságot. A felszabadulás évfordulójának tiszteletére rendezett szemle felsorakoztatja az ösz- szes művészeteket. Az évforduló jelentősége mellett bizonyára ennek is tudható be, hogy az idén csaknem minden művészeti ágban számosabban jelentkeztek a csoportok és szólisták, mint a korábbi években. A megyéből csaknem kilencezer résztvevő nevezett az idei kulturális szemlére. Hogy csak néhány összehasonlító adatra hivatkozzunk: tavaly 61 irodalmi színpad és színjátszó csoport vett részt a szemlén, az idén pedig 98. A tavalyi 44 zenekarral szemben az idén 59, a tavalyi 62 tánccsoporttal szemben az idén 80 vesz részt a bemutatókon. Hasonló a fejlődés a legtöbb művészeti ágban. A csoportok többsége már eleget tett annak a követelménynek, amely három helyi előadást ír elő. Sok helyen lezajlottak a különféle helyi versenyek is. A Ki mit tud egyik járási döntőjét is, mint említettük, megtartották már. A járási bemutatók április 4-ig mindenütt lezajlanak. Sok helyen éppen ezekkel a bemutatókkal teszik még színesebbé, érdekesebbé és gazdagabbá a felszabadulás ünnepének programját. Április közepétől május végéig megtartják valamennyi művészeti ágban a megyei bemutatókat is, s ezután a csoportok és szólisták közül a legjobbak az országos fesztiválokon képviselik a megyét és községüket, városukat. Ezek a színpompás bemutatók és fesztiválok azonban nem végét, hanem csak állomását jelentik az útnak, amely egyre feljebb ível. A szemle — egyre tökéletesedő módszereivel, lenyűgöző számszerű eredményeivel, komplex, minden művelődési ágat átfogó rendszerével — része annak a kulturális forradalomnak, amely a mát értő, a jövőt formáló, szocialista szellemű, választékos ízlésű, sokoldalúan kiműveli emberfőkhöz vezet. Z. J.
